 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Ahhoz eloszor sok penzt elkoltve meg kell teremteni a Holdon a szukseges ipari hatteret. Az, hogy el tudunk utazni a Holdra, meg nem jelenti azt, hogy akkor onnan olcson is tudunk tovabb menni a Marsra.
|
Erre csak azt tudom válaszolni, hogy a Holdról sokkal könnyebben lehetne űrexpedíciókat indítani (felhasználva a helyi nyersanyagforrásokat, kisebb szökési sebességet, korlátlanul rendelkezésre álló ingyen napenergiát stb.), mint a Föld körüli pályáról.
|
Ennyi erővel minek kutatják a világűrt mikor az óceánokat sem ismerik... fáj neked hogy a marsot kutatják, nem egy halott légkör nélküli kődarabot?
|
Talán azért mert a marsnak kicsit több köze van/volt az élethez és mert arról még annyit se tudunk mint a holdról.
|
En csak azt nem ertem hogy mi a faszer akarnak ezek a Marsra menni mikor a Holdon is csak protokollszintu landolasokat mutattak eddig be. Talan eloszor a szomszedsaggal kene kezdeni azutn kene tavolabbi celokat kituzni.
|
Akkor én meg mit néztem el megint?
Bár nem vitatkozom, megeshet, hogy valamit tényleg elnéztem...
|
Üdv.
#13: Nem elsősorban bombázásrool, rombolásrool van szoo. Irakot meg akarják szállni, és katonai kormányzatot akarnak bevezetni, hasonlóképpen, mint a háború után Japánban. A katonai felügyelet mellett megerősödhetnek azok a belpolitikai erők, akiknek egy választással átadhatják a hatalmat.. akit részletesebben érdekelnek az Irakkal kapcsoaltos tervek, azok olvassák el pl. az Origoon.
#14: Igen, valooban segítettek az iraki rendszer felemelésében. Itt az ideje, hogy korrigálják a hibájukat. Tartok tölle, hogy a képmutatás minden hatalomnak velejárója.. Én sem mondom azt, hogy a szaddam elkergetésének szándéke felebaráti szeretetből fakad, de evvel együtt is egy általam üdvözölendőnek tartott momentum.
|
Egész máááásss...
A fenti kép nem emlékeztet benneteket egy réges-régi holdjáróra?!
Nevezetesen a Luná-ra? (asszem jól írtam)
Lehet hogy a belbecs azóta sokat változott - de a külcsíny még ma is kisért....
|
Tényleg mi a helyzet mostanában Afganisztánban? Mit értek el az amcsik? Pár ember repült, felülről ezek kicserélődtek olyankokkal, akik semmivel sem jobbak, másrészt a középszinttől és attól lefelé maradtak akik voltak.
Inkább olyan kérdésekkel foglalkoznának, mint a környezetvédelem, de arra magasról sz*rnak.
|
Nem az a baj, hogy meg akarjak(?) donteni az iraki rendszert hanem, hogy ok emeltek fel. Es nem csak iraki rendszert. Az pl. afgan haboru idejen amerikaiak kepeztek ki bin Laden harcosait es ok lattak el fegyverekkel is. Ujabban pedig Zairban segitettek hatalomra egy ujabb vereskezu rendszert, ha hinni lehet a pletykaknak. Kozben szep szavakat mondanak az emberi jogokrol, de csak akkor lepnek fel a vedelmukben, ha erdekeik ugy kivanjak. Ezt hivjak kepmutatasnak. Persze, mar a XIX. szazadban is ezt csinaltak.
|
Csak azt felejted el, hogy Amerika haboruval akar ervenyt szerezni az elveinek a XXI-sz.-ban. Nevetseges! Ezt regen pilitikailag targyalasokkal, kellett volna lerendezni, es nem fegyverekkel. Az USA egyertelmuen az erejet akarja fitogtatni.
Nem az a tokos gyerek, aki leuti a kisebbet, ha az rosszat csinal, hanem az, aki eroszak nelkul oldja meg a problemat (es ez a nehezebb).
Szerintem Amerika haboru nelkul is nyerhetne, csak abban nincsen akkora uzlet, mint lerombolni, es felepiteni 1 orszagot.
Lehet, hogy az arab allamokban sok tomeggyilkos van, de mennyivel lesz jobb azoktol Amerika, ha jol lebombazza az orszagokat?
// Haboruzni a bekeert olyan, mint b@szni a szuzessegert!
|
A NASA eves koltsegvetes az utobbi tiz evben mindig 14 es 15,5 milliard kozott mozgott. Ha figyelembe veszuk, hogy inflacio is van, akkor ez folyamatos csokkeno tendenciat jelent.
|
Jooreggelt.
#9, #10/2: Az lehet, hogy vannak gazember országok, de pillanatnyilag egyikben sem az a hivatalos külpolitikai elképzelés, hogy minden arab öljön meg egy amerikait. Amikor Líbia csinálta a disznooságokat, akkor őtet verték orrba. A fejletlen arab világra rászakadtak a olaj-dollármilliárdok, de mégsem voltak képesek élehtő életet biztosítani az országban élőknek, csak acsarkodtak egymásra. Ameddig csak bunkóval püfölik egymást, addig ez végülis a belügyük, de amikor az ottani állapotok veszélyeztetik a világgazdaság működöképességét, akkor már be kell avatkozni. Avval a jelszooval nem lehet az ilyesmit eltűrni, hogy akkor a többi harminc-negyvenet is meg kell fegyelmezni. Igen, azokkal is foglalkozni kell, de a beavatkozást a legrosszabb, legveszélyesebb állapotoknál kell kezdeni. Amikor pedig valaki a kicsi szaddamok védelmében ír, akkor azért jusson eszébe, hogy azok az emberek tömeggyilkosok, és uralmuk hatása épp ugyanúgy generációk sorsának meghatározooja, mint ahogyan a mi életünkre is hatással van a fél évszázada élt hitler és sztálin idiootizmusa. Az efféle rezsimek tágítják az adott ország és a világ fejlett része között tátongoo szakadékot, és évszázados hátrányt okoznak.
