 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Igen, így világos, a Nap felületi hőmérséklette 5800 K fok. Köszi!
Annyit fűznék hozzá, hogy a csillagok besorolását egyszerűen a következőképpen lehet memorizálni:
"Oh Be A Fine Girl, Kiss Me."
vagyis: O B A F G K M
|
Jo kerdes. Az altalam ismert osztalyozas szerint a G tipus felszini homerseklete 6000 es 5000 Kelvin kozott van. A tipusra a legjellemzobbek a neutralis femvonalak. Erosek az ionizalt kalcium H- es K- vonalai. Ennel a tipusnal jelennek meg a CN- es CH-molekulak savjai.
A K tipusnal a homerseklet 5000 es 3500 Kelvin kozott van. A semleges femek vonalai mellett itt amr erosek a molekulak savjai is. A hidrogen- es az ionizalt femvonalak mar igen gyengek. A K5 tipustol kezdve megfigyelheto a TiO-molekula savja is.
A fentiek alapjan a Nap jelenleg a G tipus felsovegen van, vagy pontosabban szolva G2 tipusu csillag. Egy K2-es csillag felszini homereklete 5000 fok alatt van, kb. 4500 Kelvin.
(Ld. pl. Marik Miklos: Csillagaszat, 422-423. oldal)
|
Imre,
Miért van az, hogy a Napunkat egyes helyeken G2-es, máshol K2-es csillagként látom osztályozva?
|
Én ezt találtam róla, és elhiszem, amíg ellenkező adat nincs:
"Epsilon Eridani is believed to be only 500 million years to 1 billion years old; our Sun is estimated to be 4.5 billion years old, and its inner region is believed to have looked very similar at that age. "
(http://www.jach.hawaii.edu/JAClocal/News/kbelt.html)
|
Nem allitom, hogy barmikor is kulonosebben foglalkoztam volna az Epszilon Eridanival, de ugy remlik, hogy nem ennyire fiatal. Ezert is kuldtek fele annakidejen radiouzenetet.
|
A tőlünk 10,5 fényévre lévő Epszilon Eridaninál valóban mindkét módszerrel jeleztek valamit, csak az gond, hogy fiatal, 1 milliárd éves csillagról van szó, amelynek kromoszférája még nagyon aktív, ami zavarhatja a megfigyeléseket.
A (fiatal) bolgyórendszer létezése valószínű. Értelmes életnek azonban, állítólag (Green Bank, 1960) nincs nyoma.
|
Kicsit off de hatha erdekel vkit
Van egy eleg jo kis naprendszerszimulator a :
http://ennui.shatters.net/celestia/download.html-n erdemes letolteni(12 Mb )
Eleg jol erzekelteti a naprendszerbeli aranyokat nekem legalabbis tetszik :)
|
Huh! Akkor nem kell ujra tanulnom a csillagaszatot. :-)
|
Ok utánnanéztem, tévedtem, a hozzánk legközelebbi csillag pont ojan távol van mint hogy ti írtátok. 100 fényéven belül kb 2000 csillag van, nyugottan lehet az egyik a fent említett.
|
A Tau-Ceti. Regebben a sajatmozgasa alapjan felteteleztek, hogy van sotet kiseroje. Hogy az uj modszerek mit mondanak, azt nem tudom, valoszinuleg meg nem talaltak ott semmit. Nem is nagyontalhatnak, mert a regi modszerek a latoiranyra meroleges mozgasra erzekenyek, mig az uj modszer a latoiranyba eso mozgasokra. Ez azt jelenti, hogy regebben olyan bolygokat lehetett kimutatni, amelyek palyasikja meroleges a latoiranyra, mig az ujabb modszerekkel olyanokat, amelyeknel ez a sik a latoiranyba esik. Viszont az Epszilon Eridani korul mintha mind a ket modszer jelzett volna valamit, de nem vagyok biztos benne.
|
Es bolygok ugyeben mi a helyzet ?
Kinek, mennyi, milyen tipusu,orias-ill foldtipusuak...
