 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
hogy van ez a csillag gyűrű?
|
Szerinted Kolumbusznak sem kellett volna elindulnia addig, amíg Eurázsiát nem ismerik me alaposan? Mert hogy 1492-ben még pl. a Himalája 8000 méter feletti csúcsaira sem tudtak feljutni, de az sem lepne meg, ha a Mont Balnc-ra sem jutottak volna még fel akkor.
|
Amíg még a marsig sem jutottunk el nem ezen kéne baszaxani...
One bike rule them all-Aprilia RS125
|
Hmm...
Talán lassabban forognak, csökken a kinetikus energia, de ez az energia csak akkor emittálódhat, ha kisseb energiájú pályára áll, ergó távolabb lesz a forgástengelytől.
Néha összeszavakat a keverem
|
Elso ranezesre ez igaz, masodikra mar nem olyan veszes a dolog. Meg lehet merni ugyanis pl. az Andromeda sebesseget, es kiderul, hogy elhanyagolhatoan kicsi a fenysebesseghez kepest. Azaz ha el is mozdult, akkor sem jelentos mertekben. A gyuru eseteben vegkepp nem jelentos a problema, mivel kb. a 100.000 evvel ezelotti helyzetet latjuk, ami a csillagok 100 millio evekben merheto keringesi idejukhoz kepest szinte semmi.
|
A csillagok ugyanazert nem esnek a feket lyukba, mint amiert a Fold nem esik a Napba, vagy az urhajok nem zuhannak a foldre. Mindegyik a helyi elso kozmikus sebesseggel mozog. Foldkoruli palyan ez 7,9 km/s, a Fold sebessege 29,8 km/s, stb.
|
Az is belefer. Bar, akkor meg kellene magyarazni, hogy miert van elvagva a Tejutrendszer tobbi reszetol a gyuru, hogy miert nem folytonos az atmenet.
|
A karok szama helyfuggo. A "spiralkar-indikatorok" azt mutatjak, hogy belul egyertelmuen csak ket kar van, kiljebb pedig egyertlemuen negy. Ez egyebkent megfelel az elmelet altal jelzett helyzetnek is.
|
Valami hasonlo elkepzelheto.
Ha utkoztunk egy galaxissal, akkor azet jon letre hasonlo szerkezet, mert a befogott csillagok a Tejut kozeppontjatol kulonbozo tavolsagokra keringenek, igy a sebesseguk es a palyajuk hossza is kulonbozo kell legyen. Igy ha kezdetben egy kis, nem tul zart halmazt is alkottak, sok keringes utan teljesen felbomlott a kezdeti rend. Valmi hasonlo tortenik hosszutavfutasnal is. A futok egy nagy csoportban indulnak, a vegen pedig az egesz futopalyat egyenletesen betoltik (bar ok csak alegbelso palyat hasznaljak, ha tehetik).
|
az is problema szerintem,hogy a tudosok a régesrég multat nézegetik...mert pl:ha az andromeda galaxist bambulgatják..akkor az amit látnak 2millio!! évvel ezelött történt. Bezony...mi csak a régesrég multat látjuk:)))
|
remelem nem irok hulyeseget de ha belegondolunk hogy egy "test" 250 millio ev alatt tesz meg egy fordulatot....megis keruleti sebessege 220km/s,akkor az valami cefetulboszmenagy dolog lehet...nem?
|
szerintem a forgas akadalyozza meg hogy az osszes csillag beleessen a galaxis kozepen tatongo gigantikus feketlyukba...es talan a forgas az ami kialakithat egy tokeletes gyurut ahogy lassan "lefejti" gravitacios erelyevel a kisebb tarsgalaxist mint egy fonalgombolyagot :-)en sem gondolom hogy a galaxisunk belselyebol vetodtek ki a gyurut alkoto csillagok/mar ha tenyleg gyuru- bar eleg valoszinutlen epp az elobb emlitett erok hatasar, hogy csak szakoszok alakultak volna ki kor palyan/
|
Nem lehet, hogy akkora volt a hidrogénfelhő a kezdetekben, hogy nem volt elég a közepén kialakuló csillagok gravitációja a szélek felmarkolásához, csak sűrűsítéséhez, így csak egy, a galaxis körül keringő (de már a kezdeti sűrűségtől sűrűbb) gázfelhő alakult ki, ahol ugyanúgy elkezdődött a csillagképződés. Gyakorlatilag a centrifugális erő egyenlő a gravitációs erővel. Úgyértem, ha ütközött volna egy másik galaxissal, akkor miért pont gyűrű alakú és miért pont csillagokból álló gyűrű alakult ki, hiszen a csillagoknak inkább a központ felé kellene orientálódni, mivel nagyobb tömegűek és nagyobb is a gravitációjuk mint mondjuk a gáznak, vagy pornak.
Az meg, hogy kilökődik, egy elég elnagyolt elméletnek tűnik, mert ennyi csillag kilökéséhez és körpályára állításához nemtom milyen erő kell, de szerintem az akkori kis feketelyukacska a galaxis közepén kevés lett volna ehhez (már ha egyáltalán ezt takarja ez az elmélet).
|
Meg az öreg csillagok spektroszkópiai analizálása se kutya. Pölö a Halo-ban kevés számú, öreg csillag van, lehet innen sodródtak a gyűrűbe a Halo csillagai.
