Égető kérdéssé vált az űrsugárzás
2002. november 27. 16:34, szerda
Az űrben tapasztalható sugárzás és az űrhajósokra gyakorolt hatásainak kérdése fellángolni látszik, mivel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) bővülésével egyre gyakoribbaká válnak az emberi űrrepülések.

Legutóbb néhány hónappal a múlt hét végi indulás előtt a NASA egészségügyi okokra hivatkozva kivonta Donald Thomas-t a hatodik expedíció legénységéből. Helyettese, Donald Pettit csatlakozott Ken Bowersox parancsnokhoz és Nyikolaj Budarin repülési mérnökhöz és az öt hónapig tartó küldetéshez, ami hétfő reggel kezdődött meg.

A NASA elzárkózott Thomas esetének kommentálásától, azonban kétségtelen, hogy a sugárzás nagy jelentőségű kérdéssé nőtte ki magát. Jövőre egy 44 millió dolláros kutató központot nyit az űrhivatal a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban, ahol szimulálhatják az űrbeli sugárzási környezetet, tanulmányozva hatásait az élő organizmusokra és tesztelhetik a megelőzésre szolgáló technikákat, a különböző pajzsokat és biokémiai anyagokat.

"Ez nem egy egyszerűen megoldható tudományos probléma" - mondta Paul Todd, az Amerikai Gravitációs és Űrbiológiai Társaság elnöke a sugárzást tárgyaló szimpóziumon Cape Canaveralban.

A NASA jelenleg egy elég bonyolult formulával állapítja meg az űrhajósokat érő sugárzást, és azt hogy egy-egy küldetés mennyiben minősül a sugárzást tekintve veszélyesnek. Mivel az ismeretek a sugárzási környezetről és hatásairól az emberi testre elég szegényesek, a NASA a sugárzási határvonalat a rák kialakulásának a Földön megállapított kockázati értékének háromszorosában húzta meg. Éppen ezért mindeddig egy ISS legénységi megbízás egy alkalomra szóló munka volt.

A fiatalabb nők különösen érzékenyek az űrsugárzás által okozott sejt és szövet károsodásra. A legnagyobb veszélyt a mellrák kialakulása jelenti, mondta Francis Cucinotta, a houstoni Johnson Űrközpont sugárzástani részlegének igazgatója. A férfiak teste kevésbé érzékeny a sugárzásra, de még így is egy átlagos 45 éves férfi csak 250 napot lenne képes eltölteni az űrben, mielőtt beleütközne a NASA határaiba. A Földön a légkör pajzsként veszi körül a bolygót, megvédve a veszélyes égi sugárzástól, ami három fő forrásból érkezik: a Napból, a Föld mágneses mezejében foglyul esett részecskékből, és a nagy energiájú kozmikus sugarakból, utóbbi jelenti a legkomolyabb egészségügyi veszélyt az űrhajósok számára.

Az űrhivatal célja a sugárzási előrejelzések javítása, a kockázati tényezők jobb számszerűsítése, és ellenintézkedések foganatosítása, hogy az űrhajósok űrben tölthető idejét átlagban 380 napra növeljék, összegzett Walter Schimmerling, a NASA sugárzási programjának vezetője.

A jelenlegi sugárzási előrejelzések az atombomba túlélők tanulmányozásából származnak, ami nem könnyen alkalmazható hosszabb távú, kisebb energiájú sugárzási dózisok prognosztizálása esetén, amivel az űrben kell szembenéznünk. "Valójában nem ismerjük a sugárzás biológiai hatásait" - mondta Cucinotta. "Azonban megvannak az eszközeink a probléma megoldására."

