 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Morgen.
Talán elnézitek a félig-meddig konkurrencia irányába mutatoo linket.. tudjátok.. az ismeretterjesztés szent eszménye.. meg ilyenek.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20030317columbia.html
További kellemest.
|
Trendi újságírás ide vagy oda, a helyesírási hibák a hozzászólásokban voltak kedves "nicknevem".
|
Akkor ime a velemenyem:
Az biztos, hogy a baleset kozvetlen oka az volt, hogy az urrepulogep atfordult. Erre abbol lehet kovetkeztetni, hogy a kapcsolat megszunese elott nem sokkal 57 fokos allasszoget vett fel. Magyari Bela szerint ilyen allasszogbol csak ugy lehet kihozni egy gepet, ha teljes gat adnak, ami az urrepulogepen hajtomu hianyaban nem lehetseges. Az atfordulas utan mar a kevesbe vagy egyaltalan nem vedett reszek kerultek kapcsolatba a forro levegovel, es ekkor kovetkezett be a Columbia szetesese.
Az is biztos, hogy a bal szarny serult volt a visszatereskor. A visszatero Columbiat mutato amator felvetelen az latszik, hogy a belepoelnel, illetve a szarny mogott "anyagtobblet" van. Ez azt jelzi, hogy a szarnyrol a belepoeltol kezdodoen elkezdtek levalni az alkatreszek, valoszinuleg foleg a hovedelem. A hovedelem reszleges hianyaban a forro levego behatolt a szarnyba, es az aluminiumotvezetbol keszult tartoelemeket meglagyitotta, es kesobb reszben elparologtatta.
A hovedelem serulese miatt megvaltoztak a szarny aerodinamikai tulajdonsagai is, lecsokkent a rajta keletkezo felhajtoero, es a legellenallasa is megnot. Ez vezetett az atfordulashoz.
Az is biztos, hogy a felszallaskor valami leesett a tartalyrol. A gep es a tartaly kozotti aramlasi sebesseg 1200 km/ora, igy a lehullo darab is maximum ekkora sebesseggel csapodott a szarnynak. (Amikor a baleset utan ujraszamoltak az esemenyt, a valosagosnal ketszer nagyobb aramlasi sebesseget vettek figyelembe, azaz 2400 km/orat, es adodik az 1600 km/ora.)
Az is biztos, hogy a start utani napon, a radarok szerint valami eltavolodott az urrepulogeptol 5 m/s sebesseggel.
A nagyfelbontasu fenykepeken a foldkoruli palyan keringo gepen nem lathato serules.
Ami kerdes:
Mikor, es mitol serult meg a szarny?
A tartalyrol lehullo darab mibol allt, hol es mekkora erovel utotte meg a szarnyat?
Az elso elkepzelesek szerint kemenyitett habszivacs volt, de ujabban azt is elkepzelhetonek tartjak, hogy jeg volt. Az utkozes helye a felvetelek szerint epp ugy lehetett a szarny tetejen, mint az aljan, vagy a belepoelnel.
Mi volt az, ami foldkoruli repules soran eltavolodott az urrepulogeptol?
Ez lehetett egy urszemettel valo utkozesbol szarmazo tormelekfelho vagy az urhajo szennzviye, esetleg a gep egz darabja, ami a tartalyrol levalo darabbal valo utkozeskor lazult meg. Ez utobbi lehetoseg nem tul valoszinu.
A futoakna kinyilasa nem tul valoszinu, mivel azt csak a problemak kezdete utan jelezte egyetlen erzekelo a harombol.  |
Tapasztalatom szerint ez nem csak a netes ujsagirasra vonatkozik, sot, nem is csak az ujsagirokra. Mostansag a kezembe kerulo ujsagokban es konyvekben is sok helyesirasi es mondattani hibat talalok, pedig nekem kifejezetten rossz a helyesirasom sajnos. Egyre igenytelenebbek vagyunk.
|
Nem igaz, hogy semmit sem tettek, hiszen végeztek szimuláciookat. Finomítok: véleményem szerint nem a tőlük elvárható legnagyobb gondossággal jártak el.
|
Jooreggelt.
A cikket visszaolvasva, olyan színezete van, mintha én biztosan tudnám, mi történt. Amit leírtam, azt az Aranysas márciusi számának idevágoo cikke alapján írtam le, de az egész hozzászólás evvel együtt sem több, mint merő spekulácioo.
