Az eddig felfedezett bolygórendszerek egy a négyhez arányban képesek otthont adni az életnek, állítják az asztrofizikusok, ami jóval nagyobb érték, mint arra bárki is számított. A kutatók úgy döntöttek, egy naprendszeren kívüli földszerű bolygó után kutatni túl időigényes, helyette modellezték az összes ismert bolygórendszert, hogy kidolgozhassák melyek rejtenek lakható bolygókat.
Hirdetés
1995 óta a csillagászok több tucat bolygóra bukkantak a közeli Nap méretű csillagok körül. A jelenlegi módszerek csak a Jupiterhez hasonló gázóriások felfedezésére alkalmasak, viszont az élet, legalábbis abban a formájában, ahogy mi ismerjük, csak szilárd felszínen kezdődhet el, ahol a víz összegyűlhet. Tehát egy kis sziklás bolygó lehetne a legvalószínűbb lakóhely, azonban évekbe telne mire képesek lennénk ilyen bolygók észlelésére.
A keresés leszűkítése érdekében Serge Tabachnik és Kirsten Menou, a Princeton Egyetem kutatói 85 ismert rendszerről készítettek számítógépes szimulációt 2002 augusztusában, hogy felmérjék, melyek rejtegetnek lakható bolygókat. Bár korábban már alkalmaztak hasonló eljárást néhány naprendszeren, ez a tanulmány, mely az Astrophysical Journal-ben jelenik meg, az első, ami az összes ismert rendszert szemügyre veszi.
Az első, amit a rendszerekben kerestek, egy stabil pályával rendelkező földszerű bolygó létezésének feltételei. A gázóriások által gyakorolt gravitációs vonzás a kisebb bolygókat bizonytalan pályára kényszerítheti, vagy egészében véve kilökheti a rendszerből. Így a kisebb világoknak, hogy lakhatók legyenek, elég távol kell esniük nagyobb rokonaiktól, hogy a gravitációs vonzás ne befolyásolja komolyan pályájukat. Emellett a bolygónak belül kell esnie a "lakható zónán", azon a csillagot határoló területen, ami folyamatosan el tudja látni a bolygót folyékony vízzel.
A kutatók eredményei azt mutatják, hogy a rendszerek negyede rendelkezik olyan régiókkal, ahol az életbarát bolygók elvben létezhetnek. Ez jóval magasabb arány, mint korábban feltételezték, tette hozzá Tabachnik. Levetítve az egész galaxisra, számos új Földet kaphatnánk.
Greg Laughlin, a California Egyetem tudósa, aki hasonló számításokat végzett kevesebb rendszerre nézve, egyetért az új eredményekkel. "Egybeesnek várakozásaimmal" -mondta.
A tanulmány szerzői azonban figyelmeztetnek, az eredmények még csak előzetesek. Még mindig lehetnek más gázóriások a csillagokon túl, melyeket még nem fedeztek fel, és ezek az égitestek befolyással lehetnek az eddig megállapított stabil régiókra.
szerintem biztosan van élet a földön kívül mert az univerzum végtelen, és ha veszük az értelmes élet kialakulásának valószínűségét (jó nagy) és a rendelkezésre álló területet (végtelen) akkor elég valószínű hogy néhányszor pont eltaláljuk a kedvező körülményeket. Ha jók vagyunk matekból akkor ki lehet számolni hogy végtelen / x (ami egy véges szám) = végtelen, azaz végtelenül sok helyen alakult már ki értelmes élet. Aki értett ebből valamit az írjon nekem: nirhu999@gmail.com
Szerintem ők inkább a lakható bolygókat keresik. Bár tényleg tök érdekes lenne, ha még megérném, hogy lehet kukkolni a földön kívülieket. Ezrest rá, hogy valóságshowt csinálnának belőle! :-)
Ne óvatoskodjunk evvel az "ÉLET NEM FAJ!" dumával. Ugye az elektromos áram, meg a nukleáris energia már 2000 évvel ezelőtt is létező dolgok voltak csak Szilárd Leo, meg Tesla egy picit később született.
Tehát hány csillag van az égen? 1 2 3 4 5 6 7 . . . .
Ahogy én kivettem, a cikkben az áll, hogy a rendszerek 1 negyedében LEHETNE olyan bolygó, ahol lehet élet. Namármost ott van az a lehet, ugyhogy szerintem ennél az 1/4-nél jóval kissebb arányban fognak találni földszerű bojgót.
Skacok, eletrol van szo a cikkben, nem pedig fajrol. Olvasd el az elejet. Elet marpedig elegge sok bolygon lehet. Ertem itt a bacikat v. egysejtueket... Azt hogy milyenek a korulmenyek az mar mas dolog. Rengeteg bizonyitek van mar arra, hogy irgalmatlan forro helyen is megjelent mar elet. Csak nezz korul a foldon a viz alatt, a kurtokben stb. Nem egybol urlenyekre kell gondolni, akiknek 26 kezuk es 46 labuk van. :D
Ha egy tejútrendszerben csak egy értelmes élet létezik a világegyetemben, igy is több száz milliárdon felül van az értelmes életforma az univerzumban. A legközelebbi tejútrendszer pedig kb. 2 millió fényévre van tőlünk. Vagyis a találkozás esélye és a kapcsolat felvétel bizony technikailag is igen körülményes és hoszzú időt venne igénybe.
Most csak a földi életthez hasonlókra terjed ki, mivel ezt ismerjük valamennyire. Itt az az érdekes, hogy ez milyen magas arány(ha ehhez még hozzávennék a más létformának alkalmasakat is, akkor még magasabb lenne). Ha az eredmény nagyobb minta alapján is ez lesz, akkor az a legmerészebb várakozásokat is felülmúlja.
mer, gazorias korul keringve meg stabilabb a palyaja, mint egyebkent.... nameg aztan letezhetnek szilicium-vas alapu letformak amik klort lelegeznek be... peldaul aztan lehetnek meg meg plazma alapu letformak, olyanok, amikrol a kozvetlen kozelukben se tudnank megallapitani, hogy ezek elolenyek....
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
Szerintem azt is figyelembe kéne venni,hogyha egy faj elég fejlett,akkor megpróbál más bolygókat is lakhatóvá tenni a technika révén. Ami szintén növeli ezt az arányt
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Negyedszer is sikeres a kínai űrprogram
Új fényben tűnhetnek fel az elliptikus galaxisok
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
