 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Ez igaz, de abba meg ok sem tudnak beleszolni normalis esetben, hogy milyen technikaval dolgozzanak a cegek. Az egyes cegeknek juttatott tamogatasok, megfeleloen megalkotott adok, stb. lehetnek a befolyasolas eszkozei.
|
Morgen.
Egy felügyelet nélküli, a szabadverseny szabályai szerint működő piacon bizonyos körülmények között ez igaz. A kormányok azonban a fenntartható, jelentősebb ingadozástól mentes ütemű fejlődés érdekében beavatkoznak a szintiszta evolúciós szabályok szerint működő piaci folyamatokba.
|
Ismered a jatek elmeletet? Ez kozgazdasagi kerdesekben (is) iranymutato. Ha egy ceg birtokaban van egy olyan modszernek, aminek a reven elonyhoz juthat a tobbiekkel szemben, akkor azt alkalmazni is fogja. Ot nem erdekli, hogy a masik tonkremegy, vagy ha igen, hat orul neki, mert igy nagyobb lesz a piaca, es igy a haszna is. Ha nem alkalmazna a modszert, akkor azt kockaztatna, hogy egy versenytarsa hamarabb lep, es igy lepeshatranyba kerul. Ez biztos veszteseg, mig a masik eset majdnem biztos nyereseg. Nem jotekonysagi intezmeny.
Hasonlo okokbol nem mukodik a felvezetogyartok azon egyessege, hogy ket evente vezetnek be ujabb gyartastechnologiakat. Napjainkban ez altalaban egy-masfel ev.
|
Ezzel az erovel a neutrinok ellen is vedekeznunk kene, hiszen HA kolcsonhatasva lep egy elektronnal vagy egy atommaggal, akkor ugyanolyan hatasai lehetnek, mint a tobbi sugarzasnak. Viszont annak a valoszinusege, hogy ez bekovetkezik, gyakorlatilag nulla. Vagyis a sugarzas altal a szoveteknek atadott energia, illetve a letrehozott mutaciok szama nulla. (Az elso a sugarbetegsegert felelos, a masodik a hosszutavu hatasokert, mint pl. a rak.)
|
Mh.. tudatlan vagyok.. még milyen alapú lehetne a gazdaság..?
|
Egy picit gondolj bele (az összeesküvés elméleteket most félretéve), hogy mi minden függ ma egy ország gazdaságában az olajtól (hány embernek kellene új állást találni/biztosítani, hány embert kellene átképezni mert az új erőműből a nagyfokú automatizáltság és hatékonyság miatt elég egy, valamint a muki jelenlegi tudása az új technológiába nem integrálható). Szerencsétlen esetlen alapos gazdasági válságot (a közelkeleten pedig totális gazdasági összeomlást) okozna az "on fly" bevezetés. Na jó, totálisat nem , mert a műanyagipar még mindig használ pl. földgázt. Egyetlen esetben lehetne ezt megvalósítani, ha a földi gazdaság nem pénz alapú lenne (ez viszont utópia).
|
Ezzel azért vitatkoznék. Itt nem pusztán arról van szó, hogy kölcsönhatásba lép-e az emberi szervezettel az adott gamma foton, hanem arról, hogy milyen elváltozásokat okozhat a biokémiai folyamatokban ha mégis kölcsönhatásba lép.
|
Az hagyján, de ha sugár tengelye elmozdul ilyen távolságból, akkor lazán meg fog sülni több száz négyzetkilóméternyi területen minden.
|
Atom!
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok?
Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve?
GEŐŐ
|
a mikrohullamokrol csak annyit, hogy meg ha fokuszuszalom is oket, egy muholdnak eleg nagy a mozgasszabadsaga.... szal baromi stabilan kene ahhoz tartani, hogy mindig ugyanoda celozzon... egy homoxem az urben, es maris az 50 km odebb levo varost perzseli fel... szal ezt a mikrot szerintem ugy el lehet felejteni ahogy van, mert veszelyesebb meg az atomnal is....
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Valoban mar vagy harminc eve mondjak, hogy tiz ev mulva. A kulonbseg az, hogy mar sikerult elerni, hogy a fuzio soran tobb energia keletkezik, mint amennyit a plazma felfutesehez be kell fektetni.
Brom helyett bor, Kurcstov helyett Cserenkov. Elvben mukodne, de jelenleg meglehetosen nagy lenne a tarsadalmi ellenallas egy ilyen megoldassal szemben.
|
Majdnem igazad van. Csakhogy ha ket deuterium atommag fuzional, az esetek feleben helium-3 keletkezik es egy neutron, mig az esetek masikfeleben radioaktiv tricium es egy proton. A neutron kivalon alkalmas mas radioaktiv izotopok eloallitasara. Szerencsere a tricium konnyen reakcioba lep a deuteriummal, amibol egy helium-4 szuletik, es egy neutron. A fuzional elsosorban ezek a neutronok okozzak a radioaktivitast.