Tökéletesen igazad van a pongyola megfogalmazással kapcsolatban, tipikus példája ez annak, amikor valami újdonságot elnevezünk egy már ismert dolog alapján, és az újdonságot evvel együtt felruházzuk az ismert dolog minden tulajdonságával.
Jobban belegondolva a hővédő burkolat anyagáról csak szégyenlenivalóan keveset tudok, annyi rémlik, hogy különleges kerámia az anyaga, rendkívül joo hőszigetelő, de a mechanikai sérülést rosszul viseli. Szintén rémlik egy ismeretterjesztó film, ahol egy néhány cm élhosszúságü, ebből az anyagból való kockát narancsvörös izzásig hevítették, majd pedig - a rossz hővezetőképességet bemutatandó - néhány perc hűlés után a még mindíg sötét narancsban izzó kerámiát puszta kézzel megfogták és felemelték.
Azt én is hallottam, hogy nincs köztük két egyforma geometriai méretekkel bíró, de azért ezt erős fenntartásokkal fogadom. Az rendben van, hogy többszörösen ívelt részek beburkolása valóban nagyszámú egyedi formájú burkolóelemet tesz szükségessé, de nem látom, miért kell egyedi elemeket készíteni a viszonylag sík szárnyak beborításához. Érdekes kérdéseket vetnek fel a futóműakna-fedelek is, foggalmam nincs, hogyan hozzák létre a megfelelő szintű szigetelést.
Háát, arra én is nagyon kíváncsi vagyok, mi Imre véleménye az általam összehordottakkal kapcsolatban..
A személyzet mentésével kapcsolatban a következő a problémám. Menteni vagy több Szujuzzal, vagy egy űrsiklóval lehetett volna. A több Szojuz épp nem volt készen, a startelőkészítés fázisában álló űrsikló felszállásáig pedig vagy másfél hoonapig kellett volna az űrrepülőnek üzemképes állapotban maradnia. Nem csak a készletek szükös volta miatt kérdéses ez az idő számomra, hanem azért is, mert senki sem látott még ürrepülőgépet egyfolytában másfél hoonapig működni.
Még egy dolog. Akár a startnál fellépő ütközés, akár valami más okozta a Columbia katasztrófáját, nekem cserbenhagyás-ízűnek tűnik a dolog. A NASA tüdott a lehetséges sérülésről, de ismereteim szerint semmit sem tett a helyzet tisztázása érdekében. Ha én űrhajoos volnék, felmerülne bennem a kérdés, hogy a jövőben vajon szoolnak-e nekem, hogy hiányzik a gépem fele, vagy csak joo szoorakozást kívánnának az élvehamvasztáshoz. Úgy gondolom, bármi is okozta a katasztrófát, február elsején a bizalom is odaveszett.
További kellemest. |
Nálad mindig reggel van? Vagy csak ezt az üdvözlési formát tudod németül? 
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok?
Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve?
GEŐŐ
|
Ha már itt tartunk, akkor D.E. pontosabban is fogalmazhatott volna, hiszen "funkciooja, mint az űrhajoot borítoo csempéké" több mint pongyola. 
Nem holmi közönséges taposó, vagy ne adj' isten fürdőszobai falicsempéről van szó, hanem hőálló kerámialapocskákról, melyek közt nincs két egyforma, és kissé másmilyen felhasználásra készültek.
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok?
Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve?
GEŐŐ
|
Csontig a 10-re ;->
Kár, hogy Imre manapság nem nagyon szól hozzá a cikkekhez, pedig kíváncsi lennék az ő véleményére is.
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok?
Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve?
GEŐŐ
|
Gratula, Igazán korrekt és jó kis magyarázat volt...
Öröm az ilyen fasza de sajnos ritka hozzászólásokat olvasni...
|
1. igen, nem 2. igen, ha utanpotlas=masik repcsi, amivel lejohetnek
|
Morgen.
A plazma valooban elektronok és ionok keveréke. Minden általunk ismert anyag hőmérsékletének emelkedése során előbb-utóbb plazma állapotba kerül. Az űrsikló, és általában az űreszközök körül azért alakul ki plazmaréteg, mert a nagy sebességgel haladó eszköz összepréseli maga előtta levegőt, és az összepréselt közeg felhevül. Ezért tesznek vagy hőszigetelő, vagy párolgása során rendkívül sok hőt elvonoo anyagokat az űreszközök megfelelő részére.
