Columbia: Minden a bal szárnynál kezdődött
2003. február 2. 14:37, vasárnap
Emberi maradványokat találtak egy texasi szántóföldön szombat este, melyekről feltételezik hogy egy a Columbia űrsikló katasztrófájában szerencsétlenül járt űrhajósé. A helyszínen egy elszenesedett NASA jelvényt és egy sisakot is találtak.

Hirdetés

Az FBI a helyi hatóságok segítségével igyekszik összeszedni az űrsikló roncsait. Az embereket figyelmeztették, ne menjenek közel a roncsokhoz, mivel azok az űrsikló üzemanyagának toxikus összetevőivel szennyezettek lehetnek, az egyik legveszélyesebb anyag a színtelen ammóniához hasonló szaggal rendelkező hidrazin, ami bőrön át is mérgező. Emellett számos tudományos kísérlet kellékei is a fedélzeten voltak.


Egy összeégett sisak Texas államban


A texasi szemtanuk szerint záporoztak a roncsok az égből. "Amikor közelebb ért láttuk, hogy darabok hullnak ki belőle, a robbanás perceken át visszhangzott" - mondta az egyik szemtanú. A roncsok több száz, akár 1500 négyzetkilométeren, Dallas délkeleti részétől keletig egészen Arkansas-ig, nyugaton, pedig Arizonáig és Új-Mexikóig szóródtak szét.

A hivatalos jelentések szerint a bal oldali szárny elvesztette hidraulikus érzékelőit, majd csökkenni kezdett a nyomás, végül pedig heves hőfejlődést tapasztaltak, mielőtt az űrsikló darabjaira tört volna szét. Ugyanez a szárny veszthetett el néhány hőálló mozaikot 16 nappal ezelőtt a kilövéskor, amikor a gyorsító rakéta szigetelésének egy elkóborolt darabja nekicsapódott, az esetet jól látható fehér füstfelhő jelezte az induláskor készített felvételeken. Ezek a fekete lapok védik az űrsiklót a légkörbe történő belépés heves hőhatásaitól, azonban számos alkalommal maradt már a kilövés után a földön ilyen hőálló lap, ezért nem feltétlenül ennek tulajdonítható a katasztrófa. "Nem hinnénk, hogy a mozaikok problémát jelentettek. Tíz napon át elemeztük, nem hisszük, hogy ennek a következménye" - mondta a NASA repülési igazgatója Ron Dittemore.

A űrsikló igen szélsőséges aerodinamikai hatásoknak van kitéve, amint belép a légkörbe leginkább egy szárnyakkal felszerelt repülő téglára hasonlít, ami már csak siklik, a hajtóműveknek semmilyen szerepük nincs a visszatérésben, csupán a terelőlapokkal irányítható. A katasztrófa egyik lehetséges oka, hogy rossz irányba kormányozták a belépéskor, ami a hangsebesség sokszorosánál irányíthatatlanná vált és az extrém nyomás hatására darabokra szakadt. A vizsgálatokat a NASA szakemberei mellett egy független testület végzi melyben többek közt a Légierő és a Haditengerészet is részt vesz, mivel két űrhajós a fentebbi katonai szervezetek tagja volt.


Balról: Rick Husband parancsnok, William McCool pilóta, Ilan Ramon izraeli asztronauta, David Brown, Michael Anderson, Laurel Clark és Kalpana Chawla


A Columbia startja
A NASA információi szerint az alábbiak történtek a visszatérés napján: magyar idő szerint 11 óra 35 perckor lezárták az űrsikló rakterének ajtaját. Pontosan negyed óra múlva Husband parancsnok és McCool pilóta elfoglalta helyét a két első ülésben. Az ezt követő egy órában a legénység is felkészült az indulásra, a parancsnok és a pilóta mögött foglalt helyet Kalpana, a repülőmérnök, jobbján Clark ült. A másik három űrhajós a középső fedélzeten foglalta el a helyét, a többiek alatt. 14 óra 15 perckor két és fél percre begyújtották a Columbia két manőverező hajtóművét, ami 280 km/h-s sebességre lassította az űrsiklót, ez pont elegendő ahhoz, hogy letérítsék pályájáról.

14 óra 53 perckor a földi irányítás felfedezte a hidraulikus rendszer hőérzékelőinek hibáját a bal szárnynál. Három perc múlva szintén a bal oldalon a leszálláshoz szükséges kerekeknél levő érzékelők is hőmérsékletemelkedést jeleztek. "Ez idő alatt maga a jármű remekül viselkedett, semmilyen problémára utaló jel nem merült fel" - mondta Milt Hefton, a NASA operációs vezetője.

Két percre rá újabb három, a gép bal szárnyába ágyazott szenzor vált működésképtelenné, majd egy percen belül tovább nyolc hő- és nyomásérzékelő állt le a bal szárnynál. Ez idő alatt már az űrsikló fedélzetén is megjelent a hibajelzés. Ekkor rádiózott fel Charlie Hobaugh űrhajós a legénységnek. "Columbia, Houston. Látjuk a keréknyomás üzenetüket, azonban az utolsót nem vettük"- Husband parancsnok bejelentkezett, azonban egy mondattöredék után megszakadt a kapcsolat, innentől minden hang és adatkapcsolat leállt. Ekkor pontosan 14 óra volt, a Columbia 60 kilométeres magasságban a hangsebesség 18,3-szorosával száguldott Texas felett. Az áldozatok Rick Husband, Willie McCool, Kaplana Chawla, Laurel Clark, Mike Anderson, David Brown és az első izraeli űrhajós Ilan Ramon.


A Columbia zuhanása egy időjárási műhold felvételén

A Columbia az űrsikló flotta legöregebb tagja volt, több mint 20 éve kezdtep ályafutását. A flotta legnehezebb gépe volt 90 tonnájával, az egyetlen, amit nem alakítottak át az űrállomásra történő bedokkolásra. Nem egyszer szorult javításra, összesen 90 millió dollárt költöttek rá a legutóbbi 17 hónapos nagyjavítás során, ami 1999 szeptemberében kezdődött. 2001-ben a NASA pénzügyi okokból fontolgatta leállítását, ám végül mégis szolgálatban maradt.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 07. 16:51 | galéria | válasz | #116
Bevallom nem ugrik be hol olvastam, de egy hiperszónikus repülőgépnél is kb. 40km-ig használhatóak az aerodinamikai vezérsíkok, de már ott is komoly gondokkal kell szembenézni.

