Hamarosan próbaúton az első légi lézer-fegyver
2002. június 14. 14:55, péntek
Az Egyesült Államok Légiereje (USAF) által tervezett összes új fegyver rendszer közül az F-22 Raptor vadászgép mellett a légi lézert (ABL) tekintik a legígéretesebbnek, mivel az forradalmasíthatja a hadviselést. Közel egy évtizednyi fejlesztés után a USAF és a Rakétavédelmi Hivatal (MDA) úgy határozott, hogy néhány hónapon belül megkezdi az első ABL repülőgép próbaútjait.

Az ABL rendszert ballisztikus rakéták megsemmisítésére tervezték egy sok megawattos lézersugár közreműködésével, ami a fény sebességével szel át nagy távolságokat. A nagy energiájú sugár, ami nagyjából egy kosárlabda átmérőjével rendelkezik, addig hevíti a rakéta falát, amíg az szerkezetileg meg nem hibásodik és visszazuhan a földre. Ideális esetben a rakétát kilövő területén landol.


Az ABL rendszert egy módosított Boeing 747-400F, a kereskedelemben is használt szállító repülőgép hordozza, otthont adva egy nagy energiájú oxigén-jód kémiai lézernek (COIL), egy kifinomult sugárirányító rendszernek "deformálható" tükrökkel, amik pontos célzást és tüzelést tesznek lehetővé a légköri zavarokon keresztül is, valamint egy hadműveleti központ is helyet kap, ahol folyamatosan nyomon követik és priorizálják a lehetséges célpontokat.

A Boeing 20 hónapot töltött a 747-es módosításaival. Ki kellett cserélni a gép orr-részét, ahol maga a lézer és a sugárirányító optikák kaptak helyet, fém támasztórudakkal erősítették meg a géptörzset, titániummal a gép hasát, végül beépítettek egy légmentesen záródó kabint, ami elszigeteli a legénységet a gép lézeres egységeitől.


Jelenleg is folynak az utolsó földi tesztek a YAL-1A Attack Laser nevet viselő gépen. Első körben a COIL és a sugárirányító rendszer nélkül fog repülni, mivel mindkét egységre még fejlesztői munka vár. Valószínűleg csak 2004. elején repülhet teljes felszereltséggel a gép. A USAF azt akarja, hogy az ABL legalább 320 kilométeres hatótávolságú legyen. A program irányítói szerint a működő ABL rendszer egy feltöltéssel 20-40 rakétát lesz képes levadászni. A rakétavédelmen túl más tevékenységekre is képes, repülőgépeket támadhat meg, időlegesen kiiktathat ellenséges műholdakat, felderítő munkát végezhet, vagy cirkáló rakéták ellen nyújthat védelmet.

Hirdetés

Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Yetike  
2002. júl. 04. 11:47 | válasz | #28
Simán bazze:)) Mennyi kő? Remélem a zsebpénzemből futja:)
Imre  
2002. jún. 26. 22:13 | válasz | #27
Yeti_  
2002. jún. 26. 20:28 | válasz | #26
Öööö... Valszeg nem 1 boeinget küldenek föl...
Yeti_  
2002. jún. 26. 20:15 | válasz | #25
Hi allz!

Hát halljátok, amcsik ezt olvasnák csak nézni tudnának:))

Télleg, mér nem csináltok a magyaroknak ilyen harcilézer nemtommiket? Einstein hozzátok képest kispolski:))
Tano_  
2002. jún. 17. 00:17 | válasz | #24
Igaza van MaDFoX-nak. A Top Gun 1ik régebbi számában (ha jól rémlik '96-'97 környékén) elég részletesen írtak a rendszerről. Mindenkinek csak ajánlhatom a további találgatások letisztázása érdekében.
Imre  
2002. jún. 16. 15:14 | válasz | #23
Elvileg haromban(?) korlatoztak az egy raketan elhelyezheto robbanofejek szamat. Az is igaz, hogy a szerzodes csak Amerikara es az oroszokra vonatkozik. A raketa kiegese utan, a ballisztikus repules alatt azonban lenyegesen tobb a lehetseges celpont, mint elsore latszik. A modern raketak ugyanis hamis celpontok tomkeleget szorjak szet a vedekezes megnehezitesere. Ezek a celpontok a legkorbe valo belepes utan elegnek.

A hasadoanyag nem olyan veszelyes, mint azt sokan allitjak a mediaban. A legveszelyesebb a plutonium, mivel az az egyik legmergezobb fem. Ennek a tenynek azonban semmi koze a hasadoanyag voltahoz.
2002. jún. 16. 14:41 | válasz | #22
Üdv.

A cikkben keveredik a rakéta a robbanófejjel. A nagy hatótávolságú - ha úgy tetszik interkontinentális - balliszikus rakéták rendszerint nem egyetlen, hanem tucatnyi önállo nukleáris töltetet - robbanófejet - hordoznak. A cikk szerint az ABL egy feltöltéssel 20-40 rakétát lesz kéeps levadászni. Ez most azt jelenti, hogy 20-40-szer tucatnyi, vagy 20-40 célt lehet vele megsemmisíteni?

Tudtommal utoobbi a helyes, tehát egy feltöltéssel 20-40 lövést lehet leadni. Ez azt jelenti, hogy maximum három hordozoorakéta pályára állította robbanófejet lehet vele megsemmisíteni..
.. és azt is csak addig, amíg a bomba vissza nem tért a légkörbe. Ha azután melengetjük, lehet, hogy megrongáloodik, de megállni nem fog, és a kijelölt cél közelében ér földet. Ha pedig a hasadooanyag szétszoorodik - pl. annak meggyulladása okán - a környék eléggé el fog néptelenedni..

A ballisztikus rakáték, különösen a több robbanőfejjel felszereltekkel szembeni védelem nagyon nehéz dolog. A leghatékonyabb megoldás az indulási fázisba történő megsemmisítés lenne, de ez űrbe telepített lézereket, és - a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt - önállóan döntő rendszereket feltételezne.

További kellemes vasárnapot..
Imre  
2002. jún. 16. 02:37 | válasz | #21
Azt batorkodtam megjegyezni, hogy bar lehet, hogy a jelenlegi raketak ellen jo, de ha rendszerbe all, akkor pont a legveszelyesebbnek tartott fegyvereket lehet majd a legkonnyebben megvedeni tole. Az viszont tokeletesen igaz, hogy repulok ellen teljesen jo, es muholdak ellen is jobb, mint eddig barmi.
2002. jún. 15. 23:59 | válasz | #20
Jooreggelt.
Nem kívánok beszállni a robbanófejek felvixolásának értelme körül kialakult vitába, de ez a lézer nem jövőbeni polírozott rakéták ellen készült, hanem a jelenleg készleten lévők ellen. Ezekkel szemben pedig valooszínűleg hatásos a lézer.
És nem csak azok ellen.. gondoljuk el, mi történik egy vadászrepülőgéppel ha bevilágítjuk evvel a fénnyel.. a jővő háborúinak vadászfedezete a Jumboo.. Szerintem a Jumboo tervezői sose gondolták volna, hogy voltaképp légifölény-vadászgépet építenek.

A kulcsszoo az elrettentés.

Jooéjt.

Imre  
2002. jún. 15. 22:18 | válasz | #19
Ebben a cikkben hatarozottan tukrokrol van szo.

Az energiat nyilvan jod-oxigen reakciban allitjak elo.

Lezer nincs tukorok nelkul. A lezerhatas a feny oda-vissza verodesen alapul.

Az impulzus uzem csak annyit jelent, hogy nem folyamatosan mukodik. Ez meg nem jelent nano- vagy pikoszekundumos, azaz rovid impulzust.

