Megtalálták az univerzum legerősebb mágnesét
2002. november 8. 13:33, péntek
Tudósok egy különös neutroncsillag körüli mágneses mező első közvetlen mérésének eredményeként azonosították az univerzum ismert legmágnesesebb objektumát, amit először 25 évvel ezelőtt vizsgáltak meg.

A NASA Rossi röntgensugarú felderítő műholdja által a neutroncsillag közelében közel fénysebességgel csapkodó parányi proton sorsát figyelemmel kísérve, a tudósok számítása szerint a csillag mágneses mezejének ereje a korábbi becslések tízszerese, ez olyan erő, ami elég lenne, hogy lelassítson egy mozdonyt a Hold távolságából. Az SGR 1806-20 névre keresztelt objektum csak egyike annak a tíz szokatlan neutroncsillagnak, melyeket "mágnescsillagként", azaz magnetárként osztályoznak. Ezek több ezerszer mágnesesebbek, mint a hagyományos neutroncsillagok és több milliárdszor erősebbek, mint a Földön készített legerősebb mágnesek. Mágneses mezejének ereje megközelítőleg 10^15 Gauss, állítja a George Washington Egyetem kutatója, Alaa Ibrahim által vezetett csapat, akik a NASA megbízásából folytatják megfigyeléseiket. Más magnetárok is lehetnek ilyen mágnesesek, azonban eddig esetükben még nem sikerült közvetlen méréseket elvégezni. A Nap átlagos mágnese mezeje 1 és 5 Gauss között váltakozik.

"Ha ez a magnetár olyan közel lenne, mint a Hold, képes lenne átrendezni testünk molekuláit" - mondta Ibrahim. Szerencsére az SGR 1806-20 biztonságos 40000 fényévnyi távolságban van a Földtől. "Bár senki sem szeretne közel kerülni egy ilyen objektumhoz, most már rendelkezünk egy olyan eljárással, mellyel messziről vizsgálhatjuk az extrém gravitációs és mágneses erőknek kitett anyagot."

Egy neutroncsillag egy közel 16 kilométer átmérőjű tömör gömb, egy összeomlott csillag magjának maradványa, ami egykor nagyjából tízszer akkora tömegű volt, mint a Nap. 1979-ben a tudósok hatalmas kitörést figyeltek meg egy neutroncsillagnál, mely a további elemzések alapján egy új neutroncsillag osztály kezdetét jelentette, amit Soft Gamma-ray Repeaters (SGR) néven ismerünk. A tudósok elméletei szerint ezen objektumoknak rendkívüli mágnesességgel kell bírniuk, azért, hogy ilyen hatalmas kitörésekre legyenek képesek, így alakult ki a "magnetár" elnevezés. Egy ilyen kitörés során, ami mindössze 0,2 másodpercig tart, annyi energia szabadul fel, mint amit Napunk egy év leforgása alatt termel.

Eddig az SGR-ek mágneses mezejét a csillag forgásából, illetve annak lassulásából állapították meg, ám ez közvetett mérés volt. Ibrahim csapata egy energia jellegzetességet fedezett fel az SGR 1806-20 kitöréseinél. A csillag felszínéhez közeli fény által kibocsátott energia szintjét mutató spektrális jellemvonásaik elemzésével felfedeztek egy konkrét energiát, ami 5000 elektron Volton manifesztálódik. Ez az energiaszint, mondta Ibrahim, pontosan megegyezik egy 10^15 Gauss erejű mágneses mezőbe zárt proton gerjesztéséhez szükséges energiával. Ez beleillik a magnetár "csillagrengés" modellbe, ami egy földrengéshez hasonlóan egy pillanatra megnyitja a neutroncsillag felszínét, és protonokat lövell ki. A rengés maga a magnetárok esetében látható kitörések forrása, a kilövellt protonok pedig fogságba esnek a csillag erős mágneses mező hurkaiban.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Imre  
2002. dec. 03. 15:35 | válasz | #24
A tomegtol, a perdulettol es az energitartalomtol. Az utobbi ketto nem csillagokra, hanem felhokre vonatkozik. Ha kicsi a felho perdulete, akkor egyetlen csillagga huzodik ossze, felteve, hogy kelloen kicsi az energiatartalma.