A fő probléma a hatásfok mellet az, hogy ekkora sebességnél az aerodinamikai kormányzás káros örvényeket generálnak, amelyek szélsőséges esetben akár a gép végzetét is okozhatják. Ezért hiperszónikus sebességnél inkább a hajtóműsugár-vektor kitérítését vagy semleges gázzal működő gázdinamikai kormányokat ajánlanak.
Imre  
2003. feb. 07. 12:43 | válasz | #115
Igazad volt, megis gazdinamikai kormanyokat hasznalnak. Az biztos, hogy hatekonyabb ebben a magassagban.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 06. 22:28 | galéria | válasz | #114
Hmm... Akkor lehet, hogy elnézek rá, márcsak kiváncsiságból is :)
Imre  
2003. feb. 06. 19:19 | válasz | #113
Nem, ez nyilvanos. Regebben jartam ezekre az eloaasokra.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 06. 18:21 | galéria | válasz | #112
De szerintem ez csak a MANT tagoknak szól :(
Imre  
2003. feb. 06. 12:51 | válasz | #111
Mi történt a Columbiával?
A Columbia utolsó útja

A Magyar Asztronautikai Társaság kerekasztal-beszélgetést rendez 2003. február 19-én (szerda) 18:00 órától.

Résztvevők:
dr. Almár Iván az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, a MANT örökös tiszteleti elnöke
dr. Farkas Bertalan űrhajós, a MANT tiszteleti tagja
dr. Horváth András a Planetárium igazgatója, a MANT alelnöke
dr. Magyari Béla kiképzett űrhajós, a MANT elnöke
Szentpéteri László az ÛRVILÁG WEB-magazin felelős kiadója, a MANT főtitkára

Időpont: 2003. február 19. (szerda) 18:00 óra.
Helyszín: Kossuth Klub - Budapest, VIII. Múzeum u. 7.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 05. 23:10 | galéria | válasz | #110
Nem egészen, a törzs középső-oldalsó része a rakadótér ajtajának hővédelmét nem szilikátcsempék, hanem egyfajta 'hőálló fóila' látja el, bár gondolom ez is szigetelőként működik.
Imre  
2003. feb. 05. 22:00 | válasz | #109
Tudtommal az urrepulogep teljes egeszeben szigetelo tulajdonsagu hovedo csempekkel van burkolva (kiveve a kabin uvege). Az also reszen es az orran levok akar 1750 fokot is kibirnak, a felso reszen levok kevesebbet. Egyebkent a szigetelo anyagok sokkal hajlamosabbak az elektrosztatikus feltoltodesre, mint a vezetok. Egy muanyag rudat dorzsolve hamar el lehet erni, hogy magahoz vonza a papirt, mig egy fem rudat a vegtelensegig dorzsolve sem tesz szert szamottevo toltesre.
Imre  
2003. feb. 05. 21:52 | válasz | #108
Ez a terseg a mezoszferahoz tartozik, es resze a homoszferanak, azaz a felszininek megfelelo az osszetetele. Also hatara 50 km, a felso pedig 85 km. A jovo hiperszonikus repulogepeinek tervezett repulesi magassaga is ez a tartomany (20-80 km). Ezek a gepek csak felhajtoero segitsegevel tudjak elerni ezt a magassagot (raadasul torlosugar-hajtomuvel lesznek ellatva, ami a levego oxigenjet hasznalja). Ahol pedig van felhajtoero, ott lehet aerodinamikai kormanyzast alkalmazni. A szellokesek hatasa pedig igenis jelentos lehet hiperszonikus sebessegek mellett is. Egy oldalrol jovo szellokes hatasara a gep ket oldala kozott jelentos nyomaskulonbseg alakulhat ki, ami meglokheti az egesz szerkezetet. Minnel ritkabb a legkor, annal erosebb lehet a hatas. (A fluktuaciok merteke N^(-1/2)-nel aranyosak, ahol N a reszecskesuruseg.)

Az ionoszfera 50 km magasan kezdodik. A legalso, D1 jelu retegeben az elektronsuruseg kb. 60 km magasan eri el a maximumat, kobcentimeterenkent 100-1000 elektronnal. Ez nem jelenti azt, hogy az anyag jelentos resze ionizalt lenne, csak annyit, hogy normal korulmenyek kozott mindig jelen van bizonyos mennyisegu ion a kozmikus sugarzqas hatasara.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 05. 19:11 | galéria | válasz | #107
'Kisülés': Szvsz ez hasonló lehet, mint az a 'fénykép' amit állitólag az Izraeli űrhajós készített a küldetés alatt, és repedéseket lehetett rajta látni. Csak az nem derült ki, hogy fényképezte le a szárnyat, amikor azt egyik ablakból sem lehet látni...

Légörvények: 60km az biztony az ionoszféra. Vannak légörvények, de a ritka légkkör miatt nem igazán komoly a hatásuk. Az pedig kizárt, hogy egy ilyen miatt kibillent volna az űrsikló a stabil ereszkedéséből...

Egyébként szerintem 60km-es magasságban még igencsak a gázdinamika kormányzást használ - ezt egészen addig használják, amíg 1 Mach alá nem lassul az űrsikló...
2003. feb. 05. 17:05 | válasz | #106
Egy amat?r csillagász a robbanás el?tt hét perccel készült fotóján egy fényes lila elektromos kisülés csap az ?rsiklóba. (index.hu)
valszín szenzációhajhászás, de mi van ha igaz?

