Új csillagtípust azonosítottak
2003. január 15. 13:09, szerda
Két csillagásznak sikerült megerősíteniük egy új csillag-végtermék létezését. Ez a korábban ismeretlen típus a barna törpék több tulajdonságát is hordozza, és hozzásegítheti a kutatókat néhány naprendszeren kívüli, csillagjával közeli szomszédságban álló bolygó megismerésében.

Hirdetés

Az újonnan felfedezett csillagtípus egy kettőscsillag-rendszerben lakozik, melyet EF Eridanus néven ismerhetünk, becsült távolsága a Földtől 300 fényév. A 81 perces keringési idejű EF Eri a kettőscsillagok egy osztályának tagja, melyeket mágneses kataklizmikus változóknak neveznek, amit tömegnövekedés hatására hirtelen kirobbanó fényességük és rendkívül erős mágneses mezejük után kaptak.

A Tucsonhoz közeli Kitt Peak National Observatory és az Apache Point Observatory teleszkópjaival Howell és Harrison egyidejűleg végezte az EF Eridanus megfigyelését egy infravörös és egy optikai kamerával.

A mágneses kataklizmikus változók legnagyobb tömegű összetevője egy fehér törpe, ami egykoron a Napnál 3-5-ször nagyobb tömegű csillag maradványa. A legtöbb csillag, beleértve a Napot is, fehér törpeként fejezi be életét - eredeti méretének töredékére zsugorodik -, ami tömegét tekintve nagyjából a Nappal, méretében pedig a Földdel egyenlő. Ezekben a mágneses kettőscsillagokban a fehér törpe erős mágneses mezővel bír, nagyságrendben a Földének 10-200 milliószorosa. Másik összetevőjük egy Napunkhoz hasonló normális csillag, ami tömegét tekintve kisebb, körülbelül a fele a Napnak. Ez a társ élete során átadja tömegét a fehér törpének, legalább 6 milliárd tonnát másodpercenként. Az EF Eri fehér törpéjének hihetetlenül erős mágneses mezeje van, és amikor a tömeg átadás kialakul az anyag tölcsérszerűen áramlik le a mágneses mező vonalak mentén, ahol végül becsapódik a fehér törpe felszínébe, annak mágneses pólusai közelében.

Az anyagból kiszabaduló gravitációs energia bőséges (másodpercenként 20 milliárd megatonnával egyenértékű) sugárzásmennyiséget állít elő, ami a kettőscsillagból kiszabadulva általában elárasztja mindkét csillag fényét a röntgensugarú, a látható, és az infravörös tartományban. A két csillag valójában láthatatlan a tömegátadás során, a megfigyelések csak erős kisugárzást mutatnak a fehér törpe felszínéről.


Művészi grafika az EF Eriről

Az anyag áramlása az anyagdonortól a fehér törpéhez néha megtorpan ezekben a mágneses rendszerekben, amire a csillagászok eddig még nem igazán találtak magyarázatot. A legtöbb rendszerben a tömeg áramlása újraindul pár héten belül, és több hónapon át tart. Az EF Eridanus anyagátadása 1995-ben állt le, és fényessége harmincadára csökkent az elmúlt 7 év alatt. Most hogy a kettőscsillag láthatóvá vált, Howell és Harrison először vehette közvetlenül szemügyre a kis tömegű kísérőt. A megfigyelés eredményei szerint a donor 800-1200 Kelvin hőmérsékletével rendkívül hűvös. "Az adatainkban megfigyelt fényességbeli eltéréseket az okozza, hogy a donor egyik oldalát a közeli, 1600 Kelvin hőmérsékletű fehér törpe okozza" - mondta Harrison, "míg a másik oldal csupán 900 Kelvin hőmérsékletű marad".

Jelenleg az EF Eri egyáltalán nem tűnik mágneses kataklizmikus változónak. Az optikai megfigyelések csak egy fehér törpét mutatnak, míg az infravörös megfigyelések egy furcsa, hűvös barna törpére emlékeztető objektumot tárnak a csillagászok elé. Részletes tanulmány nélkül senki sem gondolná, hogy az EF Eri csillagai egykor az égbolt egyik legfényesebb röntgensugárforrásai voltak.

