Joggal állíthatjuk, hogy 2002 a "klónozás éve" volt. Nyolc csapat a világ különböző részeiről próbálkozott a klónozott csecsemő előállításával. Áprilisban Severino Antinori általános felzúdulást váltott ki, amikor egy konferencián beszámolt egy a klónozási programban nyolc hete terhes asszonyról, melyet főként kétkedéssel fogadtak. Hogy végül a szkeptikusoknak lett-e igaza, vagy a terhesség volt sikertelen, novemberben Antinori 2003 januárjára ígérte az első klón baba megszületését, bár részletekkel nem szolgált a sajtónak, valami azonban már most, december végén is megmozdult, hiszen bejelentették az első klón világra jöttét.

2002-ben egyre több ország szabályozta törvényileg az emberi reprodukciós klónozás tiltását, ám az eljárás törvényes megakadályozása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések végül globálisan megrekedtek. Az egyik oldalon az Egyesült Államok és a Vatikán vezette kartell minden formáját elutasította az eljárásnak. A másik oldalon Franciaország, Németország és hasonlóan gondolkodó társai a gyógyítást segítő klónozás engedélyezését keresték.

Szeptemberben Kalifornia ellenszegülve a szövetségi korlátozásnak törvényerőre emelte a gyógyító klónozást az egész államban, majd decemberben, Ausztráliában engedélyezték az eldobott IVF embriók őssejtjeinek begyűjtését. Az őssejt kutatások továbbra is lázban tartották a tudósokat, olyan mérföldkőnek számító kísérletekkel melyek bebizonyították, hogy ugyan olyan sokoldalú sejtek nyerhetők ki egy felnőtt csontjából, mint az embriók őssejtjei.


Michael Guillen a Clonaid vezetője az ABC műsorában jelentette be a hétvégén, hogy vállalatuk segítségével császármetszéssel megszületett az első emberi klón
2002 a génelemzés számára is bőséges évnek bizonyult. Az egér első példátlan részletességű genetikai tervrajzát, mely decemberben jelent meg, a genetikusok nagy ovációval fogadták, mivel nagy segítség lehet saját génjeink titkainak megfejtésében. "Első alkalommal láthatjuk magunkat az evolúció tükrében" - mondta egy vezető kutató. Két hónappal korábban egy több mint 100 tudóst tömörítő nemzetközi csoport megfejtette a teljes genetikai kódját annak az organizmus párosnak, mely több mint két millió ember halálát okozza évente, a leghalálosabb malária parazitáét és az azt hordozó moszkitóét.

2002 azonban két nagy ígéretet rejtő kísérlet kudarcát is hozta. Nagy csalódást okozott, amikor az Alzheimer-kór legfejlettebb vakcinájának kísérleteit le kellett állítani márciusban, mivel a betegeknél a szer hatására idegrendszeri gyulladás lépett fel. Októberben egy végzetes gyermekbetegség génterápiáját állították le, miután bebizonyosodott, hogy az leukémiát okoz.

A technika területén a szórakoztató ipar által kiharcolt különböző másolás védelmek jellemezték az óévet, melyek ellen többen is felléptek, többek közt a CD standard mögött álló Philips, akik azzal támadtak vissza, hogy a védett CD-k kárt tehetnek a CD-lejátszókban. Pár hónappal később egy másik másolásvédő rendszer okozott komoly zavarokat egyes MacIntosh gépeknél, amellett, hogy az egész másolásvédelem kiiktatható volt egy kis ragasztószalaggal vagy egy filctollal. Júniusban pedig újra megindult a harc a file-megosztó szolgáltatások ellen.

Novemberben ausztrál kutatóknak sikerült egy újabb lépést tenniük a kvantumszámítógépek felé, amikor kifejlesztettek egy egyszerű kvantuminformáció-feldolgozó eszközt, ugyanebben a hónapban bemutatták az első kvantumszámítást egy kalciumion felhasználásával.

Nagy volt a nyüzsgés a nanotechnológiában is, ahol csodálatos, új találmányok születtek. Februárban a "nano-hőmérő", mely egyetlen szén nanocsőből készült, átmérője mindössze 75 nanométer, és képes megmérni a molekulák reakciói során végbemenő hőmérsékletváltozásokat. Júniusban az IBM kutatói bemutatták az ősi lyukkártyás számítógépes technológiát nanoméretekben, mely a jelenlegi tárolási korlátokat döntheti le.

Megszületett a világ legerősebb szuperszámítógépe, a japán Earth Simulator, ami a tesztek során 35 trillió lebegőpontos matematikai számítást végzett el másodpercenként, melynél az IBM az elkövetkezendő három évre még nagyobb teljesítményű gépeket ígér. Az egyik legbizarrabb technológiai áttörést a New York Állami Egyetem csapata érte el, akik egy patkány agyába elektródákat ültetve megalkották a világ első rádióirányítású automatáját.