 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
De azért lehet. A szovjetek anno megcsinálták, azóta is fenn van. Mondjuk az is tény, hogy elég forrófejű egy ketyere, pl. a hűtőközege nátrium.
|
Hehe, a hülye nasa meg a nemzetközire windowsos laptopokat pakol
|
Legures terben a holeadas csak sugarzassal tortenhet. A rendszer homerseklete miatt ez a sugarzas az infratartomanyba esik.
Az egykori orosz marsjaronak - ami bar megepult, de soha sem inditottak utnak - negy processzoros szamitogepe volt. A negybol csak kettot hasznalt egyszerre, a masik ketto tartalek volt. Termeszetesen nem x86-os, hanem egy bites processzorok voltak. A fogyasztasuk 1 W korul volt. Maga a szamitogep itt keszult az RMKI-ban, es a nyugati sajto nagyon dicserte.
|
infravoros holeadassal nem megy a hutes? mellesleg lehetne multiprocis rencert is csinalni a kisprocikbol, nem?
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
A sok ok közül egy amiért régi procikat használnak: Ezeknek már ismerik az összes hibáját. :)
|
Nem csak erre gondoltam: a 10 fok pedig távcsőfüggő.
|
Pontosabban vigyazni kell, hogy a tavcso ne forduljon nagysagrendileg 10 foknal jobban a Nap fele. De hasonloan ellenjavalt a Hold es a Fold kornyezete is. Ezen egitesteknek annyira eros a sugarzasa, hogy tonkreteheti az erzekeny muszereket.
|
Belathato idon belul biztos, hogy nem.
|
Ez igaz, de a napelemek tomege eleg nagy, raadasul a bevitt energia nagyresze elobb vagy utobb hove alakul, amitol nehez megszabadulni a legures terben. Ezert nehez pl. atomreaktorral mukodtetett ionhajtomuves raketat epiteni.
|
A gépre egy hegyes tüskét kell szerelni, és innentől kezdve csúcshatás.
|
A csillagászati mérések egy része csak földárnyékban végezhető.
Igaz, hogy akkut lehet használni, de akkor már igencsak számít a töltés-kisütés ciklusok száma és a fogyasztás is...
|
A világűrben nem áll rendelkezésre kimeríthetetlen energiaforrás?
Igaz, bár szerintem a Nap energiája elég egy proci üzemeltetéséhez egy darabig... :)
|
Valoszinuleg nem 486-os, de meg csak nem is Intel. Ami teljesitmenyet illeti, az kb. Pentium lehet. Az egy vagy ket mobiltelefon pedig az adataramals sebessegere utalhat.
|
"Egy hobby-távcső, ami egy alig Pentium számítógéphez kapcsolódik egy vagy két mobiltelefonnal".
Nem igazán értem ezt a mondatot. Mi az az alig pentium. Mit jelent az `alig`?
Oke azt mán leszűrtem,hogy 486,stb. de ez a mondat akkor is értelmetlen,vagy én vagyok láma.:))
|
Na látjátok, én a múltkor pont erről beszéltem nektek, a minatűrizálásról. És azt írtam, hogy 100 millió dollárért eljuttatok egy űreszközt a Marsra. Igaz akkor Péterúr volt a nevem, de azóta nem tudok belépni azon a néven...
Lesznek még itt meglepetések...
|
Nem veletlenul mondta azt az Intel, hogy egyelore nem tervezi ur-Pentium kiadasat. A muholdak iranyitasara boven eleg a 486-os teljesitmenye, mar ha valaki minden aron x86-ot akar hasznalni. Es a fogyasztasrol sem szabad megfelejtkezni. A vilagurben nem all rendelkezesr kimerithetelenul nagy energiaforras, es a hutes is nagy problema.
|
Khmm...