"Az utóbbi években kiszámított elméleti modellek már előrevetítették ezeknek az objektumoknak a létét" - mondta Howell. "Nagy örömöt okozott, hogy ténylegesen is találtunk egyet. Sok másik is lehet odakint, így a kutatás még csak most kezdődik" Az új csillagtípus méretében és hőmérsékletében egy barna törpe, mely egy teljesen különböző kialakulási folyamaton ment át, belseje és atmoszférikus szerkezete még ismeretlen. Az objektum fontos támpont az alacsony tömegű és hőmérsékletű égitestek atmoszférájának megismerésében. A mostanában felfedezett naprendszeren kívüli bolygók többsége ugyanis hatalmas tömegű, a Jupiterének többszöröse, és viszonylag közeli pályán keringenek napjuk körül. Az ilyen bolygók atmoszférája erőteljes hőhatásnak van kitéve, mint amit az EF Eridanus donorjánál láthattunk.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Imre  
2003. jan. 25. 12:45 | válasz | #25
Rosszul emlekszel, ez a csillag 300 fenyevre van. A legkozelebbi "normalis" galaxis, az Andromeda 2 millio fenyevre van. Azt, hogy amit olyan messze latunk mi, az objektum fenyenek vizsgalatabol lehet megmondani. Nem csak fenykepen megorokithato terbeli elrendezes ad informaciot, hanem a feny (es mas hullamhossztartomanyok) spektruma, polarizaltsaga es az idobeli valtozasok is.
2003. jan. 24. 16:56 | galéria | válasz | #24
szvsz 130 fényévre lévő dolgokról ki mondja meg pontosan hogy mi az ?? akár milyen extra távcső system meg minden de akkor is qrva messze van. És ha jól emléxem ez egy másik galaxisban van ami min. 230.000 fényév!
Meszi  
2003. jan. 21. 11:56 | válasz | #23
Nem szamoltam utanna, de higyetek el, hogy szoktak hibak lenni. De mind1 nekem vegulis.
vax  
2003. jan. 18. 02:08 | válasz | #22
Hát nem tudom, de ezek igazán nem is hibák. Bár itt köztünk Imre a legszakavatottabb. Ezek szerint Te ezeknek már pontosan utánaszámoltál. Kérjük a levezetését.:).
gz8  
2003. jan. 17. 18:26 | galéria | válasz | #21
Meszi:
Azt hiszem félreértetted a mondanivalómat... Ezzel a válaszoddal ismét csak magadat írtad le, nullszaldós csibém :)

Ja, és a három "fatális" LOL! tévedésről is írhatnál, hogy szerinted mik azok :)))
2003. jan. 17. 01:15 | válasz | #20
Köszönjük Imre.
Mostmár tényleg nem értünk semmit :)
de ne haragudj meg ;)
Mi laikusok már csak ilyenek vagyunk :)
Meszi  
2003. jan. 16. 17:22 | válasz | #19
Huha... Nagyon megilyedtem. :)
Imre  
2003. jan. 16. 17:12 | válasz | #18
1. hiba: Lehet, hogy tul faradt vagyok, de nem a feher torperol allitja a cikk, hogy igazabol barna torpe lenne, hanem a masik "csillagrol".

2. hiba: A feher torpek olyan csillagokbol szuletnek, amelyeknek a szuletesukkor kisebb a tomege, mint max. 8 naptomeg. Az ennel valamivel kisebb tomegu csillagokbol is lehet szupernova, es igy neutroncsillag, a hatar nem eles. Van egy tartomany, ahol a csillag kezdeti perdulete donti el a csillag vegso sorsat.

