 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Az emlitett konyv csak konyvtarban hozzaferheto, esetleg antikvariumban.
A kezdeti allapot a maihoz kepest igen nagy surusegu es homersekletu volt, viszont atomnak semmi keppen nem nevezheto. A masik, hogy nem ezt az allapotot feltetelezve vezetjuk le a mai allapotot, hanem forditva, azaz a mai allapotokbol szamoljuk vissza, hogy mi volt akkor. Nagy kulonbseg. Tovabba, nem arrol van szo, hogy legbol kapott dolgokat teszunk fel, illetve hasonlo modszerekkel kovetkeztetunk akar a multra, akar a jelenre, hanem a vilag ma lathato kepebol szamolunk a tobbnyire mas megfigyelesek altal mar alatamasztott matematikai osszefuggesek segitsegevel. Ez az egesz teljesen fuggetlen Isten letezesenek kerdesetol, azt nem nem zarja ki, es meg sem erositi. Elkepzelheto, hogy Isten a kezdetek kezdeten megteremtette a fizikai torvenyeket, majd hagyta, hogy az egesz vilag fejlodjon a maga utjan, es az is, hogy 5-6 ezer eve teremtette meg a vilagot a mai formajaban, de ugy, mintha 13 milliard evvel ezelott keletkezett volna. Egy mindenhato lenyt feltetelezve egyik lehetoseg sem zarhato ki.  |
Asimov a sci-fi Beethoven-je!
Ha L-A-S-S-A-N M-O-N-D-A-N-Á-M, mint Lendvai, akkor hazudnék!... :o)
www.mars3696.hu
|
Igazad van. Most hogy írtad, rémlik, hogy van valamiféle magyarázat a háttérsugárzásra statikus világmodell esetén is.
OFF: Nem tudod, hol lehet beszerezni a "Relativitáselmélet és kozmológia" című könyvet? valaki kölcsönkérte és nem kaptam vissza. Szerintem a maga nemében zseniális. Ez volt az első tudományos könyvélményem, ami meghatározta az érdeklődésemet.
ON: A felvetésem az "első fél másodpercről" csupán annak az elméletnek szól, amelyet ma elfogadunk és "Nagy Bumm" névvel illetünk. A főiskolán valahogy úgy magyarázta el az oktatónk, hogy:
"Tételezzük fel, hogy létezett egy szupersűrű és szuperforró atom. Ha ennek az atomnak a másodperc milliomod része alatt bekövetkező robbanását nyomon követjük és várunk tizenakárhány milliárd évet, a mai állapotot kapjuk".
Ezt akárhogy csűrjük-csavarjuk így van. Minden könyv, amit eddig a témával kapcsolatban elolvastam, erről szól. Feltételezve egy kezdeti állapotot le lehet vezetni a mai értékeket. Igen ám, de ezzel az erővel Istentől is levezethetjük, ha hisszük a kezdeti állapotot.
Tényleg nem kötekedni akarok és nem is csorbítani a véleményed értékét, hiszen láthatóan komolyan beleástad Te is a témába magad! Egyszerüen kétkedő típus vagyok. A statikus világmodellel pedig messze nem foglalkozott a tudóstársadalom annyit, mint a sokkal érdekfeszítőbb Nagy Bummal, tehát elképzelhető valamiféle eddig fel nem vetett megoldás a gravitációra.
Ha L-A-S-S-A-N M-O-N-D-A-N-Á-M, mint Lendvai, akkor hazudnék!... :o)
www.mars3696.hu
|
Mar bocsanat, de az igenis filozofia, hogy "mi a semmi, vagy mi a valami".
Nem azt mondom, hogy felesleges feszegetni, hogy mi volt a kezdet elott, hanem azt, hogy ertelmetlen, mivel ne azelott. Az ido vegesseget sokkal nehezebb felfogni, mint a vegtelenseget, ha lehet egyaltalan. Ez azonban a termeszetet nem igazan erdekli.