Valahol lehet ezekrol olvasni ??
|
Az Alfa Centauri egy kettos csillag, amihez nagyon kozel (0,04 fenyevre) van egy harmadik csillag, a Proxima. Elso ranezesre ez a harom csillag osszetartozik, de ujabban valoszinusitik, hogy a Proxima csak veletlenul jar eppen arrafele. Foleg azert gondoljak igy, mert a Proxima tul fiatalnak (1 milliard ev) tunik a masik kettohoz (5 milliard ev). Meg nem teljesen biztos.
|
Imre tenyleg az Alfa-Centauri hármas rendszere ill. Tau-Ceti bolygorendszereirol lehet valahol olvasni felterkepeztek vagy valami ?( ha mar 41 fenyevnyire levo csillagokat kutatgatnak)
|
Engem nagyon félretájékoztattak. Holnapra megpróbálok ennek utánaolvasni, akkor majd válaszolok.
|
A hozzank legkozelebbi csillag a 4,26 fenyevre levo Proxima Centauri, ami egy harmas egyik tagja. A csoport masik ket tagja, az Alfa Centauri A es B 4,3 fenyevre van. A 41 ezer fenyevre levo napszeru csillagokat mar nem is nagyon lehet latni a bolygokereseshez hasznalt tavcsovekkel.
|
Ha jol tudom a alfa-Centauri hármas rendszere 4,3 fenyevre van tolunk( G2 ha jol emlexem),
tau-Ceti (G8-as) pedig 7 fenyev.
A mi napocskank G2-es.
|
A hozzánk legközelebbi csillag az északi sark csillag. Az van nagyságrendileg ojan közel mint a fent említett 41 fényév.
Lehet hogy tévedtem de akkor sem 41 hanem sokkal inkább 41000
|
A csillagkepet alkoto csillagoknak nem sok kozuk van egymashoz. Altalaban csak kozel egy iranyban latszanak a Foldrol nezve. A tavolsaguk teljesen valtozo.
|
Ja bocs, ha jól tudom a csillagképben olyan csillagok is lehetnek, amelyek nagyon mesze is lehetnek egymástól, de vizuálisan stb.
|
Hát akkor ott nem sok élet maradhatott...
|
A cikkben emlegetett csillag es a Rak kod is a Rak csillagkepben van.
|
olvasd el : Stephen Hawking : Az idő rövid története című könyvét, abban ír erről. Ő pedig a világ legokosabb embere, szal csak tudja mit ír :))
|
volna egy kérdésem:
A fenti cikkben szereplő 55 Cancri csillag abban a Rák csillagködben található, amely 1054-ben robbant fel, mint szupernóva, és a kínaiak lejegyezték az eseményt?
Vagy a Rák csillagköd nem ugyanaz, mint a Rák (Cancer) csillagkép?
|
Akar 15 milliard fenyev tavolsagra is. Az mar mas kerdes, hogy az ilyen tavol levo galaxisok sokszor lenyegeben pontszeruek. Egyedi csillagokra egyelore csak a legkozelebbi galaxisokat tudjuk felbontani (Andromeda, Magellan-felhok, stb.).
A penz tekinteteben lenyegeben igazad van. De nem csak banyaszat johet szoba. Ha eleg olcso lenne a szallitas, akkor ki lehetne koltoztatni egy csomo iparagat is. Foleg a nagy energiaigenyueket, illetve a kornyezetre nagy veszelyt jelentoket. Egyebkent ha mar banyaszunk a Holdon, miert szallitsuk a Foldre az ercet, amikor nekunk ugyis csak a fem kell adott esetben. Szoval, ha banyakat nyitunk egy egitesten, akkor erdemes legalabb egy kohot is melle tenni. Sot, a Holdrol konnyebb elerni a geosacionarius palyat, mint a Foldrol, igy megerne odatelepiteni az ilyen muholdak gyartasat is.
|
Kicsit offtopic:
Milyen messzire latunk el az Univerzumban?
Penz:
Ha majd olyan asvanyi anyagokra lesz szukseg az embereknek amik a holdakon, bolygokon be-ill. megszerezhetok akkor tobb penzt, energiat fektetnek ebbe a temaba gondolom.
A jovo szerintem ilyen banyaszkoloniak. Ha belegondolunk volt mar ra pelda a tortenelemben, hogy egy gyarmatot 2 ev alatt lehetet elerni.
|
Attol tartok, hogy a miniaturizalas nem oldana meg semmit sem. A legnagyobb gond, hogy nincs olyan hajtonu, amivel realis ido alatt eljuthatna egy szonda akarcsak a legkozelebbi csillaghoz, a Proxima Centaurihoz. Pedig az csak 4,26 fenyev, es akkor hol van meg a tobbi? Nem kell kulonosebben megkozeliteni a fenysebesseget, de 0,1 fenysebessegnel lenyegesen lassabban halado szondanak nincs sok ertelme.
|
Nem értek egyet a pénzkérdéssel.