Az viszont igaz, hogy a fuzio lenyegesen kevesebb radioaktivitast okoz, mint a maghasadas. Olyasmi a helyzet, mintha egy hagyomanyos, es egy katalizatoros autot hasonlitanank ossze szennyezoanyag kibocsajtas teren.
|
Az a hideg fuzio volt. Akkor arrol volt szo, hogy ket kutato szerint elektrolizis kozben sikerult fuziot letrehozniuk. A dolog szepseghibaja csak az volt, hogy olyan nagy reszecskefluxusrol beszeltek, hogy attol mar sugarbeteseget kellett volna kapniuk.
A sikereket tokamak nevu berendezesekkel ertek el. Ez ugy nez ki, mint egy uszogumi. A cso kozepso reszen van a palzma, aminek szaz millio fok a homerseklete. A magas homerseklet miatt magneses terrel kell tavoltartani a faltol.
|
Az egesz dologban ez lenne a legkisebb muszaki problema. Megoldhato, nincs fizikai akadalya.
|
30éve is azt mondták hogy 10 év múlva fuzió - nem gond, de ha nagyon begizdulunk az egész világunk ólomból fog állni;) Ugye?
MEllesleg a gejzír projectról hallott valaki? Ásnak egy gödröt bebetonozzák, jó mély persze, moderátornak vizzel feltöltik és belehelyeznek hasadóanyagot, amit a vízbe kevert bróm(?) -al tartanak méginkább kordában, azaz ha vegyileg kivonják belőle megindul a folyamat és ez foróvizet termel, mivel elég mély a víz a felszínre nem jut sugárzás (csak fényjelenség - kurcsatov sugárzás?) így biztonságos, költsége kicsi, pár évenként kismennyiségű hasadóanyagot kell kicserélni benne, ha a víz elfolyik földrengés meg valami miatt azellen lehet védekezni - ezzel városokat lehetne fűteni, ausztriában állítólag van is egy-két ilyen, fizikatanár mesélt ilyet, logikusnak logikusnak hangzik - kérdés télleg jóltájékozott-e? :D
|
Attól függ milyen elemeket használsz. A sima hidrogén (procium) és a kettes tömegszámú hidrogén (deutérium) alkalmas anyag, mellékhatások nélkül. A Napban keletkező csekély radioaktivitást is a "nem tiszta" anyagok okozzák, illetve olyan anyagok, amelyek nem elég stabilak, és maghasadás lép fel.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
a kis rádioaktivitás is rádioaktivitás...
-Thirty seven. My girlfriend sucked thirty seven dicks!
-In a row?
|
Ma már nem csak egy vitás elmélet a magfúziós eljárás?
Pár éve legalábbis Amerika legnagyobb koponyái tiltakoztak a jelentett kutatási esetek hitelességét vitatva. Persze a legtöbb a melegfúziós kutatásokra kapott sok-sok dollárocskáját féltette.
Ezekszerint a kösza elmélet valósággá vált/válhat? Az azt jelentené, hogy 1 fúziós erőmű egész országokat lenne képes ellátni...
|
10-20km magasból kábellel? Apám, kicsit a műszaki egyetemre is iratkozzál be. Javaslom a mechanikai technológia tanszék anyagismeret csoportját...
|
Egyreszet az ELTE TTK fizikus illetve csillagaszat szakan, masresze csak ugy jott :-)
|
A Nap is termel radioaktiv sugarzast. Sugaroz alfa, beta es gamma reszecskeket egyarant. Az elso ketto nem okoz kulonosebb gondot, mivel toltottek, igy a Fold magneses tere vedelmet nyujt ellenuk. Igazan nagy veszelyt csak napkitores eseten jelentenenek. Egyebkent nyugodtan lehet setalni pl. a Hold felszinen helyi delben is.
Gamma-tartomanyban viszonylag gyengen sugaroz a Nap, raadasul a sugarzas nagy athatolokepessege miatt nem tul veszelyes. A nagy athatolokepesseg azt jelenti, hogy nehezen tud kolcsonhatasba lepni az anyaggal, igy keresztulmegy rajta, minden kolcsonhatas, tehat baj okozasa nelkul.
|
ez szep, hol tanultad? :)
|
Tekintve, hogy az energiatalakitas hatasfoka soha sem eri el a szaz szazalekot, mindig keletkezik hulladekho is. Hatarozottan nem tenne jot a magas hegyeket borito hotakaronak.
Egy sivatag kozelsem olyan kihalt videk, mint azt altalaban beallitjak.
Ha rajtam mulna, inkabb egy leghajora szerelnem a foldi egyseget, es felemelnem tiz-husz kilometer magassagba. Onnan az elektormos aramot mar egy egyszer kabellel lehetne a felszinre juttatni.
