 Hozzászólások A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Bevallom nem ugrik be hol olvastam, de egy hiperszónikus repülőgépnél is kb. 40km-ig használhatóak az aerodinamikai vezérsíkok, de már ott is komoly gondokkal kell szembenézni.
A fő probléma a hatásfok mellet az, hogy ekkora sebességnél az aerodinamikai kormányzás káros örvényeket generálnak, amelyek szélsőséges esetben akár a gép végzetét is okozhatják. Ezért hiperszónikus sebességnél inkább a hajtóműsugár-vektor kitérítését vagy semleges gázzal működő gázdinamikai kormányokat ajánlanak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Igazad volt, megis gazdinamikai kormanyokat hasznalnak. Az biztos, hogy hatekonyabb ebben a magassagban.
|
Hmm... Akkor lehet, hogy elnézek rá, márcsak kiváncsiságból is :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Nem, ez nyilvanos. Regebben jartam ezekre az eloaasokra.
|
De szerintem ez csak a MANT tagoknak szól :(
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Mi történt a Columbiával? A Columbia utolsó útja
A Magyar Asztronautikai Társaság kerekasztal-beszélgetést rendez 2003. február 19-én (szerda) 18:00 órától.
Résztvevők: dr. Almár Iván az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, a MANT örökös tiszteleti elnöke dr. Farkas Bertalan űrhajós, a MANT tiszteleti tagja dr. Horváth András a Planetárium igazgatója, a MANT alelnöke dr. Magyari Béla kiképzett űrhajós, a MANT elnöke Szentpéteri László az ÛRVILÁG WEB-magazin felelős kiadója, a MANT főtitkára
Időpont: 2003. február 19. (szerda) 18:00 óra. Helyszín: Kossuth Klub - Budapest, VIII. Múzeum u. 7.
|
Nem egészen, a törzs középső-oldalsó része a rakadótér ajtajának hővédelmét nem szilikátcsempék, hanem egyfajta 'hőálló fóila' látja el, bár gondolom ez is szigetelőként működik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Tudtommal az urrepulogep teljes egeszeben szigetelo tulajdonsagu hovedo csempekkel van burkolva (kiveve a kabin uvege). Az also reszen es az orran levok akar 1750 fokot is kibirnak, a felso reszen levok kevesebbet. Egyebkent a szigetelo anyagok sokkal hajlamosabbak az elektrosztatikus feltoltodesre, mint a vezetok. Egy muanyag rudat dorzsolve hamar el lehet erni, hogy magahoz vonza a papirt, mig egy fem rudat a vegtelensegig dorzsolve sem tesz szert szamottevo toltesre.
|
Ez a terseg a mezoszferahoz tartozik, es resze a homoszferanak, azaz a felszininek megfelelo az osszetetele. Also hatara 50 km, a felso pedig 85 km. A jovo hiperszonikus repulogepeinek tervezett repulesi magassaga is ez a tartomany (20-80 km). Ezek a gepek csak felhajtoero segitsegevel tudjak elerni ezt a magassagot (raadasul torlosugar-hajtomuvel lesznek ellatva, ami a levego oxigenjet hasznalja). Ahol pedig van felhajtoero, ott lehet aerodinamikai kormanyzast alkalmazni. A szellokesek hatasa pedig igenis jelentos lehet hiperszonikus sebessegek mellett is. Egy oldalrol jovo szellokes hatasara a gep ket oldala kozott jelentos nyomaskulonbseg alakulhat ki, ami meglokheti az egesz szerkezetet. Minnel ritkabb a legkor, annal erosebb lehet a hatas. (A fluktuaciok merteke N^(-1/2)-nel aranyosak, ahol N a reszecskesuruseg.)
Az ionoszfera 50 km magasan kezdodik. A legalso, D1 jelu retegeben az elektronsuruseg kb. 60 km magasan eri el a maximumat, kobcentimeterenkent 100-1000 elektronnal. Ez nem jelenti azt, hogy az anyag jelentos resze ionizalt lenne, csak annyit, hogy normal korulmenyek kozott mindig jelen van bizonyos mennyisegu ion a kozmikus sugarzqas hatasara. 
|
'Kisülés': Szvsz ez hasonló lehet, mint az a 'fénykép' amit állitólag az Izraeli űrhajós készített a küldetés alatt, és repedéseket lehetett rajta látni. Csak az nem derült ki, hogy fényképezte le a szárnyat, amikor azt egyik ablakból sem lehet látni...
Légörvények: 60km az biztony az ionoszféra. Vannak légörvények, de a ritka légkkör miatt nem igazán komoly a hatásuk. Az pedig kizárt, hogy egy ilyen miatt kibillent volna az űrsikló a stabil ereszkedéséből...
Egyébként szerintem 60km-es magasságban még igencsak a gázdinamika kormányzást használ - ezt egészen addig használják, amíg 1 Mach alá nem lassul az űrsikló...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Egy amat?r csillagász a robbanás el?tt hét perccel készült fotóján egy fényes lila elektromos kisülés csap az ?rsiklóba. (index.hu) valszín szenzációhajhászás, de mi van ha igaz?
:o))
|
szelek vannak ugyan, de legorvenyek nem valoszinu... egyebkent mennyi mesterlovesz meg fegyveres alakulat is volt ott?? nem tudom, de egy jol megfizetett mesterlovesz par szaz meterrol, ha az inditas utan leszedegetett egypar hoszigetelo csempet a gep aljarol, akkor is elvileg a visszatereskor eg el a gep.... (en legalabbis igy csinalnam >:-ĐĐ) namegaztan az ionoszferaban fellepo elektromos kisules se elhanyagolhato, habar az inkabb a gep felso, vezeto anyagbol epult reszeit kezdte volna ki, es nem a szigetelo keramiacsempeket... mindenestre erdekes, hogy pont izraeli urhajos egett el a Columbian... politikailag ez jol jott mind izraelnek, mind pedig a bush kormanynak...
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
#103: 60km magasan valóban vannak szelek. 16m-nél azonban ez nem számít semmit. A légörvényes dolog SZVSZ marhaság.
|
60 km magasan vannak szelek. Ha belegondolsz ott eleg suru kell legyen a legkor, mivel az urrepulogep szarnyain jelentos felhajtoero keletkezik, es manovereket is vegre tud hajtani a vezersikjai segitsegevel. A pusztulasat is az okozta kozvetlen modon, hogy a legellenallas darabokra tepte. Egyebkent szeleket igen nagy magassagokig ki lehet mutatni (az mas kerdes, hogy mennyire eros a hatasuk 80 km felett).
|
Cifu: Az "O" gyűrü esetén pontosan ez volt. Az egyik oldal azt mondta, hogy a korábbi fellövések után rendellenességek tapasztalhatóak, a másik pedig azt, hogy ez nem komoly és nem okozhat gondot. Nem a startot kellett volna halogatni, a gépet nem is lett volna szabad feltenni az indító állványra.
|
Olvastam a hírt, erről a kisülésről elég érdekes, bár én inkább a "tereljük el a közvélemény figyelmét a fontos kérdésektől" kategóriába sorolnám. A teletext által közölt cikk az mondta tegnap, hogy a gép erős légörvénybe került, ami megbillentette. Most én lehet, hogy hülye vagyok, de szerintem 60 kilóméter magasan nincsenek erős légörvények. Nekem úgy rémlik hogy az még az ionoszféra és nem a sztratoszféra.
|
Erdekes hir, hogy egy felvetel szerint a visszateroben levo Columbiat egy elektromos kisules talalta el. Allitolag ezutan kezdodtek a rendellenessegek. A felvetelt most kezdtek elemezni, lehet, hogy csak a gep hibajarol van szo.
|
Ezek szerint a holdra szállást és a holdról szállást még gyakorolni kell. űdv.
|
Ahogy elnézem, a hírt leszedték a főoldalról - sőt nem is találom az Archívban sem :)
Akit érdekel a téma az szerintem nézzem el a STS 107 @ Index.hu fórumba.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A Challenger "O"-gyűrűinél kicsit más volt a helyzet. Ott sorozatosan halasztották el a fellövést mindenféle okok miatt, mire végül már egyes újságokban kabarénak nevezték azt, amit a NASA csinál. Az indítás elötti, az előírtnál alacsonyabb hőfok melleti indítást a NASA eröltette, mivel az ő nayakukra meg ráült már a Reagen-kormányzat is (Reagen egy újságírói kérdésre reagálva kijelentette, hogy a Challenger mindenképpen indulni fog), és bár a Thiokol cégnél aggódtak, de végül azt mondta a fökökség, hogy vegyék le a mérnöki sapkát és vegyék fel a menedzsersapkát.
Az eredményt ismerjük...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Majdnem biztos, hogy nem az a masfel kilos, felmeter atmeroju darab okozta a katasztrofat. Ha megnezed a kepeket, akkor a torzstol merve a szarnynak minimum 4/5 reszenel erte el a Columbiat, mig az a hely, ahol a gondok elkezdodtek (futomu) a szarnyak tovenel, es lenyegesen elorebb van. Ha az utes hatasara letrejovo repedeseknel eg at a szarny, akkor eloszor a kormanyfeluletek kornyeken kellett volna jelentkeznie valamilyen hibanak (pl. homerseklet-emelkedesnek).
|
Az indexen tetszik, az egyik cikk ezen mondata: "Ron Dittermore jelezte: a felvételen található anyagdarab a külső tartály szigetelésére használt hab leszakadt része. Mint mondotta, ez a jelenséget a legutóbbi három fellövésből két alkalommal észlelték, de mivel nem okozott jelentős kárt, biztonsági szempontból jelentéktelennek ítélték..."
Tetszik el a gondolkodásmód. Ha teljes NASA-nak ilyen a mentalitása, akkor csoda, hogy csak ennyien haltak meg. Végülis annak idején az "O" gyűrük hibájánál is azt gondolták, hogy nem lesz gond, aztán kiderült, hogy tévedtek.
|
Olvass vissza es nezz utana a dolgoknak, mielott hulyesegeket mondasz vagy kerdezel.
|
Columbia Csak azt nem értem hogy miért kell anyira sietni a visszatéréssel ? Nem lenne bizonságosabb a légkörbe érve,jól lefékezeni a siklót Energia közléssel bizonságosabb sebességre gyorsitva betörni a légkörbe? És lassabban megközeliteni a leszállópályát? 1,Nem hvülne föl annyira az ürhajó? 2,Kozmikus sérülések kockázat mentesek lennének ? 3,Tényleg ugy gondoljátok hogy a fizikai törvényszerűségek minden esetben jól alkalmazhatók?
|
Ráadásul, ha jól emlékszem, a centrifugális erő virtuális, helyette ténylegesen centripetális erők léteznek...
|
Terveznek olyan rendszereket, amelyek ugy ternek vissza, ahogy indulnak, azaz folyamatos raketas fekezessel. Az ilyenek megepitese jelenleg meg a technika hataran vannak. Ha az urrepulgepet igy alakitottak volna ki, akkor legalabb 10-20-szor nagyobb lenne a starttomege. A jelenlegi rendszer 2000 tonna indulaskor, igy ez 20-40 ezer tonnat jelentene. Jelenleg ez irrealis.
|
Hydro-man: A centrifugális erő egészen más és semmi köze a pályán maradáshoz.
Itt arról van szó, hogy a föld körül keringő tárgy ugyanúgy zuhan, mint bármi más, ami levegőben van, csupán annyi a külömbség, hogy amig x méter zuhan, a sebességének és föld görbületének következtében x méterrel magasabbra kerül a felszíntől. Ez az elsődleges szökési sebesség.
|
Hydro-Man: Magyarul mindenképpen hevülni fog a cucc, függetlenül attól, hogy milyen a szög.
Cifu: Még a végén tényleg igazam lesz, és csak kiderül, hogy jó esetben is csak egy két nagyon speciális pont van, amikor bámit is lehetne tenni? Egyébként szinesen fogadnék veled, hogy űrsiklón amerikai 2004 előtt nem fog elindulni. Másrészről az is ki fog derülni, hogy az űrsikló konstrukicójával semmi gond nincs, minden, csak véletlen balesetek szerencsétlen öszjátéka, ezért tesznek pár biztosnági előírást, amitől még drágább lesz fenn tartani az űrsiklókat, de akkor se lesz rá mód, hogy kivédjék a hasonló esteket.
|
Newtoni fizika és súrlódási hőhatás. Ahoz, hogy legyőzd a föld gravitációját, olyan gyorsan kell menned, hogy ezt pontosan ellensúlyozd, ez 200km-es magasságban cirka 27.000km/h. Amit te nem veszel figyelembe, az a légkörbe veló belépéskor a surlódásból fakadó hőhatás.... Ha te még magas röppályán erősebben fékezel, akkor meredekebb pályán kezdesz sülyedni, vagyis sokkal intenzíveb lesz a hőhatás (volt már szó a korai űrhajókról (Mercury, Gemini, Apollo, Vosztok/Voszhod, Szojuz), nos ezek meredekebb pályán lépnek be a légkörbe, és a belépő felületük 2000-3000 celsius fokra is felhevűl. Az űrsiklónál a laposabb belépés miatt ez 'csupán' 1500-1700 Celsiusra.
Így érthető?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Na ide figyelj! Én nem vagyok ürfizikus vagy mi, de! Az az irdatlan nagy sebesség azért van mert azzal tunak a Földtől távol maradni (centrifugális erő) és amikor vissza akarnak jönni akkor elkezdenek ebböl a sebességből vesztni! Csak azt nem értem, hogy a légkör eléréséíg miért nem lehet fékezni valami fékező rakétával és onnntól már van felhajtó erő és levitorlázna. Ja! megjegyzéseid helyett inkább fejsd ki gondolataidat, hátha valait rosszúl látok! Köszi!
|
Megelőztél :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Most néztem utána, hogy hivatalosan nincs "point of no return" visszatérésnél, vagyis ha egyszer az orbitális pályáról már befejezték a fékezést az OMS-el, akkor a rendelkezésre álló üzemanyag nem elég arra, hogy stabil LEO pályára álljanak vissza.
A 120-150km-es adat (ereteileg: 80-100 miles) nem a NASA oldaláról származik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ezt elirtam: 2*7,7*sin(11,5) km/s kell az egyik palyarol a masikra valo atallashoz.
|
Maximum elvileg. Gyakorlatilag igyekeznek minnel pontosabban kiszamolni, hogy mennyi hajtoanyag szuseges az utra, igy a fekezes utan idealis esetben nincs hajtoanyag a tartalyokban. Balesetveszelyes lenne, ha sok maradna.
|
Ezt mondom mar napok ota.
|
Ahol a fékezés után még az OMS-sel vissza tudnak evickélni a LEO (alacsony orbitális) pályára, az elég magasan, pontos adatott nem tudok mondani, mert sokmindentől függ (rendelkezésre álló üzemanyag, tömeg, stb.), de nagyságrendileg 120-150 km között lehet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Morgen.
Mi a legkisebb magasság, ahol még megszakíthatják a visszatérést?
|
Új fejlemények, a NASA szerint nem valószinű a fellövés közbeni levált darab általi sérülés konoly lehetett, mivel az a felvételek szerint a szárny belépőélét találta el, ám az eddigi adatok alapján a végzetes hőemelkedést valahol a szárny belső-középső részén keletkezett.
Itt egy jó minőségű kép, amelyen tisztán látszik, hogy a levált darab a szárny belépőélével találkozik:

Jelenleg a bal oldali futóműaknára öszpontosítanak, mivel a hőemelkedés egyik jeleként a bal oldali keréknyomás nőni kezdett, majd ezen adatfolyam megszünt.
Természetesen hangsúlyoznám, hogy továbbra is csak találgatásról van szó!
Forrás: Spaceflight.com
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Inquisitor: Elsősorban netes forrásaim vannak, mindjárt beszúrok pár linket, de a lenti összesítést én hoztam össze (összeszámoltam a családból induló tipusokat, és hogy ezekből mennyi szenvedett balesetett, és milyen altipusok). Egyébként sajnos Mo-n csak az Aero magazin foglalkozik az űrkutatással :(
Encyclopedia Astronautica - Kötelező! Bár nem naprakész, de nagyon alapos, szerepel benne minden tervezett és elkészült jármű. Space.com - Naprakész hírek, de dűhítően rosszul van a webfelülete megcsinálva. Űrvilág.hu - Talán a legmegbízhatóbb és leg szakszerűbb Magyar űrhírportál.
© gyozo: Nem hinném, hogy az emberes küldetéseknek vége, maximum kis szünet lesz a NASA részéről. Az oroszok simán folytatják küldetéseiket, és Október-November körül indul az első kínai űrhajós is...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Akkor meg miről beszélünk? Adott egy igen instabil, labilis világpolitikai helyzet, egy húsz éve készült, azóta toldozgatott, foltozgatott űrrepülőgép, ami most robbant fel másodjára, összesen 14 emberrel a fedélzetén. Szerintem az emberes űrkutatásnak egyelőre búcsut inthetünk, bár lett volna lehetőség előbbre lépni, de ez egyetlen politikai körnek sem állt érdekében. Én így látom, lehet, hogy hülye vagyok, és nem értek hozzá, de ez van.
|
Ne is mond. Eléggé fel is húzom magamat az ürgén, ha csak meglátom vagy hallok róla. És a kretén szerint Saddam rossz ember ... akkor Ő meg jó??? Lol Cifu, honnan szerzed ezeket az infókat? Van valami spéci újság, netoldal vagy "sima" repülős magazinokból????
|
Nos az amerikai űrkutatást ugye az amerikai politikusok felügyelik a legfelső szinten (ők adják a pénzt, mondhatni). És ne higyjük, hogy ott értelmesebbek, mint nálunk...
George 'IQ Bajnok' Bush-t meg persze az Olaj- és Fegyverlobby pénzeli, úgyhogy nincs Kyotói-egyezmény, de van Alaszkai-olajmező megnyitás és újabb milliárdok a katonai projectecre. Meg persze egy kis pénzmegvonás a NASA-tól......
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Cifu: Akkor eze után légyszives annak mond, hogy nincs rakétamérnöki diplomája, a ki megvonta a pénzt a költségvetési szavazáson a programról, mert azzal az indokkal, hogy a STS biztonságos.
|
Bizony, a Venture Star esetén nincs szó gyorsítórakétáról, és laposabb szögben lép be a légkörbe, ami miatt kisebb lett volna a fellépő hőhatás.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az Ariane-42P/42L annyit tesz, hogy csak két segédrakétája van (P: szilárd segédrakéta, L: folyékony segédrakéta), a segédrakéta nélküli változat az Ariane-4 (minden egyéb jelölés nélkül), de ebből csak 9 indítás volt (mindegyik sikeres).
Amúgy az egész R7 rakétacsaládod nézzük, akkor valóban a Deltához viszonyítható a ráta, de a Szojuz alcsalád (11Axxx)-ból többet, mint a Deltából és az Atlasból eggyüt :)
Egyébként tévedtem, mert a Szojuz is 'csak' ~36:1 aránnyal rendelkezik
Számszerűleg 836:23 (2db Soyuz 11A511; 19db Soyuz 11A511U; 2db Soyuz 11A511U2).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Cifu: Igazad van, csak feltételezés, mint ahogy minden más az, és szerintem az is feltételezésen fog alapulni, amit a vizsgálat majd magállapít. Akkor csak még egy kérédés:
Ha függetlenítjük magunkat a jelen esettől egy picit, akkor kérdezem, hogy a X33 vagy Ventura Star nem nyújtana-e nagyabb biztonságot, ugyanis ezen nem lennének sem segéghajtóművek, illetve a törzs jobb adottságai miatt akkora hő sem alakul ki a légkörbe való belépésnél?
