 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
A térszerkezet instabilitásainak is szerepük van mind a mutációban, mind az öröklődésben. Pl. vannak gének, amik szeretnek 'együtt' öröklődni, és vannak, amelyikek nagyon könnyen 'törnek'. Lényegében egy a közös bennük: ha fennmarad, akkor előnyös - valamilyen szempontból...
|
Ha nem ertettelek felre, a mutaciokkal szembeni (in)stabilitasra gondolsz, ami nem azonos a terszerkezet stabilitasaval, viszont szelsoseges esetetktol eltekintve a fajok szamara kifejezeten elonyos. Ebben egyettertunk.
|
#40: valamilyen mértékű instabilitás kifejezetten előnyös a DNS-t hordozó élőlény számára. Csupán erre utaltam...
|
A stabilizalas elsosorban mechanikailag ertendo. Ha csak az informacio-tarolo reszek lennenek a DNS-ben, akkor a homozgas mar viszonylag alacsony homersekleten is tonkretenne a szerkezetet. Ez nem feltetlenul jelenti az informacio elveszteset vagy megvaltozasat, viszont a megvaltozott terszerkezet lehetetlenne teheti az informacio kinyereset.
|
A gyakorlati hatar szerintem se lehet nagyobb, es mar ennek az elerese is igen neheznek tunik.
Az mas kerdes, hogy elvileg korlatlan informciot is bele lehetne paszirozni egyetlen atomba. Az IBM-nel 50. gerjesztett allapotu hidrogenatom modelljevel buveszkedtek, ha jol emlekszem. Gyakorlati jelentosege nem sok van, mivel egy ilyen magasan gerjesztett allapotu atomot elve nem lehet tul sokaig eletben tartani. Az egyre magasabban gerjesztett rendszerek elttartama egyre rovidebb. Ez fuggetlen a kornyezettol.
|
#24: van, ami stabilizál, van ami nem... Pl. egy megfelelő helyen levő instabil rész is lehet előnyös: akkor pedig fennmarad. Igen érdekes kérdés, hogy az evolúció szempontjából mennyire előnyös a tartós génszerkezet? Mikor előny, mikor hátrány?
|
#13: az azért sok. De azért jópár bitnyi információ elfér, gond nélkül. A dolog lényege - legalábbis, a mai ismeretek szerint -, ahogy írtad is, az elektronfelhő megfelelő gerjesztésében rejlik: egyes gerjesztett állapotok a megfelelő körülmények között elegendően hosszú ideig stabilak lehetnek, így információtárolásra alkalmasak. Viszont: minél több információt akarsz belezsúfolni az elektronfelhőbe, annál közelebb csúsznak egymáshoz az egyes energiaszintek, és annál nagyobb lesz az esély arra, hogy az atom spontán emisszióval állapotot váltson. Nem tudom, hol lehet a gyakorlati határ, de én atomonként max. 4-5 bitet tippelek.
|
#34: Az az alapvető probléma, hogy egyes emberek (pl. magadfajták) anélkül fikáznak, hogy valódi ismeretekkel rendelkeznének az adott témáról, vagy valaha is utánanéztek volna a dolognak.
|
Ezt kifejthetned egy kicsit bovebben is. Amiket irok azt nem csak "kicsik" latjak, akad koztuk nehany egykori evfolyamtarsam, es masok is, akik szinten ertenek a fizikahoz. Gondolod, hogy ha hulyeseget irok, akkor nem fognak azonnal nekem esni? Mellesleg elofordul, hogy mielott valaszolok en is megkerdezem kollegaktol, hogy valoban jol emlekszem-e vagy jol gondolom-e.
|
Imre, szerintem az az alapvető probléma, hogy azt hiszed, hogy a 'kicsik' minden maszlagot bevesznek ami itt megjelenik(pl.:időutazás) már ne is haragudj de szánalmas amit csinálsz.A többieknek pedig azt üzenem,hogy nem kéne mindent elhinni, írni bármit lehet.
|
Bocs az offtopicert: Te az a Furby vagy, aki az en osztalyfonokom volt?
|
Elvileg az elektronba kellene beleirni az informaciot. Ez egy elvi lehetoseg, gyakorlati kivitelezerol nem tudok. Valahogy meg kellene modulalni az elektron kvantummechanikai allapotfuggvenyet.
|
Sziasztok!
nem vettem régebben észre ezt a cikket, ezért nem tudtam hozzászólni a fórumhoz, pedig lenne pár kérdésem.
Remélem észreveszi Imre vagy vmelyik tanultabb barátunk és válaszolnak rá.
1.Hogyan írják bele az Atomba, amit akarnak?
