 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Most keresik a nyomait. A becsapodaskor keletkezo rengeseket eszleltek. Latatlanban ugy egy meteres lehetett, egy kettes faktor elejeig, de abban majdnem biztos vagyok, hogy tiz meter alatt volt.
|
Üdv..
Az RTL Klub híradója szerint valami nagyobb égi tünemény hullott le ma Szibériában. Tudtok erről valamit?
|
Ha az Jeges-tengerbe csapodna, akkor atszakitana az amugy sem tul vastag jeget, es a tengerben folytatna az utjat. Befigyel minimum egy jo kiados kis szokoar. Az Antarktisz jeget is minden tovabbi nelkul attori, es eleri a talajt. Egy krater jon letre, kozben sok por es vizgoz kerul nehanyszor tiz kilometeres magassagba. Az arnyekolo hatas miatt a nuklearis telhez hasonlo jelenseg jon letre. Ez a Jeges-tengeri becsapodas eseten is megtortenhet, ha eleg nagy a kisbolygo. Nem annyira a kozvetlen hatas jelenti a veszelyt, mint az idojaras teljes atalakulasa. A nehany kilometeres egitestek akar evszazadokig-evezredekig tarto sotetseget is okozhatnak. (Legalabbbis ezt allitjak, de kisse ketlem. Ha ez igy lenne, akkor a novenyi elet teljesen elpusztulna. Inkabb felhomaly, vagy valami hasonlo johet letre.)
|
Jó kérdés. Gőzöm sincs, mi történne :)
|
Morgen.
Kolleganőm kérdése: mi történik, ha a kisbolygó vagy az üstökös a sarkokat porító jégsapkákra zuhan? Jool gondolom, hogy ez lenne a legszerencsésebb eset?
|
Továbbra is kénytelen vagyok fentartani, hogy odaküldeni egy-két atomtöltetet messzemenően gazdaságosabb megoldás...
Az az 50-100 kiló por alakban sem jelent semmit... Ez olyan, mintha 10 kilométerről próbálnál meg sörétes puskával beverni egy szöget. Végülis van rá esély, de nem ez a leghatékonyabb megoldás...
|
Kivéve, ha a lőszer nagy terülten terül szét. Pl. a kilött lövedék pályára állítás után szétesik és a belselyében található 40-50 kg por (esetleg tenyérnyi kődarabok) folytatja útját a cél felé. Így ugyan tovább tart az elpusztítása (kisebb a becsapódó tömeg aránya, viszont nagyobb a találati valószínűség). A lövések száma pedig csak attól függ milyen gyorsan képesek belapátolni "peon"-ok a kőzetet az ágyúba. Mivel ebben a cuccban a lőszer kivételével nincsenek mozgó alkatrészek és súrlódás (a csőben pedig a súrlódás mentességet az elektrosztatikus mező biztosítja), meghibásodás max. az erőműben vagy a szupravezető tekercsekben keletkezhet. Így szerencsés esetben akár hónapokon keresztül is lehet folyamatosan tüzelni a stuffal (persze csak a közelítési szakaszban, távolodó célra nem sok értelme lenne lövöldözni).
|
Az elkövetkezendő 100 évben, amíg ez gondot jelenthet az emberiségnek (utána vagy a technikai fejlődés, vagy a visszafejlődés ugyis megoldja ilyen jellegű gondjainkat), max. 2-3 aszteoridára számíthatunk, de az már nagy 'mázli' lenne.
Ez a 2-3 aszteroid igényel tfh. 30 kilövést, kilövésenként 100 megatonnás robbanófejekkel.
Mire a holdon (ha az űrben építesz, akkor az az első sorozatnál elszáll :) ) felépítesz egy ilyen bázist, az ca. 300 kilövés...
Arról nem is szólva, hogy nem olyan könnyű naprendszerbeli keretek között mozgó pozícióból mozgó, pár kilométeres céltárgyra lőni, több millio kilométeres távolságból... Ez a móka erősen igényli a pálya utólagos korrekcióját, akkor pedig lemondhatsz a nagy torkolati sebességről...
|
Kicsit visszakanyarodnék a korábbi beszélgetésekhez. Tudjátok, én azt nem értem, hogy miért a legbonyolultabb megoldásokat akarják felhasználni a védekezéshez, mikor a legkézenfekvőbb ötlet a kezük ügyében van. Ennyire régen lett volna az SDI program?
Még a program keretében készült egy "tömeg gyorsító", amit ballisztikus rakéták elhárítására terveztek (a gyökerei pedig a náci Németország szuperfegyver kísérleteihez vezethetők vissza). A rendszer lényege az volt, hogy a löveg elektrosztatikus mező segítségével szinte bármilyen anyagot (fém, műanyag stb.) képes volt nagy sebességre (2 km/sec és e fölött) gyorsítani és kilőni. Az egyetlen hátránya az igen magas energia igény volt. Nem kellene mást tenni mint egy (vagy több) ilyen gyorsítót megépíteni pl. Hold felszínén. Itt nagy felületű napelemekkel vagy nukleáris erőművel biztosítható lenne az enegia ellátás, illetve a Hold kérgéből korlátlan mennyiségben, kis ráfordítással helyben elő lehetne állítani a lőszert (szinte csak be kellen lapátolni a hold kőzetet az ágyúba). Ráadásul ez a löveg nem nukleáris robbanásokkal, hanem a lőszer (kődarabok) kinetikus energiájával végezné a rombolást (a mai technikai szint mellett a lövedékekkel 5-10 km/sec torkolati sebesség elérhető lenne). Tehát nem kellene mást tenni, mint az aszteriodát a közeledési ciklusban megszórják nagy mennyiségü, 40-50 kg-os kődarabbal, amik az évek során lassan szétforgácsolják a célpontot (elvégre most van idő, nem szükséges rögtön az első sorozattal szétlőni a célpontot). Magát a löveget pedig később más célra is hasznosítani lehetne, hiszen kisebb gyorsulással műholdak vagy űrhajók is indíthatók vele a Hold felszínéről (hála az alacsony szökési sebességnek).
