Plútóhoz hasonló objektum a Naprendszerben
2002. október 11. 14:18, péntek
A Naprendszer határán újonnan felfedezett égitest nagyobb, mint az aszteroida-öv objektumai együttvéve, jelentették be hétfőn amerikai csillagászok.

Quaoar
A gömb alakú bolygószerűség a legnagyobb, amit a kilencedik bolygó 1930-as felfedezése óta észleltek. Méretét tekintve a Plútó fele, 6,4 milliárd kilométerre kering a Naptól a Kuiper-övben, amit a Naprendszer kialakulásáig vezetnek vissza. A Quaoar névre keresztelt objektum tovább erősíti azt az elméletet, mely szerint a Plútó nem egy hagyományos bolygó, sokkal inkább a Kuiper-öv egy objektuma.

"A Quaoar határozottan megingatja az állítást, miszerint a Plútó bolygó lenne" - mondta Mike Brown bolygótudós, az új objektum egyik felfedezője. "Ha a Plútót ma fedeznénk fel, senki sem nevezné bolygónak, mivel tisztán Kuiper-öv objektumról van szó."

A Kuiper-öv számos üstökös otthona, melyek periodikusan belépnek a belső naprendszerbe. Ezek és az öv nagyobb objektumai a korai Naprendszer ősi maradványai, melyek magyarázatot adhatnának, hogyan alakult ki űrbeli környezetünk. Az új objektum közel 1300 kilométer átmérőjű és 288 évenként kerüli meg a Napot. Pályája stabil és kör alakú összehasonlítva a Plútóval, ami 248 év alatt tesz meg útját a Nap körül, melytől átlagos távolsága 5,8 milliárd kilométer. A különc jégbolygó azonban rendkívül elliptikus pályán halad, időről-időre keresztezve a Neptunusz pályáját.


A hagyományok szerint bolygóként besorolt Plútó a csillagászok szerint inkább egy Kuiper-öv objektum, ami több milliárd évvel ezelőtt szabálytalan, a Neptunuszt keresztező pályára tévedt. A Quaoar, mint a többi Kuiper-öv objektum kőzetet, vízjeget és fagyott szerves összetevőket tartalmaz, metángázt, széndioxidot és szénmonoxidot. Felszíne az eonok alatt lassan párolódott a Nap ultraibolya sugárzásában, ezért valószínűleg sötét, a kátrány sűrűségéhez hasonlatos lehet, mondta Brown és felfedezőtársa, Chad Trujillo.

A Kaliforniai Technológiai Intézet kutatói hétfőn jelentették be felfedezésüket az Amerikai Csillagászati Társaság ülésén. A tudós páros az objektumot a dél-kaliforniai bennszülött Tongva nép termékenységi istene után nevezte el Quaoar-nak (kiejtése KVAH-o-ar).

A teleszkópok és a kutatás technikájának fejlődésével a csillagászok további Kuiper-öv objektumok felfedezését várják, beleértve egyre nagyobb, akár Plútó méretű példányokat is.

Hirdetés

Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. feb. 16. 17:06 | galéria | válasz | #16
Érdekes. ma már más az álláspont :)
vax  
2002. okt. 13. 00:21 | válasz | #15
Az Imre szavait kiegészitve pedig amit szerintem mindenki tud: az égbolt ami "fölöttünk van" baromi nagy és csak igen pirinyoka részletét tudjuk csak megfigyelni.
Imre  
2002. okt. 12. 21:18 | válasz | #14
Az egesz azon mulik, hogy milyen fenyes az aodtt egitest. A fenyesseget az hatarozza meg, hogy mekkora az egitest, milyen a felszin fenyvisszavero kepessege, es milyen messze van tolunk. Ha viszonylag kozel van hozzank valami (tehat a Naprendszerben), de kicsi, raadasul a raeso fenynek csak kis reszet veri vissza, azaz nagyon sotet a szine, akkor roppant nehez eszrevenni. De megha sikerul is lefenykepezni, meg mindig lehet csillag vagy a Naprendszerhez tartozo is. Ennek eldontesere tovabbi megfigyelesekre van szukseg. Ha azt latjuk, hogy a kornyezo csillagokhoz kepest elmozdul, akkor nyilvan valami bolygoszeruseget talaltunk. Igenam, de ha messze van a Naptol, akkor csak nagyon lassan mozog, igy nehez eszrevenni a csillagokhoz kepesti elmozdulasat. Tovabb neheziti a helyzetet, hogy bizonyos iranyokban nagyon nagy az egbolt hatterfenyessege, igy az abban a tartomanyban levo esetleges tavoli bolygokat nem lehet eszrevenni.