Néha összeszavakat a keverem
|
Asszem egy pár pillanatra nem fognak létezni, de az szerintem nem fáj.
Néha összeszavakat a keverem
|
Honnan tudod Imre hogy 2 karja van a Tejutnak? Tudtommal meg folynak a kutatasok arrol, hogy 2 vagy 4 karja van, de mar talalkoztam "6 karos" felt;teley;ssel is....
|
Ez az egesz azert furcsa, mert sehogy sem illik bele a galaxis kialakulasara vonatkozo elmeletekbe. Eddig a megfigyelesek alapjan ugy gondoltak, hogy a Tejut egy nagymeretu, foleg hidrogenbol es heliumbol allo felho fokozatos osszehuzodasabol alakult ki. Amig viszonylag nagy volt az atmeroje, azaz ritka volt, addig csak keves csillag johetett letre. Ennek megfeleloen a spiralkarokat is tartalmazo sik felett es alatt csak nagyon keves csillagot latunk. Amikor befejezodott az osszehuzodas az anyag nagyresze egy nagyon vekony korongban gyult ossze, aminek az atmeroje kb. 100.000 fenyev. Ebben a sikban jott letre a ket spiralkar, amelyek a korong szelefele kettevalnak. Ez az elkepzeles szerint lehetnek ugyan a sikban, a 100.000 fenyeves tartomanyon kivul is csillagok, de egyre ritkabban, ahogy tavolodunk a kozepponttol. A mostani eredmenyek szerint viszont nemcsak hogy vannak ott csillagok, hanem egy viszonylag vekony gyuruben igen jelentos szamban gyulnek ossze. Tovabbi jelentoseguk, hogy segitsegukkel (is) meg lehet hatarozni a belsobb tartomanyokban levo tomeget, igy egy ujabb becslest adhatunk a lathato es a sotet anyag aranyara, illetve a nem lathato tomeg eloszlasara is kovetketeteseket vonhatunk le.  |
Teleszkopido: a tavcsovek (akar radio, optikai vagy rontgen) nem jatekszerek, azaz nem ugy hasznalandok, hogy odamegy valaki, es arra forditja, amerre eppen gondolja. Ha valakinek van valami otlete, akkor kitolt egy nyomtatvanyt, amiben leirja, hogy mit szeretne csinalni, es miert. Ezt sokan meg is teszik, es egy bizottsag ele kerulnek a kerelmek. A bizottsag azutan egy elore megadott szempontrendszer alapjan elbiralja, pontozza a kerelmeket, es vegul elkeszitik a tavcso idobeosztasat.
Sokszor elofordul, hogy ket, egymastol fuggetlen kutatocsoport az egbolt azonos darabjat szeretne szemugyre venni, igy a ket merest egyszerre is vegre lehet hajtani. Tovabba, a nagy tavcsoveket nem olyan egyszeru mozgatni, illetve nem is tesz jot nekik a sok mozgatas, igy ezt is figyelembe kell venni a megfigyelesi ido beosztasakor.
Egyebkent meg keves a foka, es sok az eszkimo. (eszkimo: itt kutato es megfigyelni valo egyarant)
|
én csak azta teleszkópot ismerem ami a tegneralattjárókon van
amivel kinéznek a vízbül teccikérteni? :)
|
A klasszikus teleszkópokat meg igen magasra építik, ezek sem hemzsegnek.
|
Vik84 a tergorbites kozben mi lesz azokkal akik tortenetesen nem utaznak es egyenlo tavolsagra allnak a keletkezo nyilastol? Lefejelik egymast?
|
Mi a szenzacio? DozR...csak nezd meg az elso kepet es gondold hozza hogy jelenleg meg abban sem biztosak a csillagaszok, hogy a galaxisunknak hany karja van. Kozben tobb iranyban eszreveszik ezeket a gyuru reszleteket.Gondolj bele ha tenyleg letezik ott egy teljes gyuru, akkor az nem keveredett bele a gravitacios vonzas hatasara a Tejutba. Miert nem? Raadasul amit most latunk errol a taromanyrol az kb 60 000 evvel ezelott tortent, szoval lehet hogy azota mar nincs is ott, vagy nem ilyen alakban, vagy ami a legdurvabb lenne, ugyan ott van, ugyan igy...Ezek azert egy kicsit csad erdekes dolgok egy olyannak aki ilyen temaju cikkeket olvas....nem de?
