Digitális kép tárolása egyetlen molekulában
2002. december 3. 14:23, kedd
Bing Fung és munkatársai az Oklahoma Egyetemen felfedezték, hogy egy folyadékkristály-molekulában található 19 hidrogénatom képes legalább 1024 bit információ tárolására. Az adat a protonok mágneses momentumainak összetett kölcsönhatásában tárolódik.

Hirdetés

Fung reméli a technika, amit "molekuláris fotográfiának" neveztek el, egy nap nagy mennyiségű digitális információ kis helyre való tömörítését eredményezi, bár elismeri, az eljárás jelenleg még csak kísérleti stádiumban van. "Ez a legeslegelső lépés a magspinen alapuló molekuláris információ feldolgozás felé" - mondta a New Scientist magazinnak.

Kísérleteikben a kutatók egy molekulát használtak egy 32x32 pixeles fekete-fehér kép tárolására. A képet binárisan kódolták egyesekké és nullákká, melyek könnyen feldolgozható a számítógépek számára.

A kutatók a molekulában egy olyan elektromágneses impulzust keltettek, ami 1024 különböző rádiófrekvenciából áll, közel a 400 MHz-hez. Minden amplitúdóval rendelkező frekvencia az "1"-et, míg az amplitúdóval nem rendelkező értelemszerűen a "0"-t jelentette. Ez véste bele az információt a molekulába.

A kutatók egy másik impulzus keltésével voltak képesek visszaolvasni az adatokat kissé eltolt frekvenciákkal, majd a következetes változásokat egy mágneses magrezonancia spektroszkópiai (NMR) eszközzel mérték meg.

Fung elmondása szerint több információ tárolása is lehetséges volna a molekula magját használva, de elismerte, hogy a forgási kölcsönhatások természetét még nem ismerik teljesen. "Tudjuk hogyan hatnak egymásra egyszerű esetekben, ám a kölcsönhatás ebben a molekulában rendkívül bonyolult" - mondta.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Imre  
2002. dec. 06. 14:11 | válasz | #13
Az NMR-bol az R rezonanaciat jelent, meghozza radiofrekvencias rezonanciat. Az elektromagneses jelnek a spektrumat kell nezni. Ott vagy megvan egy frekvencia, vagy nincs.
lola  
2002. dec. 05. 21:24 | válasz | #12
Imre:
A hír szempontjából ennek semmi értelme. Hullámjelenség (vagy rezgés) esetében ha nincs amplitúdó, akkor nem beszélhetünk frekvenciáról sem, mert értelmetlen. Periódikus jelenségek persze lehetnek amplitúdó nélküliek, de a hír nem erről szól.
Imre  
2002. dec. 05. 16:25 | válasz | #11
Hat eleg hulyen hangzik, az igaz. Valami olyasmirol van szo, hogy ha veszed egy tetszoleges elektromagneses jel spektrumat, akkor abban a kulonbozo frekvenciaju osszetevok kulonbozo amplitudoval jelennek meg. Ha pl. egy f frekvenciaju szinuszos hullamot nezel, akkor a spektrumaban pl. a 1,3*f frekvencai amplitudoja nulla.
lola  
2002. dec. 04. 23:16 | válasz | #10
Imre:
Te hallottál már amplitudó nélküli frekvenciáról? Ez a hír egy akkora ökörség, hogy csak na!
Munch  
2002. dec. 04. 19:57 | galéria | válasz | #9
Tiszta Minority Report!!! :DDDDDDDDDDDDD
gubacs  
2002. dec. 04. 17:27 | válasz | #8
Fung elmondása szerint több információ tárolása is lehetséges volna a molekula magját használva. -->
Ez a mondat 1-es...
Molekula magja :))) atomnak van magja, molekulának több magja van (ahány atomja).
Imre  
2002. dec. 04. 10:35 | válasz | #7
Akar kacsa is lehetne, de elvileg mukodhet.
lola  
2002. dec. 03. 21:35 | válasz | #6
A hír (már az indexen is olvastam kicsit más megfogalmazásban) elég felületes és nagyvonalú, de van egy benyomásom, hogy ez kacsa...
Walaki  
2002. dec. 03. 18:48 | válasz | #5
Ez szerintem csak annyit jelent, hogy számos más területen is hatalmas előrelépésnek kell történnie, mire ezt a jelenséget ki tudják használni.
Úgy legyen.
Imre  
2002. dec. 03. 18:40 | válasz | #4
Azon kevesek koze tartozom, akik mar mertek NMR-t. (Na jo, probalkoztunk az egyetemi laborban :-))) Ez nyilvan csak az elso lepes, es kesobb kovethetik az egyszerubb, kisebb igenyu modszerek. Ezek lehetnek a jelenlegi tovabbfejlesztesei is.
2002. dec. 03. 16:25 | válasz | #3
ezzel nem is az a baj, hogy még alapkutatási szinten van, hanem hogy a felhasznált műszer, az NMR nagyon drága. Tehát az adatok visszaolvasása nagyon költséges. Azt talán kevesen tudják, hogy mi is az NMR, de a pénzigényéről csak annyit mondanék, hogy folyékony nitrogén és folyékony hélium kell a szupravezető-mágnes hűtéséhez. Ebből márlátszik, hogy milyen árkategóriáról van szó.
A készülék mérete is nagy, ráadásul a benne lévő erős mágnes miatt nem lehet fémtárgyakat akármilyen közel tenni hozzá.
Ezeket összegezve azt kapjuk, hogy személyes használatban soha nem fog megjelenni ez a módszer, de nagy mennyiségű fontos adat tárolására alkalmas lehet.
Imre  
2002. dec. 03. 15:19 | válasz | #2
Ez olyan dolog, hogy parszaz evig az lektromossagot sem hasznaltak semmire, ma meg fel vagyunk haborodva, ha egy felorara elmegy az aram. Az alapkutatas hosszutavu befektetes.
Csudri  
2002. dec. 03. 14:55 | galéria | válasz | #1
És??? Még kb 20-30 évig senki sem fogja alkalmazni. Átlag ember meg soha sem fog "molekuláris fotográfiát" használni.