Az az allitas, hogy "Ha valaminek van kezdete akkor tetszőlegesen nagy intervallumot vizsgálva vége is lesz, ellenkező esetben a kezdet sem valós, hanem virtuális, következésképp lehet valami előtte is." egyszeruen nem allja meg a helyet. Ha veszek a pelda kedveert egy egyenest, ami ugye jobbra is es balra is vegtelen messzire nyulik, majd az egyik felet "kiradirozom", akkor maris eloallt egy olyan alakzat, egy fel egyenes, aminek van kezdete, de vege nincs. Fizikai pelda a mar emlegetett abszolult homersekleti skala. Ott is van egy kezdoertek, egy minimum, de maximalis homerseklet nincs. Erre pontosan igaz az, hogy barmekkora intervallumot is veszek, az egyik hatartol valo tavolsag tetszolegesen kicsive, akar nullava is teheto. Az is igaz, hogyha az intervallumot megfeleloen helyezem el, akkor csak az egyik veget eri el.
Hogy mi az ido, arra tobb valasz is letezik. Sokan azt mondjak, hogy ez is a filozofia targykorebe tartozik. Fizikuskent szamomra az ido egy kozonseges parameter, nem tobb, nem kevesebb. Ez a parameter tortenetesen kivaloan alkalmas bizonyos jelensegek leirasara, bar kozel sem mindre (pl. muholdak mozgasa eseten nem ez a legjobb parameter, de azert ketsegtelenul hasznalhato).
A vegtelen egy matematikai fogalom. A termeszetes szamok halmazanak szamossaga definicio szerint megszamlalhatoan vegtelen, a valos szamok halmazae pedig nem megszamlalhatoan vegtelen. A fizikaban tobbnyire ez utobbi fordul elo. |
Az osrobbanast a gravitacio nem magyarazza. A kijelentes ugy helyes, hogy mivel van gravitacio, allando allapotu vilagegyetem nem letezhet. A Vilagegyetemnek vagy tagulnia kell, vagy osszehuzodnia (a ketto kozotti allapot csak egyetlen pillanatra allhat elo), amibol az is kovetkezik, hogy valamikor keletkeznie is kellett. Ez volt az osrobbanas.
Az allando allapotu modellek igensi szamotadnak a hattersugarzasrol. Ismeretterjeszto szinten lasd William J. Kaufmann Realativitas es kozmologia (Gondolat kiado, Budapest 1985) cimu konyveben, elso sorban "A Vilagegyetem keletkezese" cimu fejezetet, a 143. oldaltol. Az viszont tovabbra is hibaja az ilyen elmeleteknek, hogy hianyzik beloluk a gravitacio.
Van itt valami alapveto felreertes. A Vilagegyetem szuletese nem felmasodperces esemeny volt, hanem csak egy pillanat muve, mar a nulla idopontban eldolt a "lenyeg". A szupersuru es szuperforro allapot igaz, de igy nem igazan ertem, hogy mire is vonatkozna a "nulla surusegu ter".
A "kezdokorulmenyek" nem legbolkapottak, hanem a vilag jelenlegi allapota alapjan, a mas teruleteken ellenorzott elmeletek segitsegevel tett tudomanyos kijelentes, es mint ilyen, meresekkel ellenorizheto. Az eddigi meresek lenyegeben megerositik a feltetelezeseket.
Hawking muveinek olvasasakor nagyon ovatosnak kell lenni, mivel o sem tudja pontosan, hogy mit beszel. Egyszeruen nem is tudhatja, mivel olyan teruletekkel foglalkozik, amelyeket a relativisztikus kvantumgravitacio elmelete ir le. Ezt az elmeletet meg nem dolgozta ki senki. Hawking csak egy-egy szeleletet probal meg kiragadni, mondvan, hogy az is tobbi, mint a semmi, de ennek vannak hatulutoi. Konnyen meglehet, hogy az elmelet teljes egeszenek megismerese utan Hawking elkepzeleseinek jelentos reszerol kiderul, hogy nem egeszen ugy igazak, ahogy o gondolta, vagy nem is felelnek meg a valosagnak.
Azert hadd jegyezzem meg megegyszer, hogy a fizikusok sem teljesen hulyek. Ha nem teljesen vilagos, hogy mirol is beszelnek, egyszeruen be kell ulni egy szakkonyvtarba, le kell venni a polcrol eloszor a megfelelo matematika konyveket, utana pedig a fizika konyveket. Az altalanos relativitas elmelet matematikaja nagyon bonyolult, es a matematika ismerete nelkul nem ertheto meg, nem ismerheto meg az elmelet. Anelkul kritazalni valamit, hogy megismerne az ember, lehet, de akkor a kritikaja megalapozatlannak tekintheto. |
Asimov ahogy öregedett, úgy lett egyre tökéletesebb. Az Alapítvány folytatásai nem csillagok háborúja! Fel kell nőni hozzá. Nem kell mindent 14 évesen elovasni, ráérsz.