Mindezt meg lehetne építeni Föld körüli pályán is, de itt macerás lenne az erőmű felépítése és lőszer feljuttatása a keringési pályára (viszont a célzástkevésbé befolyásolná a Hold forgása).
 |
Az Europa jege pont ugy viselkedik, mint a Fold kerge azzal a kulonbseggel, hogy a kereg alatt minosegileg koulonbozo anyag van. A Fold kerge alatt lenyegeben szilard, csak lassan folyo kozet van, mig az Europa kerge alatt egy folyekony ocean. A ket felszin kozotti elteres elsosorban erre vezetheto vissza.
|
:D 'javasolnék' :D
Mintha szavam lenne a dologban :D
|
Az európa max. 30km vastagságú jege képes pl. eltörni az árapály-erők hatására: a felvételeken sok rianás látható. Gyanítom, egy 30km vastag kőzetrétegben nem így működik a dolog...
A jég megfolyásának a sebessége pusztán hőmérséklet és nyomás kérdése. Egy becsapódásnál mindkettőből van bőségesen.
Azok a bombák hat és tíz tonnás jószágok voltak, 5-6 kilométeres magasságból ledobva: nagyjából hangsebességgel csapódtak be. Így is sok gond volt a megfelelő köpeny előállításával: ha beton ellen használták őket, sokszor egyszerűen széttörtek.
Emiatt ( a világűrbeli sebességekhez képest viszonylag kicsi becsapódási sebesség miatt) inkább fékezéshez kellene külön fokozat, nem a gyorsításhoz...
Mindenesetre én hasonló esetben inkább több felszíni (felszín közeli) robbantást javasolnék, valami egyszerű, olcsó, könnyű 2 fázisú bombával, minél korábban. Olcsóbb, kevesebb a hibalehetőség...
|
Lehet, hogy a jeg megfolyik nagy nyomas alatt, de ez azert eleg lassu folyamat, kenesrol meg nincs sok erteleme beszelni nehany kilometer per masodperces sebesseg mellett (igencsak szuperszonikus). Raadasul mindez csak meghatarozott homersekletig mukodik, az Europa mar tulhdeg ehhez. Osszessegeben az Europa jege eleg hasonlo lehet a szokvanyos kozetekhez. De ezt mutatjak a felszinen talalhato kraterek is.
A meszko lenyegesen tomorebb szerkezetu, mint a kisbolygok anyaga.
Apropo, vajon mekkora sebesseggel csapodnak be ezek a bombak?
Nem vagyok biztos benne, hogy mindent osszevetve becsapodassal kellene elerni egy kisbplygo melyebb retegeit. Az Europanal azert mukodhet a dolog, mert eros gravitacios tere van, igy jelentos sebessegre tehet szert a szonda minden uzemanyag-felhasznalas nelkul is. Kisbolygok eseten egy kulon fokozatra lenne szukseg a gyorsitashoz. Akkor mar kedvezobbnek tunik egy furoberendezes.
|
#90: nem találtak még kráterből vett fúrómagban meteorit-törmeléket. Szimplán azért, mert a becsapódás során a meteor anyaga gyakorlatilag teljes egészében távozik a helyszínről, nem szilárd, nem felismerhető formában.
Másrészt, az eredeti kérdés a mostani, két kilométeres példányra vonatkozott. Az meg biztos, hogy nem fogja átszakítani a földkérget.
A jeget (a maga összetett kristályszerkezet-változásaival, nagy nyomás alatti megfolyásával, hatékony belső kenésével) ne hasonlítsd a kőzetrétegekhez. Nem egy kategória.
A jelenlegi bombák, elektronika és egyebek nélkül, egyszerű gyújtóval képesek max. 20 métert megtenni mészkőben, vagy 30m körül talajban. Ekkor még egyben marad a köpeny. Ezen felül már csak plazmaállapotban képes előrehaladni.
|
Igen, ez a megoldas. A radioaktiv tormelek csak akkor jelenthet gondot, ha a Foldhoz tul kozel tortenik a robbantas. Persze, a Foldtol tavoli robbantas eseten is tortenhetnek bonyodalmak, amelyek radioaktiv meteorrajt eredmenyezhetnek. Megfeleloen kivitelezett robbantas eseten (kelloen nagy energia felszabaditasa, lehetoleg egyszerre) ennek a veszelye minimalisra csokkentheto.
Mint Balint irta, az altal emlitett bomba egyszeru hidrogen bomba, azaz ketfazisu bomba. Az ilyen bombak is termelnek radioaktiv izotopokat, de nem olyan sokat.
Azert hadd jegyezzem meg, hogy a megsemmisites nem biztos, hogy a legjobb megoldas. Sokkal olcsobban megoldhato a palya kismerteku megvaltoztatasa, mint a kisbolygo anyaganak teljes szetszorasa, vagy elparologtatasa.
|
Meg valami. Az, hogy egy meteor atszakitja egy bolygo kerget, meg nem feltetlenul jelenti azt, hogy bazalt arasztja el a kratert. Ehhez az szukseges, hogy a keletkezo krater melysege legyen nagyobb kereg vastagsaganal. Ezt pl. az Europan lehet jol megfigyelni.
Ha mar az Europat emlitettem. Mostanaban sokan gondolkoznak rajta, hogy hogyan lehetne atjutni a hold jegburkan, ami min. 3-4 km vastag. Nem egy tanulmany becsapodasos leszallast javasol. Ha ilyen vastag jeget at lehet torni (?) ugy, hogy a szonda mukodokepes maradjon, akkor egy kisbolygo anyagaban is megteheto szaz meter nagysagrendu tavolsag. (Felteve, hogy a szenes kondritok koze tartozik, azaz az anyaga osi, nem olvadt meg, es kristalyosodott at.)
|
Kanyarodjunk egy kicsit vissza a megelőzéshez. Ez az aszteroida 2,2 évenként "közel jön" a Földhöz. kb. 1 esetleg 2 kör után tuti biztosan kiszámítják, hogy belénk jön-e 17 év múlva, vagy nem. Mivel hogy pályájának elég nagy részét ismerni fogják már.
Ha az jön ki, hogy "találkozunk", akkor nem kell megvárni az utolsó évet, amikor már csak közelít felénk és aztán becsapódna, hanem már jóval előtte, amikor megközelít minket (kb. 7-szer) el lehetne rajta helyezni a szükséges technikát. Ha ez bombát jelent, akor azt fel lehet akkor is robbantani, amikor távolodik a Földtől és messze van. A radioaktív törmelékek nagy részét "begyűjtenék" a bolygóink, így a Földre már nem jutna vissza sok.
Ez egy ötlet a radioaktív törmelékre. Imre vetette fel ezt a problémát. Mi a véleményed a leírtakról?
Van még egy kérdésem. Mi van akkor ha hidrogén bombát (vagyis "fúziós" bombát) robbantanak fel?
|
Olyannyira atszakithatja, hogy Del-Afrikaban megtalaltak egy osi kontinens egydarabjat, ami 90 fokkal fordult el. Marmint, hogy a laba feljott a felszinre.
Altalaban a nagyobb meteoritok teljes egeszeben eltemetodnek a becsapodas utan.
|
Nos, ha átszakítja, akkor a környéken nem a szokásos, félig-meddig megolvadt törmeléket találták volna, hanem bazaltot, sokat (Egyesek itt szokták emlegetni az Indiai bazalt-képződményeket. Szerintem viszont erre nincs bizonyíték.)
A nagy mélységben található törmelékdarabokról mondj le. Az ilyen jellegű becsapódásoknak sokkal több közük van a hidrodinamikához, mint a mechanikához. Semmilyen törmelékdarab nem képes túlélni a becsapódáskor létrejövő körülményeket. E téren legföljebb a tektitek jelenthetnek valamit, már ha te a finomra porlasztott szilikát-olvadékot maradványnak tekinted.
|
Ez nyilván az aszteroida szerkezetétől függ. Néhányuk átlagos sűrűsége csak kétszerese, mint a vízé. Ha nehezebb esettel van dolgunk, tényleg fúrni kell. Hozzáteszem, fúrni lehet brutálisan is: kis behatolási mélységű bombák lánca lyukat robbanthat az aszteroidába, amibe végül nagyobb tölteteket küldünk. Persze ez nagyon jó vezérléstechnikát igényel, egy erősen pörgő aszteroidánál nehéz megoldani. De ezer töltetet indítva valamelyik csak jó lesz... :)
|
Honnan tudod, hogy nem szakította át? Egyáltalán, hogy definiálod, mit jelent átszakítani? :) Majdnem biztos, hogy több kilométer mélyen is találnál meteoritdarabkákat a becsapódás után, már ha lenne alkalmad keresgélni. Kérdés, milyen mélyre nyúl le a becsapódás hatása.
|
Nézd meg az alábbi linket: http://nuketesting.enviroweb.org/hew/Library/Effects/UndergroundEffects.html. Itt leírják, hogy a Sedan krátert a visszahulló anyag töltötte fel. Üreg bizony képződik, egy 100 kt-ás töltetet 800 méter mélyen robbantva egy kb. 45 méteres üreg keletkezik, de különböző variációk vannak a robbantás mélységétől függően stb. Egyszer láttam is képet, ahol bementek egy ilyen robbanási kamrába, de persze lehet, hogy valamelyik fölötte képződött üreget látogattak meg.