Az űrrepülők esetében nagyobbrészt hőszigetelő csempék, kisebb részt hőszigetelő paplanok borítják az eszköz felületét. Minden rendben is megy egész addig, amíg ez a burkolat sértetlen.
A Columbia esetében ez a hőszigetelő réteg egységessége bomlott meg. Lehetséges, hogy a futóműakna zároofedele vezérlési hiba miatt kinyílt, de valószínűbb, hogy a felszállásnál az üzemanyagtartályrool leszakadt anyagdarab okozta a hővédelem károsodását.
A leszakadt szivacs is hőszigetelő anyag volt, de teljesen más a funkciooja, mint az űrhajoot borítoo csempéké. Az ürrepülgép rendszer főhajtooművei hidrogénnel és oxigénnel üzemelnek. Ezt a két gázt cseppfolyoos állapotban, alacsony hőmérsékleten tárolják központi elemet képező nagyméretű hajtooanyagtartályban. Amint a tartályt feltöltik az elképesztően hideg cseppfolyoos gázokkal, annak külső fala lehül, Florida cseppet sem száraz levegőjéből pedig a pára pedig nekifog ráfagyni a szerkezetre. Régebbi rakéták startjánál remekül látszott, ahogyan a rengeteg jég hullik lefele az épp emelkedésbe fogott szerkezetről. Mivel az űrrepülőgép rendszer esetében nagy a veszélye annak, hogy a levált jégdarab nekiütközik a hajoo valamely részének, ezért meggátolják a jégképződést. A jégképződést egy néhány cm vastagságú habszivacs-szerű hőszigetelő anyag hivatott meggátolni, evvel vonják be a tartály külső falát. A hosszúra nyúlt magyarázat után most következik a lényeg. A Columbia a legutolsoo felszállása előtt 39 napig állt a startálláson, és eközben több alkalommal megázott. A hab szerkezetű szigetelőanyag illeszési résein pedig valooszínűleg beszivárgott a viz. Amint feltöltötték a cseppfolyoos és rendkívül hideg üzemanyagot, a szigetelésbe beszívárgott víz megfagyott, a felszállás során fellépő macera hatására pedig aztán leszakadt és nekiütközött a szárnynak, mintegy 1600 km/h sebességgel.
Szerintetek megmenthető volt-e a legénység, és megmenthető volt-e az űrhajoo, ha rögtön a pályára állást követően tudnak a sérülésről..? Lehetett volna Progresszel utánpootlást szállítani az ürrepülőgép közelébe?
További kellemest. |
A helyesirast is meg kellett volna nezni, bar ez ma mar trendi a netes ujsagokban, hogy a helyesiras lenyegtelen, csak a hir legyen "szenzacio".
|
nem 1500 celsius, hanem tobb mint 10000, a nap felszinnek sokszorosa (az kb 6000 fok) viszont nem olyan forro, mint a villam belseje, mert az 50szer forrobb a nap felszinnel, es mindent elparologtatna, meg a keramiateglakat is (par millio fok, asszem)
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Plazma-tartály, ellipszilonnal, úgy a helyes (hejes? :-). Bocs.
|
A plazma a negyedik halmazállapot tudtommal, ami fórróbb mint a gáz, ezért az elektronok elszakadnak az atommag körüli pályáról. (jajjdeokosoltam  )
Naname nanajuu nanado no narabite - Nakunaku inanaku - Nanahan nanadai nannaku - Narabete naganagame
|
Köszi! ;) Már okosabb is vagyok! :o)
|
Ha jól tudom, akkor a plazma ionizált gáz. Ebben az esetben a nagy sebesség(hőmérséklet/surlódás) miatt az extrém forró levegőt, és annak roncsoló hatását jelenti. De lehet, hogy egy plazma-felhőbe futottak, vagy kilukadt a plazma-tartájuk :-)
|
Igen valami levállot, de amikor az ürhajó visszajön és belép a légkörbe akkor forró gázréteg veszi körülez kb 1200-1500 celsius, amely plazmikus állapotba kerül ez olyan mint pl. egy villámnak a belseje. na azért emlegetik a plazmát mert a levált darab helyén ez a plazma átfurta a burkolatot és a szárny belselyében szabadon garázdálkodott.
|
"Ez az a terület, melyrõl a vizsgálat úgy véli a plazma behatolt a szárnyba."
Mi ez a plazma dolog? Eddig úgy tudtam valami levált róla, nem beszivárgott!
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A gépek áldozatává válunk?