Hasonló, mint a Dűne, és a Végjáték folytatásai.
..szeretlek, csak nem nagyon....
|
A Nagy Bumm gravitációra utaló magyarázata is legalább olyan nyakatekert és annyi benne a "ha", hogy magyarázatként akár azt is elfogadhatnánk, hogy csak.
A Statikus világmodell elmélet hibája, hogy nem ad magyarázatot a mikrohullámú háttérzajra. Ennek megmagyarázására ötlöttem ki a "kommunikációs-interferencia" elméletét. (lásd #12 link)
Egyébként teljesen érthetetlen számomra, miként lett népszerű a fizikusok körében egy olyan elmélet, amely egy tizenötmilliárd évvel ezelőtti fél másodperces időintervallumba süríti bele a Teremtődés lényegét. Ugyanígy nem tudok mit kezdeni a "szupersűrű" és "szuperforró" fogalmakkal sem egy nulla sűrűségű térben. Szerintem nyakatekert és szofikus egy olyan elméletet erőltetni, amely fikcióra épülő kezdőkörülményekből indul ki. (Innentől kezdve akkor már szimpatikusabb, hogy egy transzcendentális lény teremtett mindent... és már el is jutottunk az istenhithez).
Van még egy érdekes elmélet, amit kedvenc fizikusom dolgozott ki a kutattótársával:
Link itt!
Ha L-A-S-S-A-N M-O-N-D-A-N-Á-M, mint Lendvai, akkor hazudnék!... :o)
www.mars3696.hu
|
Hmmm...
Mondjuk a túl valósághoz ragaszkodók ezt biztos tiltanák, de én nem...
:-)
-Végülis nem kizárt...
|
Jó duma ráhuzni valamire azt hogy filozófia, úgy hogy nem tudod bizonyitani a saját igazadat sem :>
|
Ezek csak filozofiai kerdesek es megallapitasok. A fizika vagy a termeszet nem szokott filozofalni.
|
Nem az emberközpontú gondolkodással van a gond, hanem a 3 dimenziós léttel ;o)
Imre, aztmondod feleleges feszegetni hogy mi volt az ősrobbanás előtt, hát ne tegyük feszegessük magát az ősrobbanást :o) Tágul a tér, de hova (ez mellesleg feltételezi, hogy a tér véges)? A semmibe vagy a valamibe? Mi a semmi vagy mi a valami? Ha valaminek van kezdete akkor tetszőlegesen nagy intervallumot vizsgálva vége is lesz, ellenkező esetben a kezdet sem valós, hanem virtuális, következésképp lehet valami előtte is.
További egyszerű kérdések, amik korlátoznak minket: Mi az idő? Mi a végtelen?
|
Érdekes verzió a Hubble teleszkóp által készített képek viszzatartására:
http://www.zetatalk.com/hungary/g83.htm
|
Azt nem tudom, hogy időrendileg milyen sorrendben írta a műveit, ezeket a köteteket történeti időrendbe rendszerezték, így én is így olvastam, és bizony sztem célszerűbb így nekikezdeni..
A 3-dik kötet vége felé kezd csak bele az alapítványba, mégis azt mondom hogy max 1-2 novella kivételével szvsz rendkívülit alkotott..
|
Asimovot tán ne rángassuk elő. Az Alapítvány trilógia legelső három kötete még jó de utána ráment a pénzre és csak egy nagy halom szemetet gyártott.
|
Azoknak a figyelmébe ajánlanám, akik nehezen tudják maguk elé képzelni (viszonylag hosszú távon) az emberiség jövőjét, célját - amiért küzdünk (de vajon érdemes-e?):
ASIMOV - Enciklopedia Galactica I.,II.,III (+ majd a többi)
Kérdés: melyik író tudná jobban összefoglalni ezeket?
|
Tágul a világegyetem? Akkor már nem is csinálok több házi feladatot.
|
Ajanlott olvasmany: Italo Calvino, Kozmikomedia (Nehany kozmologiai, es mas elmelet komikus feldolgozasa, kifigurazasa.)