Ha egy feher torpe anyagot fog be, es a tomege eler egy hatart, a magjaban beindul a fuzio, es a csillag felrobban. Ezek az I.a tipusu szupernovak.

A fekete lyuknak nincs maximalis tomege. Elvileg a Vilagegyetem teljes anyagatossze lehetne gyujteni egyetlen fekete lyukba.
DozR  
2002. dec. 02. 16:13 | válasz | #23
hehe gondoltam, hogy ezt nem hagyod annyiban :) nyugi azért én sem így gondolom, de az is biztos, hogy a csillagászok nagyrésze nem infarktusban fog megmurdellni.
Annyi azonban érdekelne, hogy mitől függ, hogy egy csillagból neutroncsillag, vagy fekete lyuk lesz? csak a tömege? tehát mondjuk ha egy fehér törpe mondjuk egy csillagpárjától szívogatja a cuccot egy időután elvileg lehet belőle neutroncsillag, majd fekete lyuk? és mégegy, hogy a fekete lyuknak van e maximális tömege, vagy a végtelenségig nőhet, míg a világ meg két nap?
Imre  
2002. dec. 01. 18:18 | válasz | #22
A csillagaszat mar a XIX. szazadban sem ugy mukodott, mint ahogy azt elkepzeled.
DozR  
2002. dec. 01. 16:01 | válasz | #21
csillagászat?! ez még egy alibi meló! egész nap csak egy üvegtárcsákkal telebaszott fémcsőben kukkolnak egy hegy tetején oszt senki nem baszogatja őket! irígylésreméltó munka csak azt a pár év egyetemet kell elviselni és kész a tuti! (persze nem magyarországon, mert itt az a tuti, ha meg se születsz) :))
ami meg ezt a magnetárt illeti háááát! most mit mondjak erre? csak azt tudom, hogy érdekes, de felmerül mindíg a kérdés, hogy 'ÉÉÉS akkor mivan?' na ezért nem forgatom magam kvazárokkal, feketelyukakkal, meg fehértörpékkel, meg a még nemlétező feketetörpékkel mert az ember és az emberiség sajna ezeket a dolgokat soha nem fogja megtudni még akkor se, ha netalántán sikerülne egyszer a holdnál messzebre is eljutni (ez most fikázás volt). :))
ork  
2002. nov. 13. 20:03 | válasz | #20
vigyazzatok, mert a magnetar utan Magneto jon oszt jol befut nekuknk. Ja, es az is szerencse, hogy a deathstar meg nem keszult el :P
Imre  
2002. nov. 12. 12:37 | válasz | #19
A magnetar es a Fold is kiterjedt objektum. Ha a Foldnek a magnetarhoz legkozelebbi pontjaban van a mozdony, akkor a ra hato ero a Fold felszinere meroleges. Ha elmozditjuk, akkor az eronek ket komponense lesz: az egyik tovabbra is a felszinre meruleges, a masik viszont erinto iranyu, es a felszinnek a csillaghoz legkozelebbi pontja fele mutat. Ez az ero tudja megfogni a mozdonyt. (Megallitani nem, mivel a magneses terben a helyzeti es a mozgasi energia veszteseg nelkul tud egymasba atalakulni. Megallni csak akkor fog, ha figyelembe vesszuk a surlodast is, ami hove alakitja a mozgasi energiat.)
Pöty  
2002. nov. 11. 10:28 | válasz | #18
Nem értem hogy a lassításank mi köze a sebességhez? Az egy erő, és ha a vonat hajtóerejénél nagyobb akkor lelassitja. De akkor is hülye példa mert a vonat nem mindegy merre megy, meg az se hogy pl, mókusok hajtják vagy nukleáris reaktor! lol
Gabest  
2002. nov. 09. 20:43 | válasz | #17
Csak hogy ez a bizonyítás könnyel elbukik a sokak számára kötelező jellegű "hiszem-ha-látom" paradicsom-próbán :)
Imre  
2002. nov. 09. 18:34 | válasz | #16
Nem tul bonyolult a dolog, "csak" egy jo spektrumra van szukseg. A gerjesztett atomok, reszecskek sugaroznak, ami a spektrumban vonalakken jelennek meg. A gerjesztesi energia, ami egyezik a kisugarzott foton energiajaval is, osszefuggesben van a magneses ter erossegevel.
Imre  
2002. nov. 09. 18:24 | válasz | #15
"Tajekoztatasul koozlom', hogy egy atlagos csillagban (pl. Nap) nem halmozodik fel a vas, mert letre sem jon. Ha egy csillagban eljut odaig a fuzio, hogy mar vas is keletkezik benne, akkor az a magjaban keletkezik, es a felszinere megcsak veletlenul sem juthat ki. Ha a csillag magjabol mar minden vasnal konnyebb elem elfogyott elkzd osszehuzodni. Ha tul nagy a tomege, akkor az elektronok nyomasa nem tudja megallitani az osszeomlast, es mikozben hatalmas, kb. egy naptomeg preselodik egy 10-20 km atmeroju gombe, az elektronok es a protonok osszeolvadasabol neutronok keletkeznek. A hatalmas tomeg osszeomlasa oriasi (gravitacios) energiafelszabadulassal jar, ami szetszorja a csillag tobbi, nehany naptomegnyi anyagat. A perdulet megmaradasa miatt a keletkezo neutroncsillag nagysebesseggel forog a tengelye korul. Mivel a neutroncsillag anyaga jo vezeto, es az adott korulmenyek kozott folyekony is, a magneses erovonalak "beleragadnak" ebbe az anyagba az osszeomlas soran, es "feltekerednek", ami felerositi a magneses teret.
A neutronok mellett csak elvetve talalhato egy-ket proton es mas elem.

