Ez valami olyan, amit személyesen kell megtapasztalni. A kiotói Ryoanji Templom Zen sziklakertje, ami a világörökség része, azonban így is felülmúl minden képzeletet. Pedig a kert nem tartalmaz növényeket, se virágokat, se fákat, még dudvákat sem. A 30x10 méteres téglalapot három oldalról falak veszik körül, a negyedik oldalon egy fából készült tornác húzódik. A téglalapban fehér kavicsok és 15 szikla látképe tárul elénk, mely az egész világon híres békéjéről és a belőle áradó nyugodtságáról, amit mindenki érez, aki ellátogat oda.

Japán tudósok azt állítják, rájöttek mi idézi elő a kertből áradó nyugalmat. A titok: A több mint 500 éves kert egy tudatküszöb alatti üzenetet rejt, ami egy fát formáz.

A Ryoanji (Békés Sárkány) Templom, az istentisztelet és a meditáció Zen helye először 1450 körül épült fel. Amikor az Onin háborúk során szinte egész Kiotó leégett, a templom is a lángok martalékává vált, így 1486-ban újra építették. A sziklakertet, ami a főpapi lakrészre néz, körülbelül ekkor építették meg, meditációs helyként a szerzetesek számára.


A kert száraz tájkép stílusban készült, melyet Karesansui, avagy az "elhalt táj" néven ismernek, sokan a Zen művészet lényegének tartják. A kert 15 sziklája különböző méretű, öt különálló csoportban elhelyezve. A sziklacsoportokat körülvevő fehér fövenyt naponta gereblyézik, tökéletes köröket alkotva a sziklák körül és tökéletesen egyenes vonalakat a fennmaradó térben. A sziklák úgy vannak elhelyezve, hogy bárhol is állunk, csak 14-et láthatunk. Úgy tartják, a 15. kő csak akkor válik láthatóvá, ha elérjük a lelki megvilágosodást. Az évszázadok során számos magyarázat született a kert kialakításáról: a fehér föveny az óceánt jelképezi, míg a sziklák Japán szigeteit; egy anyatigris és kölykei; egy fehér folyóban félelmetes sárkány felé úszik, illetve a sziklák a kínai "szív" szimbóluma.

Mindazonáltal a sziklák elhelyezkedése által kialakított üres tér és fehér kavicsok által létrehozott űr az, ami hosszú ideje fejtörést okoz a látogatóknak. Most azonban megoldódni látszik a rejtély. Gert Van Tonder a Kiotó Egyetem és az ATR Media Information Labs tudósa, valamint Yoshimichi Ejima és Michael Lyons egy alakelemző technika felhasználásával a kert üres tereinek rejtett szerkezeti jellemvonásait tárta fel. Az ember és más főemlősök vizuális feldolgozásáról szóló korábbi tanulmányok arra utalnak, hogy tudatalatti érzékenységgel rendelkezünk az alakzatok szimmetriatengelyére.

"Képzeljünk el két tüzet egy mezőn" - magyarázta Van Tonder. "A tüzek találkozási pontján átmenő egyenes a szimmetriatengely."

A tanulmány a Nature szeptember 26-i számában jelent meg, mely szerint az elrendezés a tudatalattira gyakorolt hatása a kert nyugalmat nyújtó hatásának a forrása. Van Tonder elemzése azt mutatja, hogy ez a tudatalatti érzékenység képes meglátni egy fa törzsét és ágait a Zen kert szikla- és kőalakzatai között, ami a tornácról nézve láthatóvá válik a tudatalatti számára, ám láthatatlan a szemnek. "Ha a sziklákat átrendeznék, a láthatatlan fa szerkezete eltűnne" - mondta Van Tonder, aki szerint a kert tervezője szándékosan alkotta meg a tudatalatti jellemvonást, ezzel bizonyítva, hogy már évszázadokkal ezelőtt ismerték a tudatalattit és az emberi szem fizikáját.

Hirdetés