A Mars felderítése egyike a Columbia által beárnyékolt űrprogram még mindig fényes pontjainak.

Hirdetés

Európa és az Egyesült Államok példátlan erőfeszítésekbe kezdett, hogy a tavasz végén útnak indítson két marsjárót és egy leszállóegységet, valamint egy űrhajót, ami a bolygó körül állomásozva minden eddiginél nagyobb felbontású felvételeket készít az emberi képzeletet oly sokszor megindító bolygóról. A két projekt, a NASA Mars Exploration Rover expedíciója és az ESA Mars Express-e segít megállapítani, vajon hordozott-e magán a Mars szerves életet és létezik-e hasonló létforma a mai nap is. A rejtély megoldásának kulcsa meghatározni, vajon a Mars ősi légköre elég meleg és nedves volt-e az élet ápolására. A légkör történelme belevésődött a bolygó kiszáradt felszínébe, ott rejlik bezárva kőzeteibe és a talajba.


A Rover expedíció
A NASA marsjárói 90 marsbeli napot töltenek a felszínen két nagy terület kőzeteinek elemzésével, míg a Mars Express Beagle 2 leszállóegysége a talaj kémiai összetételére összpontosít, míg az űrhajó az ásványokat térképezi fel, és az éghajlatot vizsgálja. Ha mindkét expedíció sikerrel zárul "az fene jó évnek fog bizonyulni a Mars felderítés szempontjából", idézzük Steven Squyres-t, a Cornell Egyetem csillagász professzorát, aki a két marsjáró műszereinek adatait fogja vizsgálni. És valóban, ha a sértetlenül eléri a felszínt, és a működéssel sem lesznek gondok, akkor csatlakozhatnak a már Mars körül keringő Mars Global Surveyor és Mars Odyssey szondákhoz, ami egy igen erős tudományos eszközsort jelentene. A Mars Odyssey csütörtökön fejezte be a felszín ásványai és vegyületei feltérképezésének első évét, a Global Surveyor pedig már túl van a negyedik évén is.


A Roverek tartálya, az űrszonda maga
Az elmúlt hetekben a Mars Exploration Rover expedíció négy régiót jelölt meg, ebből április 10-én a NASA választják ki a két tényleges felderítési helyszínt. Pénzük fejében az expedíció kutatói remélik rábólintanak arra a két érdekes helyre, amit ők leginkább látni szeretnének. Mindkettő az egyenlítő közelében fekszik, az egyik a hematit lelőhely névre keresztelt terület, a másik a Gusev kráter.

A hematit vörösvasérc, ez adja az oly jellegzetes vörös árnyalatot a felszínnek. A hely, amit a Global Surveyor pillantott meg, "egy felettébb szokatlan lerakódást képvisel" - mondta Dr. John Mustard, a projekt vezetője. "Ez az a hematit, amit akár egy ékszerboltban is láthatunk. Ezért furcsa."


Az ESA Mars Expressz szondája
Hozzátette, hogy a Földön a fényes fekete ásvány jellemzően heves hő hatására alakul ki, ami helyettesíthető olyan nagy nyomással is, mint ami 2,5 milliárd évvel ezelőtt fordult elő a Földön. Bolygónk korai történelmében ezek az alakzatok rétegezett üledékek voltak az óceán fenekén, melyek nagy mennyiségű olvadt vasat tartalmaztak. A tengeri mikroorganizmusok fotoszintézisük következtében oxigént bocsátottak ki, ami a vashoz kötődött, majd leülepedett az óceán mélyén, ahol a rétegek nyomásának köszönhetően elnyerték ékszerszerű formájukat. A hematit megtalálható a mélytengeri hidrotermális nyílások körül is.

A másik helyszín a Gusev kráter. "Ez egy hatalmas lapos kráter, amit egy csatorna szel át" - magyarázta Harry McSween Jr., a Tennesse Egyetem bolygó geológusa. "A kráter alja egykor egy ősi tó medre is lehetet, ami ha minden jól megy jelentős mennyiségű üledéket rejt."

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »