A fény trükkjei adatsebességi rekordot ígérnek
2002. szeptember 11. 13:24, szerda
Kutatók bemutatták, hogy a fényt befolyásoló technikák új kombinációjával a világvárosokban lefektetett száloptikás kábeleken átpréselhető adatok mennyisége több mint százszorosára növelhető.

A tudósok által felhasznált kábeleket, melyeket általában az egymástól pár kilométerre elhelyezkedő számítógépek összekötésére alkalmaznak, másodpercenként nagyjából 10 gigabit adatot képesek szállítani. Az új technika bevetésével a kutatók bebizonyították, hogy akár 2 terabit adatot is át lehet zavarni egy másodperc alatt. A technikát már alkalmazták nagy mennyiségű adatok átküldésére az Atlanti-óceánon átmenő, jobb minőségű száloptikás kábelek esetében. Most azonban kiderült, hogy alacsonyabb minőségű kábeleknél is alkalmazható, anélkül, hogy jobb minőségűre cseréljék és újrafektessék azokat. Ehelyett a száloptikás kapcsolat két végéhez csatlakozó felszereléseket kellene fejleszteni.

"Az új technika lehetővé teszi a másodpercenkénti 100 gigabit feletti forgalmat" - mondta Richard Penty, a Cambridge Egyetem kutatója, aki részt vett a korábbi kutatásokban is. Penty azonban figyelmeztet, a terabites adatátvitel kivitelezése túl költséges lehet laboratóriumon kívül.

Penty és Ian White bizonyították be elsőként, hogy megduplázható a régebbi, rosszabb minőségű kábeleken átjuttatható adat mennyiség egy további szállító fényfrekvencia segítségével a normál mellett. Ez a második frekvencia az első tetején szállítja az információkat.

2002 januárjában Stuart Walker és munkatársai az Essex Egyetemen együttműködve a cambridge-i csapattal tovább vitték a kutatást számos lézer felhasználásával, hogy különböző hullámhosszú fényeket küldjenek ki egyidejűleg. Ezek valójában különböző fényfrekvenciákra osztódtak.

A csoport legutóbbi munkája, melyet Walker hajtott végre, a szintén essexi Pandelis Kourtessis-szel és a svájci Neuchatel Egyetem tudósával, Etienne Rochat-val magában foglalta a fény polarizációjának átalakítását is. A fényhullámokat különböző szögekben küldhetik ki, hogy ezáltal még több információt kódoljanak.

"Bár még nem teljesen tökéletes, a sávszélesség növelhető" - mondta Walker. Kourtessis a cardiffi Photon02 konferencián mutatta be a kutatás eredményeit, szeptember 5-én.

Hirdetés

Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Imre  
2002. szept. 15. 19:41 | válasz | #16
Ahogy mondod.
Rive  
2002. szept. 15. 16:20 | válasz | #15
Nono! Pl. az FM moduláció spektruma a teljes frekvenciaskálát beteríti, és csak az teszi lehetővé az FM alkalmazását, hogy a vivő frekvenciájától távolodva egyre kisebb (egyre inkább elhanyagolható) lesz az amplitúdó.

Amit írtál, az csak az AM-re igaz, bár az meg tény, hogy FM-et egyenlőre igen nehéz lézereken megvalósítani :)
Imre  
2002. szept. 13. 14:28 | válasz | #14
A modulalo jel frekvenciajanak ketszerese lesz a savszelesseg. Ha egy 1 GHz-es jelet modulalunk egy 100 MHz-essel, akkor megjelenik az 1,1 GHz-es es egy 0,9 GHz-es vonal is a spektrumban. Ha valodi, valtozo jellel modulalunk, akkor nem csak ket diszkret vonal lesz a spektrumban, hanem megjelennek a koztes frekvenciak is. Lehet trukkokhoz is folyamodni, mivel a demodulalasahoz nincs szukseg a spektrum felso es also reszere. Nagyobb savszelesseget igenyelo rendszerekben az egyik oldalt el szoktak nyomni, igy meg lehetduplazni az ateresztokepesseget. Az viszont szukseges, hogy ket vivo spektruma ne logjon egybe.
Rive  
2002. szept. 13. 13:41 | válasz | #13
Nem olyan egyszerű...

Minden monokróm vivőhullám spektruma, ha bármilyen információval, bármilyen módon modulálod, széthúzódik. Minél több információt raksz rá, annál jobban.

Képletekre nem emlékszem, de van egy nagyon határozott korlátja az egy frekvenciasávon átvihető információk mennyiségének.
MaFa  
2002. szept. 13. 11:01 | válasz | #12
Az igaz, de kerdem en, hogy ha a kabel csak X es Y frekvenvia kozti hullamokat visz at - hany kulonbozo frekvencia esik koze? Szerintem vegtelen..:-)))) Innen mar csak a "ket vegen levo" berendezesen mulik, hogy mit tud megkulonboztetni....
2002. szept. 12. 18:18 | válasz | #11
Asszem kicsit novekedni fog a net adatforgalma. Persze ezzel is tuti milliardokat fognak kisajtolni a felhasznalokbol.
Zedas  
2002. szept. 12. 09:59 | válasz | #10
Ez akkor most gyorsabb mint a Matáv ISDN havi 13k-ért? :D
2002. szept. 12. 09:24 | válasz | #9
az függ 1részt a távolságoktól, másrészt az ingert/ingerületet közvetítő idegektől/rostoktól is.
Gabest  
2002. szept. 12. 07:16 | válasz | #8
Nem is adatmennyiséget kérdeztem, csak haloványan úgy emlékeztem, mintha már mérték volna a késést pl a gondolat és nagylábujj megmozdíátsa között. Innen meg a sebességet ki lehet kiszámolni.
lola  
2002. szept. 11. 19:09 | válasz | #7
Az előzőhöz beírásomhoz:
a kérdés a sebességre vonatkozott, nem a mennyiségre (azt egyébként sem nagyon lehetne meghatározni, mivel - ahogy Imre is írta - NEM CSAK digitálisan terjed az ingerület)
lola  
2002. szept. 11. 19:05 | válasz | #6
Gabest:
kb. 7-12 m/s, de ez függ sokmindentől. Pl.: fizikális állapottól, az ingerületkeltőtől, életkortól, stb. És persze egyénenként is változik, de a közölt adatokon belül.
Imre  
2002. szept. 11. 18:47 | válasz | #5
Az agyban az informacio nem digitalisan terjed, igy eleg nehez meghatarozni illetve osszehasonlitani. Raadasul nem is ismert kielegitoen ilyen teren az agy mukodese.
Gabest  
2002. szept. 11. 17:50 | válasz | #4
Az embernél milyen gyorsan terjed az információ az idegrenccerben? Kiváncsi lennék rá, csak úgy összehasonlításképp.
Bwana  
2002. szept. 11. 16:43 | válasz | #3
Így igaz, nem végtelen a sávszélesség, azt hiszem 100 terabit az elméleti határ.
Imre  
2002. szept. 11. 15:03 | válasz | #2
Az uvegszal csak bizonyos hullamhosszokon tudja vezetni a fenyt, igy nem lehet a vegtelensegig novelni az ateresztokepesseget.
Yfel  
2002. szept. 11. 13:55 | válasz | #1
Ehelyett a száloptikás kapcsolat két végéhez csatlakozó felszereléseket kellene fejleszteni.

Ez eddig is elég egyértelmű volt. Bármelyik üvegszál optikás kábelnek végtelen sávszélessége van, az adatátvitel csak attól függ, hogy mit teszel a vonal két végére. Persze ez egy bizonyos szint felett nagyon kötlséges és kérdéses, hogy az ember nem tesz-e fel túl sokmindent egy lapra ha ennyivel növeli az egyes vonalak sávszélességét.