A tavoli galaxisoat azert konnyu eszrevenni, mert sok csillagbol (100-1000 milliardbol) allnak, igy nagyon fenyesek.

Altalanossagban elmondhato, hogy a csillagaszati megfigyeleseknel nem a tavolsag szamit, hanem az, hogy milyen fenyesnek latszik az objektum.
eridu  
2002. okt. 12. 20:42 | válasz | #13
Ajanlom figyelmetekbe a 12. bolygo cimu konyvet!
A sumeroknak eleg erdekes elkepzeleseik voltak ezekrol a dolgokrol anno 5000 evvel ezelot!
lola  
2002. okt. 12. 19:47 | válasz | #12
Érdekes... Beszélnek itt milló, meg milliárd fényévekről, galaxisokról, meg egy több fényévre lévő bolygón lévő vízről (korábbi hír), évtizedek óta lesik az eget a csillagászok, és egy közeli (csillagászati léptékben), a Naprendszeren belüli nem kisméretű objektumot csak most vesznek észre? Ez nevetséges!!!
Imre  
2002. okt. 12. 15:00 | válasz | #11
A Pluto megiteleseben az okozza az elsodleges problemat, hogy nincs meghataorzva, mit nevezunk bolygonak. Eddig egyertelmuen el lehetett donteni a kerdest, igy nem volt szukseg pontos definiciora. Az biztos, hogy meret alapjan nem lehet hatart vonni, hiszen a Pluto ketszer nagyobb a Quaoarnal, viszont a Plutonal meg a Merkur ketszer nagyobb. Most miert pont a Pluto legyen a hatar?
Mellesleg, ha a Plutot kisbolygonak tekintjuk ezutan, akkor az egyetlen kisbolygo, amelyiknek 1000 km feletti holdja es legkore is van. Ezek alapjan inkabb bolygonak tekinheto.

Egybkent nincs kulonosebb jelentossege, hogy bolygonak vagy kisbolygonak katalogizalunk egy egitestet. Nem kell tulzasba vinni a burokraciat.
Laci73  
2002. okt. 12. 14:34 | galéria | válasz | #10
Ha bolygónak fogadjuk el a Plútót és a Quaoar-t (nehogy már Decimus legyen, amit ki is lehetne ejteni) akkor még jópár "bolygója" lehet a Napnak, amelyek önálló pályára álltak a külső aszteroid-övezetből. Egyébként rendkívül érdekes az aszteroid-övek keletkezése. Feltehetően széthasadt egykori bolygók maradványai (legalábbis a Jupiter és a MArs közötti belső aszteroid övezet)
2002. okt. 12. 11:43 | válasz | #9
Hát most jöttem rá, hogy jó szakma a csillagászat; sok-sok évig nem derül ki, ha nem volt igaz amit beszéltél. :-)

Innen látszik, mennyire távol állunk még a csillagok "meghódításától". Sajnos tele vagyuk feltétezésekkel, ami akár 70 év tudományos fejlődése után is csak találgatásokra elég. :-(
2002. okt. 12. 09:55 | válasz | #8
Érdekes...
2002. okt. 12. 09:05 | válasz | #7
Szerintem meg kell várni a Nasa Plútó expedícióját, és annak adatai alapján eldönteni, bolygó, vagy nem a Plútó.
vax  
2002. okt. 12. 00:04 | válasz | #6
Ha jól emlékszem ezt a nagy "bolygót" Nemesis-nek nevezik. Sokan probálják tudományos magyarázatokkal, okori megfigyelésekkel stb. megmagyarázni, de komoly csillagásztól és szervezettől még nem hallottam róla. Több könyv is fut erről a témáról mostanában.
Imre  
2002. okt. 11. 20:33 | válasz | #5
Majd elfelejtettem. Az elso kep veletlenul sem a Quaoarrol keszult fenykep. Az csak egy rajz. Ilyen reszletdus kepet meg a valamivel kozelebbi Plutorol sem lehet kesziteni.
2002. okt. 11. 20:20 | válasz | #4
énse halottam... :D
Imre  
2002. okt. 11. 20:15 | válasz | #3
Arrol a bizonyos Pluton tuli befogott bolygorol en meg nem hallottam. Lehet, hogy rossz orakra jartam rossz egyetemen?
Bwana  
2002. okt. 11. 19:27 | válasz | #2
A tudomány jelen állása szerint igen.
2002. okt. 11. 18:42 | válasz | #1
Akkor most csak 8 bolygonk van? (nem szamitva a befogott bolygot, amelyik joval a Pluto palyajan tul kering es meg a Jupiternel is nagyobb)