 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
ezt ismerem.
ez man.
és 1 vezérjeles.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Valóban nem vagyunk annyira híresek :)
Szöget ütött a fejembe, hogy valami olyan, amit Te forszírozol, mintha már létezett volna:
http://www.iol.unh.edu/training/fddi/htmls/
Szóval, vezérjeles gyűrű, 100MBit. Drága, alig-alig telepítenek uj rendszereket.
De az ötlet jó volt...
|
ezzel nem titeket akartalak minősíteni(vagy megsérteni) de nemtom, a sztaki miket csinál, de annyira nem híres chiptervező, mint pl az ali vagy a via...
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
na jó...de ha valamiféle cégnek mondjuk van nagy jártassága a beáyazottrendszertervezésben, vagy USB chipek tervezésében, vagy valami ilyesmi, akkor nekik nyilván nem jelentene akkora problémát...(szerintem ez még kzel-stávol sehol sincsen 1 jobbfajta router bonyolutságához képest...)
na mind1.
én nem értek hozzá, csak gondolataimat osztom meg.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Így leírva valóban nem tűnik bonyolultnak - már megpróbáltunk összehozni egy hasonló elrendezésű ketyerét, bár ott nem a token-kiosztás volt a feladat, hanem a transzparens real-time csomagszűrés, egy harmadik, speciális IC-vel.
A vége az lett, hogy meghagytunk mindent külön-külön kártyán, és inkább a kernelen keresztül próbáljuk összehangolni a cuccot, mert a másik változat nem csak költségvetésileg rémálom...
|
a firmware csak az inicializásánál kell, különben mehet minden HWből.
az 1. token létrehozás, és a többi token behangpolása a bonyolult, ezek mennek Firmware-ből.
az általános passzolgatás meg megy HWből.
lehetne a rendszerben 1 vezértoken is, amiben a kártyák üzennek 1másnak, ha dedikált szélesség vagy valami hasonló kell. ez a vezérlőtoken nem feltétlenül kell, hogy saját token legyen, elég úgy is, hogyha valamely másik token adatemzőjének a végébe pakoljuk. és arra nem kell rögtön válaszolni, ezért a firmware is válaszolhat, megszerkesztheti, eldöntheti mi van, mejd a tokenvezérlőbizonyos regisztereit megváltoztatja(pl. a 6. tokent minden 3. körben elérhetetlenné, azaz módosíthatatlanná teszi).
ezzel kissé csökken a dedikált sávszélesség kialakításának ideje, de 1 gyors beágyazott rendszer még így is megfelelő sebességgel végrehajthatja, mert nem összetett feladat.
vezérlőchip:
lehetne az egész 1 chipen, aminek 5 fő része lenne:
1: PCI csatoló(vagy ami éppen kell)
2: 1 beágyazott rendszer KICSI beágyazott DRAMmal, meg 1 ficsi FLASHel(amennyi kell) meg 2 hálózati vezérlő, 1 a bejövő jeleknek, egy meg a kimenőknek
ezek csinálnának csomagot az adatból, és elvégezhetnék a CRCt (vagy csak simán SUMot, mert az sokkal egyszerűbb)
a bejövő evzérlő a kibontott adatcsomagot továbbadja az 5. egységnek, amely 1 gyors vezérlő, megvannak a regisztereben, hogy melyik token mikor szabad, és ha van esetleg várakozó elküldendő adat a kártya memóriájában, akkor azt beleteszi a következő szabad adatblokkba, és úgy küldi tovább.
ha éppen most kapcsoltunk össze 1 rendszert, akkor mondjuk lehetne alapsebességen sokkal lassabb a két csatoló, olyan lassú, hogy a 2. rendszer tdja vezérelni, majd ha megvan a vezétoken, jöhet a többi is, majd ha az is megvan, a vezértoken után átkapcsolnak a csatolók nagysebességre.(amit megtehetnek külön külön is, mivel azok csak sima pointtopoint kapcsolatok, nem nehéz a sebességváltás)
ez így leírva nm tűnik olyan veszedelmesnek, és megvalósíthatatlannak...  |
Épp ez az... A két dolog kizárja egymást: ha külön vezérlőchipet (áramkört) használsz, firmware-el, akkor a sebességnek lőttek...
A tokenek ebben a világban borzasztó sérülékenynek számítanak: nagy sebességnél nincs idő a csomagok hibáival foglalkozni, pláne nincs idő egy elveszett token miatt másodpercenként ujra meg ujra inicializálni a rendszert.