Miniatürizálni kell, és - na ezen még gondolkodom:-) - ki kell adni a munkát egyéni vállalkozóknak (mint amilyen én is vagyok).
Nekem ha adnának 1 millió dollárt eljuttatnék egy kis szondát a Marsra, megrendelésre lefényképeztetném ami kell, és visszahoznám a képeket.
10 millió dolcsiért meg személyesen elmennék a veres bolygóra.
(Suttogva, kacsintva: de nem jönnék vissza. Úgy csinálnék, mint Tribuszerné :-)
|
Penz, penz, penz.
A csillag kitakarasaval valo morzezas jol hangzik, csak kicsit nagy takaro kellene hozza. Kb. akkora, mint maga a csillag (a Nap sugara 700.000 km). Van ennel lenyegesen jobb modszer is. Ha megnezzuk a kozmoszbol erkezo elektromagneses sugarzas spektrumat talalunk benne nehany "csendes" frekvenciat is. Ezeken viszonylag kis teljesitmeny hasznalataval is nagy tavolsagra lehet informaciot kuldeni. Nem feltetlenul radiofrekvenciara kell gondolni. A jelenlegi elkepzelesek szerint a csillagkozi szondak inkabb lezerekkel kuldenek az adatokat a Foldre. A lezerek teljesitmenye mindossze par watt lenne.
|
A Föld megismerésében nagyon nagy ugrást jelentett, amikor "kívülről" meg
tudtuk szemlélni.
Ugyanígy nagy jelentősége lesz annak, amikor képesek leszünk a
Naprendszerünket is kívülről megnézni. Jobban megismerjük.
Szerintem már most el kellene küldeni az első Tejútrendszert feltáró
szondákat, és ami a legfontosabb: ezek kapcsolatba legyenek egymással,
amolyan hálózatot alakítsanak (újak kompatibilitása a régiekkel!). Az újjabb mindig egy lépéssel tovább megy.
Gyorsan kellene a mesterséges intelligencia is, hogy a szondák szaporodni
tudjanak, és ne innen kelljen utánpótolni őket.
Csillagközi kommunikáció:
Igaz, hogy rázós olyan energiaforrást kifejleszteni, amelynek segítségével
több fényévről visszaüzenünk a Földre.
De van itt megoldás, azért,
szvsz: az amúgy is felénk utazó távoli csillagok fényére rápakoljuk a saját
üzenetünket. Például úgy, hogy egy Földről látható távoli csillagot,
galaxist leárnyékolok, majd kitakarok stb. Vagyis morzézok.
Vélemény?
|
A filmekben altalaban csak jol hangzo kefejezeseket rakosgatnak egymas utan. Nagyon keves filmet lehet igazi tudomanyos-fantasztikus filmnek nevezni. Az utolso ilyen talan a Carl Sagan konyvebol keszult Kapcsolat volt. A tobbi csak amolyan "tudomanyoskodo". Altalaban az emberek fejeben elo sztereotipiakra probalnak alapozni. A tobbseg tud Einstein elmeleterol, hogy a teret lehet hajlitgatni, sot ki is lehet szakitani (fekete lyuk), stb., es innen jon a terhajlitas.
Ha konkretan a terhajlitast nezzuk (bar ha jol ertem inkabb terhajtogatasrol kellene beszelni), matematikailag nem lehetetlen. Azt lehet mondani, hogy a ter minden olyan konfiguraciojanak a letezese megengedett, amit egy egyszeru papirlap hajtogatasaval meg tudsz csinalni. Hogy ezt hogyan lehetne kivitelezni, arrol fogalmam sincs. Sot, azt sem tudom, hogy at lehet-e alakitani a teret ilymodon.
|
ez most marhara idevag :))) az nem 2 dimenzios csak 2 dimenziora van levetitve....
|
Egy filmet is 2d-ben nézel,mégis a képernyőn sok mindent csinálnak!:)))
|
Ez hülyeség, a Földön is léteznek olyan élőlények amiknek kétirányú tápcsatornájuk volt tehát nem volt végbélnyílásuk. Miért ne lenne lehetséges 2 dimenzóban az élet?
