Új fényben tűnhetnek fel az elliptikus galaxisok
2002. december 29. 16:16, vasárnap
Az Ohio Egyetem csillagászai felfedezték a legnagyobb forró röntgensugarú gázt kibocsátó korongot, amit valaha megfigyeltek az univerzumban. A 90.000 fényév átmérőjű korong százezerszer nagyobb, mint bármi más hozzá hasonló objektum.

Hirdetés

A távoli galaxisban pörgő korong több mint csillagközi furcsaság, mondják a kutatók. Az objektum új információkkal szolgálhat a galaxisok formálódásáról és fejlődéséről. A galaxisok közel 20 százaléka elliptikus, ezek méretben a legnagyobbak a három típusból. Különböznek a spirális galaxisoktól, mint például a Tejútrendszer, mivel hiányoznak belőlük az új csillagok és a spirális "karok". A tudósok korábban úgy vélték, az elliptikus galaxisok ősi, egyszerű rendszerek, csupán öregedő csillagokat foglalnak magukba, melyek az univerzum korai időszakában formálódtak. Egy új tanulmány azonban arra enged következtetni, hogy az elliptikus galaxisok sokkal bonyolultabbak és dinamikusabbak.

"Úgy gondoltam, a galaxisok kialakulnak, majd megülve babérjaikon az idők során szép csendben megöregednek. Most azonban megértettük, hogy a galaxisok élnek, abban az értelemben, ahogy a gázok és csillagok kölcsönhatásban vannak egymással" - mondta Thomas Statler, fizikus és csillagász professzor, az Astrophisical Journal december 20-i számában megjelent tanulmány szerzője.


Az újonnan felfedezett röntgensugarú korong újabb bizonyítékokkal szolgál a vitában. A NASA űrben keringő Chandra obszervatóriumával, mely a legnagyobb teljesítményű röntgensugarú teleszkópnak ad otthont, a csillagászok egy fiatal elliptikus galaxis, az NGC 1700 tanulmányozása közben fedezték fel a hatalmas korongot, melynek nem csupán mérete óriási, hőmérséklete is 8 millió fok körül mozog. A felfedezés váratlansága és mérete mellett a korong más meglepetéssel is szolgált. A forró gáz nincs egyensúlyban a gravitációs erőkkel, mint azt várták, ehelyett a galaxison keresztül forog.

Valójában a hatalmas forgó korong arra utal, hogy ez az elliptikus galaxis - és feltehetően más hasonlók is - nem két spirális galaxis összeolvadásából keletkezett, mely eddig az elliptikus galaxisok kialakulásának fő elve volt.
A csillagászok hipotézise szerint a röntgensugarú korong egy elliptikus és egy spirális galaxis összeütközésével alakulhatott ki. A frontális ütközés helyett a két galaxis először csak egy pillanatra csapódott egymásnak, forgásnak indítva az elliptikus galaxis forró gázait.

A korong forgásának ténye befolyással lehet arra a módszerre, mellyel a csillagászok meghatározzák a galaxisok tömegét, tette hozzá Statler. A tudósok a tömeget a belül található forró gáz alapján számítják, feltételezve, hogy a gáz nyomása egyensúlyban van a gravitációs erőkkel. A forró gázok forgása azonban elvetheti ezeket a számításokat. A kutatók elkezdték újra vizsgálni más galaxisok adatait, hogy megállapíthassák vajon a jelenség máshol is létezik-e a világegyetemben és szükséges-e újra számítani a galaxisok tömegét.

"Szeretnénk rájönni mennyire elterjedt és mekkora a jelentősége a gáz forgásának" - mondta. "Ezáltal megtudhatjuk mennyire helytálló mindaz, amit eddig tettünk."
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
DozR  
2003. jan. 03. 20:40 | válasz | #26
annyi köze van, mint a csillagászoknak a fényképezéshez (semmi) :)
a chandráról nem is beszéltem egy betüt se! a cikkhez is csak egy mondatban szóltam hozzá a legvégén. Legközelebb írok hozzá tárgymutatót. :)
2003. jan. 02. 22:43 | válasz | #25
Jooreggelt.