Ezek a nagy bombák nem feltétlen háromfázisúak. A nagy szovjet bomba pl. kétfázisú volt, ezért volt olyan tiszta. Ha köpenyezik, a robbanóereje elérte volna a 100 Mt-át is, ezért dicsekedett Hruscsov hogy nekik már van ilyen. Egy ilyen bomba több radioaktivitást nyomott volna a légkörbe, mint az összes addigi kísérlet.
|
Nem szakítja át. Az ősidőkben több olyan becsapódás is előfordult, amihez képest ez a 'kis' két kilométeres pédány elég kicsinek számít: ha jól emlékszem, egyes nagyobb kráterekhez kapcsolódó aszteroidák méretét 10-20 km-re becsülték. Egyik sem volt képes átszakítani a földkérget.
|
Szép lenne, ha így lenne... sajnos az anyagi jellemzők nem lineárisan skálázódnak: ami kicsiben ilyen vagy olyan, nagyban sajnos már nem feltétlen. Hasonlatodnál maradva, ha egy hangya ugrik le a tizedikről, ő túléli, míg te aligha. Ha a filmekben makettekkel modelleznek egy összeomló hidat, a hidat mindig valami könnyen deformálható fémből csinálják, mert ha acélból lenne, inkább pattogna amikor leesik :) Mindez azért, mert a súly a térfogattal (köbösen), míg a szakítószilárdság a jellemző felületek méretével (négyzetesen) változik. Nagy méreteknél és energiáknál az anyag szilárdsága korántsem annyira jó, így könnyen előfordulhat, hogy átszakítja a kérget. Persze lehet, hogy valami más effektus ezt megakadályozza, valami szagembert kellene megkérdezni.
|
#79: az a 'laza' anyag többnyire közetet jelent. A vas-nikkel meteoritok valóban viszonylag ritkák, de a többinél is figyelembe kell venni, hogy néhány tíz méter mélység semmit sem jelent: annál mélyebbre pedig egy _ép_ robbanófejet nem juttathatsz egy veterán (értsd: sok ütközést túlélt, szilárdságát meggyőzően bizonyított) aszteroidába...
Ugyanez az akadálya a bombahajtómű felszín alatti alkalmazásánál: túl sok pluszsúlyt jelent a megfelelő becsapódásálló köpeny. Egyszerűbb, ha két (három) bomba megy.
|
Ha emlekszel meg a Cserepes fele eloadasra, akkor ott valoban arrol volt szo, hogy a kopeny anyaga folyik, de nem eppen hetkoznapi folyadek modjara. Nagyon lassu a folyas, normal idoskala mellett szilardnak tekintheto az ottani anyag. Hetkoznapi ertelemben folyekonynak csak a legbelso, 5000(?) km-nel melyebb resz mondhato.
Ennek ellenere, ha a felszini retegeket eltavolitja egy meteorit-becsapodas, a nyomas hirtelen csokkenese miatt biztos, hogy robbanasszeru jelensegek kovetkeznek be.
|
Na, kijön velem megnézni a világvégét? :)
|
a musort erdeklodes hianyaban elhalasztottak 2060-ra :>
|
A kisbolygok egy jelentos reszenek meglehetosen laza az anyaga. Ez egyreszt jo is, mivel konnyu nagy melyseget elerni pl. a becsapodasos technikaval, masreszt a rengeshullamok terjedese szempontjabol kifejezetten rossz. A Marsra mar kuldtek (volna)hasonlo elven "leszallo" szondakat, csak sajnos sikertelen volt az inditas (Marsz-96).
A bombahajtomunel az a cel, hogy a felszin alatt robbanjon a toltet. Igy el lehet erni, hogy az energiajanak kb. 50-70%-a hasznosuljon. Ld. Orion-terv. Ott 80-90 meter atmeroju felgomb alaku reakciokamrat terveztek.
|
nah, az amcsik már meteorral akarják kifüstölni oszamát? :))
|
Hm. Ha nukleáris töltettel akar valaki szétrombolni egy kisbolygót, akkor annak fúrnia kell...
A nukleáris robbanások pusztító ereje nagyrészt a lökéshullámnak köszönhető, maga a (hő- és egyébb) sugárzás önmagában csak nagyon kis területen belül rombol. A lökéshullám kialakulása közeget feltételez -> az űrben az atomfegyverek csak nagyon kis hatásfokkal használhatók. Persze, ha valaki a felszín alatt robbant, akkor van valamekkora lökéshullám, de a robbanás akkor is a könyebbik úton fog 'kifújni': értékelhető eredmény eléréséhez nagy mélység szükséges.
Ezt a mélységet nem lehet becsapódással elérni: a robbanófejnek túl kell 'élnie' a becsapódást, márpedig felhívnám a figyelmet arra, hogy a különböző 'bunkerromboló' bombák csupán plazmaállapotban érik el az előírt behatolási mélységet - ez egy atomtöltet esetén nem túl kedvező helyzet...
A másik esetben (atomtöltet, mint hajtómű) az a lényeg, hogy a fegyver a felszíntől minél kisebb távolságban robbanjon: azonban így is a felszabaduló energiának maximum a fele érinti a kisbolygót, a többi az űrbe távozik, haszon nélkül. Nagy kérdés, hogy mennyivel kell korábban észlelni a veszélyt, hogy megfeleleő hatásfokkal lehessen beavatkozni?
