 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
a space.com-on egy későbbi cikkben hibásnak mondták ezt a mérést. akit érdekel nézzen utána
|
#15, Imre: na igen, az elméleteknek, modelleknek mindig része az érvényességi kör is, éppúgy, mint a mérésnek a hibahatár- bármennyire is szeretnék ezt elfelejteni néha az emberek...
Nem véletlen, hogy pl. a fizika jelenlegi élvonalában több érvényesnek tekintett, konkurrens elmélet is létezik.
|
#10, Inq: Azért, mert a szóban forgó elméletek közül csak azok maradhatnak versenyben, amelyekkel a mért értékeket értelmezni lehet: a többi - legalábbis - módosításra szorul.
#13 Veriel: Úgy van. ez egyrészt valóban gáz, mert nagyon kell küzdeni az új elméletek elismertetéséért. Másrészt: hasznos is, mert igen sok értelmetlen dolgot kiszűr. Sajnos , erre jelenleg nincs más mechanizmus, ami akár csak közelítőleg is hasonlóan hatékony lenne.
|
vagy az eltűnt félpár zoknimat ? :DD
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
|
heh! lehet, hogy a dimenziók között utazó gravitáció a relytélyes sötét anyagot is megmagyarázza?
|
nekem az a gyanum hogy megint a feny sebesseget mertek meg!
|
#8: tachioverzum, olvasd el Stanislaw Lem: Képzelt nagyság c. könyvét, ez ugyan sci-fi, de az ötletek jók.
Amugy eszembe jutott, hogy esetleg nem R^3-ban (3 dimenziós valós tér) vagyunk, hanem esetleg C^3 (ez egy 6-dimenziós komplex tér (idő+tértengely)). De ez csak spekuláció...
Néha összeszavakat a keverem
|
Az idobeli korlatot nem csak a szamitas pontatlansaga adja. Akarmilyen pontosan szamolsz a Fold helyzetet nem fogod tudni pontosabban megadni idoben elore vagy vissza. Ez amiatt van, hogy nem ismerjuk abszolult pontosan a kiindulasi, azaz a jelenlegi allapotot. A meglevo kis hiba (pl. 15 m) igy is exponencialisan novekszik. Ha arra is tekintettel vagyunk, hogy a szamitasok soran pl. kerekitesi hibak is fellepnek, akkor a novekedes meg gyorsabb lesz.
|
Ezért nem vagyok a szó hagyományos értelmében vallásos. Örök szkeptikus vagyok, szerintem minden utat ismerni kell (tudomány, vallás), és akkor talán majd egyszer...
|
Az idobeli korlatot a szamitas
pontatlansaga adja, illetve
maga a megismerhetoseg is korlatozott pontossagu.
Viszont visszacsatolassal
szabalyozhato...
olvasnivalo:
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv2002/tv0209/domokos.html
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/eloado/gaspar/ch4/kaosz.html
|
Pontositsunk: egy kaotikus rendsze idobeli viselkedese csak bizonyos korlatok kozott ismerheto meg. Pl. a Fold palyaja is kaotikus, ennek ellenere megismerheto. A korlatozas abban nyilvanul meg, hogy a kezdeti bizonytalansag ugy 5 millio evenkent 2,718-szorosara no. Ez exponencialis elszallast jelent. Ha most 15 meter pontosan tudjuk a Fold helyzetet, akkor a 65 millio evvel ezelottit csak 6600 km hibaval tudjuk csak megadni.
Mas esetekben, ha nem is ismerhetjuk meg a palya pontos alakulasat, azt meg lehet mondani, hogy mi lesz a rendszer vegallapota. Pl. a Szaturnusz egyik holdjanak, a Hyperionnak a tengelyforgasa kaotikus, es csak nagyon rovid idore lehet elorejelezni. Ennek ellenere tudjuk, hogy a vegallapota az lesz, hogy a Holdhoz hasonloan kotette valik a keringese, azaz mindig ugyanazt az oldalat fogja a Szaturnusz fele mutatni. Az persze kerdes, hogy melyiket, es hogy mikortol.
