A petróleum, mely akár a lakásban is fellelhető fűtőanyag, hamarosan az új űrjárművek üzemanyagává léphet elő. A petróleum, avagy a kerozin, mely szinte ugyanolyan általános az amerikaiak életében, mint a benzin, számításba került a második generációs újrahasznosítható kilövő járművek két főhajtóműve esetében is, melyek már fejlesztés alatt állnak a Space Launch Initiative program keretében. A programot a NASA irányítja, célja egy teljes űrszállítási rendszer kifejlesztése, mely fokozott biztonságot, megbízhatóságot nyújt kisebb költségeken.
A Marshall Űrrepülő Központ a Boeing Rocketdyne-nal együttműködve fejleszti a kerozin üzemű RS-84 hajtómű prototípust, valamint a TR107 prototípust, melyben a TRW Space and Electronics segédkezik. Ezen felül két hidrogén üzemű hajtómű is készülőben van. A kerozinos rakétahajtómű nem új keletű. Már használták üzemanyagként a Saturn V rakéták F-1 hajtóműveiben, ez juttatta el az Apollo űrhajósait a Holdra a hatvanas évek végén.
A második generációs hajtóműveknek megbízhatóbbaknak, könnyebben működtethetőnek és olcsóbbnak kell lenniük. Az új kerozinos megoldást egy szakaszos égési ciklus jellemzi, ami nagyobb hatékonyságot eredményez az F-1 hajtóművekkel szemben, újra felhasználva az üzemanyag és az oxidáló egy részét, melyet az előégető használ. Az előégetők hevítik fel a hajtóanyagot a hajtómű turbópumpái számára, mielőtt a hajtóanyag befecskendeződne a fő égetőkamrába, ahol tolóerővé alakul. A kamrában uralkodó nyomás az új hajtómű esetében közel háromszorosa az F-1-hez képest, ami lehetővé teszi a hajtómű méretének csökkentését. A legnagyobb különbség azonban az újra felhasználhatóság, hiszen az F-1 mindössze egy repülésre volt alkalmas.
Persze a kerozinnak is meg vannak a hátrányai, mivel ahogy egyre inkább melegszik kemény réteggel vonja be a hajtómű összetevőit, ezáltal egyre nehezebbé teszi a hajtóanyag átjutását az égetőkamrába. Korommal vonja be a turbina lapátjait, ami igen nagy kihívás elé állít egy újra és újra felhasználhatónak tervezett rakétát.
Hogy kiküszöböljék ezeket a problémákat, a mérnökök megpróbálják korlátozni a kerozin hőmérsékletét. Az RS-84 kis szerteágazó csőrendszerekkel vannak ellátva az égető kamra és a hajtómű fúvókája mentén, mely egyrészt a kerozin hűtéstét szolgálja, másrészt pedig egyes csövek kerozint fecskendeznek közvetlenül a kamrába, hogy egy vékony üzemanyag réteget képezzenek annak falán, ezzel is redukálva a fal hőmérsékletét.
A kerozin viszonylag kevés karbantartást igényel, könnyű a kezelése, ezáltal csökkenti a működési költségeket. Továbbá, mivel nem kriogén, azaz nem igényel nagy hűtést, illetve maga sem rendkívül alacsony hőmérsékletű, mint a hidrogén, így a meghajtó rendszer nem igényel elszigetelést a meghajtással kapcsolatos csövek, szelepek és vezetékek számára, ami nem csak a költséget, de a súlyt is csökkenti.
Elektormágnes? Persze csak az induláshoz! Az ESA jól kitatálta, hoyg az egyenlítőnél olcsóbb a fellövés, helyes! Mostmár csak pár ezer kilométer az Andok, és a magas hegyekben ki lehetne alakítani a megfelelő kilövőnyílást, elérik a 10e km-es magasságot, és onnan már "csak pár kilométer a súlytalanság"!
Wow a jó öreg német brikettel mi van? Vagy esetleg egy kis tüzifa? Kovaköves inditó szerkezet lőporos gyujtással és német brikett hajtóanyaggal. Vagy lőjük ki ágyúból hehe...
Deep Space 1. Ez volt az elso olyan ureszkoz, amelyik sikeres programot hajtott vegre ion-hajtomu segitsegevel. Az elso elektromos hajtomuvel ellatott szonda a szovjet Zond-2 volt, ami az elso Mars fele kuldott ureszkoz volt, bar soha sem ert celba. Azt plazma-hajtomuvel szereltek fel, es csak helyzetbeallito feladata volt. Azota tobb kiserleti muholdon is kiprobaltak mindket hajtomutipust. (A plazma-hajtomuben a magas homersekletu gazt magneses terrel gyorstjak.)
Imre mindent leírt, elveszi a kenyerem :) Talán még annyit érdemes hozzáfűzni, hogy az ionhajtómű prototípusát a NASA egyik műholdján (most sem jut eszembe a neve) már sikeresen kipróbálta. Mint Imre is írta, a Föld légkörén kívül.
Atallasrol szo sincs. Jelenleg a kerozin az egyik legkedveltebb raketa-hajtoanyag. Foleg oxigennel parositjak, de elofordul saletromsavval kombinalva is. Kornyezetvedelmi szempontbol a kerozin-oxigen keverek a masodik legkedvezobb a hidrogen-oxigen keverek utan.
Az ion-hajtomu elektromos eroter segitsegevel gyorsitja fel az ionizalt hajtoanyagot. Mivel az ionok a levegoben hamar elveszitik toltesuket, es a nagy suruseg miatt nem tudnak nagyobb tavolsagot, ez a megoldas levegoben nem alkalmazhato. Tovabbi hatrany, hogy a szukseges teljesitmenyu aramforras meglehetosen nagy tomegu. Ennek kovetkezteben a hajtomuvel elerheto gyorsulas a foldi nehezsegi gyorsulas ezrede korul van. Bolygokozi utazasokhoz kivaloan megfelel.
Az antianyaggal mukodo hajtomuvek masneven a fotonraketak. A raketa antianyagot (antiprotonokat) es pl. hidrogent visz magaval, amelyek a hajtomuben annihilalodnak. A keletkezo igen forro egestermek fenysebesseggel hagyja el a hajtomuvet. Az egestermek foleg fotonokbol es mezonokbol (kvark-antikvark parokbol) all. Jelenleg nem megoldott az antianyag negytomegben valo eloallitasa, es a szukseges ideig valo tarolasa. Tovabba, a keletkezo fotonokat valahogy ra kell venni, hogy a haladasi irannyal atellenben hagyjak el a hajtomuvet. Ehhez tukrokre van szukseg. A keletkezo fotonok energiajuk miatt a gamma tartomanyba esnek, amely tartomanyban a tukrok nagyon rossz hatasfokkal mukodnek. Raadasul a hajtomuvet huteni is kell, es a folosleges hotol meg is kell szabadulni valahogyan. Egyik sem egyszeru feladat. (A szamitasok szerint minimum MW/liter hot kell elszallitani.) Az eros sugarzas miatt a Foldrol, illetve annak kozelebol nem indithato!
A kerozin mióta egyenlő a petróleummal??? Kerozin-lámpa... (A kerozin finomított petróleum, de nem egy az egyben petróleum, mint ahogy a cikk fordítója hibásan írja.)
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Megtalálták a Titanic jéghegyét
Odavágott az Odyssey a Mars arcának
IBM, Honda: Szófogadó autók
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