|
Teljesen igazad van, a lokalis viszonyokbol lehet kovetkeztetni a globalis tulajdonsagokra. Viszont az is igaz, hogy minnel nagyobb a gomb merete, annal nagyobb darabjat kell megvizsgalni, hogy eszrevegyuk az siktol valo eltereset. Mivel a Vilagegyetem nagyon nagy, es raadasul meg tagul is, a valosagban nem olyan egyszeru a megfelelo kovetkeztetesek levonasa.
|
Imre! A gömbi hasonlatod kicsit sántít, mert pl. ha jól tudom Gauss óta tudjuk, hogy ha egy gömb (vagy tetszőleges görbült) felületén élnénk, akkor a felület lokális tulajdonságai alapján következtethetünk a teljes felület alakjára.
Egyébként van egy regény, ami pont ezzel foglalkozik:
Abbot: Síkföld...
Egyébként szerintem is veszélyes lenne, ha belenyugodnánk, hogy bizonyos dolgokat nem tudhatunk meg.
Az általam ismert, összes eddig kidolgozott elmélet csak közelítő jellegű. Éppen az minősíti őket, hogy mennyire pontosak és milyen megkötésekkel alkalmazhatók.
Gondoljunk a Newtoni-fizikára! Ha nem túl nagyok a tömegek, a sebességek, a távolságok akkor azért elég jó eredményeket produkál:).
|
a másik meg az, hogy az ember annyiban különbözik a mélytengeri élőlénytől hogy IGENIS gyártana arról fikciókat hogy létezik a szivárvány, és fel akarna jönni a felszínre ;)
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
ezt a scifi irok ugyhivják hogy emberközpontu gondolkodás, sok elszakadási kisérlet volt tőle, és szerintem jópár sikeres, gondoljunk csak a most moziban futó Solaris regényre, vagy Lem másik kreálmánya, a "Legyőzhetetlen" - ebben egy urhajó kivizsgálja egy másik katasztrófáját, és arra jutnak hogy a bolygón gépi rovarintelligencia jött létre, hosszu, meg igy lehet hülyeségnek hangzik, de érdekes regény
persze ezek csak példák, de én hiszek abban hogy az ember számára nincs elképzelhetetlen dolog, és ebből következőleg felfoghatatlan sem
minden csak idő kérdése; megfelelő időt hagyva el tudnánk fogadni bármilyen intelligencia, lény, szerves anyag vagy akármi létezését, hiszen gyerekeink már ugy tekintenének az addig merőben uj dologra, mint "természetes", és már nem az foglalja le a gondolataikat hogy felfogják, hanem hogy mi van utána, és mi van még
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
"ha tenyleg mindenki igy gondolkozna, meg mindig madagaszkar szigeten ugralnank a fakrol a vizbe, makognank, es nem valoszinu, hogy adsl neten nyomulnank ezerrel..."
Gondolod, hogy helyesebb képünk van a világegyetemről mint ha makogva üldögélnénk a fákon? :D
Minden példa sántít a világegyetem szerkezetével kapcsolatban, de azért megemlítem a sajátomat is, mert elfér.
Gondoljunk egy mélytengeri élőlényre, ami nyolc- tízezer méter mélyen él. Az élőlényünk soha nem fog tudomást szerezni arról, hogy az árapály jelenséget a Hold okozza. Valójában érdektelen is a számára maga a tudás ami ezzel kapcsolatos, mert nem lenne képes befolyásolni az árapály jelenséget.
Hírtelen riposztként fel lehet hozni, hogy "persze persze, de az ember be tud hatolni azokra a területekre, ahol a mélytengeri élőlény él, szóval mit akar az arcom?" Ez hibás megközelítés lenne. Csupán arról van szó, hogy az ember lehetőségei kevésbé korlátozottak mint a mélytengeri élőlényé.
Mi a célja a világegyetem-kutatásnak? Csupán a megismerés?
Mintha a mélytengeri élőlény elméleteket gyártana, hogy létezhet olyan jelenség, amit mi szivárványnak nevezünk. Bár sohasem láthatja a szivárványt, Ő mégis kitart amellett hogy létezhet ilyen jelenség. Esetleg be is bizonyítja (fikció). Mire megy vele?
A helyzet az, hogy sohasem fog ilyen elméleteket gyártani.
Egy darázs sohasem fog pályagörbéket számolni.