|
huhh dimenziok iranyaba most ne menjunk el :)))))
valahol hallottam hogy pl 2 dimenzioban nem le7 elet.. ezt gondold el, szal van 1 leny, annak lenne "anyagcsereje, azaz kene neki valami "tapcsatorna" bemenettel es kimenettel. szal 1bol ketteesne szegeny 2d leny :)))
|
Valóban sz.tem az nem volt rossz film,de azon kívül még jó pár könyvben is olvastam!:)
|
Shaman: én is láttam a Halálhajót ;)
|
No akkor nekem lenne egy kérdésem,bár a témához nem nagyon értek. (tudásom sci-fi könyveken,s filmeken alapul)
Szóval mi a helyzet a térhajlítással,vagy görbítéssel? Ez csak a regényírók képzeletében létezik,vagy tényleg van?A-ból B pontba úgy jutsz el,hogy nem te mozdulsz,hanme e teret görbíted meg,hogy A-pont egybe essen B ponttal.Szóval ezzel mi van?
|
Par eve jelent meg az SH Atlasz sorozatban egy Urtan cimu kotet. Abban sok erdekesseget lehet olvasni, pl. fotonvitorlasokrol vagy realis csillagkozi urszondakrol, stb.
A napszelvitorlas elegge uj otlet. Most nem tudok hozza semmi olvasnivalot mondani. A lenyege az, hogy a szonda korul magneses teret hoznak letre, amibe beleutkoznek a napszel toltott reszecskei, es igy folyamatosan toljak. Az egesz a foldi magnetoszferahoz hasonloan mukodik.
A fuzios hajtomuvek sehogy sem allnak, hiszen a szabalyozott fuziot meg nem sikerult megvalositani (bar ketsegtelen, hogy nincs messze). Az atomraketak jobban allnak. Eddig legalabb 3-4 fejlesztesi program indult. A fejlesztesek tulajdonkeppen sikeresek voltak, de mind a mai napig nem kerultek kiprobalasra. Ezekkel a hajtomuvekkel 20-25 km/s sebesseget lehetne elerni.
A katapultok egy valtozatarol nem olyan regen itt is olvashattal, bar az csak ketszeres hangsebessegig gyorsitana a tervek szerint.
Az urrepulogepek nem rosszak, de sok feledatot nem tudnak ellatni. Pl. igazan nagy tomegek palyaraallitasara nem alkalmatlanok. Jelenleg a legnagyobb repulogepek 250 tonnat tudnak szallitani, de ehhez 650 tonna koruli felszallo tomeg tartozik. Ha egy ilyen gepet kemiai raketakkal kellene foldkoruli palyara juttatni, akkor az igencsak sok ezer tonna es nagyon draga lenne. Ha elkeszulnek a torlosugar-hajtomuvek, azokkal olcsobba teheto, de meg mindig nem elegge. Az a problema, hogy a jarmunek magaval kell vinnie a hajtoanyagot es azt is gyorsitania kell. A leggazdasagosabb megoldas az lenne, ha csak a tenylegesen palyaraallitando tomeget kellene gyorsitani. Ennek a feltetelnek ket elkepzeles felel meg. Az egyik az urlift, a masik a katapult. Mindkettonek vannak hatranyai es elonyei. Az urlift csak geostacionarius palyara tudja feljuttatni a hasznosterhet, de a katapult eseten is kotott a palya hajlasszoge.
Sok urhajozassal kapcsolatos erdekesseget lehet olvasni a www.astronautix.com oldalon.  |
Errol a fotonvitorlas ill. napszélvitorlasrol hol lehet olvasni valamit?
En lemaradtam a fuzios ill. ionhajtomunel.
Ma leginkabb megvalosithato ha jol tudom ha kemiai raketaval eltavolodna a foldtol es utana nuklearis hajtomuvel mukodne tovabb.
Mas.
Arrol nem is beszelve, hogy katapultokrol sem hallotam meg, errol is hol lehet olvasni?
Mert ugy tunik meg jo ideig a tobbszorhasznalatos hordozourrepuloke a jovo.(ezt jol megaszontam :) )
|
Hm.. miért nem lehet megmondani, hogy hová érkezem?