:o))
2003. feb. 05. 16:57 | válasz | #105
szelek vannak ugyan, de legorvenyek nem valoszinu... egyebkent mennyi mesterlovesz meg fegyveres alakulat is volt ott?? nem tudom, de egy jol megfizetett mesterlovesz par szaz meterrol, ha az inditas utan leszedegetett egypar hoszigetelo csempet a gep aljarol, akkor is elvileg a visszatereskor eg el a gep.... (en legalabbis igy csinalnam >:-ĐĐ) namegaztan az ionoszferaban fellepo elektromos kisules se elhanyagolhato, habar az inkabb a gep felso, vezeto anyagbol epult reszeit kezdte volna ki, es nem a szigetelo keramiacsempeket... mindenestre erdekes, hogy pont izraeli urhajos egett el a Columbian... politikailag ez jol jott mind izraelnek, mind pedig a bush kormanynak...
2003. feb. 05. 16:19 | válasz | #104
#103: 60km magasan valóban vannak szelek. 16m-nél azonban ez nem számít semmit. A légörvényes dolog SZVSZ marhaság.
Imre  
2003. feb. 05. 16:16 | válasz | #103
60 km magasan vannak szelek. Ha belegondolsz ott eleg suru kell legyen a legkor, mivel az urrepulogep szarnyain jelentos felhajtoero keletkezik, es manovereket is vegre tud hajtani a vezersikjai segitsegevel. A pusztulasat is az okozta kozvetlen modon, hogy a legellenallas darabokra tepte. Egyebkent szeleket igen nagy magassagokig ki lehet mutatni (az mas kerdes, hogy mennyire eros a hatasuk 80 km felett).
gyozo  
2003. feb. 05. 14:23 | válasz | #102
Cifu: Az "O" gyűrü esetén pontosan ez volt. Az egyik oldal azt mondta, hogy a korábbi fellövések után rendellenességek tapasztalhatóak, a másik pedig azt, hogy ez nem komoly és nem okozhat gondot. Nem a startot kellett volna halogatni, a gépet nem is lett volna szabad feltenni az indító állványra.
gyozo  
2003. feb. 05. 14:18 | válasz | #101
Olvastam a hírt, erről a kisülésről elég érdekes, bár én inkább a "tereljük el a közvélemény figyelmét a fontos kérdésektől" kategóriába sorolnám.
A teletext által közölt cikk az mondta tegnap, hogy a gép erős légörvénybe került, ami megbillentette. Most én lehet, hogy hülye vagyok, de szerintem 60 kilóméter magasan nincsenek erős légörvények. Nekem úgy rémlik hogy az még az ionoszféra és nem a sztratoszféra.
Imre  
2003. feb. 05. 13:21 | válasz | #100
Erdekes hir, hogy egy felvetel szerint a visszateroben levo Columbiat egy elektromos kisules talalta el. Allitolag ezutan kezdodtek a rendellenessegek. A felvetelt most kezdtek elemezni, lehet, hogy csak a gep hibajarol van szo.
nh821  
2003. feb. 05. 11:35 | válasz | #99
Ezek szerint a holdra szállást és a holdról szállást még gyakorolni kell.
űdv.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 05. 01:28 | galéria | válasz | #98
Ahogy elnézem, a hírt leszedték a főoldalról - sőt nem is találom az Archívban sem :)

Akit érdekel a téma az szerintem nézzem el a
STS 107 @ Index.hu fórumba.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 04. 22:49 | galéria | válasz | #97
A Challenger "O"-gyűrűinél kicsit más volt a helyzet. Ott sorozatosan halasztották el a fellövést mindenféle okok miatt, mire végül már egyes újságokban kabarénak nevezték azt, amit a NASA csinál.
Az indítás elötti, az előírtnál alacsonyabb hőfok melleti indítást a NASA eröltette, mivel az ő nayakukra meg ráült már a Reagen-kormányzat is (Reagen egy újságírói kérdésre reagálva kijelentette, hogy a Challenger mindenképpen indulni fog), és bár a Thiokol cégnél aggódtak, de végül azt mondta a fökökség, hogy vegyék le a mérnöki sapkát és vegyék fel a menedzsersapkát.

Az eredményt ismerjük...
Imre  
2003. feb. 04. 22:06 | válasz | #96
Majdnem biztos, hogy nem az a masfel kilos, felmeter atmeroju darab okozta a katasztrofat. Ha megnezed a kepeket, akkor a torzstol merve a szarnynak minimum 4/5 reszenel erte el a Columbiat, mig az a hely, ahol a gondok elkezdodtek (futomu) a szarnyak tovenel, es lenyegesen elorebb van. Ha az utes hatasara letrejovo repedeseknel eg at a szarny, akkor eloszor a kormanyfeluletek kornyeken kellett volna jelentkeznie valamilyen hibanak (pl. homerseklet-emelkedesnek).
gyozo  
2003. feb. 04. 15:56 | válasz | #95
Az indexen tetszik, az egyik cikk ezen mondata:
"Ron Dittermore jelezte: a felvételen található anyagdarab a külső tartály szigetelésére használt hab leszakadt része. Mint mondotta, ez a jelenséget a legutóbbi három fellövésből két alkalommal észlelték, de mivel nem okozott jelentős kárt, biztonsági szempontból jelentéktelennek ítélték..."

Tetszik el a gondolkodásmód. Ha teljes NASA-nak ilyen a mentalitása, akkor csoda, hogy csak ennyien haltak meg.
Végülis annak idején az "O" gyűrük hibájánál is azt gondolták, hogy nem lesz gond, aztán kiderült, hogy tévedtek.
kellin  
2003. feb. 04. 12:47 | válasz | #94
Olvass vissza es nezz utana a dolgoknak, mielott hulyesegeket mondasz vagy kerdezel.
nh821  
2003. feb. 04. 12:00 | válasz | #93
Columbia
Csak azt nem értem hogy miért kell anyira sietni a visszatéréssel ? Nem lenne bizonságosabb a légkörbe érve,jól lefékezeni a siklót
Energia közléssel bizonságosabb sebességre gyorsitva betörni a légkörbe?
És lassabban megközeliteni a leszállópályát?
1,Nem hvülne föl annyira az ürhajó?
2,Kozmikus sérülések kockázat mentesek lennének ?
3,Tényleg ugy gondoljátok hogy a fizikai törvényszerűségek minden esetben jól alkalmazhatók?
2003. feb. 04. 11:49 | válasz | #92
Ráadásul, ha jól emlékszem, a centrifugális erő virtuális, helyette ténylegesen centripetális erők léteznek...
Imre  
2003. feb. 04. 11:40 | válasz | #91
Terveznek olyan rendszereket, amelyek ugy ternek vissza, ahogy indulnak, azaz folyamatos raketas fekezessel. Az ilyenek megepitese jelenleg meg a technika hataran vannak. Ha az urrepulgepet igy alakitottak volna ki, akkor legalabb 10-20-szor nagyobb lenne a starttomege. A jelenlegi rendszer 2000 tonna indulaskor, igy ez 20-40 ezer tonnat jelentene. Jelenleg ez irrealis.
gyozo  
2003. feb. 04. 10:34 | válasz | #90
Hydro-man: A centrifugális erő egészen más és semmi köze a pályán maradáshoz.