Ha van ionizacio, de nincs magas homerseklet, akkor mi a gond?
MaDFoX  
2002. jún. 15. 21:53 | válasz | #18
Ha jol emlexem egy regebbi topgun cikkre, a lezer valoban kemiai gerjesztesu es valoban impulzus uzemu... pontos reszletekert ha kell elokeresem, de a hozza valo energiat nyerik valamilyen kemiai hatasbol (-1 atomraktor ;) )... a sugar iranyzasara a hatalmas energia miatt pedig alkalmatlan a tukor, ha jol emlexem specialis kikepzesu prizmarandszert hasznalnak, ami el is foglalja a gep elejet, ami nem kicsi... ;D
A raketaknak tokmindegy milyen a burkolata, ha nem a ho vegez veluk (nem kell hogy elolvassza, eleg egy kis deformacio vagy kisebb serules amit nem kepes korrigalni), akkor az ionizacio megteszi a dolgat...
Imre  
2002. jún. 15. 21:18 | válasz | #17
Csinaltak mar nagyobb marhasagokat is. Ez legalabb nem elvetelt otlet. Jelenleg az az egyik legnagyobb strategiai problemajuk, hogy egyre jobban fuggenek a muholdaktol, ugyanakkor azok teljesen vedtelenek. Egy ilyen lezer jo vedelmet biztosithat az alacsony palyaju muholdaknak. Arrol nem is beszelve, hogy hasznalhato az ellenseg nem tamado celu muholdjai ellen is.
Imre  
2002. jún. 15. 21:11 | válasz | #16
Az olvasottak alapjan kemiai gerjesztesu lezerrol van szo. Nehezen tudom elkepzelni, hogy egy kemiai lezer igazan rovid impulzusokat adjon le. Masreszt, akarmilyen rovid impulzusokat ad le a lezer, valahogy iranyitani kell, meghozza aktiv optikaval. Ha az optika tuleli, akkor a raketanak is jo eselyei vannak. Rovid impulzusok eseten a hutes egyszeruen nem jatszik.

Az altalam tanultak alapjan nem csak a megvilagitas hossza szamit, hanem az elnyelt energia is (sot!). Jol tukrozo felulet keves elnyelt energiat eredmenyez.
hmm  
2002. jún. 15. 17:19 | válasz | #15
en azta nvegkepp nem ertek hozza es szerintem imrenek is igaza van, de a poen sunlicht-nal van ma :))

amerika hulye, de nem ennyire :)))
2002. jún. 15. 13:06 | galéria | válasz | #14
Milyen cinkes lenne, ha megtámadnának egy parabolatükröt amiről visszaverődne a lézersugár és szétkapná a repcsit.
2002. jún. 15. 11:41 | válasz | #13
A védőfesték, az egy nagyon kellemes dolog, csak az a baj vele, hogy inkább csak a folyamatos lézersugár ellen véd, és a katonai lézerek, így a kémiai lézerek is impulzus-üzemmóduak (legalábbis nekem ezt tanitották az oskolában), amik habár nagyon rövid idejü (10-500 nanosecundum)impulzusokat bocsátanak ki, innentől kezdve a teljesítmény csak másodpercekre értve megawatt értékü, vajójában inkább terrawattokról lehet beszélni, ez pedig, ha jól fókuszálunk, illetve ha a légkör nem "húzza szét" a lézersugarat akkor ez elegendő pusztítást képes véghezvinni ahhoz, hogy "lekaparja" a védőfestéket a rakétáról, teret engedve a rakéta szerkezeti károsodásának.
Imre  
2002. jún. 14. 23:18 | válasz | #12
Lasd urrepulogep. Masfelol a raketak kulseje nincs feltetlenul komoly hoterhelesnek kiteve. Sot, folyekony hajtomuves raketak eseten a hajtoanyag parolgasa es szivattyuzasa folyamatos hutest is biztosit. Tobb ezer fok csak a legkorbe valo visszatereskor jon letre. Ettol azonban mar csak a robbanofejeket kell megvedeni. Erre szolgal a folyamatosan parolgo, eppen ezert eleg vastag hovedelem.
Ha most nincs(?) is megfeleloen hoallo, nagy visszavero-kepessegu bevonoanyag a raketak boritashoz, annak kifejlesztese biztos, hogy olcsobb, mint ennek a repulogepnek az elkeszitese es uzemeltetese.

Ez a lezeres elkepzeles leginkabb muholdak ellen lenne jo. Azokat nem lehet vedette tenni, mert napelemekre van szukseguk a mukodesukhoz, Fold fele iranyulo antennara es a felszint figyelo muszerekre. Ezeket nem lehet eltakarni, mert akkor nem tudjak ellatni a feladatukat. Repulogepek (pontosabban azok pilotai) ellen mar a Falkland-szigetekert vivott brit-argentin haboruban is hasznalt lezert Nagy-Britannia. Azok csak kis energiajuak voltak, es az ellenseges pilotak megvakitasa volt a feladatuk.
2002. jún. 14. 20:40 | válasz | #11
2002. jún. 14. 18:44 | válasz | #10
Bizti hogy csak rakétákat akarnak vele lődőzni??

