Darwintól az Internetig fénysebességen
2002. november 28. 23:00, csütörtök
Az Internetes forgalmi dugók a múlté lehetnek, ha az Európai Űrhivatal (ESA) sikerrel zárja új technológiai fejlesztését, mely a közeli Föld méretű bolygók megfigyelését szolgálja. Mi is az összefüggés? Az ESA úgy döntött, hogy a bolygókutatásban a vaskos tükrök és lencsék helyett egy miniatürizált optikai rendszert építene, ami akár egy mikrochipbe is belefér. Az ilyen integrált optikák a földi számítógépes hálózatok számára is hasznosak, lehetővé teszik a nagy sebességű adatáramlást.

Hirdetés

Az Internetes adatforgalom olyan, mint a közúti forgalom, ahol hajthatunk ugyan gyorsan, de ha egy kereszteződéshez érünk, jócskán le kell lassítanunk, amikor irányt változtatunk a csomópontban. Ugyanez játszódik le az információs szupersztrádán. A fénysugarak nagy sebességgel szállítják az adatokat a száloptikás kábeleken. Amikor az adat megérkezik a szerverekhez, azok átirányítják végső állomáshelyeikre. Jelenleg a fényjeleket elektromossággá kell átalakítani, ami mindent lelassít.

Az elektronok másodpercenkénti néhány kilométeres sebességgel haladnak át az áramkörökön, ahol a fény ugyanennyi idő alatt közel 300 ezer kilométert tesz meg. Az integrált optikák fényként hagynák meg az adatot a megfelelő irányba átvezetve a chipen. Az elnevezés az integrált áramköri lapra utal, amire a chipet beültetik, miniatürizált elektronika helyett azonban miniatürizált optikát helyeznek el a mikrochipen.


Az ESA stratégiái között szerepel a naprendszeren kívüli bolygók kifinomultabb keresése. Két tervezett fejlesztés alapul az ilyen bolygóktól érkező fényen, amit számos különböző teleszkóp juttat el hozzánk. Ez a Darwin projekt és előfutára, a GENIE (Ground-based European Nulling Interferometer Experiment). A Darwin egy 8 űrhajót tömörítő flotta, melyből hat teleszkópokkal lesz felszerelve, a hetedik egyesíti fényeiket, a nyolcadik pedig a kapcsolattartó szerepét tölti be a Föld és a flotta között. Ez az expedíció még legalább 10 évet várat magára. A GENIE a földről folytatja a megfigyeléseket, egy több teleszkópot magába foglaló rendszer, ami 2006-ban kezdi meg működését.

Amikor fénysugarakat egyesítünk, általában tükröket és lencséket kell mozgatnunk, hogy egy pontba fussanak, ha azonban a rendszer mozog, akkor mindez megtörhet. "Nagy mértékben kívánatos lenne, hogy átválthassunk az integrált optikákra, ami sokkal kisebb és nincsenek mozgó részei" - mondta Malcolm Fridlund a Darwin és a GENIE projekt tudósa.

Amellett persze, hogy "kívánatos", felettébb bonyolult is. Jelenleg az integrált optika egy olyan tudomány, ami messze túlmutat az integrált áramkör technológiáján, ezért az ESA két tanulmányt finanszíroz. Az Astriumot felkérték, hogy egy hagyományos optikai megközelítést tanulmányozzon, míg az Alcatel az integrált optikai megoldást vizsgálja.

"Egy éven belül meg kell hoznunk a döntést, hogy a GENIE integrált optikát használ-e vagy sem" - mondta Fridlund.

A Darwin szintén alkalmazhatná az integrált optikákat, igaz hosszabb fény hullámhosszokon, mint amit a GENIE használna. Mindez feltérképezetlen terület mindaddig, míg az integrált optika kétséges. Mindazonáltal Fridlund átvizsgálja az ipari cégek ajánlatait, hogy melyikük lenne képes felvállalni a kihívást.