Itt arról van szó, hogy a föld körül keringő tárgy ugyanúgy zuhan, mint bármi más, ami levegőben van, csupán annyi a külömbség, hogy amig x méter zuhan, a sebességének és föld görbületének következtében x méterrel magasabbra kerül a felszíntől. Ez az elsődleges szökési sebesség.
gyozo  
2003. feb. 04. 09:16 | válasz | #89
Hydro-Man: Magyarul mindenképpen hevülni fog a cucc, függetlenül attól, hogy milyen a szög.

Cifu: Még a végén tényleg igazam lesz, és csak kiderül, hogy jó esetben is csak egy két nagyon speciális pont van, amikor bámit is lehetne tenni?
Egyébként szinesen fogadnék veled, hogy űrsiklón amerikai 2004 előtt nem fog elindulni.
Másrészről az is ki fog derülni, hogy az űrsikló konstrukicójával semmi gond nincs, minden, csak véletlen balesetek szerencsétlen öszjátéka, ezért tesznek pár biztosnági előírást, amitől még drágább lesz fenn tartani az űrsiklókat, de akkor se lesz rá mód, hogy kivédjék a hasonló esteket.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 04. 06:01 | galéria | válasz | #88
Newtoni fizika és súrlódási hőhatás. Ahoz, hogy legyőzd a föld gravitációját, olyan gyorsan kell menned, hogy ezt pontosan ellensúlyozd, ez 200km-es magasságban cirka 27.000km/h. Amit te nem veszel figyelembe, az a légkörbe veló belépéskor a surlódásból fakadó hőhatás....
Ha te még magas röppályán erősebben fékezel, akkor meredekebb pályán kezdesz sülyedni, vagyis sokkal intenzíveb lesz a hőhatás (volt már szó a korai űrhajókról (Mercury, Gemini, Apollo, Vosztok/Voszhod, Szojuz), nos ezek meredekebb pályán lépnek be a légkörbe, és a belépő felületük 2000-3000 celsius fokra is felhevűl. Az űrsiklónál a laposabb belépés miatt ez 'csupán' 1500-1700 Celsiusra.

Így érthető?
2003. feb. 04. 05:22 | válasz | #87
Na ide figyelj! Én nem vagyok ürfizikus vagy mi, de!
Az az irdatlan nagy sebesség azért van mert azzal tunak a Földtől távol maradni (centrifugális erő) és amikor vissza akarnak jönni akkor elkezdenek ebböl a sebességből vesztni!
Csak azt nem értem, hogy a légkör eléréséíg miért nem lehet fékezni valami fékező rakétával és onnntól már van felhajtó erő és levitorlázna.
Ja! megjegyzéseid helyett inkább fejsd ki gondolataidat, hátha valait rosszúl látok!
Köszi!
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 23:22 | galéria | válasz | #86
Megelőztél :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 23:21 | galéria | válasz | #85
Most néztem utána, hogy hivatalosan nincs "point of no return" visszatérésnél, vagyis ha egyszer az orbitális pályáról már befejezték a fékezést az OMS-el, akkor a rendelkezésre álló üzemanyag nem elég arra, hogy stabil LEO pályára álljanak vissza.

A 120-150km-es adat (ereteileg: 80-100 miles) nem a NASA oldaláról származik.
Imre  
2003. feb. 03. 23:14 | válasz | #84
Ezt elirtam: 2*7,7*sin(11,5) km/s kell az egyik palyarol a masikra valo atallashoz.
Imre  
2003. feb. 03. 23:10 | válasz | #83
Maximum elvileg. Gyakorlatilag igyekeznek minnel pontosabban kiszamolni, hogy mennyi hajtoanyag szuseges az utra, igy a fekezes utan idealis esetben nincs hajtoanyag a tartalyokban. Balesetveszelyes lenne, ha sok maradna.
Imre  
2003. feb. 03. 23:07 | válasz | #82
Ezt mondom mar napok ota.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 23:00 | galéria | válasz | #81
Ahol a fékezés után még az OMS-sel vissza tudnak evickélni a LEO (alacsony orbitális) pályára, az elég magasan, pontos adatott nem tudok mondani, mert sokmindentől függ (rendelkezésre álló üzemanyag, tömeg, stb.), de nagyságrendileg 120-150 km között lehet.
2003. feb. 03. 22:44 | válasz | #80
Morgen.

Mi a legkisebb magasság, ahol még megszakíthatják a visszatérést?
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 21:50 | galéria | válasz | #79
Új fejlemények, a NASA szerint nem valószinű a fellövés közbeni levált darab általi sérülés konoly lehetett, mivel az a felvételek szerint a szárny belépőélét találta el, ám az eddigi adatok alapján a végzetes hőemelkedést valahol a szárny belső-középső részén keletkezett.

Itt egy jó minőségű kép, amelyen tisztán látszik, hogy a levált darab a szárny belépőélével találkozik:



Jelenleg a bal oldali futóműaknára öszpontosítanak, mivel a hőemelkedés egyik jeleként a bal oldali keréknyomás nőni kezdett, majd ezen adatfolyam megszünt.

Természetesen hangsúlyoznám, hogy továbbra is csak találgatásról van szó!

Forrás: Spaceflight.com
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 20:47 | galéria | válasz | #78
Inquisitor:
Elsősorban netes forrásaim vannak, mindjárt beszúrok pár linket, de a lenti összesítést én hoztam össze (összeszámoltam a családból induló tipusokat, és hogy ezekből mennyi szenvedett balesetett, és milyen altipusok). Egyébként sajnos Mo-n csak az Aero magazin foglalkozik az űrkutatással :(

Encyclopedia Astronautica - Kötelező! Bár nem naprakész, de nagyon alapos, szerepel benne minden tervezett és elkészült jármű.
Space.com - Naprakész hírek, de dűhítően rosszul van a webfelülete megcsinálva.
Űrvilág.hu - Talán a legmegbízhatóbb és leg szakszerűbb Magyar űrhírportál.