Igérem, ősszel beíratkozom fizikusnak..
|
Flotta a hiperterbol ! :)))))
Viccen kivul. Nem km/s ben kellene gondolkodni, hanem dimenziokba. Gondoljunk csak arra, hogy 2dimenzoba milyen nehez lenne utazni. Ehez kepest a 3ik dimeznio mennyivel nagyobb szabadsagot ad. Ha ezt levezetjuk n dimenziora, lehet hogy a 41 fenyev csak egy kopesnyire lenne.
|
A feregjaratokban pont az a jo, hogy a fenysebesseg megkozelitese nelkul lehet eljutni fenyevekkel tavolabbi helyekre pillanatok alatt. Lagalabbis elmeletileg. Ha belegondolsz, hogy mekkora tomeg vagy energia szukseges egy fekete lyuk letrehozasahoz megerted, hogy miert nem foglalkozik ilyesmivel senki. Foleg, ha azt is figyelembe veszed, hogy elmeletileg nem lehet mgmondani, hogy hova erkezel meg.
Fotonvitorlassal kb. 100 km/s sebesseg erheto el, napszelvitorlaval max. 400. Ennel nagyobb sebesseget nuklearis energiaval taplalt ionhajtomuvel, vagy valamilyen nuklearis raketaval (pl. bomba-hajtomuvel) lehetne elerni.
A kutatasok sebesseget jelenleg a rendelkezesre allo penz hatarozza meg. Ennek ellenere nem mondanam, hogy lassan haladnanak. Nem szabad kiemelni a muszaki es tudomanyos fejleszteseket a minket korulvevo vilagbol. Van egy sebesseg, amit nem lehet tullepni, mert a tarsadalom, a kultura es a gazdasag nem tud hozza alkalmazkodni. Pl. hiaba tudjuk, hogy a foldkoruli urutazasban az elektromagneses katapultoke es az urlifteke a jovo, ezek ma meg kivitelezhetelenek. Nem elsosorban technikai okokbol, hanem azert, mert igen koltsegesek, es csak akkor valnak gazdasagossa, ha a mainal lenyegesen nagyobb lesz a kereslet a vilagur irant. Fokozatosan kell egyre olcsobb es olcobb szallito eszkozoket epiteni egyre nagyobb kapacitassal, megteremtve ezaltal egyre tobb es tobb urtechnika alkalmazasi lehetoseget. Ez boviti az "urpiacot" es igy fogjuk elerni egyszer, hogy gazdasagossa valik pl. egy urlift vagy egy 1-2 ezer kilometeres elekrtomagneses katapult megepitese.
Ez az egesz olyan, mint hogy ha a foldszintrol akarnak feljutni a tizedikre. Fel tudunk menni, de nem egy lepesben, hanem csak fokrol fokra. |
Igérem, mostmár lefekszem..
"Hat azok bizony leragadtak az alt.rel.-nel :-) "
Hm.. és a féregjáratok? Azokat a jelenlegi elméletek is megengedik.. Vagy pedig erre is létezik valamiféle kozmikus cenzúra, és alapvetően hibás mindenféle elmélet ami a fénynél gyorsabb helyváltoztatást és az időutazást joosolja meg?
Az 1000 km/s sebességet a mágnesvitorlással lehet elérni?
Általában a kutatások pénzhiány miatt haladnak evvel a sebességgel, vagy más okai vannak a viszonylag lassú tempoonak..?
Jooéjt.
|
"a helyszíni méréseket még XXIV. századi földi műszerekkel sem lehet teljes egészében kiváltani"
Ez egy erdekes kerdes. A '80-as evekben jartak a Jupiternel a Voyager szondak, es keszitettek kepeket a bolygorol es holdjairol. Aztan valamikor a '90-es evekben elindult a HST, es ma mar olyan felbontasu kepeket tud kesziteni a jupiterholdakrol innen, a Foldtol, mint annakidejen a szondak a helyszinen. Nem tudja teljes egeszeben potolni a szondakat, de sokmindenben igen. Ha csillagokhoz akarunk szondakat kuldeni nem biztos, hogy egyszeru "fenygepezo automatakban" kell gondolkozni.
|
Az eddigi szondak valoban a Naprendszer kutatasara indultak. Mar az is nagyon szep, hogy egyik-masik 20-30 ev utan is mukodik. Eredetileg max. nehany evre terveztek az elettartamukat. Ha minden jol megy nehany even belul megkezdodhet az elso csillagkozi szondak epitese. Ezeknek nem az lenne a feladata, hogy a szomszedos csillagokat tanulmanyozzak, hanem "csak" az, hogy a Naptol nagy tavolsagra is tanulmanyozzak az ottani korulmenyeket. A celkituzesek szerint ezeknek a szondaknak ezer csillagaszati egysegnyire, esetleg egy fenyevnyire kellene eltavolodniuk. Szinte biztos, hogy napvitorlaval fognak mukodni. Egy ilyen ut nehanyszor tiz evig tartana.