Az ember sohasem fogja megérteni az általa világegyetemnek nevezett, Őt körülvevő tér működési elvét.
Az ember saját elméje rabja. Remélem, hogy a példa megvilágította az alapvető problémát. |
Az persze sokakat erdekel, hogy mi volt 13 milliard evvel ezelott, de ezek a meresek masrol is szolnak. Nevezetesen a reszecskefizika szamara is lehetoseget kinal az elmeletek ellenorzesere. Hosszabb tavon akar a realis idotartamu csillagkozi utazasok problemajanak a megoldasahoz is hozzjarulhat egy-egy ilyen program.
A Mars terraformalasa elott nem artana megismerni sajat bolygonkat, a kornyezeti viszonyokat fenttarto folyamatokat.
Az ursiklo jelenleg annyira megbizhato, mint az orosz Szojuz urhajo. Az eddigi 100-110 repulesbol ketto vegzodott balesettel, mig a Szojuzok eseten a kb. 150 inditasara ket halalos baleset, es egy-ket sikertelen inditas jut. Az utolso sikertelen Szojuz inditas a nyolcvanas evekben volt.
|
A felegyenesnek is csak egy vege van...
|
Ez egy lehetseges szerkezet, de az is elkepzelheto, hogy elindulunk egy iranyba, es soha sem erunk vissza. Meg nem tudjuk egyertelmuen megmondani, hogy melyiknek felel meg a vilag.
|
Ezt a hatast figyelembe szoktak venni. Azert a fizikusok es a csillagaszok is tudnak gondolkozni.
|
Az emlitett modellnek nagy hibaja, hogy nem tud szamotadni a gravitaciorol. Az elmeletet Fred Hoyle talalta ki, de ma mar nem foglalkozik vele senki.
|
naja...
erdekes, hogy a fizikusok nem latjak a fatol az erdot... az egyik fizikus kideritette, hogy az univerzum gorbult terbol all
a masik kideritette, hogy gorbult terben, (pl gravitacios terben) a feny voroseltolodast szenved. na es mi van akkor, ha a kettot osszehozzuk, es az univerzum nem is tagul, hanem csak siman a gorbult ter miatt van voroseltolodas?
Csuddri:
ha tenyleg mindenki igy gondolkozna, meg mindig madagaszkar szigeten ugralnank a fakrol a vizbe, makognank, es nem valoszinu, hogy adsl neten nyomulnank ezerrel...
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Mivel az ido is az osrobbanassal jott letre, nincs ertelme megkerdezni, hogy mi volt azelott. Ez ahhoz hasonlit, minthogy van egy minimalis homerseklet, aminel hidegebbet nem lehet eloallitani. Hogy a nulla idopontba ki mit kepzel, az mindenkinek a maganugye. Van aki egy istent, van aki beeri a semmivel. Izles dolga.
|
Tobbek kozott a MAP mereseibol is tudjuk, hogy nem lesz osszeomlas. Ha ugy jobban tetszik, csak egy osrobbanas volt, es tobb nem lesz.
|
Klasszikus pelda: tekintsunk egy gomb ketdimenzios feluletet, pl. a Fold felszinet. Ha egy ketdimenzios eloleny elindul tetszoleges iranyban, soha sem eri el a vilaga hatarat, igy nincs a "hataron tul".
|
Ezt mar csak azert is allithatod, mert te mar reges regen elvegeztel egy vagy tobb egyetemet, es pontosan tudod, hogy mirol van szo. Vagy megsem?
|
Senki sem tudja, hogy a ter es az ido vegtelen-e. A MAP meresei pont ezt a kerdest feszegetik. Amit latunk, abbol ugy tunik, hogy az idonek volt egy kezdete, vege pedig nem lesz.
|
Még szerencse, hogy nem mindenki így gondolkodik, mint te.