© gyozo:
Nem hinném, hogy az emberes küldetéseknek vége, maximum kis szünet lesz a NASA részéről. Az oroszok simán folytatják küldetéseiket, és Október-November körül indul az első kínai űrhajós is...
gyozo  
2003. feb. 03. 20:04 | válasz | #77
Akkor meg miről beszélünk? Adott egy igen instabil, labilis világpolitikai helyzet, egy húsz éve készült, azóta toldozgatott, foltozgatott űrrepülőgép, ami most robbant fel másodjára, összesen 14 emberrel a fedélzetén.
Szerintem az emberes űrkutatásnak egyelőre búcsut inthetünk, bár lett volna lehetőség előbbre lépni, de ez egyetlen politikai körnek sem állt érdekében.
Én így látom, lehet, hogy hülye vagyok, és nem értek hozzá, de ez van.
2003. feb. 03. 20:02 | válasz | #76
Ne is mond. Eléggé fel is húzom magamat az ürgén, ha csak meglátom vagy hallok róla. És a kretén szerint Saddam rossz ember ... akkor Ő meg jó??? Lol
Cifu, honnan szerzed ezeket az infókat? Van valami spéci újság, netoldal vagy "sima" repülős magazinokból????
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 19:33 | galéria | válasz | #75
Nos az amerikai űrkutatást ugye az amerikai politikusok felügyelik a legfelső szinten (ők adják a pénzt, mondhatni). És ne higyjük, hogy ott értelmesebbek, mint nálunk...

George 'IQ Bajnok' Bush-t meg persze az Olaj- és Fegyverlobby pénzeli, úgyhogy nincs Kyotói-egyezmény, de van Alaszkai-olajmező megnyitás és újabb milliárdok a katonai projectecre. Meg persze egy kis pénzmegvonás a NASA-tól......
gyozo  
2003. feb. 03. 19:18 | válasz | #74
Cifu: Akkor eze után légyszives annak mond, hogy nincs rakétamérnöki diplomája, a ki megvonta a pénzt a költségvetési szavazáson a programról, mert azzal az indokkal, hogy a STS biztonságos.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 19:11 | galéria | válasz | #73
Bizony, a Venture Star esetén nincs szó gyorsítórakétáról, és laposabb szögben lép be a légkörbe, ami miatt kisebb lett volna a fellépő hőhatás.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 19:06 | galéria | válasz | #72
Az Ariane-42P/42L annyit tesz, hogy csak két segédrakétája van (P: szilárd segédrakéta, L: folyékony segédrakéta), a segédrakéta nélküli változat az Ariane-4 (minden egyéb jelölés nélkül), de ebből csak 9 indítás volt (mindegyik sikeres).

Amúgy az egész R7 rakétacsaládod nézzük, akkor valóban a Deltához viszonyítható a ráta, de a Szojuz alcsalád (11Axxx)-ból többet, mint a Deltából és az Atlasból eggyüt :)

Egyébként tévedtem, mert a Szojuz is 'csak' ~36:1 aránnyal rendelkezik

Számszerűleg 836:23 (2db Soyuz 11A511; 19db Soyuz 11A511U; 2db Soyuz 11A511U2).
gyozo  
2003. feb. 03. 19:00 | válasz | #71
Cifu: Igazad van, csak feltételezés, mint ahogy minden más az, és szerintem az is feltételezésen fog alapulni, amit a vizsgálat majd magállapít.
Akkor csak még egy kérédés:

Ha függetlenítjük magunkat a jelen esettől egy picit, akkor kérdezem, hogy a X33 vagy Ventura Star nem nyújtana-e nagyabb biztonságot, ugyanis ezen nem lennének sem segéghajtóművek, illetve a törzs jobb adottságai miatt akkora hő sem alakul ki a légkörbe való belépésnél?
Imre  
2003. feb. 03. 18:51 | válasz | #70
Ahogy mondod. Ha mas megoldast nem is tudtak volna kitalalni, legalabb enyhebb terhelest jelento palyan hozzatak volna vissza. Az ilyen palya is veszelyes, mert a tervezetnel nagyobb sebesseggel erkezik a gep a kifutora. Azert a kockazatokat csokkenteni lehetett volna, ha tudnak a bajrol.
2003. feb. 03. 18:46 | válasz | #69
"Mégpedig azért nem, mert akkor el kéne ismerni, hogy a felvételek kielemzésénél voltak az irányítóteremben olyan emberek, akik pontosan tudták, hogy ők már sohasem jönnek onnan vissza. Ezek az emberek végigcsináltak egy programot, úgy hogy akár megrendelhették volna a koporsójukat is, és miért?"
Ha feltételeznénk, hogy ez igaz, akkor inkább kitaláltak volna valami más megoldást, min sem a teljes jövöbeni kutatást veszélyeztessék. Ha pedig emberélettel nem is, de a Columbia anyagi értékével csak foglalkoztak volne, nem?
Imre  
2003. feb. 03. 18:45 | válasz | #68
Az Atlas eseten igazad van, de az Ariane-4-nek van egy segedraketak nelkuli valtozata is, valamint 2P, 2L. A Deltaknal pedig a Delta-2 tipust emlitettem. Ha igy osszesitve nezed, akkor a Szojuzok sem megbizhatobbak.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 18:42 | galéria | válasz | #67
Nem lehet mindenre felkészülni, és bizonyos kockázattal mindenképpen számolni kell. Ilyen a visszatérésnél a felső szakasz. A Szojuz sem rendelkezik semmiféle védelemmel, ha 60km magasságban pl. leválna a hővédő pajzsa.

Ilyen kockázat pl. az, hogy nincs védelem arra, hogy az ISS-nél egy szekció esetleges pillanatok alatti dehermetizációnál a többi szekciót megóvják. Ehez önműködő, gyorsan záródo zsilipajtók kellenének az összes szekció között. Ez egyszerűen nem megvalósítható az adott pénzügyi és technikai feltételek között...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 18:38 | galéria | válasz | #66
Rendben, így is fel lehet fogni. Szerintem meg akkor a te véleményed hibás, mivel nem hiszem, hogy a fórumban bárki is rendelkezik elsőkézből származó információkkal. Vagyis itt senkinek sincs megcáfolhatattlan bizonyítéka a katasztrófával kapcsolatban.