Hirdetés

Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2004. jún. 01. 15:54 | válasz | #18
lol :-D
Imre  
2002. dec. 08. 14:13 | válasz | #17
Az ureszkozok giroszkopos helyzetbeallitasa a perdulet megmaradason alapul, semmi koze a mesterseges gravitaciohoz. Egyszeruen arol van szo, hogy ha valamit jobbra forgatok, akkor jomagam balra fogok elfordulni, mar ha nincs szamottevo fekezoero. Ebben a modszerben az a jo, hogy nem kell hozza hajtoanyag.
A giroszkopos stabilizatornak sincs koze a mesterseges gravitaciohoz. Az ugy mukodik, hogy a gyorsan forgo testek megtartjak a forgastengelyuk terbeli iranyat, igy ha azt latjuk, hogy az ureszkozhoz kepest elmozdult, akkor a hajtomuvek segitsegevel vissza tudjuk allitani az eredeti helyzetet.
Gyorsan forgo rendszerben az urhajosnak azert lesz hanyingere, mert nem csak a centrifugalis ero hatra, azzal nem lenne semmi gond. Forgo rendszerben hathat meg a Coriolis-ero, amely akkor ebred, ha az urhajos mozog. Az ero nagysaga F=2m(v x w), ahol v a sebesseg, w a szogsebesseg, es mind a ketto vektor, a koztuk levo x pedig vektorialis szorzatot jelol.
csvl  
2002. dec. 08. 00:39 | válasz | #16
A giroszkóp hatás stabilizáló képességét értem. Pl. emiatt huzagolják a lőfegyverek csövét, de hogy miért is szédülnek, azt sajnos még nem egészen értem. Nem a következőképpen van ez? Hogyha egy kis átmérőjű, emiatt gyorsan forgó hajóban egy űrhajós pl. fekszik, akkor nem érez semmilyen kellemetlen hatást. Csak akkor lesz rossz közérzete, akkor fog szédülni, ha elkezd mozogni, és így gyorsan változik számára a mesterséges gravitáció mértéke.
A Hubble foroghat? Ha forog, akkor a legvalószínűbb, hogy a távcső rááll a célpontra és e fókuszpont-megfigyelési pontot összekötő szakasz, mint tengely körül forog. Ez esetben viszont a fókuszponton kicsit is kívül eső pontok szépen egy koncentrikus kör mentén körbejárnak. Foroghat?
2002. dec. 05. 00:47 | válasz | #15
de erezheto... kis atmeroju zurallomasnak nagyobbnak kell lenni a szogsebessegenek, ahhoz, hogy megfelelo centrifugalis ero (mest. grav ) keletkezzen benne, es a nagyobb szogsebessegnel, ha az urhajos az allomas tengelyevel szoget bezarva forditja a fejet, szedulni fog. ablak ide vagy oda. ezt az un. giroszkop hatas okozza. nem vagyok jo fizikus, de mi gimiben tanultuk ezt. szoval ha egy forgo targyat sulytalansagban, legures terben magara hagyunk, porogni, akkor a tengelyenek az iranya evezredek mulva is ugyanabba az iranyba fog mutatni, a giroszkop stabilizalo hatas miatt. mellesleg igy tartjak iranyban a muholdakat, a hubble-t es ez az ero hat a zur-hajos belso fulere is. ezert szedul
csvl  
2002. dec. 01. 00:14 | válasz | #14
Nem értem miért szédülnének. Más erő nem hatna rájuk csak a centrifugális, amit ügye nem lehet megkülönböztetni a gravitációtól. Belülről nézve pedig, -ha nem néznek ki az ablakon- a forgás nem észrevehető.
MaDFoX  
2002. nov. 29. 17:18 | válasz | #13
:DDD Futas sulytalansagban... ...kepzelem mennyit rohogtek, amig vki elondult es a "sajat gravitacioja" vegre hozzaszoritotta a falhoz ahol mar tudott futni... :DDDDDDDDDDDDDDDD
Ezt kiprobalnam az tuti, sugarzas ide vagy oda... :DDDD
Imre  
2002. nov. 29. 12:20 | válasz | #12
A mai napig epult osszes urallomas inkabb urlaboratorium. A fedelzetukon altalaban kiserleti munka folyik, meghozza olyan kiserleteket, esetleg gyartast vegeznek, amelyek igenylik a sulytalansagot. Ebbol kovetkezoen szo sem lehet "mesterseges gravitaciorol".
Ennek ellenere a Skylab szemlyzete a 2001 Urodisszea cimu filmbol meritett otlet alapjan generalt "szemelyre szabott" mesterseges gravitaciot. Az urallomas hengerpalastjanak a belso atmeroje 6-6,5 meter volt, es egy elegendoen tagas reszen nem tomtek tele berendezesekkel. Ha egy urhajos itt elkezdett futni amolyan mesterseges gravitaciot erzett. Minnel gyorsabban futott, annal erosebbet. Ezt a futast az urhajosok rendszeres eronleti edzesenek reszeve tettek.

