Íme a forgatókönyv: Egy aszteroida csapódik bolygónkba, hatalmas törmelék felhőt emel a magasba, ami egy korong alakjában megtelepedik a bolygó körül, mint a Szaturnusz gyűrűi. A gyűrű erős árnyéka lehűti a trópusokat és 100000 éves fagyba taszítja a Földet.
Az Új-Mexikó Egyetem éghajlat kutatója, Peter Fawcett bizonyítékot talált arra, hogy valami hasonló történhetett 35 millió évvel ezelőtt az eocén korban. Az abból az időből származó kőzetek aszteroida törmelékkel vannak bevonva, amit bizonyítottan 100000 év hideg időszak követett. Facett és Mark Boslough a Sandia Nemzeti Laboratórium fizikusa úgy vélik, azoknak a tudósoknak, akik meg akarják érteni a Föld meleg és hideg periódusait figyelembe kell venniük a gyűrűket is.
Egy esetleges aszteroida becsapódás, ami elég nagy lenne ahhoz, hogy gyűrűt vonjon a bolygó köré jelentős éghajlatváltozásokat okozna, állítják a kutatók egy, a Geophysic Research folyóiratban publikált munkájukban. A páros a Föld éghajlatának számítógépes szimulációját használta, hogy bemutassa mi történne, ha a Földnek a Szaturnuszhoz hasonló gyűrűje lenne. Fawcett elmondta, hogy a számítógépes szimuláció és az eocén hideg időszak közötti hasonlóságok semmit sem bizonyítanak, azonban arra utalnak, hogy érdemes számításba venni egy gyűrűvilágot. Az ötlet Boslough-tól származik, a fizikustól, aki élete nagy részét az aszteroida becsapódásoknak és annak következményeinek tanulmányozásának szentelte.
A külső naprendszer hatalmas gáz óriásai - Jupiter, Szaturnusz, Neptunusz és Uránusz - rendelkeznek gyűrűvel. "Van kilenc bolygónk, ebből négynek van valamilyen gyűrűje" - mondta Boslough.
A szimulációkból kapott térkép szerint a gyűrű a trópusokat hűti, ha pedig a trópusokon kisebb a hő, akkor kevesebb jut a sarkvidékekre is. A gyűrű árnyéka alatt a Szahara átlag hőmérséklete fagypont alá süllyedt. A hideg gyorsan szétterjedt a bolygón, a jég pedig a Bering-szoroson át elért egészen az Antarktisztól Ausztráliáig.
...valamint kullancsok, darazsak, egyéb fírgek, melyeket Noé nem átallott felcsempézni a bárkájára! :-D
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok?
Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve?
GEŐŐ
A becsapodaskor keletkezo por nagysagrendileg ezer evig marad a felsolegkorben. Megfeleloen nagy becsapodas eseten ez ezer eves sotetseget is jelenthet. (A Krakatau kitorese utan tobb evig csak homalyosan latszott a Nap a legtisztabb idopben is.) A Fold torteneteben tobbszor is elofordult, hogy ideiglenesen gyurus bolygova valtozott. Ezt onnan lehet tudni, hogy a gyuru anyaga fokozatosan alahullik, es leullepedik egy viszonylag szuk savban, ami nyomot hagy a kozetekben. Ez a nyom bizonyos, a foldkeregben egyebkent ritka elemek feldusulasat jelenti. Minden valoszinuseg szerint a Hold is egy hasonlo tormelekgyurubol alakult ki ugy 5 milliard evvel ezelott.
egy ekkora becsapodasnal, ahol ilyen szep "kis" gyuru keletkezik akkora port stb general ami honapokig keringhet az atmoszferaban, talan az okozza a 'hirtelen' lehulest, az hogy kb 200km+ tavolsagban keringo kisebb nagyobb tormelek mennyiben befolyasoja a dolgot - szerintem - attol fugg menyi van belole. De mondjuk tul sok nem lehetett mert akkor valami nyoma kellett volna maradnia, vagy mind szep lassan elegett a felso legkorokben, ahogy a fold gravitacios vonzasa szepen lassan behuzta oket? ki tudja.
Arra senki sem gondolt, hogy egy ekkora aszteroida-becsapódás elpusztítva a Föld élővilágát már csak más, értelmes lényeknek - UFO-k rulez - jelenthetnének érdekességet??????? Ahh, a tudósok annyira naívak tudnak lenni!
i2k
Szigorúan magánvélemény .:|:. Fuck The What .:|:. 猿 も 木 から 落ちる. .:|:. 恋は盲目.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Előkészületek az újrahasznosítható űrjárművekre
Új Sony AIBO robotkutyák a láthatáron
Eurosatory összefoglaló 2.
Fény az alagút végén
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