Ez alapján pedig minden, ami itt elhangzik, az FELTÉTELEZÉS!!!
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 18:35 | galéria | válasz | #65
Az Ariane-4-el családnál az arány 115:3 (a veszteség 1-1 Ariane 44LP, 44L, 44P)

Az Atlas-nál 340:75 (a veszteség: 2db Atlas A; 4db Atlas B; 3db Atlas C; 28db Atlas D; 2 Atlas G; 17db Atlas E; 9db Atlas F; 2db Atlas Centaur; 2db Atlas Centaur LV-3C; 3db Atlas Centaur SLV-3C; 3db Atlas I.;)

A Deltánál pedig 286:16 (1db Delta 100; 1db delta B; 2db delta C; 1db Delta E; 1db Delta N; 1db Delta L; 2db Delta M; 3db Delta 3914; 2db Delta 7925; 2db Delta III.;)

Persze bizonyos alváltozatoknál értek el sokkal jobb eredményeket is (pl.: Delta 2914-nél 45:0).
Imre  
2003. feb. 03. 18:32 | válasz | #64
Nem. Akkor a szilard hajtoanyagu raketak attervezese volt a cel, es ezt meg is tettek. Ebbol a magassagbol, ilyen sebesseg mellett csak egy komplett urhajoval lehetett volna visszahozni az urhajosokat. Ezzel az erovel a mentocsonakra is mentocsonakot kellene tenni.
gyozo  
2003. feb. 03. 18:28 | válasz | #63
Cifu: Véleménye pedig mindenkinek lehet, ez nem dolgozat, hanem fórum, ahol érvek és ellenérvek ütköznek egymással. Legalábbis én így tudom.
gyozo  
2003. feb. 03. 18:26 | válasz | #62
Cifu: Nem kell mindenhez diploma, én pedig valóban nem értek hozzá, negy vagyok rakéta mérnök, ebben igazad van.
Azonban egyetlen apró kérdésre válaszoljál nekem:

A Challenger katasztrófa kivizsgálása után szerinted mennyire készültek fel a jelen helyzetre, merthogy elvileg ezért állt le teljesen két évre az emberes űrkutatás, ebben szerintem egyet érthetünk?
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 18:08 | galéria | válasz | #61
© gyozo: Énrészemről továbbra is azt mondom, hogy merő naivitás és hazugság azt mondani, hogy a nem a startnál bekövetkező eset okozta a katasztrófát.

Aha. És mond, mikor is szereztél rakétamérnöki diplomát?
Ha ugyanis van ilyen végzetséged, de akár csak egy bármilyen mérnöki végzettséged, akkor nem állítanál ekkora baromságot! Mert ez esetben azt írtad volna, hogy Valószinüleg emiatt történt, de nem azt, hogy "naivitás és hazugság"...

Ugyanúgy nem fogják teljesen kivizsgálni az ügyet, mint ahogy a Challenger esetént tették.

?!?!?!
Tesssék!?!?!? Kapj már az agyadhoz ember!!!

Keres rá a neten egy szakmai elemzésre, vagy mondjuk menj el az Encyclopedia Astronautica-ra, és nézz utána a témának. Ha nem értesz a témához az nem bűn, de abból magasröptű elemzéseket irkálni már szerintem AZ!
Imre  
2003. feb. 03. 17:58 | válasz | #60
Szerintem teljesen mindegy, hogy mit valaszolok erre, igy inkabb semmit.
gyozo  
2003. feb. 03. 17:25 | válasz | #59
Énrészemről továbbra is azt mondom, hogy merő naivitás és hazugság azt mondani, hogy a nem a startnál bekövetkező eset okozta a katasztrófát.
Ennek ellenére nem az lesz a vizsgálat eredménye, hogy az egész STS konstrukció hibás és jó lenne egy újabb generációjú járművet fejleszteni.
Mégpedig azért nem, mert akkor el kéne ismerni, hogy a felvételek kielemzésénél voltak az irányítóteremben olyan emberek, akik pontosan tudták, hogy ők már sohasem jönnek onnan vissza. Ezek az emberek végigcsináltak egy programot, úgy hogy akár megrendelhették volna a koporsójukat is, és miért? Azért mert valaki nem tette fel a tervezésnél azt a kérdést, hogy mi történik, ha megsérül a hőpajzs. Ugyanúgy nem fogják teljesen kivizsgálni az ügyet, mint ahogy a Challenger esetént tették.
Csak most lehet hallani azt, hogy a Challenger kabinja valahol ott van a tenger fenekén, ám "kegyeleti" okból akkor erről nem beszéltek. Nem beszéltek, mert igen kínos lett volna belegondolni, hogy ott zuhan egy kabinban, magatehetlenül 7 ember hosszú percekig, amint várja a becsapódást.
Ha most ugyanaz megtörtént volna a Columbiával, mint a Challengerrel annak idején, hányan élték volna túl?
Most más történt. Valami, amire nem gondoltak, várnak egy picit, és fellőnek újra hét embert, ugyanezzel az eszközzel, hogy valami más hiba is felszinre jöjjön.
És a hab a tortán ez a szöveg, miszerint drága dolog új eszközöket fejleszteni. Nem kell hozzá sok ész, csak egy kicsit el kell mélyedni a közgazdaságtanban, hogy átlásson az ember ezeken a dumákon. Nem az ár az érdekes, hanem a szándék. Drága, mert senkinek sem áll érdekében, hogy ez fejlődjön.
Akkor meg minek bohóckodunk.
Az űkutatás már párszor bebizonyította, hogy vagy tökéletesen csinálja az ember, vagy sehogy.
Ami most megy az vicc, csak az a baj, hogy ők heten már nem nevetnek.
Kero  
2003. feb. 03. 17:24 | válasz | #58
NA !!!!!!!!!!
NEM LATTA SENKI SEM AZT A HIRT HOGY A COLUMBIANAK IPO KAPCSOLTA VOLT A FOLDEL???
ITT VOLT SG-n KITEVE!!!
LEHET HOGY CSAK HALUCINALOK?:D
Imre  
2003. feb. 03. 17:16 | válasz | #57
Az inditas barmikor felbeszakithato, az urrepulogep levalaszthato a raketarol. A Challenger eseten is megkiserelte a legenyseg, csak keson vettek eszre a bajt, igy nem sikerult.
Imre  
2003. feb. 03. 17:14 | válasz | #56
Pl. Delta-2, Ariane-4, Atlas :-)
Imre  
2003. feb. 03. 17:11 | válasz | #55
Az ISS-t 7-8 fo tartos munkavegzesere terveztek, ami latogatokkal akar 10 fole is mehet. Az oroszoknak jelenleg ket kesz urhajojuk van, egy pedig az urallomashoz van kapcsolva. A Szojuzok inditasa mindig egyszerubb, mint az urrepulogepeke. Az urrepulogep lenyegesen nehezebben "startrafoghato", mint egy kozonseges raketa. Egyebkent ha mar az ISS-en vannak, mindegy, hogy mikor jon az urhajo. A psziches terheles valoban problema, de megoldhato.
Az X-38 fejlesztese nem allt le teljesen, "csak" a koltsegvetes nem finanszirozza. A NASA valahonnan atcsoportositott nemi penzt a munkalatok folytatasara. Azt is rebesgetik, hogy a masodik generacios urrepulogepeknek lesz egy mentourhajoszeru valtozata is.
gyozo  
2003. feb. 03. 17:03 | válasz | #54
Hát pont ez az, hogy nem tudok, de ettől még nem kell azt használni, ami nem jó.
1987-es katasztrófa után két évet szánta rá, hogy az ürrepülőgépet "biztosnágossá" tegyék.
Akkor megint ne tudom, hogy mit csináltak két évig, ugyanis jelen helyzetben sem indítás után, se a légkörbe való visszatérésnél nincs menekülési lehetőség.
Egyébként jobban belegobdolva ennél még az apolló űrhajók is bizonságosabbak voltak, mert annál legalább a hajtómű hibánál volt mentő rakéta, ami eltávolította sz orrkúpot.
Egyébként ha minden programot leállítanak, akkor nem is lesz biztonságosabb jármű.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 16:58 | galéria | válasz | #53
Mondj nekem egy olyan hordozó rakétatipust, amely jobb biztonsági rátával rendelkezik, mint a Shuttle!