A sugarzasok altal okozott biologiai karosodas egynes aranyban all a sugarzasbol a test altal elnyelt energiaval. Ez azt jelenti, hogy ha egy sugarzas athatol a testen, es nem nyelodik el belole semmi, akkor annak a biologiai hatasa nulla. Azok a sugarzasok, amelyek meg a Foldon is athatolnak az emberen meginkabb, igy biologiai hatasuk sincs.
A biologiai hatsahoz az szukseges, hogy legalabb egy kemiai kotest felbontson a sugarzas.
vax@  
2002. nov. 28. 22:47 | válasz | #11
Ez egy szakszerű válasz volt. Javitom magamat nem ugy tervezték, hogy ez megoldható legyen.:(
vax@  
2002. nov. 28. 22:45 | válasz | #10
Ezeknek az élő szervezetre gyakorolt hatásait még nem is ismerjük. Sejtmagon való áthaladás stb.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2002. nov. 28. 20:09 | galéria | válasz | #9
Valóban megoldható, ha a lakható szekció kb. egy kilométeres forgási körrel rendelkezik. Ez ugye az ISS-nél megoldhatatlan, ha a forgási rádiusz kisebb, akkor meg a személyzet folyamatosan szédülni fog, és rossz közérzetük lesz.

Vagyis a mesterséges gravitáció az ISS esetében már nem megoldható...
2002. nov. 28. 14:59 | válasz | #8
Lehet tál,lehet nyár,lehet tavasz,vagy akár sugárzás,de a haj még mindig tart.--->Taft
:))))
z.p.e  
2002. nov. 28. 11:53 | válasz | #7
" Ezenkivül vannak olyan kicsi részecskék, amelyek még a Föld golyón is áthatolnak"
Azok itt lent is ugyanúgy átmehetnek rajtad! .)
Herot  
2002. nov. 28. 09:00 | válasz | #6
Talan meg kene kerdezni az oroszoktol ok mit gondolnak :)))

Kicsit tobb tapasztalatuk van ezen a teren :))
vax@  
2002. nov. 27. 23:48 | válasz | #5
Ráadásul még "viszonylag olyan egyszerű problémát" sem oldottak meg az űrállomáson (legutóbbi tudomásom szerint) mint a mesterséges gravitáció. Pedig ez a jelenlegi technológiával is megvalósitható már.
vax@  
2002. nov. 27. 23:46 | válasz | #4
Az az egyik igen jelentős probléma, hogy egy napkitörés alkalmával akkora mennyiségú és erejű sugárzás érheti az űrhajósokat, hogy a jelenlegi technolóbiákkal ez még nem kivédhető. Ugyan ez a helyzet, ha távol tőlünk esetleg egy supernova robbanás történik. Ezeknek a hatásai még a földön is észrevehetőek. Ezenkivül vannak olyan kicsi részecskék, amelyek még a Föld golyón is áthatolnak. Ezeknek az élő szervezetre gyakorolt hatásait még nem is ismerjük.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2002. nov. 27. 23:43 | galéria | válasz | #3
Az ISS tervezésekor (ez a 90-es évek eleje) még nem aggódtak ANNYIRA, de már voltak aggasztó jelek (éppen a magyar PILLE készülékek adatiból). A gond az, hogy utólag felszerelni valamiféle védőpajzsot nem igazán lehet, úgyhogy a most fejlesztés alatt álló technológiák csak a "Béta" űrállomásban realizálódhatnak (ha ez lesz a neve...).
Amero  
2002. nov. 27. 17:50 | válasz | #2
Nem rég olvastam valahól egy baromi könnyü, azt hiszem műanyag alapú burkoló rétegről. Ez már létezik, de még kisérleti fázisban van.
2002. nov. 27. 16:44 | galéria | válasz | #1
Nincs valami pajzs, amivel ki lehetne küszöbölni? Mint a sugárvédő öltözetek vagy ilyesmi, csak űrhajóra...