Kicsit maradiak vagytok. A modern procik már lassan az atomi szinten vannak, a világűrben meg a napkitörések alkalmával egyetlen műholdat irgalmatlan sok (milliárdon felül) töltött részecske bombázza. Nos csak gondolj bele, mi fog történni, ha egyetlen ilyen eltalája a te kedves mikroprocidat. Az tönkremegy, elfüstől, és kész. Egy ósdi 386-os azonban röhög az apró kis túltöltésen, és vigan megy tovább. A csúcs procik igen kényesek, a régiek kevésbé, és egy műholdra klimatizált, normálisan zavarvédett konténer csak az elektronikának egyszerűen túl nehéz, túl költséges, és mellesleg szükségtelen. Odafent nem elemzéshez kellenek a gépek, hanem csak egyszerű célfeladatok megoldásához.
Jah, amúgy old meg a zavarvédelmet úgy, hogy földelés az ugye nincs. Opsz. Nem lehtettlen, csak egy ici-picit nehéz.
|
A tavcso felbontokepesseget nem csak a fotukrenek( vagy lencsejenek) az atmeroje hatarozza meg. Ugynilyen fontos a legkor hatasa is.
Egy masik fontos tenyezo, hogy mig a Foldon maximum nehany oran at lehet az egbolt egy darabjat fenykepezni, addig a vilagurben nincsenek idobeli korlatok.
Egy ujabb erv a kis urtavcsovek mellett, hogy bizonyos feladatokat ezek is jol el tudnak latni. Ha ezeket nem a nagyokra bizzuk, akkor azok a muszerigenyesebb feladatokra tudnak koncentralni. Jelenleg tobb az erdekes objektum, mint a rendelkezesre allo megfigyelesi ido.
|
Volt mar ilyen, nem is egy. Azok a tavcsovek altalaban egy nagyobb muhold egy-egy muszeret alkottak. Jelen muhold azert ilyen kicsi, mert csak ez az egyetlen muszer van a fedelzeten.
A tukroket valoban nem lehet kicsinyiteni, de tobb kisebb darabra osztani igen. Ilyen meg nem volt, de lesz. A modszer elonye, hogy az egyes darabokat egymastol nagy tavolsagra is el lehet helyezni, ami javitja a tavcso felbontasat.
|
Egy hataron tul ertelmet veszti a "mi volt azelott?" kerdes, ugyanis az ido is akkor szuletett. Ezt epp elmevel nem lehet felfogni, de ilyen a vilag.
|
Lehet hogy odafönt már nem kell számolni a légkör zavaró ahtásával, és hogy ez a miniatörizálás mintaképe, de a lencsét nem lehet miniatürizálni, az minél nagyobb anál jobb és ha működne akkor tucatjával lőné fel az ijeneket a NASA, meg a nagyobb űrhivatalok.
|
"Az univerzumról úgy tartják legkevesebb 12,5 milliárd éves"
És ami előtte volt azt hogy neveznénk?
|
Braindance: Erről már én is hallottam és állítólag a zavarvédelem miatt van az egész, számmra felfoghatatlan hogy ott a nagy űr tech és nem tudják megoldani egy kis kütyü zavarvédelmét.
|
viszont azok stabilabbak(azt hallottam). sőt azt is lefogadom, nem windows fut alatta. szar is lenne az űrben egy kékhalál.
ui: majd mennek az alienek, ők elintézik ;-)))
|
A Holdra utazo Apollo urhajokban es a leszallo holdkompokban meg csak 286-os sem volt, es megis jol mukodtek. Sot, a V-1, az elso robotrepulogep fedelzeten egyaltalan nem volt szamitogep a II. vilaghaboru idejen, megis megtalalta pl. Londont.
|
15cm... Hmmm, kis aktatáska.
:)
Egyébként röhej hogy milyen processzorokat használnak ezeknél a nagy űrhajóknál...
386, 486... És ez irányítja a több milliárd értékű űrsiklót... Beszarás. :)
|
annyira okosak leszünk tőle hogy hihetetlen..:D
ne higyjék már, hogy 12,5 milliárd évig csak az emberi civilizáció született és pusztul el..
|
haladni kéne az űrben, nem csak kukucskálni
|
aha..... tehát mondjuk viszonylag pontosan sikerül meghatározni az univerzum korát.
és ezzel az információval mit kezdünk?
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Nem a méret a lényeg
Négykerekű számítógépek
Sonic Cruiser: álom vagy valóság?