Mi köze is van a filmes fényképezésnek a Chandrához?

További kellemest.
DozR  
2003. jan. 02. 17:06 | válasz | #24
A természet csodákra képes! amit meg itt a fotó mutat az egy elbaszott paca meg némi elmosódás amire egy paintbrush is képes.
Megfigyeltétek már, hogy (persze nem csak az ilyen távoli objektumokkal kapcsolatban ahol azért érthető) a csillagászok vizuálisan mazohisták? Ezek nyálcsorgatva képesek csodálni egy 32*32-es grayscale foltot amit egy átlagos ember filmhibának vél. A másik meg, hogy szerintem direkt csinálják mert nemhiszem, hogy nincs lóvé normális fényképezőgépre, színesfilmre, meg egy fotósra aki esetleg látott már olyat aki hallott a fotózásról.
Az összes eddigi csillagászati kép amit a nagyközönség elé tártak elmosódott, kisfelbontású, szürkeárnyalatos , vagy utószínezett szar! még a hold egyik kavicsáról sincs normális kép amit akár 5cm-ről is lefotózhattak volna, ha nem spórolnak a filmmel a visszaútra. :)
Ez valamiféle hadititok lehet, nehogy valaki meglássa milyen is egy holdkavics közelről, mert szörnyű lenne? :P
Szóval király a gázfelhő meg minden, de hogy lehet 8 millió fokos egy 90000 fényév átmérőjű gázfelhő aminek az átlagos sűrűsége köbö 3atom/köbcenti? merthogy az azért még elég 'szellős' ehhez! :)
X2  
2003. jan. 02. 07:37 | válasz | #23
Inkább csigapillanatnak kellene nevezni :-)
Vagy csigafélórának? Nem ismerem annyira pontosan a csigák életritmusát. :-)
lola  
2003. jan. 01. 21:01 | válasz | #22
Nem akarok kötözködni, de te az emberi élethez viszonyítottad. Ok. De ilyen arányok mellett is ez 4 hónapot jelent (70 éves átlagéletkorral számolva), és az ember nem igazán szokott 4 hónapos időtartamot pillanatnak nevezni.
Imre  
2003. jan. 01. 20:14 | válasz | #21
Figyelembe veve, hogy a galaxisok jellemzo merete 100.000 fenyev, az egymashoz viszonyitott segesseguk a talalkozas pillanataban sem nagyobb 1000 km/s-nal, az elso "talalkozas" is nagysagrendileg 50 millio evig tart. Egy embernek ez nyilvan sok, de a galaxisok 10 milliard ev feletti korahoz kepest csak egy pillanat.
lola  
2002. dec. 30. 23:42 | válasz | #20
Imre:
De azért az "eloszor atment az egyik a masikon" sem egy PILLANAT műve, ugye?
2002. dec. 30. 20:07 | válasz | #19
Basszus, teljesen benedvesedtem ettől a fantasztikus áttöréstől. Holnap már máshogy fogok ébredni, asszem...
_VaM  
2002. dec. 30. 20:04 | válasz | #18
...vagy még halálosabbá válik és 1-2 nap alatt öl...
Imre  
2002. dec. 30. 14:23 | válasz | #17
Ez valoban furcsan hangzik. Valoszinuleg arra gondoltak, hogy az utkozes utan nem kovetkezett be egybol a ket rendszer osszeolvadasa, hanem eloszor atment az egyik a masikon. Ez fizikailag realis lehetoseg, mivel egy galaxis egy nagyon hig valami. Azt lehet mondani, hogy a surusege max. nehany atom/cm3, amiben benne van a csillagok teljes anyaga is.
WiLDoR  
2002. dec. 30. 13:10 | válasz | #16
szerintem ezt a véleményt nem osztja veled az a pár? 10millió ember, aki jelenleg is rákos. hülyeségeket inkább ne írkálj.