Mondok egy példát:
Csudri ül a 40-es évek végén, és eldönti: Csak tudnám miért foglalkoznak azokkal a hülye számítógépekkel? Kit érdekel, hogy gyorsabban is lehet számolni? Ráérünk nem? Még úgy sem rendelkezünk olyan technikákkal, hogy internetezni tudjunk :) Miért nem arra költik a sok pénzt, hogy ...
|
Csak tudnám, hogy miért foglalkoznak azzal, hogy mi volt 13 milliárd évvel ezelelőtt?! Dollármilliókért fellőnek egy kurva szondát és utánna évekig elemzik azt a töménytelent szart amit az visszaküld. Kit érdekel, hogy alakult ki az univerzum? Ma még úgysem rendelkezünk olyan technikával, amivel tutira meg tudjuk mondani, hogy mi történt. Inkább azzal foglalkoznának (ha már ennyire nem tudnak mit csinálni a pénzükkel, hiszen ilyen baromságokat finanszíroznak), hogy egy sokkal biztonságosabb űrsiklót tervezzenek, vagy kezdjenek el azon agyalni, hogy hogyan lehetne terraformálni a Marsot (sajnos ezt én már nem élem meg) stb.....
alkohol.freeblog.hu Mi csak őszinték vagyunk, de nem állatok!
|
Valamikor réges régen egy távoli galaxisban...
|
Örülök, hogy benned a kétség szikrája nem merül fel, hogy esetleg te tévedsz. Az ilyen emberek mindig csalhatatlanok.
Mert ugyebár te minden, az elméletedhez szükséges ténynek a birtokában vagy és nem találgatsz meg nem feltételezésekre építgesz...
Ezek az ostoba tudósok meg csk mérnek, meg próbálnak bizonyítékot találni.
|
Ebben tévedsz! Így csak az emberi gondolkodás működik. A Világegyetemnek egyszerűbb a struktúrája,egyszerűsége pedig a végtelenségében rejlik! Úgy rémlik,mintha olvastam volna valahol a távoli múltban,hogy a matematika alapvetően a logikára épülő tantárgy,de a mai csillagászok ezt mintha kihagynák a számításaikból. Mérnek,számolnak,megint csak mérnek,azután kilökik az eredményt,miszerint a Föld egy lapos tányér,amit elefántok tartanak a hátukon! És az a legszomorúbb hogy még el is hiszik,mondván: ez tuti erdmény,hiszen számolni már csak tudunk! Nos igen,minden bizonnyal. Na de mérni?! Mert hát megmérhetjük mi egy egyszerű agyagedénnyel is,hogy hány liter víz van a Csendes-óceánban és függetlenül attól,hogy a folyamat kissé időigényes,alig tévednénk néhányezer tonnát! Nézzük csak meg ezt a Doppler-jelenséget,amit Mars3696 is említett. Még soha nem hallottam egyetlen tudományos fórumon sem(bár manapság
minden megtörténhet:o)),hogy a Nap,mielött a horizont alá süllyed,hirtelen elkezdene távolodni a Földtől,pedíg a színképe olyan erős vöseltolódást mutat,hogy az bizony szabadszemmel is érzékelhető! A színképelemzésnek három alapvető feltétele van: 1. adott objektum 2.az ezáltal kibocsátott,vagy róla viszzaverődő fény(fotonrészecskék milliárdjai) 3.a spektrográf,ami felfogja ezeket a fotonokat és kész tényeket közöl az állapotukról. Ez így már működik,csakhogy van egy negyedik,igen fontos tényező is. Az objektumunk és a mérőműszerünk közötti tér,amin a mi kis fotonjainknak kersztül kell utaznia. Az már megállapítást nyert,hogy fotonjainkra az egyértelmű anyagon túl,bizony a gravitációnak,mit enrgiának is hatása van,de ezen kívül még számtalan kölcsönhatás befolyásolhatja az útjukat. Mindent összevetve: az Univerzum logikusan működik,csak rengeteg összetevője ismeretlen még előttünk. Lehet hitelesíthetetlen mérések alpján elméleteket gyártani holmi ősrobbanás-zagyvaságról.de én inkább maradok az egyszerű és logikus valóságnál,miszerint a Világegyetem minden dimenziójában végtelen. Az viszont elszomorít,hogy az emberiség gondolkodása még mindíg ilyen begyöpösödött,mert így a Mi utuk nem lessz végtelen az Univerzumban.:o( |
Összefoglalva: Döntenünk kell a két lehetőség között, mert a kettő kizárja egymást a logika szerint. De talán az emberi elme még nem képes és nem is lesz képes rá hogy felfogja(csak tudni szeretné).
|
Honnan tudják, hogy a világür végtelen, s azt honnan tudják, hogy véges. Ha valahol elkezdődött vége is kell, hogy legyen, de akkor az eleje előtt mivolt?