Nem lehet minden cikkben a cikk teljes megrtesehez szukseges ismereteket ismertterjeszto szinten megirni. Ez a forum pont azert van, hogy ha valami nem vilagos, azt meg lehessen kerdezni.
boss  
2002. nov. 09. 00:27 | válasz | #14
Csak Tajekoztatasul kozlom, hogy a cikkben neutroncsillagrol van szo, ami nem egyenlo vas csillaggal, es a magneses ter nem a vas miatt van. Egy neutroncsillagnak az anyaga egeszen kulonbozik, a szokasos csillagok anyagatol. sokkal surubb, nem igazan atomos jellegu. persze van egy kis kerge, ami igen suru vas, de szerintem nem attol van a hihetetlen magneses ter. Bizonyara segit, a dolgon, de szerintem nem az okozza a fo effektust.

De lehet hogy tevedek.
Udv.
2002. nov. 08. 22:33 | válasz | #13
A csillagoknak (csakúgy, mint a Napnak vagy a Földnek) a rúdmágneséhez hasonló mágneses tere van: az északi mágneses pólusból a délibe futó mágneses erõvonalak hurkai jellegzetes mágneses „kalickát" alkotnak a csillag körül. Mivel a mágneses tér tengelye általában nem esik egybe a forgástengellyel, a mágneses térerõsség vektora egy kúppalást mentén körbeforog (precesszál) a forgástengely körül. A csillagmodellek szerint a mágneses tér a csillagból kiszakadó részecskék áramlását „csillagszelekbe" tereli: ezekben az elektromosan töltött részecskék óránként mintegy 4 millió kilométeres sebességgel távolodnak a csillagtól. Csillagszél minden csillag körül kimutatható, de ahol a mágneses tér nem elég erõs, ott szinte minden irányba „fúj". Az erõs mágneses terû csillagoknál azonban a töltött részecskék csak a két pólus környezetében szökhetnek ki, és az erõvonalak mentén mozoghatnak. A két ellentétes pólusról induló, egymással szembe száguldó részecskék nagyjából a mágneses egyenlítõ síkjában (amely szintén el van billenve a tényleges egyenlítõhöz képest) frontálisan ütköznek egymással, lefékezõdnek, s felhalmozódnak: így lassanként egyre vastagabb gyûrû alakul ki belõlük. A heves ütközésekben felszabaduló energia eközben gerjeszti, és fénykibocsátásra készteti az összegyûlt anyagot, amely ennek következtében ultraibolya, és valószínûleg röntgen hullámhosszokon is sugároz.
belax  
2002. nov. 08. 21:39 | válasz | #12
Tájékoztatásul közlöm, hogy a csillagokban a makfúzió során felszaporodik a vas.
Ez ugyanis mintegy leárnyékolja a csillagot.
A vasnál nehezebb elemek mondjuk csak szuper nóva robbanásban keletkeznek.