3. hiba: Ez csak a 0,35 naptomegnel kisebb tomegu csillagokra igaz. Tovabba, amikor leall a fuzio egy ekkora csillagban, szinten feher torpe marad vissza, azaz az osszehuzodasat az elfajult elektrongaz allitja meg.
gz8  
2003. jan. 16. 16:11 | galéria | válasz | #17
off
Öreg, előbb tanulj meg helyesen írni és érthetően fogalmazni, aztán ha minden jól megy - mondjuk 8-10 év múlva -, akkor gyere vissza!
on
2003. jan. 16. 13:26 | válasz | #16
A fehér törpe hagyján. Akkor van igazán gáz, ha vörös törpe a végeredmény. :)
Wazz  
2003. jan. 16. 10:50 | válasz | #15
Addig örülj amíg nem fehér törpe jön ki :]
Zedas  
2003. jan. 16. 10:26 | válasz | #14
Én reggel simán kinyomok egy barna törpét. Annak is kurva nagy a márneses mezeje: nehéz lehúzni.
Cat  
2003. jan. 16. 10:20 | galéria | válasz | #13
ez nekem kötözködésnek hangzik :o
Meszi  
2003. jan. 16. 09:06 | válasz | #12
nem az a baj, hogy vannak csillagászati hírek, és nem is baj, hogy szórakozásból olvasod őket, hanem az a baj, hogy nem pontosak. Ha már szórakozol, legalább igazat olvass, nem?
Néhány hiba: csillagvégtermék azonosítása, majd ez hasonlit a barna törpére: a két dolog teljesen más, de még annál is másabb.
"fehér törpe, ami egykoron a Napnál 3-5-ször nagyobb tömegű csillag maradványa"
Inkább csak max 2-3 naptömeg, ennek dupláját irták, végülis ez nem nagy hiba.
"A legtöbb csillag, beleértve a Napot is, fehér törpeként fejezi be életét"
Ez sem igaz, ( a Nap fehér törpe lesz) mert a legtöbb csillag nagyob kis tömegű, az meg csak egyszerűen kihül élete végén.
Meg vannak kis globális pontatlanságok is, de azt inkább hagyjuk.
Én örülök, hogy vannak csillagászati hírek itt, legyenek továbbra is, de azért néha kicsit jobban is utánnanézhetnének, mert gyakorlatilag mindegyik hirben van valami hiba, több, vagy kevesebb.
2003. jan. 16. 07:14 | galéria | válasz | #11
jah mi a hibA ?? mert azt énis megmondom hogy rossz, bármikor (persze nekem mindegy mert nem értek hozzá)
RpPRO  
2003. jan. 16. 01:19 | válasz | #10
Szidni meg kritizalni konnyu, igaz? Ahelyett, h orulnel, h. itt vannak erdekes hirek. Nem ketlem, neha az info nem pontos, de aki nem csillagaszprofessor, hanem csak kikapcsolodaskent olvasgatja a cikkeket, azoknak megteszi.
Cat  
2003. jan. 16. 00:02 | galéria | válasz | #9
avass már be engem lámát is pls
i  
2003. jan. 15. 23:52 | válasz | #8
Egyetértek. nem igaz, hogy nem telik a Supergameznak szaklektorra.
Meszi  
2003. jan. 15. 19:10 | válasz | #7
Ez a Hunter marhara nem ért a csillagászathoz, legalább 3 fatális tévedést számoltam össze az első két bekezdésben...
DW  
2003. jan. 15. 16:58 | válasz | #6
RpPRO  
2003. jan. 15. 16:14 | válasz | #5
megelozott :PP
RpPRO  
2003. jan. 15. 16:14 | válasz | #4
"Steve B. Howell" en meg idaig :DDD
DW  
2003. jan. 15. 16:14 | válasz | #3
Én meg csak a címet:D
Veriel  
2003. jan. 15. 15:42 | válasz | #2
"fehér törpeként fejezi be életét - kis, elkorcsosult objektumként"

idáig olvastam.
2003. jan. 15. 14:09 | galéria | válasz | #1
"hihetetlenül erős mágneses mezeje van"

milyen egzakt tudomány ez a csillagászat...