|
Ahogy mondod. Ha mas megoldast nem is tudtak volna kitalalni, legalabb enyhebb terhelest jelento palyan hozzatak volna vissza. Az ilyen palya is veszelyes, mert a tervezetnel nagyobb sebesseggel erkezik a gep a kifutora. Azert a kockazatokat csokkenteni lehetett volna, ha tudnak a bajrol.
|
"Mégpedig azért nem, mert akkor el kéne ismerni, hogy a felvételek kielemzésénél voltak az irányítóteremben olyan emberek, akik pontosan tudták, hogy ők már sohasem jönnek onnan vissza. Ezek az emberek végigcsináltak egy programot, úgy hogy akár megrendelhették volna a koporsójukat is, és miért?" Ha feltételeznénk, hogy ez igaz, akkor inkább kitaláltak volna valami más megoldást, min sem a teljes jövöbeni kutatást veszélyeztessék. Ha pedig emberélettel nem is, de a Columbia anyagi értékével csak foglalkoztak volne, nem?
|
Az Atlas eseten igazad van, de az Ariane-4-nek van egy segedraketak nelkuli valtozata is, valamint 2P, 2L. A Deltaknal pedig a Delta-2 tipust emlitettem. Ha igy osszesitve nezed, akkor a Szojuzok sem megbizhatobbak.
|
Nem lehet mindenre felkészülni, és bizonyos kockázattal mindenképpen számolni kell. Ilyen a visszatérésnél a felső szakasz. A Szojuz sem rendelkezik semmiféle védelemmel, ha 60km magasságban pl. leválna a hővédő pajzsa.
Ilyen kockázat pl. az, hogy nincs védelem arra, hogy az ISS-nél egy szekció esetleges pillanatok alatti dehermetizációnál a többi szekciót megóvják. Ehez önműködő, gyorsan záródo zsilipajtók kellenének az összes szekció között. Ez egyszerűen nem megvalósítható az adott pénzügyi és technikai feltételek között...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Rendben, így is fel lehet fogni. Szerintem meg akkor a te véleményed hibás, mivel nem hiszem, hogy a fórumban bárki is rendelkezik elsőkézből származó információkkal. Vagyis itt senkinek sincs megcáfolhatattlan bizonyítéka a katasztrófával kapcsolatban.
Ez alapján pedig minden, ami itt elhangzik, az FELTÉTELEZÉS!!!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az Ariane-4-el családnál az arány 115:3 (a veszteség 1-1 Ariane 44LP, 44L, 44P)
Az Atlas-nál 340:75 (a veszteség: 2db Atlas A; 4db Atlas B; 3db Atlas C; 28db Atlas D; 2 Atlas G; 17db Atlas E; 9db Atlas F; 2db Atlas Centaur; 2db Atlas Centaur LV-3C; 3db Atlas Centaur SLV-3C; 3db Atlas I.;)
A Deltánál pedig 286:16 (1db Delta 100; 1db delta B; 2db delta C; 1db Delta E; 1db Delta N; 1db Delta L; 2db Delta M; 3db Delta 3914; 2db Delta 7925; 2db Delta III.;)
Persze bizonyos alváltozatoknál értek el sokkal jobb eredményeket is (pl.: Delta 2914-nél 45:0).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Nem. Akkor a szilard hajtoanyagu raketak attervezese volt a cel, es ezt meg is tettek. Ebbol a magassagbol, ilyen sebesseg mellett csak egy komplett urhajoval lehetett volna visszahozni az urhajosokat. Ezzel az erovel a mentocsonakra is mentocsonakot kellene tenni.
|
Cifu: Véleménye pedig mindenkinek lehet, ez nem dolgozat, hanem fórum, ahol érvek és ellenérvek ütköznek egymással. Legalábbis én így tudom.
|
Cifu: Nem kell mindenhez diploma, én pedig valóban nem értek hozzá, negy vagyok rakéta mérnök, ebben igazad van. Azonban egyetlen apró kérdésre válaszoljál nekem:
A Challenger katasztrófa kivizsgálása után szerinted mennyire készültek fel a jelen helyzetre, merthogy elvileg ezért állt le teljesen két évre az emberes űrkutatás, ebben szerintem egyet érthetünk?
|
© gyozo: Énrészemről továbbra is azt mondom, hogy merő naivitás és hazugság azt mondani, hogy a nem a startnál bekövetkező eset okozta a katasztrófát.
Aha. És mond, mikor is szereztél rakétamérnöki diplomát? Ha ugyanis van ilyen végzetséged, de akár csak egy bármilyen mérnöki végzettséged, akkor nem állítanál ekkora baromságot! Mert ez esetben azt írtad volna, hogy Valószinüleg emiatt történt, de nem azt, hogy "naivitás és hazugság"...
Ugyanúgy nem fogják teljesen kivizsgálni az ügyet, mint ahogy a Challenger esetént tették.
?!?!?! Tesssék!?!?!? Kapj már az agyadhoz ember!!!