Noss, az ilyen vastól döglődő napok ha befulladnak, akkor összemennek, amit már neutroncsillganak neveznek, úgyhogy a sok vastól teljesen mágnesesek lesznek.

Csak mondjuk épp ezt hagyták ki a cikkből.
2002. nov. 08. 21:25 | válasz | #11
Ugylátszik én vagyok ilyen hülye mert a cikk olvasása közben csomó kifejezéssel és magyarázattal találkoztam amiről fogalmam sincs... Ennyire előre tart a Nasa meg Amerika, Én meg még ott tartok hogy itt matekon azt probálják a fejembe verni hogy tegyük fel hogy n dimenzióju x hosszúságú vektorból vonjunk ki y 3 egységnyi vektort, és én már hülyén nézek ki... Ezek meg 40000 fényévnyi távolságbol kitudják számolni a protonok lassulását ?!?!
2002. nov. 08. 20:44 | válasz | #10
Kikérem magamnak:):):):), nem quake, hanem Return to Castle wolfenstein
bazeee  
2002. nov. 08. 20:26 | válasz | #9
Lelassítaná = hatással lenne rá = nézőpont kérdése = lassítaná, vagy gyorsítaná (vonzaná). === csak vonzani volna képes, de nem csak a mozdonyt, hanem az egész sínpályát a masiniszta karóráját, vele együtt a masinisztát akit útközben töredezettség mentesítene, majd a felszínen töredezetté tenne. Ezt az egésszet csak a Trabantok és a Coca Cola élné túl.
UNiU  
2002. nov. 08. 18:58 | válasz | #8
nincs az ilyen hírekkel semmi gond, örvendjetek, hogy szélesedik a Quakes arcotok, ezáltal is!:))
2002. nov. 08. 18:29 | válasz | #7
Az aztán a számgépes hírek;)
toni  
2002. nov. 08. 17:41 | válasz | #6
MINDEN ELLENÁLLÁS HASZTALAN! :DDD
2002. nov. 08. 16:36 | válasz | #5
Milyen sebességről? Szerintem bármilyen.
Aztán szépen felemelné a földről és asszimilálná:)
rolika  
2002. nov. 08. 15:38 | galéria | válasz | #4
biztos egy impresszív hasonlat akart lenni :)
csak egy kissé ellentmondásban van az "átrendezné a testünk molekuláit"-hasonlattal, nem? nem lelassítaná a mozdonyt, hanem "újrakonfigurálná" :D
TunTun  
2002. nov. 08. 14:06 | válasz | #3
De elotte le kellene allitani es ujrainditani a csillagot, mert az "exclusive modban hasznalja magat", ala scandisk
Mixi  
2002. nov. 08. 13:54 | válasz | #2
Igen, és átrendezné a testünkben a molekulákat=DEFRAG :-)
Yfel  
2002. nov. 08. 13:37 | válasz | #1
ez olyan erő, ami elég lenne, hogy lelassítson egy mozdonyt a Hold távolságából

Csak én vagyok most nagyon fáradt, vagy ennek tényleg semmi értelme nem volt? Milyen sebességről lassítana le egy mozdonyt? hogy a többi felmerülő kérdést már ne is említsem :)))

Y