Ha nagy sebességet akarsz, akkor a kezdeti paraméterek beállítása után mindennek teljesen automatikusan kell mennie, semmiféle szoftveres közreműködésnek helye nincs.
|
ha van 1 vezérlőtoken(azaz 1 első token) akkor a többi kiosztását már nem kellene teljesen autómatikusan a gépre bízni, a vezérlőchip-be épített kis belső algoritmus is végezhetné(persze az már csak 1 Firmaware-ben található algoritmus lenne, amit a vezérlőchip futtat, tehát nem kell több tranyó, csak 1 kicsit bonyolultabb Firmware)
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
A sok token elosztása még nagyobb problémákat vet fel, mint az egy token...
|
miért nem lehet több token?(tudom, hogy a szabványban csak 1 van, de ha mondjuk n kártyára jutna n/2-1 token, akkor még mindíg nem lenne ütközés, de a sávszélesség igencsak megnőne... csak az amúy nem használt vezetékek is használva lennének persze ez nem megoldható, ha a tokenring tulajdonképpen 1 BUSZ vezérlőátadással... nem tudom, milyen a fizikai megvalósítás. 2 kapu van-e 1 kártyán, meg hasonlók...
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
A routerekben nem csak a spec proci van, hanem egy oprendszer is: az meg nagyon belassít. Az alkalmazott processzor csak _támogatja_ az IP csomagokkal végzett bűvészkedést, de a routing program-funkció.
Nagysebességű hálózatoknál emiatt jön be az, hogy:
1. a hálózat nem IP alapú
2. A csomagméretek rögzítettek
3. a nagysebességű vonal forgalmát multiplexeléssel osztják akkora töredékekre, amikkel már elbír egy-egy SW router: az IP-csomagok átalakítása ezekben történik.
Nagy sebességnél csak a HW irányítás megy, azt pedig _nagyon_ nehéz IP alapon megvalósítani.
Mire a token-ringet működőképessé pofozták, addigra az állapotábrája majd' százszor akkora lett, mint az ethernet-é. Elérte azt a bonyolultságot, hogy mikrovezérlő nélkül már nem lehetett gazdaságosan megvalósítani - ez pedig a későbbiekben túl erős korlátot jelentett a sebesség növelésével szemben.
Ez a bonyolultság annak a a következménye, hogy a hálózat rugalmasságának megőrzése miatt el akarták kerülni a központ irányítást, és nem szerették volna, hogy egy-egy állomás meghibásodása esetén az egész rendszer behaljon. Hiába no, az automatizált szerelőcsarnokoban nagyon nagy károk tudnak keletkezni, ha a hálózat tönkremegy...
Figyelniük kellett arra is, hogy egy-egy hibát hogyan lehet észlelni, és a hiba -vagy ujraindulás- után a rendszer hogyan tudja magát ujrakonfigurálni. (PL.:csak egy token létezhet egy hálózatban... Ha a kártyák egyszerre indulnak, melyiké lehet a token? És ez csak egy probléma a sok közül...) |
4-16 Mbps.
hát nem a csúcs, de akkoris az ötlet nagyon jó sztem.
www.alltheweb.com
próbáld ki, nagyon jó kereső. jobb, mint a google.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
rive:
ha 1 routerbe be tudnak építeni olyan spec procit, hogy az forgalomirányítson, azaz számontartson valami iszonyatos mennyiségű IPcímet, akkor ne viccelődj, hogy 1 hálókártyába annyit nem tudnak beletenne, hogy
1.megvizsgálja, nem én vagyok-e a címzett az A kapun bejöbő csomagnak
2. nem én küldtem-e az a kapun bejövő csomagot.
a többit meg lehetne oldani máshogy is:
ha valakinek kell 1 adott sávszélesség/kell X darab csomag akkor az küld 1 tokennel 1 kérelmet, amit 1 vezérlőkártya bírál el.
persze ezesetben kellene 1 vezérlőkártya.
bár ha nincs vezérlőkártya, akkor sem lehet olyan nehéz mindegyik vezérlőchipbe beépíteni 1 regisztert, ami nyilvántartja, hogy mennyi a szabad tokenek száma, mennyi az összes, meg 1 számlálót, ami fogyeli, hogy mindíg maradjon 1 szabad, ha valaki kérelmezni akar...
na mind1.
majd maeste utánanézek ennek a tokenringnek jobban.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Az ARCNET az egyik legrégebbi hálózati szabvány...
