 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Fizikus es csillagasz vagyok. A koltsegket kis utanjarassal barki kideritheti.
|
Imre te ezt honnan tudod??
Mivel foglalkozol?
|
Imre te ezt honnan tudod??
Mivel foglalkozol?
|
Az F-22 épp azért drága, amiért a B-2.. A hidegháború alatt kezdték őket tervezni, több ezres, illetve több százas tervezett gyártási mennyiséggel. A megváltozott körülmények hatására azomban lecsökkentették a várható darabszámot. A Raptorból kb. ötszázat tervez Amerika rendszeresíteni, a Spiritből pedig a prototípusokkal, előszériával, famakettel, papírmasé körvonatvázlattal együtt sem készült harmincnál több. A kétségkívül drága gépek árához így hozzáadódik az évtizedes kutatás-fejlesztés horribilis költségének arányos hányada is.
|
A Mig-29-es erőforrását képező RD-33 jelzésű hajtómű darabára 5-7 millió dollár között mozog. Húsz évvel ezelőtti szovjet technoloogia, nem pedig mai élvonalbeli. (A szovjet hajtóművek rajongói ne kövezzenek meg ezért..)
|
Egy valamirevalo sugarhajtomu kifejlesztese nagysagrendileg egy milliard dollar. Ha egy mar letezo tipust fejlesztenek tovabb, akkor kevesebbol is kijon.
|
Honnan szetted hogy egy repcsi hajtóművének a fejlesztése milliárdokba kerül? Pl az F22-esnél jó a Boingnak sok pénze van (pár éve megvette az egyik legnagyobb vetéjtársát a Mcdonald Douglas-t) de azér nem ennyi, vagy tévedek?
|
Mert a repgép hajtóműnek sokkal több gyakorlati haszna van.
|
Az F-22 nem a hajtomuvei miatt draga.
|
ja! Az F22-es is nagyon sok embert szállit!
|
Pl. azert, mert egy repulohajtomure joval tobb ember eletet bizzak. Tovabba a repulogepekhez joval nagyobb teljesitmenyu hajtomu kell. Ez mind dragitja a fejleszteseket.
|
vajon miért van az hogy egy ionhajtóműre 25 milliót egy repülőgéphajtóműre pedig milliárdokat költenek?
|
Utana jartam egy kicsit. Ugy tunik, hogy a ket sugarzas keletkezesi modja kozott csak minimalis a kulonbseg. Az egyiknel besegit egy foton, mintegy katalizalva a folyamatot, mig a masiknal maga a gravitacio szakitja szet a teret. A vegerdmeny ugyanaz. Tulajdonkeppen nem olyan nagy bun egybemosni a ket sugarzast, illetve folyamatot.
|
Eh..eddig az ÉS-t mérvadó forrásnak tekintettem.. hiába.. egy mérés nem mérés..
Köszönettel: Attila
|
Igen, ez igaz. Amiota megjelent Az ido rovid tortenete, azota az ott leirt folyamatban keletkezo sugarzast a koznyelv Hawking-sugarzasnak nevezi. A fizikaban Hawking-sugarzanak nevezett sugarzast viszont mar joval korabban leirta Hawking. Ujabban fizikusok is kezdik atvenni a divatot. Nem tul szerencses.
|
Jooreggelt.
Nem akarok kötekedni, de ha keverem a fekete lyukak sugárzását a Hawking sugárzással, akkor azt nem egyedül teszem.
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0028/elsokez/eshoriz/eshoriz.html
Tisztelettel: Attila
|
Igen, valami hasonlo. Ott meg a gravitaciot is szamitasba kell venni. A ter gorbulete energiat jelent, ami valossa valtoztathatja a virtualis reszecskeket, igy azok energiat tudnak nyerni a fekete lyuktol.
A fekete lyukak sugarzasa es a Hawking-sugarzas ket kulonbozo dolog. Hogy mi a Hawking-sugarzas azt most nem tudnam megmondani, mert alt.rel.-t csak keveset tanultunk, es akkor sem ezt a reszt.
|
Régen olvastam az Idő rövid történetét, de evvel magyarázzák a fekete lyukak sugárzását is, a Hawking-sugárzást.. vagy nem?
|
Köszönettel.. elolvastam. Inkább maradok a kavicsoknál és a hógolyóknál.
|
Mar nem emlekszem, hogy ott mit irnak, de a lenyeg a kovetkezo: A kvantummechanika egyik kovetkezmenyekent a terido "habzik", azaz rovid idore resz-antiresz parok jelennek meg. Ezek csak virtualis reszeckek, nem rendelkeznek akkora energiaval, hogy eltavolodjanak egymastol, igy gyorsan megsemmisulnek. Az elettartamuk attol fugg, hogy mekkora az energiajuk. A vakuumenergiat ugy kaphatjuk meg, hogy megszamoljuk az egysegnyi terfogatban egy pillanatban egyszerre jelenlevo reszecskeket, es megmerjuk az energiajukat. A reszecskek szama valtozhat, de az energiajuk osszege allando.
