Víz jeleire bukkantak távoli bolygókon
2002. szeptember 21. 16:08, szombat
Olasz csillagászok az élet egyik fontos kellékére, vízre utaló jelekre bukkantak több, távoli csillag körül keringő bolygó atmoszférájában.

A víz jelenléte természetesen nem jelenti azt, hogy ezeken a bolygókon hemzseg az élet, de ha a felfedezés beigazolódik, az talajt ad a lehetőség körüli spekulációknak. "Történelmi felfedezés lehet az első prebiotikus molekula észlelése egy naprendszeren kívüli bolygó esetében" - nyilatkozott Cristiano Cosmovici, a Római Kozmikus és Bolygótudományi Intézet munkatársa a New Scientist magazinnak szerdán.

Csapata egy 32 méteres rádióteleszkópot használt a víz mézerkibocsátásánk, azaz olyan árulkodó mikrohullámok kereséséhez, melyek jelzik a vizet a bolygó atmoszférájában, amikor az a szülőcsillag infravörös fényében fürdik.


Cosomovici elmondása szerint három bolygórendszerben találtak mézerkibocsátást a 17 megvizsgáltból. A legerősebb jeleket az Földtől 50 fényévre levő Upsilon Andromeda csillag körül keringő három bolygó esetében észlelték, bár ezek a bolygók sokkal inkább a Jupiterre hasonlító gázóriások, mint sziklás bolygók. Jóval gyengébb jeleket találtak két másik csillag körül keringő három bolygó esetében, melyek már jobban hasonlítanak a Földre, az egyik a 10 fényévre levő Nap-szerű Epsilon Eridani, a másik egy 8 fényévre levő vörös törpe, a Lalande 21185.

Cosmovici kutatását üdvözlték talált a csillagászok azon kis klubjában, akik "exobolygók" után kutatnak, ahogy a más naprendszerek bolygóit nevezik. "Ha igaz, ez az eredmény lenyűgöző" - mondta Geoff Marcy, a Berkley Egyetem exobolygóvadásza.

Hugh Jones, a liverpooli John Moores Egyetem csillagásza szerint ez lehetne az első lépés az élet jelei után való kutatásban más bolygókon, aki egyben a 100. exobolygó megtalálását is méltatta.

"Most már elég pontosak a kutatásaink, hogy olyan bolygópályákat találjunk, mint ami a mi naprendszerünket is jellemzi, olyan nyomokat is felfedezve, mely segíti a bolygó kialakulásának megértését" - mondta. "A víz a bevásárlólista tetején szerepel, ha az élethez szükséges összetevőket keressük" - tette hozzá.

A bolygóvadászok 15 éve rakosgatják össze gyűjteményüket, ám ötből csak egy olyan bolygó akad, ami a szülőcsillag közelében kering, míg legtöbbjük - az óriásbolygók - igen távoli pályákon haladnak.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2002. okt. 01. 01:38 | válasz | #23
szerintem mar csokken is... vagy legalabbis egyoldaluva valik. Ha, pl. az autoipar is ugy fejlodott volna, az utobbi idoben, mint pl a szamtek, akkor a hetvegen a nommel lepattannek a sziriuszra, es neznenk a naplementet valamelyik exobolygon:)
Imre  
2002. szept. 30. 12:35 | válasz | #21
Korabban is gyors volt a fejlodes, csak nem a technikaban. Ezt meg is kellett alapozni. Pl. a goz energiajat mar a gorogok is tudtak volna hasznositani, csak nem volt meg ra az igeny. A mostani technikai fejlodest a tarsadalmi es gazdasagi feljodes tette lehetove.
Azert azt is meg kell jegyezni, hogy ez az egesz egy pozitivan visszacsatolt, azaz onerosito folyamat. Raadasul nem folytatodhat a vegtelensegig, elobb-utobb allandosul a fejlodes uteme, vagy csokkenhet is.
2002. szept. 30. 01:31 | válasz | #20
vik: en is valami hasonlot hallottam... egyebkent mindenesetre erdekes, hogy az emberiseg evszazadokon, evezredeken keresztul nagyjabol azonos fejlodesi szinten elt, es csak az utobbi par szaz evben gyorsult fel a fejlodes szinte exponencialisan... tobbszor eszembe jutott, hogy talan kicsit besegitettek valakik....
2002. szept. 29. 01:02 | válasz | #19
// Off-topic:

Egyetemen most tanultuk az n-dimenziós vektortereket. Érdekes volt, körvonalazódott (nemcsak) bennem egy elmélet, hogy egy négydimenziós hipergömb felülete a mi kis háromdimenziós világunk. Ez a hipergömb pedig tágul az idő változásával, így lehetséges csak az, hogy minden űrbeli objektum távolodik egymástól...
2002. szept. 24. 13:35 | válasz | #18
Roppant egyszerű oka van annak, hogy az ember miért nem képes elképzelni a végtelent. Azért mert az ember agya véges.
2002. szept. 23. 18:46 | válasz | #17
En ezt nehezen hiszem el. Elvegre a galaxisok osszesen nem lehetnek kepesek annyira meggorbiteni a teret, hogy ugyanoda jussunk vissza. Annyi az egesz, hogy ha elindulunk, akkor a vegtelensegig mehetunk. Meg azt is vedd figyelembe, hogy ha megis annyira meggorbulne, akkor a tergorbuleten tul is a vegtelensegig folytatodik a vilagur.
2002. szept. 23. 12:38 | válasz | #16
Es ez biztos, hogy igy van ? Hogy egy 4d-s gomb 3 d-s felulete?
Mi alapjan gondoljak ezt, mert gondolom tudni meg nem tudjak, azaz meg nem latjuk magunkat a vilag "masik oldalan".

Mas: Van valakinek valami jo kis linkje az ismert exobolygokrol ?
Imre  
2002. szept. 23. 10:56 | válasz | #15
Abban az ertelemben vegtelen, hogy nincs hatara. Viszont ha elindulsz egy tetszoleges iranyba, akkor egy ido mulva visszajutsz a kiindulasi pontba. Pont olyan, mint a Fold felszine, csak eggyel magsabb dimenzioban.
Space  
2002. szept. 23. 00:23 | válasz | #14
Off topic: vilagur vegtelen vagy nem ?
Valami eszeru magyarazta van valakinek aki tudja,sejti ?
Igazabol egyiket se tudom elkepzelni.
Imre  
2002. szept. 22. 20:21 | válasz | #13
Nem alkoholbol all a felho, csak az is van benne. A felhok anyaga mindig fokent hidrogen es helium. A tobbi anyag elenyeszo ezekhez kepest.
A bonyolult molekulak porszemek feluleten jonnek letre. Ezek a szemcsek foleg szenbol allnak, igy kemiailag nagyon aktiv a feluletuk. A felulethez csapodo gyokok hozzatapadnak, majd pl. egy maik utkozes miatt levalnak. A poszemen toltott ido alatt elofordulhat, hogy egy masik gyok hozzakapcsolodik az eredeti gyokhoz.
Az egyszeru, ketatomos molekulak foleg az atomok utkozesei folyaman keletkeznek.
Imre  
2002. szept. 22. 20:10 | válasz | #12
Nem csak az egyedi atomoknak van szinkepuk. Sot, a molekulak szinkepe joval osszetettebb, mint ha csak az alkoto atomok szinkepeit adnank ossze. Pont ezen alapul az olyan bonyolult vegyuletek kimutatasa, mint pl. az alkohol.
2002. szept. 22. 10:56 | válasz | #11
A multkor meg egy bazinagy ködött (felhőt?) találtak ami alkoholból ált.
Nem vagyok asztrofizikus, ezért esz a penész, hogy hogyan alakult ki.
(Jabba a Hut egyik szeszcsempész hajója rosszul navigált a meteorit mezőben ... ;)
2002. szept. 22. 10:10 | válasz | #10
Egy ufó család beszélget a föld körüli pályán:
-Nézd milyen aranyosak drágám.
-Szerintem meg tök idiótának néznek ki.
-Nézzétek gyerekek, eszközöket is hasznának. Ilyenek lehettek az őseink is hárommillió évvel ezelőttt.
-Ne rosszalkodjatok gyerekek, mert legközelebb nem jövünk el az állatkertbe!
2002. szept. 22. 08:23 | válasz | #9
És az UFO-kal mi van?
HSZ  
2002. szept. 22. 08:22 | válasz | #8
Sztem ahhoz képest, hogy "megkésett faj" lennénk elég gyorsan fejlődünk de mondjuk ez is relatív..
Hmuda  
2002. szept. 22. 06:10 | galéria | válasz | #7
De azt is vegyuk figyelembe, hogy az emberiseg elegge megkesett faj. Elvegre a dinoszauruszok uraltak a Foldet, ami meggatolta, hogy rajtuk kivul mas uralkodjon. Sajnos a dinok nem emelkedtek ertelmes szintre. Vagyis az emberiseg tobb mint 65 millio evvel van lemaradva. Marpedig ennyi ido alat csak rajottek volna a tobbi civilizaci kepviseloi, hogy hogyan lehet csillagkozi utakat megtenni. Vagyis harom lehetoseg van:

1: vagy lehetetlen csillagkozi utakat megtenni (amit mar megcafoltak a napvitorlazas elvevel).
2: vagy leszarjak a Foldet es nem is akarnak velunk kapcsolatot teremteni.
3: varnak amig magunktol jovunk ra, hogy hogyan kell interstellaris utakat megtenni es aztan neznek be hozzank.
2002. szept. 22. 04:24 | válasz | #6
A legutolso kerdesdre, a valasz egyertelmuen nem. Az ide-oda utazasrol van egy jo pesszimista cikk: http://video.freeweb.hu/szkepszis/csufo.htm
2002. szept. 22. 03:26 | galéria | válasz | #5
Igen, ez jó kérdés. Ha egy feltételezett civilizációnak csak 1000 év előnye van (jelentéktelen idő) akkor már hallanunk kellett volna róluk... jójó... mondjuk hogy 1000 éven belül nem válik lehetségessé csillagközi távolságok rövid idő alatt történő leküzdése; de mi van egy olyan civilizációval, amelyiknek 1 millió év (szintén jelentéktelen idő) "előnye" van. Persze más kérdés, hogy egy más fajta civilizáció milyen ütemben fejlődik. Lehet, hogy 1 millió év alatt fejlődik annyit (egy feltételezett civilizáció) mint az emberiség 1000 év alatt. Lehet más az életritmusuk. Lehet, hogy ezer éveket élnek (emberi léptékkel). Vajon lehetséges az, hogy léteznek civilizációk, amelyek néhány emberi év alatt eljutnak a leg primitívebb technológiai színvonalról a csúcsra? (ehh, lehet hogy kicsit offtopic)
Dino  
2002. szept. 22. 00:23 | válasz | #4
Nekem az a furcsa hogyha állitolag tényleg ilyen kurva sok csillag van az univerzumban és valamelyiken talán élet is akkor hogyhogy nem akad legalább egy olyan civilizácio akinek olyan technologiája van hogy már el tudtak volna jönni a Földre? Vagy talán egyedül vagyunk ebben a bazi nagy univerzumban? Ahogy a "Kapcsolat" cimü filmben elég jol megfogalmazták a végén : Ennyi helyet kár lenne elpazarolni csak ránk a világegyetemben... .Érdekes
okoks  
2002. szept. 21. 23:48 | válasz | #3
Optika: a lencse fotonokat gyűjt össze. A Földről olyan kevés foton jut el 60 mill fényév távolságra, hogy csak na. Azaz lehet akármilyen fejlett az optika, csak élesebben fogja a becsapódó fotont érzékelni.

A bolygók anyagát a visszaverődő foton színképéből lehet megállítani (H, O, stb), tehát nem fognak aminósavat "látni", mert annak nincs színképe, vagy legalábbis az alkotóelemeiből millióféle szerves molekula létrehozható ergo az alkotók színképe nem mérvadó, ráadásul a Föld felszínét nem aminósav, hanem víz + SiO2 borítja, szal majd azt látnak E.T-ék (ha egyáltalán fotonérzékelést használnak, mert miért kéne látniuk. Ha pl.: egy civ kifejlődik egy tök sötét felhőben, egy kihalt csillag közelében, akkor KB annyi hasznuk lenne a fotonérzékelésből mint az ősembernek abból ha tudta volna fogni a rádióhullámokat)
Zombye  
2002. szept. 21. 22:00 | válasz | #2
Ha ez így van, akkor nekik nyílván jóval fejlettebb optikai cuccaik lehetnek mint nekünk, hiszen mi a jupeternél kissebb méretű égitesteket nem észleltünk még más csillagok körül keringeni.

Szóval, ha valaki pl 60 fényév távolságból már "látja" a földet, az szerintem már azt is meg tudja állapítani, hogy nem csak víz, hanem iszonyú mennyiségű aminósav stb szerves molekula van a bolygón, kvázi életnek is lennie kell, bár arra nem eskódnék meg, hogy azonnal meg tudnák e állapítani, hogy csak szimpla egysejtű életforma van azon a távoli bolygón, vagy esetleg értelmes intelligens lények lakják.

Lényeg a lényeg:

Ha elég fejlett optikai berendezéseink lesznek ahhoz, hogy bizonyossággal meg tudjunk találni egy föld méretű bolygót egy idegen csillag körül, ráadásul ez a bolygó megfelelő távolságban is kering a csillaga körül, nagy valószínűséggel már meg tudjuk majd állapítani a bolygó légkörének összetételét stb.

Asztat mondják az okos emberek, hogy erre kb 10-15 év múlva kerülhet sor.
2002. szept. 21. 20:47 | galéria | válasz | #1
Én arra is kíváncsi lennék, hogy a környékünkön figyelgeti-e valaki a Földet, azt találgatva hogy van élet rajta.