"Elnézve az ajánlatokat, azt hiszem joggal lehetek optimista" - mondta Fridlund. "Még nem tudom vajon a közép-infravörös integrált optikáknak lesz-e kereskedelmi alkalmazása, de míg ki nem fejlesztjük nem is lehet megmondani." Ha az integrált optika működőképes lesz, felhasználása messze túlnyúlhat a bolygókutatás előrelépésén. A Földön például minden személyi számítógép felhasználó számára akár ezerszeresére is felgyorsíthatja az Internetet.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
[JoE]  
2002. dec. 16. 08:10 | válasz | #10
Es vegre lehet fenykardom !!!
Imre  
2002. dec. 05. 16:45 | válasz | #9
Az optikai szamitogep minden eleme kesz, mar csak neki kellene allni, es termeket fejleszteni beloluk. Mivel ez teljesen uj gyartastechnologiat igenyel, erre nem fog sorkerulni addig, amig a felvezetok kielegitik az igenyeket.
Imre  
2002. dec. 05. 16:42 | válasz | #8
Vakuumban. Anyagban mert hullamhossz ennel rovidebb. A ket ertek kozott az anyag toresmutatoja teremt kapcsolatott.
Guest  
2002. dec. 05. 16:12 | válasz | #7
A látható fény hullámhossza kb. 400-800 nm = 0,4-0,8 µm = 0,0004-0,0008 mm.
2002. dec. 05. 01:10 | válasz | #6
valami modon a tranzisztor hatashoz hasonlo effektust kene eloallitani fennyel... es mindezt mikron nagysagrendben.... ugy kb 2070re meg is lesz talan... en man addigra ugyis a Jezuskaval leszek...:)
2002. dec. 05. 00:59 | válasz | #5
hat... ha valamikor a fennyel is ugy tudunk banni, mint az elektromossaggal, akkor talan lehet optikai gatewayeket, routereket epiteni:)) amde csak nagyfrekin megy a dolog, (UV, Gamma savban, pl) mert ahhoz ugye, hogy kellokeppen miniaturizalni lehessen, a feny hullamhosszat is miniaturizalni kell (a mai csipek mikron nagysagrandben vannak osszeteve, a lathato feny hullamhossza meg par tized millimeter...) mindenesetre ez meg a jovo zeneje... letoltes limittel uccse nemigen lesz kihasznalva:)) %-S(lsd: korabbi cikk)
csvl  
2002. dec. 02. 00:02 | válasz | #4
Vagy a cikkben vannak elírások, vagy én tudok dolgokat nagyon rosszul. Tudtommal az elektronok már 1 volt hatására sem néhány tíz, hanem jónéhány száz kilométert tesznek meg másodpercenként. De ez nem is annyira lényeges, mert az elektromos áram nem így terjed, hanem kb. úgy mint egy folyadék, amivel teljesen meg van töltve egy cső. Amint a cső egyik végén további folyadékot töltünk a csőbe, a másik végen máris megjelenik a többlet, függetlenül attól, hogy pl. a cső 1 km hosszú és benne a folyadék sebessége pl. csupán 1 cm/s.
_Rm0_  
2002. nov. 30. 01:09 | válasz | #3
Ja! Átalakítás nélkül értelmeznék az adatfolyamot.

/Vicc ON/
Hamisitani az adatcsomagot meg hackelni a halozatokat egy elemlampaval is lehetne :))) csak villogtasd eleg gyorsan ;)
/Vicc OFF/
tybalt  
2002. nov. 29. 10:37 | válasz | #2
a cikkben megtalalod a valaszt a kerdesedre (hint: integralt optika [IO], ahogy integralt aramkor [IC].

udv,
tyb
Pheel  
2002. nov. 29. 10:00 | galéria | válasz | #1
Lehet kishitű vagyok, de ahogy én tudom, a csomagokat osztályozzák azok a csomópontok, nem csak továbbküldik valahová. Kíváncsi lennék, hogy hogyan routolnak egy fényjelsort anélkül, hogy átalakítanák elektromos jelekké. De azért én azt mondom meglátjuk.