Márcsak azért is, mert a viszonylag hatékonyabb szétrobbantás több kisebb aszteroida keletkezésével jár együtt, amiknek a pontos pályameghatározása további heteket vesz igénybe... |
Nem hiszem, hogy itt a visszahullo tormelek toltotte volna fel a godrot. Ehhez tul szabalyos. Sokkel inkabb arrol lehet szo, hogy a keletkezo rengeshullamok eleve igy loktek ki az anyagot. A mateorkraterek kialakitasat is hasonlo hullamok vegzik.
A masik, hogy a robbantas helyszinen nem nagyon alakulhat ki ureg, mivel - normal esetben - nincs hova tavoznia az eredetileg ott levo anyagnak. Az biztos, hogy megolvad, elparolog, de nem igazan tud elszokni. Persze, azert nemileg tomorodhet a kozet, ha olyan a szerkezete.
Attol tartok, hogy jelenleg az ilyen nagy bombak haromfazisu bombak, azaz jelentos mennyisegu uran-238 izotopot tartalmaz a kopenyuk. A fuzio soran keletkezo nagyenergiaju neutronok hatasara az uranbol igen nagy aktivitasu hasadvanyok, es transzuranok keletkeznek. Ez azert "jo", mert a fuzio tul "tiszta", azaz csak keves radioaktiv anyagot eredmenyez. Ugyanakkor a bombak celja nem csak a kozvetlen pusztitas, hanem a celterulet hosszu idore valo hasznalhatatlanna tetele is. Ez valoszinuleg foleg a nagyobbakra ervenyes.
Nem biztos, hogy egyetlen toltettel kell megsemmisiteni egy kisbolygot. Sokkal hatasossabbnak tunik a tobb kissebb. Raadasul hiaba vannak olyan raketak (Energia, Satrun V), amelyek elvileg akar 30-50 tonnat is szokesi sebessegre tudnak gyorsitani, ez keves. Szukseges egy olyan egyseg is, amivel a hasznosterhet celhoz lehet juttatni. Ilyen fokozatok (pl. az orosz Fregat) leteznek, hasznalnak az eggyel kisebb raketakhoz (Arian-5, Titan-4, Proton), mig a legnagyobbakhoz nem.
A szetrepulo "soret" akkor veszelyes, ha tul keson eszleljuk a kisbolygot, es ezert keson, igy a Foldhoz kozel tortenik a tuzijatek. |
De van egy kivitelezhető ötletem. Egy ember ha felülről dobják eltud kapni 10 kilót.(többet is,de ennyit biztos) Kivezénylünk 1 milliárd embert,akik berogyasztott lábbal állnak,s amint jön a meteor elkapják,hogy ne csakódjon be. Csak nem több a súlya,mint 10 milliárd kiló?:)))
|
A legtöbben abba halnának bele ami a becsapódás után történne.Hosszú hónapokig nap nélkül nemsok élőlény bírja pláne nem a fotoszintetizáló testvéreink. És onnantól már minden emlős szívhatja (szó szerint).
Ha jól amléxem amikor a dínoszauroszoknál csapódott be akkor a légkörnek kb 20%a volt oxigén és akkor csökkent le a mai kb 12%ra és igencsak millió évekkel ezelőtt volt.
Persze ezernyi más körülmény is közrejácchat pozitív vagy negatív irányba.Mindenesetre azthiszem kapnának a csótányféleségek egy nagy esélyt hogy ők legyenek itt a következő civilizáció mimeg mennénk a múzeumba a t-rex mellé.
|
És még ma is mérnek, ha meg nem haltak.. :-)
|
Üdv.
Gondolom, az Excess Speed mértékegysége helytelen.
További kellemest.
|
Mondjuk azért nem hinném,hogy átszakítaná azt az 50 km széles szilárd réteget. Ahhoz igen nagy sebességgel és tömeggel kéne rendelkeznie. Ő "csak" 2 km -es.Sztem nem tudna addig eljutni. Te is két méter magas vagy,s ha leugrassz a tizedikről,mennyire nyomod be a földet?:)) Hát 2 méterre tuti nem süllyedsz be,hacsak nem sárba esel.ha meg a járdára,akkor semennyire.:)) Jó okés tudom,hogy ez hülye hasonlat volt,nem kell beszólni!:))
|
A Saturn V eredeti tervei egy veletlen folytan megsemmisultek. Mit lehet ilyenkor tenni? A NASA mernokei felfegyverkeztek tolomerokkel es mas meroeszkozokkel, es ellatogattak az urhajozasi muzeumba.
|
No es azt se felejtsuk el, hogy a rengeshullamok hatalmas szokoarakat keltenenek. A becsapodas korulmenyeitol fuggoen igen szepen behatolhatnanak a szarazfoldekre.