Egy erdekes kovetkezmeny a Casimir-effektus. Ha ket femlemezt nagyon kozel teszunk egymashoz, koztuk merheto nagysagu ero ebred. Ez az ero igyekszik egymashoz kozeliteni a ket lemezt. Az ero a tavolsag hatodik hatvanyaval forditottan aranyos. Ezt az effektust kimertek.
Magyarazat: A terben tobbek kozott virtualis fotonok is megjelennek. A lemezeken kivul tetszoleges hullamhosszak lehetsegesek, mig belul csak a ket lemez tavolsaga altal meghatarozottak. (A ket lemez rezonatorkent mukodik.) Mivel belul joval kevesebb rezges lehetseges, mint kivul, nagyobb ero fogja osszenyomni, mint szet a ket lemez.
Ezek utan meglepo, de ha egy ures fem gombot nezunk, azt felfujni igyekszik a Casimir-ero. Egyesek (pl. Egely) azt allitjak, hogy lehetne olyan szerkezetet csinalni, amely kezdetben ket sikbol all, amit a vakuumenergia elkezd osszepreselni. Egy hataron azonban valahogy gombe alakitva a lemezeket a vakuumenergia mar ellenkezo iranyu erovel hat, igy vissza lehet jutni a kiindulasi allapothoz. Ez egy periodikusan mukodo, es igy energia termelesre alkalmas szerkezet lenne. Csakhogy van egy kis gond a gondolatmenettel. Nevezetesen az, hogy a geometria megvaltoztatasa is energiat igenyel, igy az egesz folyamat a legjobb esetben is nulla energiamerlegu lesz :-(
Vagy megsem?  |
http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/xaknak/10003/
Nem tul friss, de jobb a semminel kiindulasnak
|
Jo, lehet, hogy csak 3000 evre elegendo az uran es a torium.
A elso fuzios eromuvek valoban 20-30 ev mulva allnak uzembe. Addig meg birni fogjak a hagyomanyos energiaforrasok. Azert nem artana takarekoskodni az energiaval. Meg akkor is, ha megszuletik a fuzios eromu. Ez a legkornyezetkimelobb megoldas.
A vakuum- vagy nullpontienergiat alaposabban at kell gondolnom, ugyhogy majd valamikor este ...
|
Imre.. mi az a vákumenergia?
|
Elméletileg az atomerőművek működhetnének addig, de a kieső energiahiányt amit a benzin jelent pótolni kell=>több uránt fogyasztunk=>gyorsabban elfogy.
Ha jól tudom többhelyen is kísérleteznek fúziós erőművekkel, de nem valószínű hogy 20-30 éven belül energiát tud termelni.
|
Az elso eromuvek triciummal es deuteriummal fognak mukodni. A triciumot litiumbol alitjak majd elo. A kutatasok vegso celja a hidrogenre alapozott energiatermeles.
|
Milyen fuzios uzemanyaggal ?
deuterium+litium?
|
Az atomeromuvek meg par ezer evig uzemben tarthatok, a fuzios reaktorokhoz akar milliard evekre elegendo uzemanyag van a Foldon. Igaz, hogy meg nem mukodik fuzios eromu, de mar az elso ipari kiserleti berendezesre gyujtik a penzt. Ez utan mar az ipari eromuvek kovetkeznek.
|
30 év múlva elfogy a benzin(olaj), innentől fogva sokkal gyorsabban fogjuk fogyasztani a többi energiaforrást is szvsz 100 év múlva csak megújuló energiaforrásaink lesznek.
|
Erdekelne weben elerheto vazlatos mukodesi elve az ion hajtomu es anti anyag hajtomunek, magyar nyelven. Pls ha valaki latott mar irjon ide vagy emilemre egy cimet. Nem, nem ujfajta turbo solariumot akarok epiteni, csupan erdekel a tema. Elore is koszi.
|
Láttátok a halálhajót? :))
|
Egy egyszerű magyarázat az impulzus hajtóművekről (pl. a fenti ion) és a hatékonyságról:
Az impulzus hajtóművekben egy tömeg távozik a haladás irányával ellentétesen a hajtóműből. Az üzemanyag két részből áll, az egyik a tömeg, ami távozik, a másik pedig az energia, ami felgyorsítja a tömeget. Az ion hajtóművekben az energia magas szintű, mert a tömeget magasabb sebességre képes felgyorsítani, ezért az üzemanyag "tömeg" részéből kevesebb kell. Mivel az üzemanyagot is gyorsítani kell, ezért a kisebb tömeg hatalmas előnyt jelent, mind rövid, de főleg hosszú távú utazásnál. Az energia biztosításához szükséges tömeg atom energia használata esetén elhanyagolható az üzemanyag tömeghez képest.