|
A tudomany abban kulonbozik a vallastol, hogy mig az utobbi egy kinyilatkoztatas kritikatlan elfogadasara tanit, addig az elobbi elvarja a ketelkedest. Aki nem nyitott az uj eredmenyek irant, az sokat tudhat, de keptelen uj dolgokat felfedezni.
|
Most, hogy elolvastam a cikket, mar vilagos, hogy mi nem vilagos :-)
Egyes elmeletek ugy irjak le a vilagot, mint egy sokdimenzios teret, amelyben azonban a haromnal magasabb dimenzik "fel vannak csavarodva", mint egy palacsinta. Ez meg nem lenne baj, de azt is allitja nehany elmelet, hogy a gravitacio at tud lepni a spiral egyik meneterol a masikra, azaz nem kell vegigmennie a "teszta" menten. Ezekre az elmeletekre jelent korlatot a mostani eredmeny.
|
Ez igaz is meg nem is. Nem zart ki minden lehetoseget, de pl. azt igen, hogy normal korulmenyek kozott "atugorja" a tavolsagot a gravitacio. Ez mar egy megszoritas a lehetseges elmeletekre nezve.
|
A 25%-os hiba teljesen komoly. Mar az is szep, hogy egyaltalan megtudtak merni. Idovel majd javul a meres pontossaga is.
|
A mert/tapasztalt jelensegeket csak tobbe-kevesbe irjak le helyesen a jelenlegi elmeletek. Pl. ha mar a gravitcional tartunk, nem tul regen fedeztek fel, hogy a gravitacio is kvantalt. Ezt persze mindenki sejtette, de most megszuletett az elso kiserleti bizonyitek is. A gravitacio kvantumelmelete viszont meg messze van.
Aki azt hiszi, hogy a jelen elmeletek tokeletesen leirjak a vilagot annak biztos, hogy semmi koze ahhoz, amirol beszel. A fizikaban - a gravitacio kvantalasan kivul - szerintem meg legalabb egy-ket hasonloan nagy fordulat van hatra. Ha egyaltalan lesz vegso elmelet.
|
A tudomany, akarcsak a vallas
egy a vilag megismeresenek modjai kozul.
Nehany felreertest tisztaznek:
A kaosz egyszeru,megismerheto,
leirhato rendszert jelent.
A rendszer idobeli viselkedese
nem megismerheto.
Pl: rugalmas lemezen pattogo golyo
A rendszer egyszeru, megismerheto, es leirhato.
De a rendszer tenyleges idobeli mukodese a kiindulasi allapottol fugg, vagyis attol,
hogy milyen magasrol ejtette
valaki ra azt a golyot....
Ha tovabbi info erdekel, akkor
keress iranyitaselemet&kaosz
cimszora.
Es nehany bolcsesseg a LANL
kornyekerol az univerzumrol:
http://www.innerx.net/personal/tsmith/
http://www.innerx.net/personal/tsmith/allspaces.html
|
Az értelmes emberek ezt mondják, de figyeld meg, hogy a nagy többség számára mindig az a SZENT, ami éppen az aktuális elmélet, és amellett minden erővel kitartanak. Mint ahogyan a Föld lapossága mellett is harcoltak.
Sok ember úgy tekint a fizikára, kémiára, kvantummechanikára, mint az abszolút igazságra, pedig ezek csak MODELLEK. A tudomány pedig egy vallás.
|
Egy elméletet összevetnek egy jelenséggel amit az leírni próbál.
Aból amit te írsz, kb. az jön ki, hogy kizárt az elméletek ellenőrizhetősége, mert bármilyen adott egyenletet is próbálnak összevetni a valósággal azt igaznak foggják találni, mivel annak egyenleteit, feltevéseit próbálják ellenőrizni. LOL
|
Ha valakit érdekel a téma, (úgy ált. a kozmológia) http://cosmo.supernova.akg.hu . Ez ugyanis jó.
|
Nekem nem a sebesség bizonyításával van bajom, hanem ezzel ...
"Az eredmény korlátot szab azoknak az elméleteknek, melyek arra utalnak, hogy az univerzumnak a megszokott háromnál több térbeli dimenziója van."