Egy alhálózaton lehet 255 aktív elem, és a szabvány mindegyik számára garantálja, hogy:
1. A sávszélesség 1/n-ed részét mindenképp megkapja.
2. Bizonyos fix időn belül mindenképpen szóhoz jut.
Valahogy úgy működik, hogy az egyes állomások növekvő sorszám szerint jutnak fix méretű ablakhoz: de ebbe nem ástam bele magam. Ami a rendszer nagy előnye volt, hogy egy kis biztatásra szimpla telefonvonalon keresztül is ment a 2MBit, vagy 200 méterig :)
Azóta persze fejlesztettek egy csomót, meg van üvegszálas verzió is.
Ethernetből nem lehet gazdaságosan token-ringet csinálni. A sávszélesség tekintélyes hányadát megenné az adminisztráció, és túl sok processzoridőt foglalna a dolog. Megoldható ugyan, de egyszerűen nem erre lett kitalálva a rendszer.
Ha két csatolót kötsz össze, akkor le kell kezelni a teljes sebességű átviteleket. A token-ring is ezen bukott meg: túl bonyolult volt a szabvány, és nehezen lehetett a nagyobb sebeségekhez megfelelő mikrovezérlőt biztosítani.
Token ringből a max. sebesség, ha jól emlékszem, 16/4 volt, de ez igazság szerint nem tudom, mit is jelent. |
az ARCNET milyen rendszerű?
és én a router szoftverére gondoltam, mert azoknak a spec.chipeknek, amik benne vannak, azoknak is biztosan kell lennie 1 oprendszernek.
és tudom, mi az a multiplexelés.(már az ISDN is az alapján megy, pedig az vagy 30 éves)
token-ringet lehetne csinálni ethernetből is.
csak 2 ethernetcsati kell 1 kártyára, meg 1 meglehetősen egyszerű vezérlőcsip.
na mind1
és tokenringes kártyát tudok szerezni én is, tudom, hogyan műxik, csak nem tudtam, hogy él-e, vagy hal. amit én ismerek, az eléggé régi szabvány, nyilván a sebessége sem a csúcs, bár hogy őszinte legyek, foggalmam sincsen, mennyi lehet...
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Szoftverből multiplexelni nem lehet. Kártya -> memória -> program -> memória2 -> kártya... iszonyatosan sok idő. Bármely mai PC-ből összerakott router-t (CISCO-t is) le tudok rohasztani: nem ügy. Teletömöm két lábát a megfelelő adatokkal, és tíz perc mulva halott. A software-routing nem megy.
A multiplexelés azt jelenti, hogy pl. bejön 4 db E1, a maga kis 2MBitjével, és ezt szoftver közreműködése nélkül lököm tovább egy 8MBites vonalon. Itt az útvonal statikus, de ha pc-ben gondolkozol, akkor hardver-támogatás nélkül GHz sebességű processzorra lenne szükséged.
És akkor mi van a gyors ATM-vonalakkal? Nincs gép, ami akár csak egy vonalat is le tudna kezelni. Ilyen helyeken az útválasztás teljes egészében HW-ban van megvalósítva: a SW legföljebb felügyeletet lát el.
A token-ring nem halt ki: csak az igénytelenebb hálózatok teréről kiszorította az ethernet, az olcsó kategóriában pedig átvette a helyét a jóval egyszerűbb ARCNET. Az időkritikus alkalmazásokban viszont még sok helyen használják, igaz, ez jórészt a dolog tehetetlenségén is múlik: a dolog haldoklik.
Ca. 200 HUF egy PCI-s token-ring kártya... Ha gondolod, teszek róla, hogy ne maradjon ki az életedből ;)
Kissé mulatságos, hogy egy ennyire kkidolgozott szabványt végeredményben a jóval egyszerűbb ARCNET szorít ki... |
azonkívül számítható a válaszidő, dedikált sávszélesség megoldása nem nehéz(lefoglal magának a gép valamennyi tokent másodpercenként, és ezt tudatja a többiekkel is vagy csak 1 tokent minden n-edik körben)
na mnd1
ez az én életemből kimaradt...
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
multiplexelés lehet 1 router szoftverében is.
még 1 dolog: a token-ring miért halt ki? szerintem az a legkirályabb a valaha is használt hálózati rendszerek között.... legalábbis a jelenlegi buszoknál meg csillagoknál 1000* jobb volt. pontosabban lett volna, ha mondjuk nem csak 1, hanem több token is lett volna. és minden hálókártyán 2 csati lett volna(1 ki, és 1 be) nem hiszem, hogy ezt annyival nehezebb lett volna megoldani, mint most azt a marhasok HUBot megvenni...
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Hiába algoritmizálsz... Ethernetre egy jól működő időbeosztás legalább atomóra-pontosságú szinkronizációt igényelne, és annyi számítási kapacitást lekötne, hogy akkor már inkább ARCNET-et raknék a masinákba ;)
Az ethernet egyszerűen ilyen: egyszerű protokoll, sok hátránnyal.