|
Szerintem az űr valahogy úgy működhet,hogy elindulunk az egyik részén,egyenesen haladunk folyamatosan,majd újra ott kötünk ki,ahonnan elindultunk. Az pedig furcsán hangzana,ha az űr végtelen lenne,mer valahogy elképzelhetetlen,hogy soha nem ér véget.
|
Anyag most sincs, csak információközlés...minden felfogás kérdése.
|
No mégegyszer. A link: itt
Ha L-A-S-S-A-N M-O-N-D-A-N-Á-M, mint Lendvai, akkor hazudnék!... :o)
www.mars3696.hu
|
Egyáltalán nem biztos a táguló világegyetem. S.Hawkin valamelyik írásában olvastam utalást a statikus világegyetemmel kapcsolatban, aztán utánanéztem másutt is.
A táguló világegyetem elméletét a távoli csillagok Doppler-színeltolódásával és a "kozmikus zaj" létével magyarázzák, ám a vöröseltolódásnak lehet az is oka, hogy a mondjuk egymillió fényévnyi távolságban lévő objektum képe az egymillió évvel ezelőtti múltat mutatja. Minél távolabbi az objektum, annál "régebbi a kép". Nagyon távoli objektumokról tehát nagyon régen indult el a fény, amikor az atommagok még "fiatalabbak" voltak; lehetséges, hogy a térben lévő atomok energiája egyre fogy, s az elektronpályák egyre közelebb kerülnek a maghoz. valamikor régen távolabb lehettek a magtól, mint ma, tehát az elemek spektruma is a hosszabb (vörös szín) felé voltak eltolódva.
Ezzel az elmélettel a Doppler-effektus kilőve. A kozmikus zajra sok elmélet született. Az én saját elméletemet leírtam href="http://mars3696.warez.hu">itt.
Keressétek a Tartalomjegyzékben a "Miért nem hallunk titeket?" című linket.
Ha L-A-S-S-A-N M-O-N-D-A-N-Á-M, mint Lendvai, akkor hazudnék!... :o)
www.mars3696.hu
|
És mi volt az ősrobbanás előtt? Az anyag egy hatalmas "gömbben" állt egy helyben? És az az anyag hogyan került oda? Vajon erre mikor kapunk választ?
|
A helyzet az, hogy a végtelen világűrt nem nehezebb elképzelni, mint a végeset. Sőt, talán könnyebb.
A végeset rajtam kívűl nagyon kevés embernek sikerül.
|
azért én vettem pár üres cd-t hátha a közért hamarabb tűnik le :)
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
|
Hihi azt elfelejtik hozzatenni hogy tagulas utan jon egy oriasi cuppanas! Miutan kitagulta buboerek eleria amaximalis meretet utana szukulni kezd majd ismet egy pontba surusodik es megint lesz egy osrobbanas !!Nyugi ne csomagoljatok azt mi mar nem erjuk meg:)
|
Nem könnyű felfogni mi a végtelen, bár az embernek is sikerült végtelen fogalmat alkotnia: a számokat
|
szerintem ha volt ösrobbanás , és a világegyetem tágul akkor semmi sem végtelen
a kérdés az mi van a határon tul :)
|
EKKORA BAROMSÁG! EZ HIHETETLEN, hogy egyetemet végzett emberek ekkora baromságokat mondjanak. Az a baj, hogy az EMBERI ELME EGY SUX, mivel nem tudja felfogni a végtelent! ÉS ez a baj ezekkel a csillagászokkal is! Csökevényes agyúak.
|
En ezzel ugy vagyok, hogy technikailag erdekes, de teljesen foloslges.
Mivel a ter es az ido vegtelen, semmi ertelme "egy" kezdetet keresni. Es igy, ha volt pl. osrobbanas, akkor vegtelen osrobbanas volt. Es ez mindenre igaz, ami az univerzummal kapcsolatos. Pl. vegtelen galaxis, csillag, bolygo van, vegtelen bolygon letezik ertelmes elet stb.:)
Az egesszel az a baj, hogy nem birjak elfogadni, megerteni, hogy "vegtelen".
|
Azért én imádkozom egyet, biztos, ami biztos.
|
egy slég valószínűtélen emlméletre még valószínűtlebbeket lehet építeni :)) ez a kozmológia. én inkább chaoszologiának hínám :DD
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Megsemmisült a Columbia űrsikló