"Hm.. hol tartanak a fénynél gyorsabb utazás megvaloosítását célzoo kutatások?"
Hat azok bizony leragadtak az alt.rel.-nel :-) Jelenleg meg az elso 8 km/s se mindig jon ossze, nemhogy az igazan nagy sebessegek ...
Ha mindent beleadunk, akkor kb. 100 km/s sebesseget tudunk elerni a mai technikai feltetelek mellett, azaz 5-10 ev fejlesztesi munkaval. Lehet, hogy kicsivel tobbet is tudnank erni, de ha nagyon trukkosek vagyunk, akkor sem tudunk 1000 km/s fole menni. |
" Hm.. a M1 tévé híradooja szerint ebben a naprendszerben a Jupiter hasnonmásverseny győztese mellett még 11 bolygót találtak.. ehh.. hol egy távcső?"
Akkor valamit nagyon felreertettek. Az emlitett csillag korul ket bolygo lete bizonyitott, es valoszinusitheto egy harmadik jelenlete is. Az viszont igaz, hogy egyszerre tobb, mint tiz bolygo felfedezeserol szamoltak be.
"Emberek, hol lehet hazánkban csillagászattal, űrkutatással kapcsolatos munkát végezni, és hogyan lehet oda jutni?"
Urkutatassal az RMKI, az MTA Csillagaszati Kutatointezete es nehany egyetem foglalkozik (pl. ELTE, Miskolci Egyetem). Letezik tovabba egy Urkutatasi Iroda is, valamint olyan tarsasagok, mint a Magyar Asztronautikai Tarsasag, Magyar Csillagaszok Barati Kore(?), Fold es Eg Klub. Az utobbi negy amolyan civilszervezet fele.
Csillagaszattal foglalkoznak a Csillagaszati Kutatointezeten kivul a Debreceni Napfizikai Obszervatoriumban, a Bajai Obszervatoriumban, Szegeden es az ELTE-n. Letezik tovabba nehany bemutato csillagvizsgalo is. Budapesten a Gellert-hegy toveben van az Urania Csillagvizsgalo (Sanc utca 3./b). Ha minden igaz este 6-tol 10-ig varjak a latogatokat, de a szomszedos diszko fenyei eleg zavaroak tudnak lenni. No, es a planetariumokrol se feledkezzunk meg (Budapest es Kecskemet).
" U.I.: ha valaki úgy találja, hogy égtelen baromságokat írok, legyen kedves felhívni erre a figyelmem.. én csak műkedvelő vagyok, semmi jogom beleszoolni a nagyok dolgába."
Szerintem ez a forum kifejezetten azt a celt szolgalja, hogy a mukedvelok kerdezzenek. Megfordulunk errefele nehanyan, akik tudunk valaszolni a felmerulo kerdesekre, esetleg nemi utananezes utan. (Legalabb harom egykori evfolyamtarsamrol tudom, hogy szoktak olvasni ezeket a cikkeket. Ezuton is udv nektek :-) |
Hm..a jövőre nézve két lehetőséget látok:
1. Képesek leszünk valamilyen moodon a fénynél gyorsabban utazni. Ekkor a távoság jelentősége lecsökken.
2. Marad a hagyományos, lassú ürutazás, amit a jelenlegi ismereteink is alátámasztanak.
Ebben az esetben pedig tanácsos mihamarabb útnak indítani a szondákat. Nem tudom, a jövőben hová fejlődhet a távérzékelés, de véleményem szerint a helyszíni méréseket még XXIV. századi földi műszerekkel sem lehet teljes egészében kiváltani. Akkorra pedig kis szerencsével visszaérhetnek egy néhány évtizeden belül elindított eszköz eredményei.
|
Ne Pioneer és hasonloo naprendszer-elhagyó szondákat vegyük alapul, ezeket elsősorban a naprendszerünkben ellátandoo feladatokra tervezték, és másodszorban csillagközi szondák. Hm.. nem tudja valaki, hogy ezek a szondák egy meghibásodást leszámítva meddig működhetnek?
Ha valooban egy másik naprendszerbe kívánunk repülni, akkor nagyobb sebességet kell a szondának választani. Ott az ionhajtoomű, a különféle napvitorla..