Persze ezen az impulzus hajtóművön még van mit faragni, mert az üzemanyag tömeg részének elméletileg átadható energia végtelen. (Még Einstein szerint is :-)))
|
"20 hónapon át gyorsította 12500 km/h sebességgel az űrhajót"
LoL, 12.500km/h-val gyorsította?!?!
Jaj mamám :D
|
2017-2022 között az amerikaiak 12-15 asztronauta részvételével kivánnak mars expedíziót végrehajtani.A programhoz "csak" 50-70 milliárd dollár szükséges.Ha ezt az USA nem tudja biztosítani,akkor nemzetközi összefogással 2020-2033 lehet a megvalósítás időpontja.
|
Az antianyaggal mukodo hajtomuvek nem jelentenek olyan nagy problemat, akar mar ma is mukodhetnenek. A gond inkabb az antianyag eloallitasa es tarolasa. Ez viszont olyan fogos kerdes, ami akar el is lehetetlenitheti az egesz elkepzelest. Elobb-utobb biztos meg fogjak oldani, de kerdes, hogy akkor szukseg lesz e meg ra. Nem nagyon lehet belatni, hogy hogyan fejlodik a tudomany es a technika 2-3 szaz even at. Ha pl. megoldjak esetleg addigra a vakuumenergia hasznositasat, akkor az antianyag felejtheto.
|
2010-be valóban sehol sem lesz a Mars-expedíció...kb. 30 éven belül lesz belőle valami.
Két-háromszáz év alatt viszont a Föld ásványkincseinek kimerülése, és az addigra kidolgozott antianyag-meghajtás már komoly lökést ad a dolognak.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
Nem csak gyorsabb, gazdaságosabb is. Kevesebb üzemanyagot igényel, több hely marad a felszerelés/férőhely számára.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
Ha minden jol megy, es 2006-ban elkeszul az ISS, akkor utana kezdodhet a Holdra valo visszateres elokeszitese, ami kb. 10 evet vesz igenybe. Ha ez megvan, akkor johet a Mars, amihez ujabb 10 ev munka szukseges. Ez azt jelenti, hogy 2026 korul megyunk el eloszor a Marsra. Ha a ket programnak lesznek kozos elemei, akkor esetleg hamarabb is, de 2020 elott nem tul valoszinu.
|
MArs utazas....hmmm, lefogadom, hogy 2010 korul meg igencsak tavol leszunk a Marsi utazastol. Arra meg duplan kivancsi vagyok, hogy a Star Trek, illetve a hozza hasonlo sorozatokban abrazolt 'urbirodalom' a 23. sz.-ra valoban letrejon-e.
|
Egyelore napelemmel. Mar regota foklalkoznak atomreaktor-ion hajtomu parositassal is. Emberes Mars-utazashoz idealis lenne.
|
1.: stimmel. Emiatt csak kis tömegű üzemanyagot kell vinniük a hosszú küldetésekre -> olcsóbb, kisebb szondák, hatékonyabb üzemanyagfelhasználás, nagyobb élettartam.
2.: stimmel: viszont mennek, amíg energiát kapnak.
3.: 2. miatt nem stimmel. Hosszú idő alatt kis gyorsulással is nagy sebességet lehet elérni, itt pedig szinte csak a naptól való távolság határozza meg az üzemidőt, az is csak amiatt, hogy egyenlőre az energia-ellátás napellemmel megy.
|
ÖÖö... Jah, akkor elnéztem valamit.
Mit is olvastam az ion hajtó művekről? Alig fogyasztanak valamit, viszont rohadt lassan gyorsíták fel a hajót+nem valami húdenagy sebességet érnek el
|
De... Ez viszont 142 000km/h-val. Plusz egy nulla :)
|
Hát nemtom... A hidrogénperoxid-oxigénes hajtómű nem 21000 km/hval tolta?
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Sonic Cruiser: álom vagy valóság?
Előkészületek az újrahasznosítható űrjárművekre
Új Sony AIBO robotkutyák a láthatáron
Eurosatory összefoglaló 2.