|
Találtam egy érdekes linket, ami azt mutatja, mekkora tömegeket lehetne a már megépült Saturn-V rakétával kijuttatni különböző objektumokra: http://utenti.lycos.it/paoloulivi/saturnv.html
|
Hát ha egy csúnya nagy test csapódik be, látványos hely lesz a Föld egy darabig. A bolygó belseje még mindig igen képlékeny és forró. A 6300 sugarú bolygónak csak a külső 50 km-es rétege szilárd. Szerintem valahogy úgy kell elképzelni, mintha a test átszakítaná egy befagyott tó jégpáncélját, aztán a vízben (a folyékony belső rétegekben) csobbanna. Természetesen az ütközés is megolvasztja a kőzeteket. Messziről nézve a keletkező "seb" gyorsan beforr a golyó képén, kitölti a feltörő láva. A becsapódás helyén kráter képződik, ami ebben az esetben néhányszor tíz, száz kilométeres lehetne. Tehát a kontinens nem tűnik el, igazából messziről észre se vennéd, hogy becsapódott valami, csak annyit, hogy ott nőtt egy érdekes kör alakú hegylánc. A felszínről nézve már más a helyzet: lökéshullám, hőhatás (mint egy 12 millió Mt-ás bomba: akár sokszáz kilométerre is megéghetsz). A szilárd közetben terjedő rengések nem feltétlen óriásiak, de az épületek nem viselnék el. Valahogy úgy, mint amikor csinálsz egy gyűrődést a szőnyegen és végigfuttatod rajta... Nem jó olyankor a szőnyegen hangyának lenni. Aztán persze az éghajlati problémák. |
Igen, de ha megnézed, 200 méter mélyen robbantották. Nyilván a visszahulló törmelék töltötte fel újra a lyukat, tehát valójában jóval mélyebbről hozott fel földet. A földalatti robbantások is hatalmas, kilométeres üregeket hoznak létre, amelyek aztán persze azonnal beomlanak (ilyenkor látszik a felszínen a látványos "besüppedés" effekt). Ezeket a kamrákat utána meg is lehet látogatni néha :) Bár én nem tenném ólomruha nélkül.
Egy ilyen kis aszteroidánál gyakorlatilag nem kell gravitációval számolni, ha adunk egy kis haladási irányra merőleges sebességet a szétrepülő részeknek és a robbantás elég messze történik a Földtől, a "puskagolyóból" akármekkora "sörétet" csinálhatunk, így aztán a maradványok széthúzó raja nem nevezhető túlzottan veszélyesnek.
A maradványok radioaktiv szennyezése attól függ, milyen bombát robbantanak. A nagy energiájú termonukleáris fegyverekből léteznek közel "tiszta" variánsok, amelyek nem hagynak szanaszét túl sok izotópot. (Pl. az oroszok által 62-ben robbantott 57 MT-ás bomba energiájának 99%-a hő formájában jött le).
A 25 Mt-ás fejek a szovjet SS-18-asokon voltak, de ha egyáltalán üzemben vannak még, valószínűleg átszerelték többtöltetes fejekre (1x25 Mt vagy 12x1 Mt változatai voltak emlékeim szerint). Ezek voltak a legnagyobb katonai célú hordozórakéták a történelemben. Azt tudom, hogy egy részüket a leszerelés jegyében műholdak geostac pályára juttatására használták fel. Nyilván ballisztikus pályára állítani valamit könnyebb, mint szökési sebességre gyorsítani. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a Saturn-V 47 tonnát tud kijuttatni, a tervek pedig még megvannak :) A szeretetcsomag persze több részletben is felvihető és Föld körüli pályáról indítható.
Szóval az egészen nagy látogatóktól eltekintve nem látszik leküzdhetetlennek a dolog. Nagyobb gondot jelent, hogy sikerül-e időben észlelni őket. Mi van, ha az ütközőpályára álló test ritka vendég földközelben, és nem lesz rá alkalmunk, hogy előrejelezzük? Az észlelési rendszert kellene inkább finomítani.
|
Az érdekes sztori, ha mondjuk (vmi végső esetben) nem tudják elhárítani, és kiszámítják hova esik le. S kiderülne melyik kontinenst szedi szét. Érdekelne egy könyv  , ami az európai esetleg é-amerikai veszélyeztetettséget venné alapul, hova nyomulnánk (nának)/költöznénk át. Erővel vagy vonattal? Najó, Ázsia is érdekes lenne, csak Afrika ügyének rendezése menne tuti egyoldalúan.
Mi maradna egy szétbarmolt kontinens helyén? Óceán azt annyi?
|
"Reszecske vagyok-e, vagy hullam,
Elek-e vagy ez a hullam?"
/reszlet a Fizikus indulobol/
|
Egy 2 km atmeroju jegdarab mar eleg nagy ahhoz, hogy siman at tudja szelni a legkort anelkul, hogy elolvadna.
Tizedik bolygot mindeddig nem fedeztek fel a Naprendszerben. Ha a Niburura gondolsz, az csak egy mostansag eloasott, es kello keppen modernizalt sumer legenda.
|
ha egy 2km d-ju kavics a bolygonkba csapodik 2019ben megmondom frankon mi lesz az eredmenye: 1 db jo nagy hullam.
|
az se mindegy miböl van a meteor
ha jégböl abbol nem sok marad mire leér
de ha vasbol az brutális dolgot csinál
szerintem simán darabokra hullana a föld egy jo nagytol
de akkor ugyse marad senki életben
arrol hallottatok hogy jövöre jön be a naprendszerbe a 10-edik bolygo?
az is müvelhet jo sok galibát
kiváncsian várom érkezését:)
|
Király... Kemény az ilyen dolog... :)
Bár igy elgondolkodva én keveslem a több 100km-tert. Szerintem 1-2 ezer kéne legyen...