A legjobb az lenne, ha megtanulnank takarekoskodni az energiaval. A jelenlegi eromuvek hatasfoka altalaban 30-40 %, ami nem tul jo. Es azzal az arammal sem banunk takarekosan, amit megtermelunk.
|
Ez csak reszben igaz. A fuzio soran mindig keletkeznek neutronok is, a nagyenergiaju hidrogen izotop es helium ionokrol mar nem is beszelve. A hidrogennek is van egy radioaktiv izotopja, a harmas tomegszamu tricium, amelynek 12,3 ev a felezesi ideje. A heliumnak ket radioaktiv izotopja van, a hat illetve nyolc tomegszammal, ezeknek azonban igen rovid a felezesi ideje (0,8 es 0,6 s). Ha ezek az izotopok (elsosorban a tricium) kikerulnek a kornyezetbe, azok veszelyt jelenthetnek az elovilagra. (Mivel kisenergiaju beta-sugarzast bocsajtanak ki, nem olyan veszelyesek, mint a nehezizotopok.) A radioaktivitas jelentos resze azonban a szerkezeti anyagok felaktivalodasa miatt jon letre. A nagyenergiaju konnyu ionok es neutronok ugyanis be tudnak hatolni az atommagokba, es igy magatalakulast tudnak letrehozni. Szerencsere a jonak igerkezo anyagok (szilicium-karbid) eseten olyan izotopok keletkeznek, amelyek viszonylag gyorsan artalmatlanna valnak (eltekintve a C-14-tol, amelynek a felezesi ideje kb. 5800 ev).
Egyebkent az elso eromuvek 10-20 ev mulva mar mukodhetnenek, ha lenne penz az elso fel-eromuvi kiserleti reaktor megepitesere. A jelenlegi kiserleti berendezesekkel ugyszolvan mindent elertek, amit lehetett. Az alpkutatas lenyegeben vegetert.  |
Radioaktív sugárzás csakis és kizárólag atommag-hasadás esetén keletkezik. (alfa, béta, gamma-sugárzás) Bizonyos sugárzások (pl. a röntgen-sugarak, amelyek az elektronhéjban keletkeznek) teljesen más eredetűek.
A fúziós erőmű nem radioaktív. A fúziós bomba (a'la Teller Ede) is csak azért az, mert a belsejében egy kisebb, hagyományos maghasadásos atomtöltet indítja el a bomba köpenyében lévő anyag (pl. deutérium) fúzióját.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
nemtom pontosan de nap is termel nem? Attol meg nem kellene meghalnunk. Aki ert hozza dobja be az infot pls
|
Hello Imre!
A mikrohullámot fókuszálni is lehet, és pl. a a nevadai sivatagban, vagy az Alpok egyik fennsíkján
nem okozna túl nagy problémát.
"A fuzios reaktor is termel radioaktivitast." Ezt kérlek magyarázd el, hogyan tenné? A Nap is egy fúziós erőmű, de már rég nem lennénk, ha radioaktívitást is sugározna.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
Ez a mikrohullamos dolog nagyon szepen hangzik, csak senki sem gondolja vegig, hogy mit is jelent. Az energia ilyen tovabbitasa azzal jar, hogy az erintett meglehetosen nagy teruletre elo ember vagy allat be nem teheti a labat vedooltozet nelkul. Ha berepul egy madar a terulet fole, mire leer szep ropogosra sul.
A fuzios reaktor is termel radioaktivitast. A kulonbseg az, hogy nem az egestermek lesz radioaktiv, hanem a szerkezeti elemek. Ami megis elony az az, hogy az anyagok megfelelo megvalasztasaval elerheto, hogy nehanyszor tiz ev alatt lebomoljanak a keletkezo instabil izotopok.
|
Egy modern vegyiuzem legalabb is pont ennyire veszelyes, ha nem jobban. Pl. az indiai Bopalban egy vegyiuzemben bekovetkezett katasztrofa emberek ezreit erintette. Ha jol emlekszem a tobbseguk megvakult.
Az uzemanyagcella egyfajta energiatarolo berendezes. Azt az energiat, amit kiveszel belole valahol mashol bele kell tenni. Az mar kozombos, hogy az energiabol hidrogent allitasz elo valahogy, vagy alkoholt.
|
De addig is kénytelenek leszünk hagyományos atomerőműveket építeni. Amikor a WTC-be csapódtak a terroristák által eltérített gépek, nekem is bevillant, mi lett volna hogyha atomerőműre zuhannak...úgyhogy hajrá fúzió!
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
A legjobb megoldás a fúziós erőművek kifejlesztése, vagy az űrbe (Holdra) telepített napcellás rendszer lenne, ahonnét mikrohullámon sugároznák le a termelt energiát a Földre. Persze ez utóbbi iszonyatosan sokba kerülne. A fúziós erőműveket talán már a század közepén be tudnánk indítani (ahol is ugyebár nem keletkezik radioaktívitás, tekintve hogy fuziónáló (egyesülő) atommagok adják az energiát, ellentétben a jelenlegi maghasadásos nukleáris erőművekkel)
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
Csak amikor Bin Laden mutogatja az öklét, akkor minden ország be van szarva, hogy csak el kell találnia véletlenűl valaminek az atomerőművet, és akkor jóéjt. Csak egy kérdés. Az üzemanyagcella nem környezetbarát?
http://saltwater.try.hu
http://livesets.try.hu
|
és a sziget végén mindenki sugárzó arccal megy haza...
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
IBM, Honda: Szófogadó autók
Újabb aszteroidaveszély leselkedhet ránk
Fájdalomcsillapítás csigaméreggel