#9; #10/3: Igen, az olaj miatt is oda kell menni. A világgazdaság működöképességét biztosítani kell.
Ez épp ugyanolyan alapvető érdeke az USA-nak, mit neked, vagy nekem. Gondolom, te sem kívánod kecskepásztorkodással tölteni a napjaidat.
Nem vitatkozom sem a B-2 legyártott és szolgálatba állított darabszámával kapcsolatban, sem az árával kapcsolatban, annyit viszont hozzáfűzök, hogy a kutatás-fejlesztés eredményeit másutt is fel lehet használni.
Azt sem tudom, hogy pontosan mennyi a Nasa évi költségvetése, de azt viszont tudom, hogy azért kell 15-27 milliárdot - vagy bármennyit - katonai kutatásra költeni, hogy még húsz év múlva is jusson a Nasanak pénz.
További kellemest.  |
1.: Az űr gazdasági kiaknázását nehezití az, hogy nincs meghatározás arra, ki mire formázhat jogot (lásd még.: hold/mars felparcelázzás)
2.: Igaz, hogy Saddam elnyomó diktátor, és népe sanyarú sorsot mondhat magáénak, de ezzel az okkal még jó 30-40 országot kellene megtámadni - hogy csak a környéket említsem, ott van Pakisztán és Törökország, ez utóbbi ráadásul NATO-ország, az USA egyik legnagyobb szövetségese, akik sportból bombázzák a Kurdokat...
3.: 21db B-2A van szolgálatban, darabjának átlagára 2,1 milliárd $. Mellesleg az USA évi 15-27 milliárdot költ titkos katonai célú kutatásra - a NASA csak cirka 45 milliárdot kap évente
|
csak azt ne hidd el, hogy emberbaráti szeretetből megy az usa irakba. ha a marson lenne olaj, illetve értékes energiahordozó vagy bármi, ami az usa hatalmi poziciójának megtartásához (növeléséhez) kellene, akkor már ott állomásoznának, nem a közelkeleten...
...Igaz még mindig olcsóbb néhány ezer kilométert a földön hajózni egy hadsereggel, mint néhány milliót az űrben...
|
Üdv.
A B-2-ből kb. huszonöt darab van. Az ár kb. hatszázmillio dollár a fejlesztési költség arányos része nélkül, másfélmilliárd a fejlesztési költség arányos részével. Többször leírtam már, de most újra megteszem: ezek a fegyverek azért nagyon drágák, mert még a hidegháboú alatt kezdték a fejlesztésüket, több százas illetve az F-22 esetében több ezres legyártott példányszámmal kalkulálva.
A kétpoolusú világrend megszűnését követöen a kezdeti stádiumban lévő programokat leállították - pl. a haditengerészet A-12 jelzésű csupaszárny lopakodoo bombázooja - az előrehaladott stádiumban lévőket pedig jelentős módosításokkal és darabszám-csökkentéssel folytatták.
|
Csak azon filóztam, hogy egy B2-es vombázó valami 2 milliárd dollár. Ebből az USA-nak van asszem 48 darab. NO COMMENT
|
13-15 milló dollár egy akkora államnak annyit jelent, mint nekem egy kávé. Ezen aztán sokat spórolhatnak...
|
Üdv.
Erőbebocsátom, nem vagyok háború-párti. Ellenben az iraki rendszer megdöntése olyan nemes cél amire érdemes áldozni. Ott az idioota vezetés miatt naprool napra emberek halnak meg. Ennek véget kell vetni.
További kellemest.
|
ha szaddam az űrkutatásban lenne a toppon és mint anno az oroszokban az amcsik ebben látnák a vetélytársat már rég a Marson gurulna vagy 3 ilyen talicska
|
Itt a pénz elosztásában leginkább az érdekek a meghatározóak. Amíg a pénzes csoportok nem látnak hasznot a bolygók kutatásában addig mindig kevés pénzeből kell gazdálkodniuk. A háborús készülődés pedig az USA presztizs kérdése. Túl nagy arcok(elrugaszkodottak) ahhoz, hogy ami nem az ő érdekszférájában van az mind ellenség. Erre van az a mondás, hogy aki nem velünk van az ellenség. Na ez az US álláspontja.
|
Hát bizony, szomorú, hogy George "IQ bajnok" Bush (copyright by Platon) kormánya mennyire nyűgnek tekintí az űrkutatást...
|
Érdekes, mennyire zsugoriak vagyunk a jövőnket illetően! De egy háborús készülődésre bezzeg mindig akad több tízmilliárd dollár :(((
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Nehéz helyzetbe kerülhet a NASA Mars programja
Mobilon keresztül irányítható robot a Fujitsutól
A csótány esete a robottechnikával
Mégis életet hordoz a Jupiter holdja?