egyránt fontos a csillagászat és az orvostudomány fejldősése. inkább a hadi kiadásokat kéne csökkenteni és azt a pénzt beleinvesztálni ilyen kutatásokba. akkor talán fejlődne is valami jobb irányba az emberiség.
2002. dec. 30. 08:26 | válasz | #15
Ezenkívül ha elköltözünk más bolyóra, akkor lehet, hogy ott a ráknak természetes ellenszere is van, vagy csak spontán meg sem marad...
bypet-  
2002. dec. 30. 02:10 | válasz | #14
Kit érdekelne a rák hogyha a pl. a földnek csapódna egy nagyobbacska meteor?
Tehát a csillagászat fontosabb a rákkutatásnál.
Lame  
2002. dec. 30. 01:35 | válasz | #13
Ha meg annyira rakot akarsz kutatni akkor
http://www.ud.com/home.htm
lola  
2002. dec. 30. 01:29 | válasz | #12
"A frontális ütközés helyett a két galaxis először csak egy pillanatra csapódott egymásnak" - hogy mi van? Hogyan tud 2 galaxis egy pillanatra egymásnak csapódni? CSAK EGY PILLANATRA? És melyik részük?
Ez a cikk (is) nevetséges.
CAD_  
2002. dec. 30. 00:45 | válasz | #11
Ilyen alapon igazabol szinte az egesz csillagaszat erdektelen lenne... csudri igen nagy hulyesegeket irsz bizony.
enen  
2002. dec. 29. 21:44 | válasz | #10
Nem, meg kell olvasztani, felpörgetni egy lyukas edényben és odatartani egy hurkapálcát.

Tehát vattacukor formájában.
Gabest  
2002. dec. 29. 21:42 | válasz | #9
Na és hogy veszel be belőle napi hármat? Porrá törve?
enen  
2002. dec. 29. 20:54 | válasz | #8
Arra nem gondolsz, hogy egy ekkora galaxissal talán már gyógyítható a rák?
2002. dec. 29. 20:37 | válasz | #7
Hello Csudri!

Gőzerővel folynak a genetikai és mikrobiólogiai kutatások mind a rák, mind a HIV irányában. Valóban kaphatna jóval több támogatást, de azt mégsem a csillagászat rovárása kéne megtenni - egy katonai költségvetés ellenben soknak is bizonyulna. A csillagászat és űrkutatás eléggé mostohagyermek, ne féltsed tőlük a rákkutatókat.
Más. Bár a tudomány kezdettől fogva külön-külön szakágakra bomlott szét, mégse szerencsés az egyes tudományágakat a többi nélkül kezelni. Pl. azt tudod e hogy a matematika (ami minden tudomány logikai alapja) a csillagászat révén fejlődött ki?

Kedves Hm!

Nem hiszed el, de az ilyen beszólások Téged minősítenek.
hm..  
2002. dec. 29. 19:55 | válasz | #6
okoska, te egy buta fasz vagy barátom.menj vissza a gombaházadba törppapához!
2002. dec. 29. 19:55 | válasz | #5
Engem például érdekel. A csillagászok kutassák ezt, a rák ellenszerét meg az orvosok.
vax  
2002. dec. 29. 19:39 | válasz | #4
mér=miért
vax  
2002. dec. 29. 19:36 | válasz | #3
És Te mér nem azt kutatod, ahelyett, hogy ide irkálsz?
Okoska  
2002. dec. 29. 18:34 | válasz | #2
A csillagászok elég érdekesen kutatnák a rákot... Gondolkozz egy picit, mielőtt belerondítasz egy fórumba.
Csudri  
2002. dec. 29. 18:20 | galéria | válasz | #1
Ki a fenét érdekel, hogy mennyi egy galaxis tömege?? Inkább azzal foglalkozna ez a sok idióta, hogy kidolgozzanak végre valami gyógyszert a rák ellen (a kemoterápia nem valami humánus megoldás) vagy kitalálhatnának valamit esetleg a HIV vírus ellen.