Európa első Hold expedíciója előreláthatóan júliusban útnak indulhat. Tudósok és mérnökök dolgoznak abban a reményben, hogy adott hónap 15. napján elindulhasson a Smart 1 űrhajó, ez azonban nagyban függ a hordozó rakéta állapotától is.

Hirdetés

Jelenleg Európa rakétái csak vesztegelnek a tavaly decemberi nagy mérvű kudarcnak köszönhetően, azonban úgy tűnik az Arianespace rakéta irányítói elég magabiztosak a rendszer balesetet követő átvizsgálásának kimenetelében ahhoz, hogy a Smart 1 megkapja az előzetes kilövési időpontot.

"Azt ígérték, hogy júliusban indulhatunk" - nyilatkozott a BBC News-nak Dr. Sarah Dunkin, a projekt tudósainak vezetője. "Az Arianespace azonban hozzátette, hogy ez az időpont a vizsgálat függvényében változhat."


Három érzékelő pásztázza végig a Hold felszínét
A hírek nagy lendületet adtak a Smart 1-en dolgozóknak. Eredetileg márciusra tervezték ugyan a kilövést, ám az Ariane-5 ESCA rakéta elvesztését követően legtöbben több hónapos késést jósoltak a Hold expedíciónak. Remélhetőleg az űrhajó, mely a végső tesztelés stádiumában van, hamarosan átszállítják Európa űrkikötőjébe, Francia-Guineába, Kourouba, ahol felerősíthetik a hordozórakétára.

A Smart 1 elsődleges célja a jövő bolygókutatását szolgáló új technológiák tesztelése. A hajó egy újszerű meghajtási formát alkalmaz - egy ion hajtóművet. Amint pályára áll a Hold körül, a hajó adatokat kezd visszasugározni az égitest felszínéről és környezetéről, melyekhez szintén új technológiákat használ fel.


A SMART-1 szonda
Dr. Dunkin, a D-Cixs felügyelője szerint ez a műszer fogja elkészíteni a Hold röntgensugarú térképét. A "kenyérpirító méretű" spektrométer a kulcs elemek (alumínium, magnézium és szilícium) készleteit fogja megállapítani a holdfelszínt alkotó kőzetekben.

"Ez az információ létfontosságú, hogy megerősíthessük a Hold formálódásáról alkotott elméleteket" - magyarázta Dr. Dunkin. "Pillanatnyilag a legtámogatottabb elmélet a Holdat a korai Föld és egy Mars méretű objektum összeütközéséből eredezteti. A D-Cixs adatai segíthetnek az elmélet alátámasztásában."

Bár két Apolló expedíció is gyűjtött röntgensugarú adatokat, Dr. Dunkin elmondása szerint a Smart 1-re van szükség a teljes lefedéshez. Svájci kutatók egy nagy felbontású kamerát helyeznek el a Smarton, míg a németek egy infravörös spektrométerrel járulnak hozzá az expedícióhoz. A Smarton kipróbálandó technológia nagy részét felhasználják az ESA Bepi-Colombo küldetésében, melynek célpontja a Merkúr, indulási időpontja pedig az évtized végére tehető.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »