Nyomok az univerzum hiányzó anyagához
2002. augusztus 5. 19:09, hétfő
Egy röntgensugarú űrteleszkóp észlelte univerzumunk rejtélyes hiányzó anyagának árnyait. A NASA bejelentése szerint a Chandra röntgensugarú obszervatórium a galaxisokat összekötő forró gázok szálait vette észre.

A tudósok szerint a csupán az elméletekből ismert, mindeddig észlelhetetlen sötét anyag többségének léteznie kell a világegyetemben. A Chandra által felfedezett gáz több anyagot tartalmazhat, mint ha az összes csillagot összegyúrnánk - és talán az univerzum legtömörebb sötét anyag összetevőinek jelenlétének nyomait is rejti. Négy amerikai tudós csoport használta a Chandrát, hogy rendkívül forró gázfelhőket észleljenek segítségével, melyek hőmérséklete akár az ötmillió Celsius fokot is elérhetik. Úgy vélik, hogy ilyen gáz alkothatja a galaxis csoportokat összekötő szálak hálóját, a "kozmikus hálót".

A világegyetem több mint 90 százaléka láthatatlan

"A számítógépes szimulációk már évek óta bizonygatják, hogy az univerzum 'hiányzó' gázának többsége a forró szálakban keresendő" - mondta Smita Mathur, az Ohio State csapat vezetője egy sajtótájékoztatón.

A felfedezés egy lépéssel közelebb viszi a csillagászokat a modern asztronómia egyik legnagyobb fejtörőjének megmagyarázásához - azaz miért láthatatlan a világegyetem több mint 90 százaléka. A csillagászok folyamatosan vadásznak a hiányzó dolog után, melyet sötét anyagként ismerünk.

"Az eredmény jelentős abban az értelemben, hogy egyfajta 'indikátort' ad a sötét anyaghoz" - mondta Nigel Smith, a brit Rutherford Appleton Laboratórium kutatója. "Felhasználható az univerzum kialakulásának modellezésénél, melyek megjósolhatják a világegyetem összetételét" - nyilatkozott a BBC News számára.

Mark Wilkinson, a Cambridge Egyetem Csillagászati Intézetének munkatársa "jelentős felfedezésnek" minősítette a Chandra eredményeit, ami az Astrophysical Journal-ban is megjelent. "Újabb megerősítése, hogy helyesen látjuk az univerzum kialakulásának alapvető szerkezetét" - tette hozzá.

Igor Liubarsky, a londoni Imperial College asztrofizikai csoportjának tagja szerint rendkívül értékes felfedezésről van szó. "Ez a sötét anyag közvetett bizonyítéka" - mondta.

A tudósok a galaxisok forgásából tudják, hogy egy magasabb gravitációs hatás munkálkodik az univerzumban, mely megmagyarázható a hagyományos látható anyag vonzásával. Spekulációik szerint a láthatatlan sötét anyag felelős a galaxisok viselkedéséért. Számos megfigyelési technika utalt már a jelenlétére. Egyes kutatók szerint ez a furcsa anyag egzotikus félatomi részecskék alakját veszi fel - eddig azonban még senkinek sem sikerült közvetlenül észlelnie.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Imre  
2002. aug. 17. 15:51 | válasz | #18
2002. aug. 16. 20:52 | válasz | #17
Joo az.. sose vagy egyedül..
Imre  
2002. aug. 16. 13:39 | válasz | #16
No ez sem en voltam. Ha csak nem szenvedek tudathasadasban. Sose lehet tudni.
Imre  
2002. aug. 16. 10:51 | válasz | #15
mi?
g1  
2002. aug. 16. 10:51 | válasz | #14
erdekes
Imre  
2002. aug. 07. 14:56 | válasz | #13
Nem vagyok teologus, de tobbektol is azt a velemenyt hallom, hogy Isten letenek kerdese nem kiserletileg eldontheto teny. Abbol, hogy fizikai torvenyekre alapozva igyekszunk megmagyarazni a vilag keletkezeset, meg semmi sem kovetkezik. Ennek az az egyszeru oka, hogy ha letezik is a szo szoros ertelmeben mindenhato Isten, akkor semmi sem cafolhatja azt az elkepzelest, hogy a vilagot ugy 6000 eve teremtette. A mindenhatosag miatt modjaban allhatott ugy elrendezni a vilagot, hogy 15 milliard evesnek lassuk. Ez egy cafolhatatlan kijelentes.

A sotet anyag lete nem csak abbol kovetkezik, hogy a Vilagegyetem mar sok milliard eve letezik, hanem a gallaxisok, gallaxishalmazok szerkezetebol is. Egyszeruen tul nagy a sebesseguk. Azon kivul, a Pioneer szondak megfigyelesebol is valami hasonlot lehet sejteni, mivel gyorsabban lassulnak a kelletenel. Ezt sugalja, hogy esetleg nagyobb a Naprendszer tomege a vartnal (a Nap es a bolygok tomegenek osszegenel).

Az intergallaktikus terben nagyon alacsony a gaz surusege. Az integallaktikus gazfelhok surusege ehhez kepest nagy. A szalak menten nagyobb a sururseg, de meg mindig csak reszecske per kobdecimeterben merheto. Ez meg azert eleg hig. A gallaxisok is a szalak menten helyezkednek el, azok anyaganak, tehat a surubb anyagnak a surusodesei.
Termeszetesen sugaroznak ezek a felhok a lathato tartomanyban is, csak nem latjuk. Ennek az az oka, hogy mas objektumok elnyomjak ezt a fenyt. Pl. nemreg keszult a feljavitott HST-vel egy olyan kep, ami az egbolt egy eddig uresnek velt darabjat abrazolta. Viszonylag rovid expozicios ido utan gallaxisok, gallaxishalmazok tomege jelent meg a kepen, hatalmas meglepetest okozva. Ha meg az uresnek tuno helyek is televannak gallaxisokkal, akkor eselyunk sincs ennek a halvany hatternek a kimutatasara. Persze, ez azt is mutatja, hogy meg nem eleg erzekenyek a tavcsoveink.
Masfelol, a gaz altal kibocsajtott sugarzas intenzitasa attol is fugg, hogy milyen frekvencian nezzuk. A magas homersekletu (millo fokos) gaz a legerosebben a rontgen tartomanyban sugaroz. Ez azt is jelenti, hogy ebben a tartomanyban a legkonnyebb eszlelni.

A muszerek pontossaga valamilyen. Ezt mindig figyelembe kell venni a meresek kiertekelesekor. Nyilvan ez a pontossag korlatozza a beloluk levont kovetkeztetesek ervenyesseget.

Azert ne felejtsuk el, hogy itt nem csak a csillagaszati megfigyelesekbol levont kovetkeztetesekrol van szo. A fizika egyes agai ugyanis osszeernek. Jelen esetben az a kozmologia es a reszecske fizika talalkozasarol van szo. A gyorsitos kiserletek alapjan el lehetett kesziteni egy modellt a reszecskek viselkedeserol. Ennek a modellnek vannak a reszecskek fizikajan tulmutato kovetkezmenyei is. Egy ilyen kovetkezmeny a cikkben emlitett szalas szerkezet. Vagyis nem egyszeruen egy felfedezesrol van szo, hanem egy elmeleti joslat igazolasarol. Mint ilyen, erositi a modell tovabbi joslatait is.
Yetike  
2002. aug. 07. 14:47 | válasz | #12
Az ott a képen úgy néz ki mint egy elcseszett mutáns a spawnból...
2002. aug. 07. 13:01 | válasz | #11
Morgen.

Hát lenne naperőmű meg veszélyes ipar a Holdon, idelenn pedig bőséges, tiszta energia, üzemanyagcellás autookkal.
ZIMI  
2002. aug. 07. 12:41 | válasz | #10
Ez gáz! :)
Azért "hiányzik" az univerzum 90 %-a, mert kimutatható, hogy jelenleg biztosan ismert tömeggel nem állhatna fenn milliárd évekig. Ez pedig zavaró, mert nem passzol az evolúciós koncepcióhoz, tehát mindenféle toldozás foldozás kell, hogy "megálljon" a modell. Ebből a szempontból (is) jobban megáll a teremtés modell: a világegyetem nyugodtan lehet "szétesőben", ha fiatal, nincs szükség titkos, nem látható és észlelhető, csak kisakkozható tömegre.
Aggályos kérdés: nem pontatlanok-e a messzi-messzi égitesteket vizsgáló műszerek megnyugtató következtetések levonásához?
Másrészt - Imre hozzászólására -, ha egy gázfelhő többmillió fokos gravitáviós gyűjtőmunkája nyomán, akkor hogy lehet híg? Miért csak ebben a tartományban sugározna, merthogy a csillagok is gázfelhők és frankón sugároznak - legtöbben - a látható tartományban is.
Falabu  
2002. aug. 06. 10:12 | galéria | válasz | #9
JÖnnek!!!!! én már érzem, hogy el fognak értünk jönni!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Rive  
2002. aug. 06. 09:24 | válasz | #8
#7: ott a pont...
Power  
2002. aug. 06. 07:53 | válasz | #7
Miért kellen jobban támogatni?
Miért mi lenne???????
Inkább a környezetvédelemmel kellene foglalkozni Bush úrnak.
Lame  
2002. aug. 06. 00:24 | válasz | #6
Ilyenkor idegesito, hogy nem tamogatjak jobban az urkutatast.
Kocsog bush is elmehetne a ...
Imre  
2002. aug. 05. 23:05 | válasz | #5
Sugaroz is, csak a rontgen tartomanyban. Ezt eszlelte most a Chandra. Azert csak most, mert nagyon hig, igy a kibocsajtott sugarzas intenzitasa is kicsi.
A magas homerseklet magyarazata abban keresendo, hogy a szalak gravitavioja magahoz vonza a kornyezo anyagot. A nagy sebessegre gyorsulo gazfelhok osszeutkoznek a szalak menten, amitol magas homersekletre hevulnek.

Az "egzotikus felatomi reszecskek" termeszetesen nem plazmat jelent. Ezek mind a mai napig ismeretlen reszecskek. A mibenletukre vonatkozoan jelenleg csak elmeleti talalgatasok vannak, de azok boven.
Gabest  
2002. aug. 05. 22:28 | válasz | #4
Most már értem miért sötét a világűr, tele van ilyen sötét anyaggal, szinte vágni lehet.
2002. aug. 05. 21:35 | válasz | #3
Morgen.
Lehet, hogy megint félreértek valamit, de ha ez a gáz ötmillió fokos, akkor nem kellene neki sugároznia? Mitől ötmillió fokosak ezek a gázfelhők? Egzotikus félatomi részecskék.. gondolom, nem plazma..
Mixi  
2002. aug. 05. 21:22 | válasz | #2
Én ebből az egészből egy büdös szót sem értek...
dowerg  
2002. aug. 05. 20:01 | válasz | #1
Akkor mostmár tudom, hova tűnnek el a fél pár zoknik