Keres rá a neten egy szakmai elemzésre, vagy mondjuk menj el az Encyclopedia Astronautica-ra, és nézz utána a témának. Ha nem értesz a témához az nem bűn, de abból magasröptű elemzéseket irkálni már szerintem AZ!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Szerintem teljesen mindegy, hogy mit valaszolok erre, igy inkabb semmit.
|
Énrészemről továbbra is azt mondom, hogy merő naivitás és hazugság azt mondani, hogy a nem a startnál bekövetkező eset okozta a katasztrófát. Ennek ellenére nem az lesz a vizsgálat eredménye, hogy az egész STS konstrukció hibás és jó lenne egy újabb generációjú járművet fejleszteni. Mégpedig azért nem, mert akkor el kéne ismerni, hogy a felvételek kielemzésénél voltak az irányítóteremben olyan emberek, akik pontosan tudták, hogy ők már sohasem jönnek onnan vissza. Ezek az emberek végigcsináltak egy programot, úgy hogy akár megrendelhették volna a koporsójukat is, és miért? Azért mert valaki nem tette fel a tervezésnél azt a kérdést, hogy mi történik, ha megsérül a hőpajzs. Ugyanúgy nem fogják teljesen kivizsgálni az ügyet, mint ahogy a Challenger esetént tették. Csak most lehet hallani azt, hogy a Challenger kabinja valahol ott van a tenger fenekén, ám "kegyeleti" okból akkor erről nem beszéltek. Nem beszéltek, mert igen kínos lett volna belegondolni, hogy ott zuhan egy kabinban, magatehetlenül 7 ember hosszú percekig, amint várja a becsapódást. Ha most ugyanaz megtörtént volna a Columbiával, mint a Challengerrel annak idején, hányan élték volna túl? Most más történt. Valami, amire nem gondoltak, várnak egy picit, és fellőnek újra hét embert, ugyanezzel az eszközzel, hogy valami más hiba is felszinre jöjjön. És a hab a tortán ez a szöveg, miszerint drága dolog új eszközöket fejleszteni. Nem kell hozzá sok ész, csak egy kicsit el kell mélyedni a közgazdaságtanban, hogy átlásson az ember ezeken a dumákon. Nem az ár az érdekes, hanem a szándék. Drága, mert senkinek sem áll érdekében, hogy ez fejlődjön. Akkor meg minek bohóckodunk. Az űkutatás már párszor bebizonyította, hogy vagy tökéletesen csinálja az ember, vagy sehogy. Ami most megy az vicc, csak az a baj, hogy ők heten már nem nevetnek. 
|
NA !!!!!!!!!! NEM LATTA SENKI SEM AZT A HIRT HOGY A COLUMBIANAK IPO KAPCSOLTA VOLT A FOLDEL??? ITT VOLT SG-n KITEVE!!! LEHET HOGY CSAK HALUCINALOK?:D
|
Az inditas barmikor felbeszakithato, az urrepulogep levalaszthato a raketarol. A Challenger eseten is megkiserelte a legenyseg, csak keson vettek eszre a bajt, igy nem sikerult.
|
Pl. Delta-2, Ariane-4, Atlas :-)
|
Az ISS-t 7-8 fo tartos munkavegzesere terveztek, ami latogatokkal akar 10 fole is mehet. Az oroszoknak jelenleg ket kesz urhajojuk van, egy pedig az urallomashoz van kapcsolva. A Szojuzok inditasa mindig egyszerubb, mint az urrepulogepeke. Az urrepulogep lenyegesen nehezebben "startrafoghato", mint egy kozonseges raketa. Egyebkent ha mar az ISS-en vannak, mindegy, hogy mikor jon az urhajo. A psziches terheles valoban problema, de megoldhato. Az X-38 fejlesztese nem allt le teljesen, "csak" a koltsegvetes nem finanszirozza. A NASA valahonnan atcsoportositott nemi penzt a munkalatok folytatasara. Azt is rebesgetik, hogy a masodik generacios urrepulogepeknek lesz egy mentourhajoszeru valtozata is.
|
Hát pont ez az, hogy nem tudok, de ettől még nem kell azt használni, ami nem jó. 1987-es katasztrófa után két évet szánta rá, hogy az ürrepülőgépet "biztosnágossá" tegyék. Akkor megint ne tudom, hogy mit csináltak két évig, ugyanis jelen helyzetben sem indítás után, se a légkörbe való visszatérésnél nincs menekülési lehetőség. Egyébként jobban belegobdolva ennél még az apolló űrhajók is bizonságosabbak voltak, mert annál legalább a hajtómű hibánál volt mentő rakéta, ami eltávolította sz orrkúpot. Egyébként ha minden programot leállítanak, akkor nem is lesz biztonságosabb jármű.
|
Mondj nekem egy olyan hordozó rakétatipust, amely jobb biztonsági rátával rendelkezik, mint a Shuttle!
Egyetlen ilyen van, a Szojuz-familia, de az rosszabb hatásfokú, mint az STS (az egyszerűbb és olcsóbb felépítés miatt nem LH2-őt, hanem Kerozint használ hajtóanyagként).
