Ha egy másik univerzumba szeretnénk utazni egy fekete lyukon keresztül, feltétlenül egy gyenge szektor felé haladjunk. Ezt tanácsolja Lior Burko, a Utah Egyetem fizikusa, aki új kutatásában bebizonyítja, hogy egy fekete lyukon áthaladni elméletileg nem lehetetlen, a hatalmas objektumok vad természete és a legtöbb tudós véleménye ellenére, miszerint egy űrhajót atomjaira szedne.

Burko szerint nem minden fekete lyuk egyforma. A hagyományos nézet szerint a gravitáció láthatatlan szakadékainak nincs felszínük, viszont rendelkeznek egy gömbszerű "eseményhorizonttal", ami több kilométer átmérőjű lehet. Amint bejut az eseményhorizontba, a fény és az anyag nem képes szabadulni - ezért is láthatatlanok. A fekete lyuk közepén van egy pont, amit szingularitásnak neveznek, itt préselődik az anyag majdnem végtelen sűrűségűvé. Tér és idő végtelenül meghajlik. Olyan dolgok ezek melyek egyszerűen természetfelettiek.

Ez a nézet Einstein általános relativitáselmélete egyenleteinek egy megoldásán alapul, melyet Karl Schwarzschild, német asztrofizikus alkotott meg. Azóta az ő eredményein alapul a fekete lyukakról kialakított összkép.

"Schwarzschild elméletében a szingularitás pusztító és bármilyen fizikai objektum, ami megközelíti, szükségszerűen és elkerülhetetlenül szétporlad" - magyarázta Burko egy interjúban. "Bármely ilyen objektum végtelen tágulást hajt végre az egyik irányba és végtelen préselődést a másik két irányba. Ezt nevezik időnként spagettifikációnak" Azonban a tudósok feltételezése szerint egyes fekete lyukak szerkezete hibrid. Az új kutatás következtetése szerint ez a hibrid szingularitás tartalmazhat erős és gyenge szektorokat.


Művészi elképzelés egy fekete lyukról és a körülötte örvénylő anyagról
"Ez lehetővé tehetné, hogy olyan szektorba lépjünk, ahol a szingularitás gyenge" - mondta Burko. "Ha csak véges nyújtó és zsugorító hatásoknak lenne kitéve, űrhajónk sértetlenül érkezhetne meg. Bár ez még nem garantálja a szingularitás békés átszelését, viszont nyitva hagyja a megvalósítás lehetőségét. Ha az átkelés lehetővé válik, utat nyithat egy másik univerzumba."

Az igen csak spekulatív elképzelés, hogy egy ilyen utazás egy másik világegyetembe vezet, Einstein időről és térről alkotott egyenleteinek bizonyos megoldásain alapul. A megoldások felvetik a lehetőséget, hogy a fekete lyukak univerzumokat kapcsolnak össze. Burko egy átfogó elemzésen át jutott el következtetéséig, mely azt vizsgálta hogyan hatnak a fekete lyuk szerkezetére a befelé haladó hosszú időtartamú sugárzásáramlatok.

Egy univerzumközi utazáshoz azonban nem jó bármelyik fekete lyuk. A csillagok összeomlásából születők például alkalmatlanok. A Hold által keltett árapály-erőkhöz hasonó erők "okozta igénybevétel legyőzi testünk ellenállását, ha a fekete lyuk tömege kicsi" - magyarázta. Egy hatalmas tömeg fekete lyuk, mint ami galaxisunk közepén is található, már megfelelő lenne. "Itt teljesen más a helyzet, és az árapály-erők a fekete lyuk határán nagyon alacsonyak lehetnek, talán még a Föld felszínén tapasztalhatónál is kisebbek."

Más ismeretlen tényezők is meghiúsíthatják az utazást. A gyenge szektorok még így is túl kockázatosak lehetnek az utazáshoz, azt pedig végképp senki sem tudja vajon tényleg létezik-e bármi a "másik oldalon". Jelenleg még az is óriási bökkenő, hogy eljussunk a galaxisunk középpontjába, az utazás ugyanis 26 ezer évig tartana.