|
a nagy tavolsagok lekuzdese erdekeben javasélom a csillagkapu megtalalasat egyiptomban
|
A kérdésed második részével kapcsolatban: ezek részeredmények, amik lassan állnak össze egésszé. Nyílván a megfelelő személyek számára ez akár értékes részinformáció lehet kutatásai számára. (mittomén, nem vagyok csillagász, de lehet hogy megmagyaráz gravitációs jelenségeket, esetleg a csillag-gyűrű csillagait vizsgálva tulajdonságaik alapján behatárolható csillagrendszerünk kora, kialakulása etc. feltehetőleg egy képzett szakember konkrétan tudná magyarázni)
|
teleszkópidő: a rádioteleszkópok fenntartása egyrészt igen költséges, másrészt nincs túl sok belőlük (bizonyos földrajzi szélességeken, főleg az egyenlítő közelében telepítik őket) ráadásul soxor magánfinanszírozásúak ezért egyszerűen azt jelzi a teleszkópidő, hogy az adott kutató(csoport) mennyi lehetőséget kap (időben) ezek használatára elméletei igazolásához, kutatáshoz.
|
lehet, hogy tudnom kéne, de mi az a teleszkópidő?
a másik: mi abban a szenzáció, hogy csillagok vannak egy csillagrendszerben? ennyierővel azt is írhatták volna, hogy szemétgyűrűt találtak a szemétdomb körül.
Ráadásul ezt más csillaghalmazoknál is tapasztalták már, nemértem hol itt a furcsaság.
A kialakulásukat illetően pedig úgyis csak találgatni tudunk, mivel senki nem látta és ha látta is, nem osztotta meg velünk, tehát max 50%-os eredménnyel tudunk szolgálni ami kissé kevés ahhoz, hogy tudományos bizonyítéknak tekintsük.
|
Nem, csak dél-andromédiai van :-(
Néha összeszavakat a keverem
|
a mátrix végén neo valami hasonlót (térgörbítést) csinál, nem? amikor kupukkasztja smith ügynököt :))) kérdezzük meg a wachowsky bradákat
Te, mint Ford Prefect?! Amilyen hülye vagy, a Sulaco-ra kéredzkednél fel!
|
Nekem majdnem volt otthon,de aztán mégsem:)))))
Szerintem az a legszomorubb az egészben ,hogy a tudosoknak nagyjábol halvány lila gözük sincs az univerzumrol..pár aproságot értenek már..de a teljeshez semmi közük:))
Relax nak igaza van normál térben valo utazás eleve kizárt..akármennyivel mennél.Gondolj bele 1000x fénysebességgel is 2000 évig tartana pl az Andromeda galaxishoz eljutás....és az a legközelebbi csak..:)))
szoval ide azt a térhajlitó micsodát.....te Vik'84 leirás van hozzá ?? esetleg magyar nyelvü???:))
|
gggnnnnnn!!! asszem elkezdem gyurni magam, es aztan meg par ev, es tereket fogok gorbitgetni:)) te, es hol lehet, meg mennyiert 5 dimenzios uniteret kapni? kerdeztem a barkacsboltban, de csak hujen neztek...
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Hogyan utazzunk fénysebességnél gyorsabban?
1. Végy egy min. 4-5 dimenziós uniteret.
2. Görbítsd meg, hogy két távoli pont egymásba forduljon.
3. Megj át ezen a ponton.
Hát nem egyszerű? :)
Néha összeszavakat a keverem
|
Jah bele kell huznunk a techelesbe :)
Vagy az emberi eletciklust kell megnovelni 120e evre, esetleg mind2o :)
|
Azert az elszomorito gondolat hogy ha nem talaunk ki valami meroben mas megoldast a tavolsagok lekuzdese erdekeben, akkor a fenysebesseg is csigalassusag ehhez a tavolsaghoz...pedig ez a sebesseg mar tulvan a maximumon.../elvileg/...es akkor meg hol vannak a tobbi galaxisok...
|
Na mi van srácok ?
Rákattantatok a "Számológép" nevű új játékra? :))))
|
Hexadecimálisan nem is túl sok: DFAC5365EF800000
|
149871741000000000000000000000000000000000 lélek a Föld jelenlegi 6 milliárdos lakosságát alapul véve 24978623500000000000000000000000 db Földhöz hasonló bolygóra lenne szükség az elszállásolásukhoz.
|
149871741000000000000000000000000000000000 ember tudna egy emberöltő alatt elszámolni 37467935268762009600000000000000000000000000000000-ig
|
Elég érdekes lenne, tekintettel arra hogy átlagos ember élete 80 év, ami megközelítőleg "csupán" 2500000000 másodperc.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
Eddig kell elszámolni fejben. Aki most elkezdi talán még a végére ér halála előtt, de lehet hogy ha nagyon siet se, ezt majd zsenyke megint kiszámolja :P
|
Hogy mások is örüljenek, ez utóbbit átszámoltam emberi léptékre: 37467935268762009600000000000000000000000000000000 másodperc.
|
Ha a galaxis egyik végéből átordítasz a másik végébe, a hang (persze csak elvileg) kb. 990083694528000000000000 év alatt jutna el a célhoz.
(Remélem nem gyilkoltok le, csak hát őrült nagyok ezek a számok és nagyon tetszik.)
|
Kb. 189216000 Naprendszer egymás mellé téve. :)
|
kb. 1135296000000000000 Km átmérő, ez komoly.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Negyedszer is sikeres a kínai űrprogram
Új fényben tűnhetnek fel az elliptikus galaxisok