Egyébbként 2000-ben nem csak az X-38-at, hanem az X-33-at és az ISS lakómodult is leállította a Bush-kormányzat....
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Csak nekem tunt fel hogy eltunt az a hir amiben arrol van szo hogy a columbianak ip kapcsolata volt a foldel?
|
Imre: Persze, lett volna rá esély. De szerintem annak nagyobb esélye lett volna, hogy a nagy kapkodásban gyorsan felrobbantanak még egy űrkompot. Hányszor is halasztották el a Columbia indítását, mielőtt mindent "rendben" találtak?
A Szozojuzokkal pedig két gond van. Először is kell belőle 3 darab, ha jól számolom, tehát durván háromszor annyi idő fellőni ennyi rakétát, mint egy űrkompot, másrészről akkor sem biztos, hogy a nemzetközi űrállomás bírta volna a terhelést, és akkor még az embereket ért mentális terhelésről nem beszéltem. Szerintem a harmadik hét után inkább kinyitják a légzsilipet.
Arról meg nem tudtam, hogy az X38-at leállították. Megint egy jó döntés, végülis minek? A Titanikon is csak útban lett volna annyi menőcsónak, lefogta volna a kilátást.
|
Az urrepules meg par evtizedig nem fogja utolerni biztonsag teren a polgari repulest. Meroben uj megoldasokra lenne szukseg. A magantokenek nem az emberek utaztatasa az igazi uzlet jelenleg, hanem muholdak palyaraallitasa. A tomeges urturizmus meg messze van.
|
Igen, es azt is eszre kellene venni, hogy a kepek tanusaga szerint az a bizonyos darab a szarny tetejenek csapodott vagy a belepoelnek, es nem az aljanak (kifele pattant!!!). Ha ez okozott seruleseket, akkor eleg lett volna kinezni az ablakon, esetleg egy egyszeru kis tavcsovel... 80%-ig biztos vagyok benne, hogy itt valami mas okozta katasztrofat.
|
Cifu: Nem tudom, hogy számoltad ki az arányt, de nekem nem igazán ez jön ki. Szerintem ha fellőnek 100 alkalommal valamit, amiből minden ötvenedik felrobban, akkor én ezt nem nevezném a legbiztonságosnak.Szerintem még a polgári repülésnek is jobbak az arányai. De itt nem is ez a gond, hanem az a gond, hogy azt mondjuk erre, hogy igen, ez benne van a pakliban, minden rendben, vállalták, de akkor azt mondja meg nekem valaki, hogy hogy képzelték el, hogy beszáll a magántőke?? Ott van például a mars program. A Pathfinder óriási siker volt, mert végre sikerült letenni valami a marsra, hozzáteszem nem először, mert már jópár évvel ezelőtt is sikerült. A közvélemény teljesen odavan, hogy mekkora tudományos áttörés. Gyorsan beterveznek még vagy hat küldetést, amiből mellé lőnek vagy négyet. Ezek után mit lehet mondani? Fejlődik a dolog, vagy nem?
|
Az egy nyero helyzet lenne, mivel ki tudtak volna varni, amig Szojuzokkal visszahozzak oket. Addig pedig a Progresszek vittek volna utanpotlast. Sajnos azonban a Columbia az amerikai urhajoknal szokasos, az Egyenlitovel 28 fok koruli szoget bezaro palyajan repult, mig az ISS 51 fok hajlasszogu palyan van. Ez azt jelenti, hogy kb. 7,7*sin(23) km/s nagysagu sebessegvaltoztatasra lett volna szukseg, amihez nincs elegendo uzemanyag az urrepulogepek fedelzeten. Az egyetlen megoldas az lett volna, ha bevarjak az Atlantist. Ha takarekosan bannak a keszletekkel, es megfeleloen hasznaljak fel az uzemanyagkeszletet mar a palyaraallas pillanatatol kezdve, akkor ez teljesen realis lehetoseg lett volna. Az Atlantis felkeszitese mar javaban folyt, mivel marciusban indult volna az ISS-hez. Nem kellett volna atugorni a teszteket, csak ejjel-nappal dolgozni, es menteshez szuksegtelen berendezeseket kipakolni.
A visszateres megkezdese utan mar nem sok eselyuk vot, de ha tudnak a hibarol, valszinuleg csokkenthettek volna a kockazatot. Egyszeruen csak ki kellett volna iktatni minden fordulot, legalabb a hiperszonikus tartomanyban. Ha elertek volna a 7-8 kilometeres magassagot, akkor ma az ejtoernyos mentorendszerrel biztonsagban leszallhattak volna.
Ez az egesz ertelmetlen, mivel senki sem sejtette, hogy valami baj van... 
|
Addig oké, de egy esetleges szárnysérülés ellenörzésére ez a módszer finoman szólva túl költséges lett volna, és az egész küldetés fel kellet volna adni miatta. Persze lehet, hogy akkor kiderült volna, hogy tényleg megsérült-e a szárny. Viszont ha a válasz igenlő lett volna, akkor is ott a kérdés, hogyan tovább....