A szonda még így is sokáig utazik, dehát az űrkutatás egyébként is a türelmes emberek sportja. Ennyi erővel lehetne 250 fényévre is..
Hm.. hol tartanak a fénynél gyorsabb utazás megvaloosítását célzoo kutatások?
|
41 fényév.. ide már a mai technikával is képesek vagyunk beláthatoo időn belül valami autoomatát juttatni..
most gondolj bele.. valami odamegy es elkezd valamit visszasugarozni.. csak az er vissza 41 ev mulva mammint az adas onnan szal azert ez a belathato ido ez eleg huzos volt. ja meg van e egyaltalan olyan technologia amivel ilyen tavolsagbol el lehetne talalni a foldet szerinted? mert akkora energiaval nem lehet sugarozni, azzal meg sokra megyunk ha csak 1/10anagyonsokadikon fokkal elhibazza a foldet.. meg aztan vannak nekunk olyan gepeink amik kepesek lennenek 100 evig mukodni hiba nelkul? szal rengeteg a hibalehetoseg, en inkabb lottoznek, az ehez kepest biztos penz
|
egyebkent 41 fenyevet tenyleg meg lehet tenni par tizezer ev alatt is:)) felteve, hogy Isten nem forditja vissza azt a szondatis , mint a pioneereket:D persze kerdes, hogy ez a par tizezer ev, kinek mennyire belathato ido
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
24100 ev:)) ennyi ido alatt nalunk a sharaq bolygon eljutunk hozzatok, a foldre:)) pedig mi nem kevesebb, mint 15 milliard fenyevnyire vagyunk toletek, az univerzum tulfelen:))
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
"41 fényév.. ide már a mai technikával is képesek vagyunk beláthatoo időn belül valami autoomatát juttatni.."
Na ne mondd. Vagyis neked mennyi az a belátható idő? :)
|
hmm, hiszem ha már ott vagyunk, és elhiszem ha tárgyaiassak ezek a felvetések.....
Ui.:
Tudtátok hogy 84 fényévnyire egy hasonló bolygót találtak mint a Föld ??? Tehát amin mi élünk ?? Ezt a megtalálóról nevezték el: Lion007 A bolygó mind szilárdságilag és tömegre megegyezik a miénkel, a következő évizedekben Felfedezzükkkk HAHAHAHHAHAHAHAHHAHAH
Ez a nevetséget képezi már....
|
Csak hogy itt is okoskodjak..
Hm.. a M1 tévé híradooja szerint ebben a naprendszerben a Jupiter hasnonmásverseny győztese mellett még 11 bolygót találtak.. ehh.. hol egy távcső?
41 fényév.. ide már a mai technikával is képesek vagyunk beláthatoo időn belül valami autoomatát juttatni..
A víz elpárolgásával kapcsolatban: a Jupiter - és minden bizonnyal a most felfedezett tesookája is - gázbolygó. Ez azt jelenti, hogy jelenlegi ismereteink szerint nincs szilárd felszíne, hanem az egyész egy hatalmas gázcsepp. hasonloo anyagokbool áll, mint egy nap-kezdemény, csak a tömege nem elég nagy ahhoz, hogy a belsejében önönn gravítációs vonzása okozta forróság átlépje a magfúzioo megindulásához szükséges küszöbértéket. Ha jool emlékszem, akkor a Jupiterünk tömegének tizenkétszeresének adoodik a nappá váláshoz szükséges tömeg.
Tudtommal az, hogy egy csillag mennyi energiát bocsát ki a kezdeti tömegétől, anyagösszetételétől és a korátool függ. Az anyagösszetétel és a tömeg alapján a csillagok további tulajdonságai megjoosolhatooak, ez alapján tipizálják a napokat. Szooval, ha az 55 Cancri azonos osztályú a mi napunkkal, akkor valooszínűleg a sugárzási jellemzői is hasonlooak.
Emberek, hol lehet hazánkban csillagászattal, űrkutatással kapcsolatos munkát végezni, és hogyan lehet oda jutni?
U.I.: ha valaki úgy találja, hogy égtelen baromságokat írok, legyen kedves felhívni erre a figyelmem.. én csak műkedvelő vagyok, semmi jogom beleszoolni a nagyok dolgába. |
Ize hat en voltam ott es nem 55 micsodanak hijak hanem Exeuron-nak es a bolygot ami hasonlit jupiterre aszt Eveng-nek. Elnek ott rendes Jedik is...