Bár nemértek hozzá...:)
100km-eres mondjuk 30 000km/órás sebességgel csapódva mekkora Krátert hagyna maga után ? :)
|
Azt hiszem tobbe kevesbe ismert, hogy a Hold anyaga egy mars-meretu bolygo becsapodasa nyoman szakadt ki a Foldbol. Ha ez az utkozes napjainkban tortenne, az egesz biztosan mind a ket egitest feldarabolodasaval vegzodne. A paradoxon feloldasahoz tudni kell, hogy annak idejen meg eleg meleg, es igy keplekeny volt a Fold felszine, mig napjainkban hideg, es meglehetosen rideg. Vagyis egy nagyobb becsapodas nyoman keletkezo rengeshullamok konnyen darabjaira torhetik az egesz bolygot. Aggodalomra semmi ok, mert ehhez igen nagy egitestel kellene koccanni. Pontos meretet nem tudok mondani, de erzesre joval 100 km feletti meretu kellene legyen, ami eleg ritka.
|
Dede persze elég nagy... De ettől azé még nem hasadna ketté a föld...vagy mi...azt akartam irni...
Meg a kérdésem is az hogy lehetséges-e valami hasonló...???
Vagy csak max annyi hogy a föld a nagy becsapódás miatt elhagyná a jelenlegi páylályát...?
|
Oke, illusztracio a kep, de valaki rajott esetleg, hogy hova csapodik be a kavics a kepen, mert en nem. Lehet hulye vagyok, de ilyen hosszu foldsavot nem ismerek a Foldon, ha a kek a viz feltetelezhetoen. Vagy ez lenne a Mexikoi obol es pont a Lincoln Near Earth Asteroid Research Project bazisara hullik?
|
Predator: okay, elhiszem, de most megint elolvastam amit irtal, es... na mind1.
De szerinted egy 200-300km szeles aszteroida nem eleg nagy? :)
|
csabi: Tom hogy a cikk 2km-eset irt... De nem azt irtam hanem válaszolva arra hogy valaki óriásinak irta le... erre irtam hogy azé nem "olyan nagy" szerintem kb. 200-300 km széles...
Ha nemlátnád akkor a képen lévő kavics átmérőlye nem akkorának láccik mint a cikkben szereplő 2km-esnek kéne lennie...
|
Nem rossz. Viszont a krater melysege csak kb. 100 meter, tehat egy 25 Mt-s toltet biztos, hogy keves lenne. Ket, vagy inkabb 3-4 ilyen toltet is szukseges lehet a teljes szetrobbantashoz.
Nem tudom, hogy egy 25 Mt-s bomba hany tonna, de az biztos, hogy az 50 Mt-s 20 tonna tomegu. Valoszinuleg jo kozelites a 10 tonna. A jelenlegi legnagyobb raketakkal 6-6,5 tonnat tudnak elinditani a szomszedos egitestek (Hold, Mars, Venusz) fele. Ebbol altalaban 4 tonna ami celba is er. Kovtkezes keppen 5-10 inditas kell a celbajuttatashoz. Figyelembe veve, hogy esetleg nem mindegyik er celhoz es, hogy eleg nagy a tet, inkabb tiz. Ketseg kivul megoldhato. A szetterulo radioaktiv tormelek viszont tovabbra is gond lehet. (Foleg, ha az utolso pillanatban tortenik a beavatkozas.)
|
skell-nek van humora...
Ő élje túl!
|
meg különbenis... mit kezdene egy halott civlizáció, állat- és növényvilág egy sajnálattal...
-Thirty seven. My girlfriend sucked thirty seven dicks!
-In a row?
|
szánalmas vagy, és azt akarod hogy ez egész Föld szánalmas legyen...
-Thirty seven. My girlfriend sucked thirty seven dicks!
-In a row?
|
ha eltalálna, akkor talán tényleg sajnálna minket valaki, viszont ha nem, akkor azt mondaná 'a fenébe, hogy zúzta volna szét őket...'
|
talán jobb lenne ha eltalálna?
szerintem igen mert ha mások mégis megtalálják a maradékot akkor azt mondja"szerencsétleneket eltalálta egy meteor bárcsak segíthettem volna nekik"
de ha nem talál el saját magunkat fogjuk előbb utóbb megolni és akkor nem segíten nem sajnálnak minket nem?
|
egy ilyen meteori elpusztíthatja az emberiséget
de:
mi marad ha eltalálnak?
ha eltalál mi váltja,találja,
fejti meg a civilizációnkat?
|
Egy két kilométeres testet felrobbantani még nem olyan nagy kunszt. Az amik által a hatvanas években végzett tesztek megmutatták, hogy egy alig 100 kilotonnás atomfegyver képes egy 400 méter átmérőjű gödröt ásni, 12 millió tonna földet megmozgatva. Pl. http://www.nv.doe.gov/news&pubs/photos&films/crater.htm. A mai legnagyobb ballisztikus rakétákon 25 Mt-ás robbanófejek ülnek/ültek (ennél léteztek nagyobb töltetek is), ami ennél 250-szer nagyobb robbanóerőt jelent. Egy ilyen fegyver a földön kb 2-3 kilométeres krátert hagy, ha a felszínen robbantják (tehát nem az ásás a cél). Ha a robbantást erre optimalizálnák, a két kilométeres kődarab valószínű szétrepül, mint a pinty. (Ehhez még talán oda se kell menni feltétlen, hogy lyukat ássunk, elég csak elegendő sebeséggel belelőni a megfelelően megerősített töltetet a laza szerkezetű aszteroidába).
|
Eddig harom megoldas merult fel hasonlo esetekre. Az egyik szerint valamilyen hajtomuvet kellene telepiteni a felszinre. Elsosorban napelemekkel taplalt ionhajtomuvre lehetne gondolni. Csak kis gyorsulast hozna letre, de nehany ev alatt elegendoen nagy palyamodosulast lehetne letrehozni.