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ennek ellenere a hibak a futomunel jelentkeztek eloszor. A vegzetes hiba valoszinuleg a balszarny hidraulikai rendszerenek tonkremenetele volt.
|
© gyozo: Az arány 113:2, ez pedig a legjobb a hordozójárművek terén. Az átlagos arány 20:1 vagyis húsz sikeres fellövésre jut egy sikertelen misszió. Akárhogy is nézzük, az STS igencsak biztonságos az űrjárművek terén...
Az X-38/CRV tervet lelőtte a Bush kormányzat 2000-ben. Egyébként 7 fős lett volna a jármű.
Inquisitor: Az oroszok egyenlőre a Szojuz-TMA-kat épitgetik, valamint ha lassan is, de dolgoznak a MAKS-on, ami egy kis méretű, de igen olcsó űrrepülő lesz, amely az AN-225-ös hátáról indul majd.
A kínaiakat ne írd le, jópár technológiát megvettek az oroszoktól, és bár még így is jó 15-20 éves lemaradásban vannak, de embertelen iramban dolgoznak, és fejlődnek, mikroelektronikában már most jobbak, mint az oroszok. Szerintem még 10 év, és a toppon lesznek, már a holdutazást tervezgetik...
Az ESA is fejlesztget, de ahogy az USA-ban, itt is a politikai töketlenkedés a fő baj. 2012-re várható a HOPPER startja, ami a Venture Star európai megfelelője.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

|
Vegso esetben akar az egesz urkabin is dehermetizalhato, igy a ki- es beszallashozhoz hasznalt ajton at el lehet hagyni a gepet.
|
A kínaiak most megcsinálják ugyanazt, mint 30 éve az amerikaiak meg oroszok, ebbe nem tudom, hogy mi a pláne. Ezzel max annyit érnek el, hogy újabb presztizskérésként kitűznek valamilyen cél, aminek tudományos haszna erőssen megkérdőjelezhető, utánna abbahagyják az egészet.
|
Nos, ennyi erővel már attól széteshetet a Columbia ha bármilyen okból (emberi, műszaki, külső behatás, stb.) pár fokkal eltér a belépési szögtől. A lényeg: 1. Hétt kiváló ember az életét áldozta a tudományért és az emberiségért, bár tisztában voltak a kockázattal. De ahoz NEM kell bátorság, hogy meghalj egy buszbalesetben. 2. Megint évekkel vagy évtizedekkel veti vissza a dolog az űrkutatást, ami (bárki állítsa az ellenkezőjét) igen fontos az emberiség jövöje szempontjából. Sajnos az oroszoknak pénze nincs rá, a kínaiak "3-ból 2 sikerül" rakétáival nem érdemes, az ESA meg hallgat. Maradék remény a magán űrkutatási cégekben, hát az meg nem sok ... :(
|
Az Origón lévő cikkben nem semmi ez a kijelentés, miszerint, ha a másik gép már az indítóállványon áll, és kihagynak pár tesztetm akkor talán néhány hét múlva indulhattak volna.
Ennél már az is jobb lett volna, ha azt mondják, hogy persze, rendelünk egy másik gépet a legközelebbi barkácsboltból, hátha van raktáron.
A csempékből meg persze, hogy nincs tartalék, mert egyenként esztergálják a több eszer darabot, ami úgy van külön felszámozva, és igen komoly költség, és önmagában több hónap.
A cikk emlékezetet a Kursz atomtengeralatjáró esetére. Persze, megyünk, kihozzuk őket, igaz, hogy sose csináltunk ilyet, és eszközünk sincs, de megoldjuk.
|
FloatR: Számomra ez nem erről szól, hanem arról, hogy az egész űrkutatás, amibe eddig sem akart senki sem pénzt tenni X díj ide, Xdíj oda, most bebizonyította a NASA-val az élen, hogy nem állnak sokkal jobban emberes ürrepülőlés esetén, mint 30 évvel ezelőtt. És most nyugodtan idesorolhatjuk John Glen első útját, vagy a szerencsétlenül járt Apollo 13-at, ami csak a szerencsének köszönhetően jött vissza. Ha statisztikailag nézzük, akkor ez volt az STS 10x-edik repülése, és kétszer felrobbant, összesen 14 űrhajóssal. Ez elég negatív statisztika :(
|
Nyiri: Akkor allj be az Al-Kaidahoz es harcolj te hulye allat. De otthonrol a gep mellol nyomogatot a billentyuzetet. Szanalmas alak.
|
Egyébként meg teljesen felesleges filózni azon, hogy eljuthattak-e az űrállomásig, vagy sem. Szerintem az sem lett volna túl nyerő, ha most ott ülnének tizen. Ez csöbörből vöröde eset lett volna. udtommal a nemzetközi űrállomáson nem is tervezték ennyi ember fent tartózkodását, még akkor sem, ha fent lenne az x38-as mentő kabin, ami nemek úgy rémlik, hogy max. 8 személyes. Mondjuk megdöntötték volna az oroszok fenttartózkodási világrekordját.
|
|