2.Mit írnak bele?(Protonok darabjait?:))
3.Tudom, hogy az elektronfelhőben sok az üres térrész, de hogy rakják bele azt a vmit, hogy nem találnak el egyetlen elektront sem? Vagy, hogy az elektron nem találja el azt amivel bele rakják?
|
Majd 70 év múlva megnézem mikor unokáink e csodás világ romjain próbálják meg történetüket belevésni egy ócska műanyag lavór aljába!? Ez is információtárolás!
|
Igazad van. A hidrogenatom elektronpalyait gombfuggvenyekkel lehet leirni. Minnel magasabb gerjesztesi allapotrol van szo, annal tobb gombfuggveny kell. Megfeleloen modulalva ezeket a reszeket informacio tarolhato el az atomban. Az IBM kutato a toluk szokott modon felirtak egy magasan gerjesztett hidrogenatomra az IBM betuszot. Termeszetesen csak szamitogepes demonstraciorol van szo, nem fizikai megvalositasrol.
|
A DNS-ben vannak olyan szakaszok, amelyek egyertelmuen nem kodolnak semmit. Vannak olyan hosszu sorozatok, amelyekben csak ket bazis isetlodik egymasutan. Az ilyen szakaszok egyertelmuen nem forditasi direktivak, es nem is igazi kodok. Egyszeruen csak a spiral stabilizalasat vegzik.
|
Kedves Imre!
Az Intronoknak (nem kódoló DNS részek) igen összetett és fontos szerepük van: fordítási direktívák, szabályozási szakaszok, nem véletlen, hogy a sok rák kialakulásáért pont egy intron mutációja felelős. Minnél összetettebb egy szervezet annál több intron van benne. A prokariótáknak (baktériumoknak) pl. nincs!
|
Bocsesz, hogy zavarok, de az egy atomban egy CD-nyi adattárolásról még nem szoltál hozzá, csak felhivtad a figyelmemet a kvantummechanikai tankönyvekre. Én megnéztem őket. Egyet küldtem neked is. De abban ez nem igy van leirva. Köszi a választ előre is.
|
Üdv.
Idézet az Élet és Tudomány múlt heti számának 1252. oldaláról, az Atomi léptékű memória c. cikk utolsó bekezdéséből:
[..]
Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a (háromdimenziós) DNS-ben 1 bitnyi tárolásához 32 atom szükséges, ami nagyjából megfelel a (kétdimenziós) szilíciumfelületen ehhez szükséges 20 atomnak. Más szavakkal, a DNS-ben a természet valójában már évmilliárdokkal ezelőtt megvalósította az atomi szintű információtárolást, amelyet mi csak most kezdünk megközelíteni.
[..]
Itt valooban nem térnek ki arra, hogy az ideális 32 atom/bit informácioosűrűség mekkora stabilitással jár együtt.
Ha koborgot, vagy valami más ilyen robot-félét akarnék építeni, nem a fizikai oldalról közelítenék, hanem a bioloogiairool.. amit itt néhány évtizeden belül kitalálhatunk, az már rég ki van találva..
További kellemest.
|
A DNS jelentos resz nem kodol semmit. A bazisok jelentos resze csupan a szerkezetet stabilizalja. A magas homersekleten elo bakteriumok eseteben a bazisok tobbsege ilyen stabilizalo szerepet tolt be, es csak egy toredekuk kodolja az informaciot.
|
Üdv.
Rendszerint mindenütt valamiféle hibaérzékelő-hibajavító eljárással ötvözve tárolják az információt, a CD lemez kapacitásának nagyobb részét is a redundancia viszi el. Sőt, még a PC-k zöme is támogatja az olyan memoriamodulokat, amelyek hibás bitet, vagy bitcsoportot érzékelni és javítani tudnak.
Az atomi szintű informáciootárolás gyakorlati alkalmazhatóságárool pedig képet kaphatunk, ha megvizsgáljuk a DNS, mint információtároló jellemzőit.
További kellemest.
|
tudások=tudásod. Bocsi késő van.
|
Az E-mail cimedből itélve valószinűleg ezen a területen Te lehetsz köztünk a legszakavatottabb. Ezért is jó lenne ha megosztanád a tudások ha nem titkos persze.
|
"Egyetlen atomba elvben akar egy egesz CD tartalma eltarolhato. Azt nem tudom megmondani, hogy hogyan lehetne beirni illetve kiolvasni, de elvben megoldhato, bar kisse instabil lenne." Ezt irtad. Ezt hol olvastad, melyik kvantummechanikai tankönyvben. Köszi.
|
Pl. egy hidrogén atom esetén.
|
Kicsit részletesebben ha lehet erről irnál itt. Szerintem sokunkat érdekelne. Előre is köszi?
|
Egy atomba nagyon sok informaciot lehet bevesni. Nezegess kvantummechanika tankonyveket.
|
Az atomok elektronpájájába is sok info férne el, pl próbálhatnák az elektronfelhő gerjesztését.