Egyetlen ilyen van, a Szojuz-familia, de az rosszabb hatásfokú, mint az STS (az egyszerűbb és olcsóbb felépítés miatt nem LH2-őt, hanem Kerozint használ hajtóanyagként).

Egyébbként 2000-ben nem csak az X-38-at, hanem az X-33-at és az ISS lakómodult is leállította a Bush-kormányzat....
Kero  
2003. feb. 03. 16:49 | válasz | #52
Csak nekem tunt fel hogy eltunt az a hir amiben arrol van szo hogy a columbianak ip kapcsolata volt a foldel?
gyozo  
2003. feb. 03. 16:41 | válasz | #51
Imre: Persze, lett volna rá esély.
De szerintem annak nagyobb esélye lett volna, hogy a nagy kapkodásban gyorsan felrobbantanak még egy űrkompot. Hányszor is halasztották el a Columbia indítását, mielőtt mindent "rendben" találtak?

A Szozojuzokkal pedig két gond van. Először is kell belőle 3 darab, ha jól számolom, tehát durván háromszor annyi idő fellőni ennyi rakétát, mint egy űrkompot, másrészről akkor sem biztos, hogy a nemzetközi űrállomás bírta volna a terhelést, és akkor még az embereket ért mentális terhelésről nem beszéltem. Szerintem a harmadik hét után inkább kinyitják a légzsilipet.

Arról meg nem tudtam, hogy az X38-at leállították. Megint egy jó döntés, végülis minek? A Titanikon is csak útban lett volna annyi menőcsónak, lefogta volna a kilátást.
Imre  
2003. feb. 03. 16:39 | válasz | #50
Az urrepules meg par evtizedig nem fogja utolerni biztonsag teren a polgari repulest. Meroben uj megoldasokra lenne szukseg. A magantokenek nem az emberek utaztatasa az igazi uzlet jelenleg, hanem muholdak palyaraallitasa. A tomeges urturizmus meg messze van.
Imre  
2003. feb. 03. 16:36 | válasz | #49
Igen, es azt is eszre kellene venni, hogy a kepek tanusaga szerint az a bizonyos darab a szarny tetejenek csapodott vagy a belepoelnek, es nem az aljanak (kifele pattant!!!). Ha ez okozott seruleseket, akkor eleg lett volna kinezni az ablakon, esetleg egy egyszeru kis tavcsovel...
80%-ig biztos vagyok benne, hogy itt valami mas okozta katasztrofat.
gyozo  
2003. feb. 03. 16:34 | válasz | #48
Cifu: Nem tudom, hogy számoltad ki az arányt, de nekem nem igazán ez jön ki.
Szerintem ha fellőnek 100 alkalommal valamit, amiből minden ötvenedik felrobban, akkor én ezt nem nevezném a legbiztonságosnak.Szerintem még a polgári repülésnek is jobbak az arányai.
De itt nem is ez a gond, hanem az a gond, hogy azt mondjuk erre, hogy igen, ez benne van a pakliban, minden rendben, vállalták, de akkor azt mondja meg nekem valaki, hogy hogy képzelték el, hogy beszáll a magántőke??
Ott van például a mars program. A Pathfinder óriási siker volt, mert végre sikerült letenni valami a marsra, hozzáteszem nem először, mert már jópár évvel ezelőtt is sikerült.
A közvélemény teljesen odavan, hogy mekkora tudományos áttörés. Gyorsan beterveznek még vagy hat küldetést, amiből mellé lőnek vagy négyet. Ezek után mit lehet mondani? Fejlődik a dolog, vagy nem?
Imre  
2003. feb. 03. 16:26 | válasz | #47
Az egy nyero helyzet lenne, mivel ki tudtak volna varni, amig Szojuzokkal visszahozzak oket. Addig pedig a Progresszek vittek volna utanpotlast. Sajnos azonban a Columbia az amerikai urhajoknal szokasos, az Egyenlitovel 28 fok koruli szoget bezaro palyajan repult, mig az ISS 51 fok hajlasszogu palyan van. Ez azt jelenti, hogy kb. 7,7*sin(23) km/s nagysagu sebessegvaltoztatasra lett volna szukseg, amihez nincs elegendo uzemanyag az urrepulogepek fedelzeten. Az egyetlen megoldas az lett volna, ha bevarjak az Atlantist. Ha takarekosan bannak a keszletekkel, es megfeleloen hasznaljak fel az uzemanyagkeszletet mar a palyaraallas pillanatatol kezdve, akkor ez teljesen realis lehetoseg lett volna.
Az Atlantis felkeszitese mar javaban folyt, mivel marciusban indult volna az ISS-hez. Nem kellett volna atugorni a teszteket, csak ejjel-nappal dolgozni, es menteshez szuksegtelen berendezeseket kipakolni.