Ennek a 10GBit bigyónak a felhasználása valószínűleg a gyártelepeken/intézeteken belüli routerek összekötésében lesz: valóban relative egyszerűen telepíthető (bár ezt az új szabványt végülis nem ismerem), és pár gép esetén elfogadható kihasználtságot/teljesítményt nyújt.
A másik kérdés is jogos: egy gép ezt a sebességet nem tudja kihasználni. A többi hasonló sebességű vonalnál van lehetőség a multiplexelésre, itt nincs.
|
Rive:
ha valami fürt9özött rendszerről van szó, akkor szerintem nincsenek a hálón csak az ethernetes gépek, sé akkor 1 fürtöző algoritmussal ki lehet küszöbölni ezeket a dolgokat.
és PCknél hová pakolák a 10Gbit ethernetet? az AGPbe? még sosem láttam AGP hálókártyát:D(mert ugye a PCI-X(64/66) csak 5 Gbit max... azonkívül a sima PCIslotokban más is szokik lenni. meg az semrossz, ha nincs még 1 SouthBridge a PCI vezérlő, meg a hálókártya között) mert az valószínű(ahogy mndod) hogy az ethernet az nem a nagyvállalati szuperszámítógépekben lesz elterjedt...
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
#7: megoldható, persze. Ettől függetlenül: nagy, nem kiszámítható késleltetés, korlátozott adatátviteli távolság, nagyobb forgalom esetén könnyen lecsökken az effektív sávszélesség...
Persze, lehet, hogy az ALOHA-n módosítottak valamit, de az meg akkor már régen nem ethernet.
Egy olyan nagyméretű hálózatnak, mint egy MAN, totálisan alkalmatlan, SZVSZ.
Ugyanakkor a T és E vonalakat kifejezetten ilyen környezetre (is) tervezték.
|
Rive: hát most nemtudom, lehet, hogy én vagyok a hülye, de nem egyszer olvastam, hogy gigabit-ethernettel szuperszámítógépet fürtöztek... ott a 10 Gbit szóbajöhet.
meg akkor is lehet, hogy ne 1 rossz ötlet, amikor a 150. gépet kötik rá ugyanarra a hálóra...
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Ez értelmetlen. Már egy gigabit-hálózatbeli routing-ot sem lehet megcsinálni célhardver nélkül, még azzal is csak nehezen. Ethernetet meg pláne. A válaszidő alig-alig csökken, a vonalkihasználtság katasztrofális, a távolság viszonylag kicsiny.
Ezzel szemben egy nagysebességű E-valahány vonal irányítása, multiplexelése viszonylag könnyen megoldható...
Az ethernet egy igénytelen szabvány, ami arra lett kitalálva, hogy a kertész is tudja telepíteni, és esőben is működjön: emiatt elég sok kompromisszumot kötöttek. Kifejezetten PC-PC összekötések megvalósítására készítették. Nagyvállalati szinten ennél azért többre is képesek, sőt, többet várnak el. Szerintem meglehetősen halott dolog tovább erőltetni.
|
Cégeknél előfordulhatnak hub-ok, meg switch-ek is. Így azért már lehet létjogosultsága a dolognak.
|
persze hogy igen.. különben nem élnének meg...-
|
Inkabb szamolj utana annak amit beszelsz.Van eleg sok hely (persze nem Magyarorszagon) ahol igenis szukseg van 10 Gigabitre vagy akar tobbre is.
De erre akkor is rajonnel, ha nem lattal meg ilyen nagyobbacska halozatot, mivel ezeket a kartyakat nem otthonra fejlesztik (ezt majd az arabol is meglatod), hanem cegeknek, ok meg megnezik, hogy mit kapnak a penzukert, ill. hogy szukseguk van-e ra.(mar ha jo kereskedok)
|
:D
Egyébként, ennek nem sok értelme van, mert ha a vállalati gerinc 10 gigabit, akkor a desktop szinten gigabit kéne, namármost egy gigabit kártya 40-50e ft, másrészt az asztali gépben lévő merevlemez maximális sebessége 250-300 Mbit körül van, tehát bőven nem tudja kihasználni.
|
Nálunk otthon már öt éve üvegszál van. Kár hogy csak a tetőszigetelésben.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Láthatáron egy 100 dolláros új Palm kéziszámítógép
Érkezőben az új VIA chipsetek
Láthatáron a Bluetooth 2.0
Kisebb lett az Itanium 2 magmérete
2 GHz-es Pentium 4-M még ebben a hónapban