De miért???
|
#8: ja. A jelenlegi elméletek kielégítően magyarázzák a mért/megfigyelt jelenségeket: de ennyi. Senki nem állítja, hogy az elméletek teljesek.
|
Mi van abban az esetben, ha az általunk ismert univerzum a maga törvényeivel csak egy "zárt rendszerű" rész-univerzuma egy abszolút kaotikus és nem általunk imert törvények szerint működő "nagy-univerzumnak"? Ez magyarázata lehet annak hogyan létezhetnek egymás mellett olyan jelenségek, amelyek eddigi ismereteink szerint nem létezhetnének. A csillagászat új felfedezései alátámasztják Einstein elméleteit, tehát valóban egy "állandósult" univerzumban élünk, ahol a szabályok "normálisak". De ha léteznek más univerzumok is (hiszen az ősrobbanás által létrejött világegyetemünk nem lehet végtelen) akkor lehetséges hogy ezen más világegyetemek hatással vannak a miénkre. Tehát lehetséges a számunkra lehetetlennek tűnő fénysebesség-küszöb átlépése, abból kiindulva, hogy más univerzumokban ez lehetséges (pl. egy társuniverzum ahol a részecskék legkisebb sebessége is a fénysebesség felett van)
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
 |
#2: már megint itt vagy, borult agyú búbánat?
Hamár megpróbálod kicsiny elméd szintjén értelmezni a kísérletet, akkor jobban tennéd, ha elmerülnél a tudományos módszertanban, mielőtt ilyen badarságokat írsz: lám, már követőd is akadt magányos őrületedben, ragályos vagy.
A mérésben semmi szerepet se játszik az ellenőrizni szándékozott elmélet. Az csupán ott jöhet számításba, hogy az eredményeket képes e megfelelően értelmezni, vagy sem.
Itt tehát csupán arról van szó, hogy a mérés eredményei a spec. rel. alapján értelmezhetőek, nem feszítik szét annak kereteit. Ettől teljesen függetlenül lehetséges több más, 'helyes' elmélet is erre a mérésre, ami a gravitáció sebességére más értéket ad, de a mérésekkel egyező eredményre vezet.
Ha a mérés és az elmélet egymásnak ellentmodanak, minden további nélkül kijöhetett volna fénynél gyorsabb, vagy pl. imaginárius sebesség: ez jelezte volna az elmélet hibáját.
Nem így történt, így a gravitáció sebességét a jelenleg legjobbnak talált elmélet szerint megadták. Ennyi. |
"A fénysebességű gravitáció feltevése azonban egyre nagyobb nyomásnak lett kitéve több elmélet által is, melyek azt sugallták, hogy további térbeli dimenziók is léteznek, a gravitáció átvághat ezek között az extra dimenziók közt, ..."
Józan paraszti ésszel ez azt jeltette, hogy RENDKÍÜL speciális esetben nagyobb lehet a fénynél a sebessége. Csak az a baj, hogy ennek cáfolatára EGYETLEN méréssorozatot végeztek, amiről senki se állította, hogy a fenti speciális esetre vonatkozott volna.
Magyarul semmit se bizonyítottak be, csak csináltak egy mérést ami az ő igazukat igazolja.
(Ez nem jelenti azt, hogy nincs igazuk.)
|
lola, igazad van. Hasonlóan vélekedek a dologról.
|
ui: tudom hogy marhasagot irtam de jol hangzik :]]]]] mammint a masodik resze
|
"A tényleges szám a fénysebesség 0, 95-szöröse volt, amihez hozzá kell kalkulálni a hibahatárt, ami plusz mínusz 0,25."
ez most azt jelenti hogy 0,7-1,2 kozott vagy 0,25 % ??
mondjuk igy az en szempontombol tokmindegy hogy ha kiugrok 50m-rol akkor 0,000000138 vagy 0,000000238 masodperc mulva kezdek el leesni.. vagy netalan 0,000000175 ha esetleg pontosan mertek :)))) de aze jo tudni hogy valahol meg foglalkoznak ilyen kutatasokkal meg ha nem is a kedvencem a tema.
|
Ha a számítás alapja az általános relativitáselmélet volt, akkor érthető, hogy nem is lehetett más eredményt kapni. Ez ugyanis kizárja a fénynél nagyobb sebességeket.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Negyedszer is sikeres a kínai űrprogram