A visszateres megkezdese utan mar nem sok eselyuk vot, de ha tudnak a hibarol, valszinuleg csokkenthettek volna a kockazatot. Egyszeruen csak ki kellett volna iktatni minden fordulot, legalabb a hiperszonikus tartomanyban. Ha elertek volna a 7-8 kilometeres magassagot, akkor ma az ejtoernyos mentorendszerrel biztonsagban leszallhattak volna.

Ez az egesz ertelmetlen, mivel senki sem sejtette, hogy valami baj van...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 16:08 | galéria | válasz | #46
Addig oké, de egy esetleges szárnysérülés ellenörzésére ez a módszer finoman szólva túl költséges lett volna, és az egész küldetés fel kellet volna adni miatta. Persze lehet, hogy akkor kiderült volna, hogy tényleg megsérült-e a szárny. Viszont ha a válasz igenlő lett volna, akkor is ott a kérdés, hogyan tovább....
Imre  
2003. feb. 03. 16:06 | válasz | #45
Ennek ellenere a hibak a futomunel jelentkeztek eloszor. A vegzetes hiba valoszinuleg a balszarny hidraulikai rendszerenek tonkremenetele volt.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. feb. 03. 16:05 | galéria | válasz | #44
© gyozo: Az arány 113:2, ez pedig a legjobb a hordozójárművek terén. Az átlagos arány 20:1 vagyis húsz sikeres fellövésre jut egy sikertelen misszió. Akárhogy is nézzük, az STS igencsak biztonságos az űrjárművek terén...

Az X-38/CRV tervet lelőtte a Bush kormányzat 2000-ben. Egyébként 7 fős lett volna a jármű.

Inquisitor: Az oroszok egyenlőre a Szojuz-TMA-kat épitgetik, valamint ha lassan is, de dolgoznak a MAKS-on, ami egy kis méretű, de igen olcsó űrrepülő lesz, amely az AN-225-ös hátáról indul majd.

A kínaiakat ne írd le, jópár technológiát megvettek az oroszoktól, és bár még így is jó 15-20 éves lemaradásban vannak, de embertelen iramban dolgoznak, és fejlődnek, mikroelektronikában már most jobbak, mint az oroszok. Szerintem még 10 év, és a toppon lesznek, már a holdutazást tervezgetik...

Az ESA is fejlesztget, de ahogy az USA-ban, itt is a politikai töketlenkedés a fő baj. 2012-re várható a HOPPER startja, ami a Venture Star európai megfelelője.
Imre  
2003. feb. 03. 16:01 | válasz | #43
Vegso esetben akar az egesz urkabin is dehermetizalhato, igy a ki- es beszallashozhoz hasznalt ajton at el lehet hagyni a gepet.
gyozo  
2003. feb. 03. 15:58 | válasz | #42
A kínaiak most megcsinálják ugyanazt, mint 30 éve az amerikaiak meg oroszok, ebbe nem tudom, hogy mi a pláne.
Ezzel max annyit érnek el, hogy újabb presztizskérésként kitűznek valamilyen cél, aminek tudományos haszna erőssen megkérdőjelezhető, utánna abbahagyják az egészet.
2003. feb. 03. 15:49 | válasz | #41
Nos, ennyi erővel már attól széteshetet a Columbia ha bármilyen okból (emberi, műszaki, külső behatás, stb.) pár fokkal eltér a belépési szögtől.
A lényeg:
1. Hétt kiváló ember az életét áldozta a tudományért és az emberiségért, bár tisztában voltak a kockázattal. De ahoz NEM kell bátorság, hogy meghalj egy buszbalesetben.
2. Megint évekkel vagy évtizedekkel veti vissza a dolog az űrkutatást, ami (bárki állítsa az ellenkezőjét) igen fontos az emberiség jövöje szempontjából.
Sajnos az oroszoknak pénze nincs rá, a kínaiak "3-ból 2 sikerül" rakétáival nem érdemes, az ESA meg hallgat.
Maradék remény a magán űrkutatási cégekben, hát az meg nem sok ... :(
gyozo  
2003. feb. 03. 15:36 | válasz | #40
Az Origón lévő cikkben nem semmi ez a kijelentés, miszerint, ha a másik gép már az indítóállványon áll, és kihagynak pár tesztetm akkor talán néhány hét múlva indulhattak volna.

Ennél már az is jobb lett volna, ha azt mondják, hogy persze, rendelünk egy másik gépet a legközelebbi barkácsboltból, hátha van raktáron.

A csempékből meg persze, hogy nincs tartalék, mert egyenként esztergálják a több eszer darabot, ami úgy van külön felszámozva, és igen komoly költség, és önmagában több hónap.

A cikk emlékezetet a Kursz atomtengeralatjáró esetére. Persze, megyünk, kihozzuk őket, igaz, hogy sose csináltunk ilyet, és eszközünk sincs, de megoldjuk.
gyozo  
2003. feb. 03. 15:21 | válasz | #39
FloatR: Számomra ez nem erről szól, hanem arról, hogy az egész űrkutatás, amibe eddig sem akart senki sem pénzt tenni X díj ide, Xdíj oda, most bebizonyította a NASA-val az élen, hogy nem állnak sokkal jobban emberes ürrepülőlés esetén, mint 30 évvel ezelőtt.
És most nyugodtan idesorolhatjuk John Glen első útját, vagy a szerencsétlenül járt Apollo 13-at, ami csak a szerencsének köszönhetően jött vissza.
Ha statisztikailag nézzük, akkor ez volt az STS 10x-edik repülése, és kétszer felrobbant, összesen 14 űrhajóssal. Ez elég negatív statisztika :(
2003. feb. 03. 15:16 | válasz | #38
Nyiri: Akkor allj be az Al-Kaidahoz es harcolj te hulye allat. De otthonrol a gep mellol nyomogatot a billentyuzetet. Szanalmas alak.
gyozo  
2003. feb. 03. 15:16 | válasz | #37
Egyébként meg teljesen felesleges filózni azon, hogy eljuthattak-e az űrállomásig, vagy sem.
Szerintem az sem lett volna túl nyerő, ha most ott ülnének tizen. Ez csöbörből vöröde eset lett volna. udtommal a nemzetközi űrállomáson nem is tervezték ennyi ember fent tartózkodását, még akkor sem, ha fent lenne az x38-as mentő kabin, ami nemek úgy rémlik, hogy max. 8 személyes.
Mondjuk megdöntötték volna az oroszok fenttartózkodási világrekordját.