A Lowell Obszervatórium csillagászai és az MIT megfigyelései arra utalnak, hogy a Plútó atmoszférája globális változásokon megy át. A legfrissebb adatok alapján Dr. Marc Buie, a Lowell és Dr. James Elliot az MIT részéről felfedezte, hogy a bolygó drasztikus változásokon esett át a legutóbbi, 14 évvel ezelőtti csillagtakarás óta. A csillagtakarás során a megfigyelt objektum elhalad egy csillag előtt részben vagy teljesen eltakarva a csillag fényét. A csillag fényének folyamatos elhalványulását figyelemmel kísérve a tudósok ki tudják számítani az objektum atmoszférájának sűrűségét, nyomását és hőmérsékletét.

"Az utóbbi 14 évben egy vagy több változás is bekövetkezett" - mondta Buie. "A Plútó atmoszférája globális lehűlésen megy át, míg más adatok arra utalnak, hogy a felszínen enyhe felmelegedés tapasztalható. Bizonyos változások elkerülhetetlenek, ahogy a bolygó távolodik a Naptól, ám amit látunk sokkal összetettebb, mint amire számítani lehetett."


Buie reméli, hogy a felfedezések lökést adnak a NASA azon terveinek, miszerint szondát küldjenek a Plútóra, az egyetlen bolygóra, amit még nem vettünk szemügyre közelről. A Plútó-Kuiper Öv expedíció indítását 2006-ra tervezték, ami egy évtized multán éri el magát a Plútót, választ keresve a Naprendszer legkülső objektumainak felszínnel, atmoszférával, belső és külső környezettel kapcsolatos kérdéseire, beleértve a Plútót és holdját, a Charont.

"Nem tudjuk teljes mértékben megmagyarázni, mi okozta a gyökeres változásokat a Plútó légkörében" - mondta Buie. "A Plútó-Kuiper Öv expedíció szinte az egyetlen esélyünk, hogy összerakjuk a kirakós játék darabjait."

Múlt héten a Szenátus már elkülönített egy bizonyos összeget a Plútó-Kuiper expedíció számára, Buie reményét fejezte ki, hogy a Képviselőház is hasonlóan fog cselekedni. A Plútó atmoszférájának szerkezetét és hőmérsékletét először 1988-ban állapították meg. Az akkori takarásból és egyéb forrásokból származó adatok rávilágítottak, hogy a Plútó vékony, elnyúló légkörrel rendelkezik, ami nitrogénből áll, valamint metán és szénmonoxid nyomai is fellelhetők. A takarásban lévő csillag fényjelei egy ideig fokozatos halványulást mutattak, majd hirtelen minden fény eltűnt. A rejtélyes jelenséget a tudósok szerint vagy egy szmog réteg, vagy a légköri hőmérséklet hirtelen esése okozhatta.

Buie a chilei Cerro Tololo csillagvizsgáló távcsövét használta, hogy megfigyelje a Plútó elhaladását egy távoli csillag, a P126A előtt július 19-én. A felfedezés több mint érdekes volt. A Plútó takarása észlelhetően más fényjeleket mutatott, mint az 1988-as megfigyelés. Az a bizonyos hirtelen sötétség eltűnt, ami azt jelzi, hogy erőteljes légköri változások zajlanak.

"1997-ben a Neptunusz legnagyobb holdja, a Triton egy takarás alkalmával felszíni felmelegedést mutatott az 1989-es Voyager felderítés adataihoz képest" - mondta Elliot. "A Plútón megfigyelt változások azonban sokkal komolyabbak. Buie elmondta, alig várja, hogy további megfigyeléseket végezhessen, amire augusztus 20-án alkalma is nyílik, amikor a Plútó elhalad a P131.1 csillag előtt.

"Számomra a Plútó mindig is a Naprendszer egyik leglenyűgözőbb objektuma volt" - mondta Buie. "Ezek a drasztikus légköri változások, azzal a lehetőséggel, hogy a bolygó felszín felmelegedhet egyre inkább sürgetővé teszi a bolygó felderítését"