A lehetőségek (majdnem) végtelenek.
Néha összeszavakat a keverem
|
"... és csak utána elgondolkodni azon, hogy akkor most hogy tároljunk egyterrabyte adatot egy légy balszárnyában. :)"
:DDDDDDDDDDDDDD
Syd Barrett 1946-2006
Rick Wright 1943-2008
R.I.P.
|
1 atom max 1 bit. Ha ennél több akkor már nem atomi hanem kvark tárolás ami más tészta. Persze az elektron felhővel is lehet manipulálni de ez tényleg instabilitást okoz az adatok tárolásában, elérésében. Az atom nagyon de nagyon hosszú idő után bomlik le. Ezért adattárolásra kiváló, viszont az adat beirása visszakeresése nem kis porblémát okoz jelenleg szerintem.
|
Egyetlen atomba elvben akar egy egesz CD tartalma eltarolhato. Azt nem tudom megmondani, hogy hogyan lehetne beirni illetve kiolvasni, de elvben megoldhato, bar kisse instabil lenne.
|
Hehehe. Ahoz képest, hogy vagy fél éve ugan itt volt egy hír, miszerint mennyi adat tárolható 1 azaz 1 atomban, ez már avultnak tünik ;)
Ha jól emléxem a cikk írásakor valami 8 bitet tudtak egy atomba pakolni vagy mi.
Azt viszont nem írta a cikk hány focipálya méretű volt a kiszolgálo épület/berendezés. :D
|
Olvassuk vissza ezt a forumot mondjuk 40 ev mulva azt nezzuk meg mit valositottak meg belöle :)
|
Neutron,proton egyensúlyt a mag(ok) körül (hatás-ellenhatás)),simán meg lehet oldani. Immár legalább 50 éve...(gerjesztés-anti gerjesztés elve)
Majd jön szerintem kb. 50-100 év múlva az nanotech.(önfelépítő)ezzel bármit(!) modellezni lehet, azt akkor lesz ám az emberiségnek jó.
(vagy még sem?)
|
én inkább annak örülnék, ha egyelőre a mechanikus adattárolást cserélné fel valami ami nem feltétlenül ilyen forradalmi, de annál gyorsabb és biztonságosabb gondolok itt mondjuk a flash-ramra. Ami ugye már rég nem új technológia, csak drága ezért nem és nem is fog elterjedni annyira mint mondjuk a kislemez. A processzorok cache-memóriáit is lehetne még növelni ahelyett, hogy az órajellel játszadozunk, meg ilyen-olyan mikronos technológiákat alkalmazunk. ezeket a technológiákat kellene olcsóbbá 'fejleszteni' és csak utána elgondolkodni azon, hogy akkor most hogy tároljunk egyterrabyte adatot egy légy balszárnyában. :)
|
Szerintem errol tobbet tudnak azok, akik ezt kifejlesztettek, vagy kifejleszteni fogjak.. Gondolom szamitasba veszik ezeket a problemakat, amiket felsoroltatok..
|
Atom jo lenne ha kifejtened ertelmes velemenyed bovebben ... Amugymeg sztem 1 db atom idotallobb mint barmi mas ami sok atombol all... lasd cd (karcolodik,torik,stb),azt mar inkabb elkepzelhetonek tartom hogy kolcsonhatasi problemak fognak adodni .. es/vagy anyagi okokbol inkabb mast talalnak ki ...
|
Szerintem nem serulekenyebb mint ami most van, sot.
Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az o szintjükre, és legyoznek a rutinjukkal.
|
Több atom szerintem képtelen meglenni egymás mellet anélkül, hogy kölcsönhatásba ne lépnének. Ez pedig zavart okozhat az adatok kiolvasásakor!
|
Ja és meggyanúsíthatnak azzal, hogy a ruhámban próbálok fájlokat a határon átcsempészni
|
namost a fiatal warezosok dörzsölhetik kezeiket, kb 70 évesen pár CD-n el fog férni az összes 60évnyi DVD-ISO,Blue-Ray-ISO
illegális másolata PS3-10,128Bites PC-s játékok, stb...
:))))
|
Kérdés hogy mennyire megbízható a rendszer, tekintettel a parányi adathordozókra. Túl rizikósnak tűnik számomra egyetlen atomot használni egy bináris jel ábrázolásához. Sérülékenynek, nem túl időtállónak és mindenek előtt drágának tartom, még akkor is, ha a teljes project még évtizedek múlva válik valóra.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A csótány esete a robottechnikával
Mégis életet hordoz a Jupiter holdja?