C.W. - A talk about E3: "It's nice too see that Sony and Microsoft finally got their own Wii emulator!"
|
41 millió fényév az kb. a lokális csoport átmérője lehet. A legközelebbi galaxis 2 millió fényévre van, a miénk átmérője kb. százezer fényév. Bolygókat még a legközelebbi csillagoknál is nehéz kimutatni, nemhogy ilyen távolságban.
|
Veletlenul(!) rahibazott. Ez a csillag nagyon hasonlit a Napra.
|
"Hát ez még eddig jó, de már ezen a bojgón se lehetne élet mert túl közel van tehát tól meleg, ha víz van rajta akkor bizonyára elpárolgott tehát felhőt képez, így még melegebb lesz tehát már tuti átlépi a 100 fokot az ott lévő összes víz."
Azt ki mondta, hogy ez a nap, ugyan akkora, ugyan olyan hovel, es energia mennyiseget sugaroz mint a mienk, miert vagy benne biztos hogy ez a nap, pont akkora tavolsagban nem biztositja e az optimumot.
"Itt még melegebb van így tuti nincs ott élet, ne röhögtessenek már. Ha nagyon kicsi akkor lehet hogy elég hideg mert nem vesz fel elég hőt, de akkor nincs légköre se tehát így se lehet ott élet." - hallod, miert lenne ott meg melegebb, ismetlen nem tudhatod mekkora tavolsagra van... a "hideg" allapotrol pedig annyit, hogy jupiter messze van megis van legkore... nevezzuk annak mind1.
|
Jo lesz az 41 fenyevnek is. 41 millio fenyevre levo galaxisokat nem nagyon lehet csillagokra bontani foldi tavcsovekkel.
A cikk egy kicsit szerencsetlenul fogalmaz. A foldszeru bolygok a ket nagybolygo palyaja kozotti terreszben (0,1 CsE es 5,5 CsE kozott) keringhetnek. Ezt a tartomanyt vedi a most felfedezett orias.
A Fold a bolygok kozott kicsinak szamit. A Jupiter 319 foldtomeg, a Szaturnusz 95, az Uranusz 17 es a Neptunusz 19.
|
41 millió fényés.. Mit kell görcsölni? Már lehet, hogy nem is létezik..
|
"Például egy korábban felfedezett, nagyjából a Jupiterrel azonos tömegű bolygó kering az 55 Cancri körül, kéthetes ciklusban és kisebb távolságban, mint ami a Merkúr és a Nap között van"
Hát ez még eddig jó, de már ezen a bojgón se lehetne élet mert túl közel van tehát tól meleg, ha víz van rajta akkor bizonyára elpárolgott tehát felhőt képez, így még melegebb lesz tehát már tuti átlépi a 100 fokot az ott lévő összes víz. Na de:
"Az elméleti modellek szerint egy kis sziklás világnak, mint a Föld, jó esélyei lennének a túlélésre a két bolygó között."
Itt még melegebb van így tuti nincs ott élet, ne röhögtessenek már. Ha nagyon kicsi akkor lehet hogy elég hideg mert nem vesz fel elég hőt, de akkor nincs légköre se tehát így se lehet ott élet.
|
"Az 55 Cancri néven ismert naprendszer körülbelül 41 fényévnyire van"
Hát ezt egy kicsit elírták: 41 millió fényévre van
|
már itt sánta a kicsike: "egzotikus pályán keringő bolygó". mi benne az egzotikus? :))
|
|
Több tucat úgynevezett exobolygót fedeztek fel az utóbbi évtizedekben, melyek túl elliptikus és eltorzult pályákon utaznak, általában sokkal közelebb és gyorsabban, mint a mi naprendszerünk óriás bolygói. Például egy korábban felfedezett, nagyjából a Jupiterrel azonos tömegű bolygó kering az 55 Cancri körül, kéthetes ciklusban és kisebb távolságban, mint ami a Merkúr és a Nap között van. Az elméleti modellek szerint egy kis sziklás világnak, mint a Föld, jó esélyei lennének a túlélésre a két bolygó között.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A miénkhez hasonló bolygórendszerre bukkantak
Hamarosan próbaúton az első légi lézer-fegyver
Régi-új technológia keresheti az eltünt repülőgépeket
Törökország légi irányítóközpontokat vásárol