A masik elgondolas szerint nuklearis tolteteket kellene felrobbantani a felszin kozeleben, vagy a felszinen, esetleg alatta. A keletkezo magas homerseklet megolvasztana a kisbolygo anyagat. Az olvadek csak egy iranyban tudna tavozni, igy meglokne a visszamarado reszt.
A legujabb elgondolas szerint az is eleg lehet bizonyos esetekben, ha a felszint nagy visszavero-kepessegu anyaggal szornank be. Ekkor a napfeny altal a kisbolygora kfejtett sugarnyomasa megnovekedne, ami szinten palyamodositast idezne elo.
Felmerulhetne meg a szetrobbantas is. Ez azonban csak igen nehezen megolhato egy kilometeres - tehat veszelyesen nagy - nagysagrandbe eso kisbolygo eseten. Egy atomtoltet nem lenne eleg, sokkal inkabb nehany szazas vagy ezeres nagysagrendben kell gondolkodni. Tovabbi problemat jelentene, hogy a keletkezo tormelek egyresze mindenkeppen eltalalna a Foldet. Mivel nagyszamu testrol van szo, az nem egy jolmeghatarozott pontban csapodna be, hanem lenyegeben mindenhova jutna belole. Ez azert gond, mert az atomrobbantasok miatt radioaktivitassal szenyezett anyagrol van szo. (Most a muholdak kozott vegzett pusztitastol tekintsunk el.) |
lehet hatalmas pusztitast is csinalni es kisebbet is, attol fugg hogyan talalkozik a folddel. Ha sugariranyban akkor a legnagyobb, minel inkabb kozelit az erintohoz(palya), annal inkabb kisebb. Ez gondolom egyertelmu. Azonban az sem minde1 milyen sebesseggel talalkoznak. Ahogy a cikkben le vagyon irva egy foldreszt el tudna takaritani, a felszallo por egyeb pedig jo lehutene a foldet egy joidore. (utalom a nyarat :))
szeritem megoldhato lenne egy elterites ha gond lenne.
|
De szvsz azé mozdítana rajta nem is keveset
"Born to Lose, Live to Win"
--Motörhead
|
Pater: egyetertek!
Egyebkent engem tenyleg erdekelne egy szakember velemenye, hogy milyen lehetosegek vannak egy hasonlo helyzet megoldasara.
"Ha telleg ekorra lenne kikúrná az egész Földet pár galaxissal arébb!" Ez eleg szelsosegesnek hangzott, nem hiszem hogy egy ekkora "kavics" energiaja eleg lenne egy fold meretu bolygo kiszabaditasara a nap vonzasabol.
|
Gyerkőcök, ez most todományos fórum, vagy az asshole.hu???
|
Nyúlj a nadrágodba, kiskoma, oszt elemezd ki magadnak :D
|
Predator: benne van a cikkben, hogy 2 km az atmeroje. A kep csak illusztracio :) Utkozes egy 200-300 km-es objektummal szerintem darabjaira robbantana a foldet.
|
Van benne valami :O
Ha télleg ekorra lenne kikúrná az egész Földet pár galaxissal arébb!
"Born to Lose, Live to Win"
--Motörhead
|
Hát ez a kép valóban csalóka de akinek egy pici térlátása van azért látja hogy nem olyan vészes azért a dolog vagyis nem hasadna ketté a föld egy ilyen becsapódástol...
Én sztem ez a "kavics" olyan 200-300 km átmérőjü lehet...
Persze azt nemcáfolom hogy egy ilyen kis kavicsoscska beadná nekünk a kulcsot...
Ez a föld kettéhasadása akkora baromság mint kb. az ami az időgépben volt: Hogy a hold felszine alatt a nagy erejü robbantások letéritették a holdat a pályályáról és darbaokban suhant el a föld mellett...
Hát attól majd szörnyet haltam sz.tem akkora baromság...
Aki egy picit ért ehhez, az tudományosan picit kielemezhetné nekem ezt a holdas dolgot...hogy egyáltalán létezik-e ilyen... vagy mi a faszom...:)
|
"2019 ig mar a holdon fogunk szabazni" holdon ba**ni? hmm ;D
|
holdon???
legalább a Marson
|
Nos szereny velemenyem szerint semmi baj nem lesz mert 2019 ig mar a holdon fogunk szabazni ha igy halad a technologia:)
|
Ja es mintha az 10Km-es lett volna, nem ilyen pici.
|
Az indexen vagy az origon azt irtak, hogy az esely 1:100.000-hez.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Újabb aszteroidaveszély leselkedhet ránk
Fájdalomcsillapítás csigaméreggel
Megtalálták a legősibb emberi koponyát