(ki látta a hackeres X-aktákat? az tudja miről beszélek)
mir  
2002. jún. 14. 18:43 | válasz | #9
azért van 1 kis különbség...
a tükröket a gép elején vízzel, vagy akár folyékony nitróval is de a rakéta külsejét nem. a rakéta külseje meglehetősen nagy terhelésnek van kitéve, különleges festékkel van ellátva,hogy bírja a kiképzést. szerinted tudnak olyan festéket csinálni, ami bírja akár a több1000°C hömérsékletet is mindenféle károsodás nélkül?(mert ugye ha megrepedezik, a repedések már melegszenek, és akkor az egész borításnak vége...
Imre  
2002. jún. 14. 18:24 | válasz | #8
Nem kell aranybevonat, eleg az aluminium is. Sot, akar feher festek is. A feher ugyanis attol feher, hogy a raeso feny nagyreszet visszaveri, bar szetszorva. Ez jelen esetben nem problema. A legjobb fenyvisszavero kepessegu anyagok kb. 95-98% hatasfokuak. Mivel a lezer tukreit is ilyen anyagokbol keszitik, a vedendo feluletet is ilyen tulajdonsagu anyagokkal kell bevonni.
Imre  
2002. jún. 14. 18:13 | válasz | #7
:-))) Ezt mar a 80-as evekben megtettek az oroszok az SDI kapcsan. Az eszrevetelek pedig nem tolem szarmaznak, hanem nyugati es egykori szovjet katonai szakertoktol. (Na jo, azt meg en is tudom, hogy a feny ellen egy tukor a legjobb vedelem ...)
2002. jún. 14. 18:11 | válasz | #6
Teny es valo, hogy van olyan anyag, amelyik tukorkent mukodik lezerrel szemben is, emlekeim szerint az arany pont ilyen. Meg hat iranyitjak is a lezert valamivel. Kerdes, hogy a raketakra lehet-e ilyen bevonatot csinalni. Nem hiszem, hogy egyszeru lenne:)
_en_  
2002. jún. 14. 16:59 | válasz | #5
Imre, ugylatszik te egy zseni vagy, szerintem ird meg e-mailban az eszreveteleidet a USAF-nak, es majd egy kutatocsoprt biztosan kivizsgalja az eszrevetelidet...
2002. jún. 14. 16:56 | válasz | #4
"Első körben a COIL és a sugárirányító rendszer nélkül fog repülni, mivel mindkét egységre még fejlesztői munka vár."
Ja. Egyszerre még nem fér rá a kettő a gépre + az atom reaktor! :)
Miért nem roentgen lasert használnak???
Imre  
2002. jún. 14. 16:25 | válasz | #3
Eleg konnyu vedekezni egy ilyen lezer ellen. Csak olyan festekkel kell bevonni a raketat, ami a szobajovo frekvenciakat visszaveri. Bizonyos esetekben az is hatasos lehet, ha megforgatjak a raketat a tengelye korul. Ha a raketa mar kiegett, es a robbanofejek onnaloan haladnak a celpontok fele, akkor a lezer joforman hatastalanna valik. A robbanofejek ugyanis az urhajokehoz hasonlo hovedopajzszsal vannak felszerelve.
Laci73  
2002. jún. 14. 15:43 | galéria | válasz | #2
Ezek már bíztatóbb kísérletek, mint a Patriot körüli görcsölés. A felhőréteg fölött, ahol már a légkör is ritkább, képesek leszedni az ICBM (interkontinentális-ballisztikus) rakétákat. Kérdés hogy mit tudnak kezdeni az alig harminc méter magasan repülő cirkáló-rakétákkal. Mindig lesz rés a pajzson... viszont egynek örülök: ezek a kísérletek elég szépen előrelendítik a kutatás-fejlesztést.
HNR  
2002. jún. 14. 15:35 | válasz | #1
Korrekt