Egy magán finanszírozású japán tudós csoport mammut projektbe kezdett Szibériában, egy olyan szafari-parkba, ahol reményeik szerint a fő látványosság a kihalt gyapjas mammut és napjaink elefántjának genetikai hibridje lesz.

Jó néhány éve végeznek Szibériában ásatásokat abban a reményben, hogy megfelelő állapotú példányokat találjanak a szibériai tundrán, melyek DNS-ét fel tudják használni egy elefánt megtermékenyítéséhez.

"Ha találnánk egy sértetlen szomatikus sejtet (testsejt), vagy még inkább egy spermasejtet, ismét létrehozhatnánk a mammutot" - mondta Shoji Okutsu a Kagoshima Egyetem állatorvosi szakértője. "Ha minden sikeresen alakul és meglenne a mammutbébi, nem szeretnénk egy állatkertbe bezárni. Azt akarjuk, hogy amennyire lehet olyan környezetben éljen, mint valaha elődei."


Eddig azonban nem találtak klónozásra alkalmas DNS-sel rendelkező mammut sejteket, és nincs is rá semmi garancia, hogy valaha előkerülne ilyen. Ennek ellenére a Mammoth Creation Project 1996-ban elnyerte az orosz Sakha régió engedélyét egy 90 négyzetkilométeres terület hasznosítására a szibériai Duvannyi Yar közelében, ha valaha célt érnek a tudósok. A védett terület nem valószínű, hogy turista paradicsommá válik, mivel a rezervátum jelenleg csak helikopterrel közelíthető meg. "A tigrisek, hatalmas szarvasok, jávorszarvasok, és más szibériai állatok, melyekrol úgy tartják, hogy együtt éltek a mammutokkal, már ott vannak" - mondta a Mammoth Creation Project elnöke, Kazutoshi Kobayashi, aki az elmúlt 6 évben több százezer dollárt fektetett a projektbe.

Eddig a Kagoshima Egyetem állatorvosi szakértői a Kinki Egyetem genetikai tudósaival karöltve főként a Kolimaja folyó mentén kutattak, Szibéria nyugati részén. Találtak is mammut kövületeket, beleértve lábakat, a bennük lévő DNS azonban olyannyira károsodott az idő és az éghajlatváltozások hatására, hogy teljesen hasznavehetetlenné vált.

A társaság tavaly küldött kutatókat arra a vidékre és Kobayashi tervei szerint idén újabb expedíció indul, bár az már biztos, hogy ez nem augusztus lesz, ami az időjárás szempontjából a legkedvezőbb lenne, mivel még tart az előző út adatainak tanulmányozása.

Tetsuya Taga a Kumamoto Egyetem Molekuláris Embriológiai és Genetikai intézetének igazgatója szerint, ha fagyott állapotba került a sperma, akkor elméletileg elég jól kellene konzerválódnia, így nem tartja lehetetlen vállalkozásnak a projektet. Nem mindenki tartja azonban a tervet életképesnek. Mitsuko Masui, a Yokohama Állatkert igazgatója szerint, ha sikerül is az újraalkotás, akkor is nagy kihívás lesz az állatot életben tartani, hiszen szinte semmit sem tudnak róla.

"Nem lehet újra alkotni azt a környezetet amiben a mammutok éltek. Vajon életben maradna egy mammut a mai világban?" - adott hangot kétségeinek Masui. "Nem hinném, hogy kellően átgondolták mindezt." Egy szaporodó populációt magalapozni még ennél is nehezebb lenne, mondta Masui, felidézve az állatkertek problémáit az olyan fajokkal, mint például a pandák. A kutatók elismerték, hosszú még az út, melyen a legnagyobb akadályt a használható DNS hiánya okozza. Ám szerintük elképzelésük elég kézenfekvő, a kinyert DNS felhasználásával megtermékenyítenek egy elefántot, így egy félig elefánt, félig mammut ivadékot kapnak. Számos generáción át egy olyan lényt alkothatnak, ami genetikailag közel van a történelem előtti egyedekhez.

"Egyesek megkérdőjelezhetik az etikai oldalát mindannak amit megpróbálunk elérni, mi azonban csak az álmainkat szeretnénk valóra váltani" - mondta Kobayashi.