 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
idézet a HWSW fórumból ELRIC hozzászólásából:
Hat nincs ebben semmi meglepo, mert a Willamette az USA 13. legnagyobb hozamu folyoja, legalabbis igy emlekszem. Foldrajzbol mindig rossz voltam. Na mivel ez egy folyo, van volgye is. Ebben a volgyben 4 megye alkotta meg Oregon allamot anno, ebbol az egyik Yamhill. Neve allitolag a Yamhellas indian torzsbol van, de ehhez nem ertek. A felesegemnek meg nem ez a szakterulete. Mellesleg amerikai mercevel merve jo bortelmero videk. Persze ez annyit jelent, hogy elbujhat Tokaj meg Villany mellett.
Elric
a képet szintén a HWSW fórumból ollóztam ERASMUS hozzászólásából.
nincs mit magyarázni.
utánanéztem.
a coppermine télleg nem rezes. bocs maki, tévedtem.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Az Intel regebbi (jelenlegi?) x86-os procijai nem rezet hasznalnak a tranzisztorok osszekotesere. A Coppermine azon kivul, hogy marketingszempontbol "jo" valasztas, egy Intel uzem melletti patak neve (csakugy, mint a tobbi CPU kodneve).
|
maki: a P860 kivétalével valami mást is szajkózz lécci, mert unalmas.
és a coppermine rezes.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
#21.: a disszipációval kapcsolatos dolgokat éppenséggel Te nem érted...
Ha csökkennek a magban a veszteségek, akkor: kevesebbet disszipál -> ugyanazzal a feszültséggel kisebb hőfokon üzemel -> a régi hőfokon nagyobb feszültéget kaphat -> a régi hőfokon nagyobb sebességre lesz képes.
A hőteljesítmény - frekvencia - veszteségek függvény, nagyjából:
P= X*I^2 + Y*f*U^2
X,Y a gyártástechnológiától függő konstansok.
Azaz, a leadott (hő)teljesítmény egy felvett áram négyzetével arányos (rezisztív veszteségek) és egy betáplált feszültséggel négyzetesen, frekvenciával egyenesen arányos tényező összege, ebben a közelítésben.
Ha P állandó (azonos a hőfok), akkor X csökkenése esetén (azaz, réz v. alumínium huzalozás bevezetése) a másik tag növekszik: azonos frekvencián kisebb feszültséggel is elmegy, de a feszültséget növelni is lehet a működés határfrekvenciájának kitolása érdekében.
|
mir: tudom, hogy a Coppermine az rézbánya, de ettől a proci még nem rezes, mint ahogy a Thunderbird sem tollas
ajánlom figyelmedbe:
http://www.intel.com/research/silicon/splintercfs.pdf
A P860 kivételével mindegyik Intel mfg process alumínium-alapú volt.
a magfeszültség, ellenállás és disszipáció közötti összefüggést látom nem érted, de nem is akarom magyarázni.
|
makimajom: a Cu mine az a Coppermine, azaz rézbánya.és rezes. ezen nincs vita, mert az.
goto www.intel.com és nézd meg.
kisebb ellenállás> kisebb diszipáció->nagyobb magfeszültség érhető el, ami miatt magasbb lehet az órajel.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
mir: K7 vs. K75 0,25 -> 0,18 jogos, sorry. viszont K75 !=Thunderbird!!!!
SSE VE? mit, hol, miért? az Athlonban nincs dedikált SSE VE, az FPU hajtja végre az SSE utasításokat. a pallyt ne keverd ide, ráadásul nem 28,5 hanem 38,5 M tranzisztorból van. a teljesítménynövekedés (ami még az AMD saját mérései szerint is csak 7% körül van, nem 15) az kb. a prefetchből meg a nagyobb TLB-ből áll elő és kész
tbredet ne keverd ide
willamette nem rezes, mint ahogy a CuMine sem. az Intelnek egyedül a P860 (0,13 mikron, 6-rétegű rézvezeték) gyártástechnológiájával készülő procijai a rezesek, azaz a Northwood, a Tualatin és a Prestonia
ja, réz:
lejjebb írtad: "A rézcsatlakozás nem a gyártásnál jelent előnyt, hanem magasabb magfeszültség érhető el vele"
később írod: "a Réz a nagyobb órajelhez, és a kisebb diszipációhoz kell."
magasabb magfeszültség = magasabb disszipáció, tudod P=FCV^2
peace
|
maki:
azért 1-2 dolog:
a mag kora igencsak sokat számít, mert a sima K7es mag 0.25mikronos technológiával készült, a K75 pedig 0.18-al, ami eléggé nagy előrelépés. azonkívül a rakat újítás, többek között az általad emlegetett L2->mag, meg L2 teljes frekvenciára emelés, meg eléggé sok egyéb, hogy 1.4 Ghz-ig elment.
a palomino az SSE-n kívül elégg sok újítást tartalmazhat, mert ha jobban megnézek, a K75 28 M tranyó, a palomino meg 28.5 M tranyó. az a félmilió különbség csak a 8 darab 128bites regiszeterből kijön, és akkor még szó sem volt az SSE végrehajtóegységről... tehát eléggé le kellett egyszerűsíteni az egészet, hogy menjen. és az a kis +teljesítmény az SSE nélkül is +15% tehát nem csak úgy jött.
a througbred pedig télleg nem tartalmaz semmiylen újítást, mindössze 0.13mikronos. bár az sem csak úgy jön, eléggé rendesen át kell 1 procit dolgozni gyártástechnológiaváltáskor, de ennek semmilyen hatása az elérhető max. órajelen és a fogyasztáson kívül semmire sem.
a Réz a nagyobb órajelhez, és a kisebb diszipációhoz kell.
meg sztem a wilmatte is rezes volt. a P3 Cumine óta sztem minden intel rezes.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
 |
mir:
"a Wilmatte alig 3 évvel fiatalabb, mint a K7es mag. a K7essel valóban lehetetlen lett volna átlépni az 1 Ghz-et, de a wilmatte magot erre tervezték."
itt nem magról van szó, hanem gyártástechnológiáról. egyébként az 1 GHz-es határt elérő K75 a K7 a rézen kívül semmiben nem különbözik a K7-től, nincsenek architekturális változások, semmi. sőt, a TB-ben se nagyon, csak bekerült a magba az L2 cache.
|
maki:
a Wilmatte alig 3 évvel fiatalabb, mint a K7es mag. a K7essel valóban lehetetlen lett volna átlépni az 1 Ghz-et, de a wilmatte magot erre tervezték.
most mennem kell, majd jövök 7kor, és befejezem.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Power: elismerem, hogy a SOI alapvetően egy fejlettebb gyártástechnológia, mint ami most az Intelnél a csúcs (P860). Viszont attól, mert egy eljárás papírforma szerint fejlettebb, nem biztos, hogy a végeredmény is jobb. Már megint az AMD-vel fogok példálózni: a srácok valamikor a 800 MHz-es Athlonnál tértek át a rézvezetékekre és azzal indokolták, hogy alumínium-alapú gyártástechnológiával fizikai képtelenség átlépni az 1 GHz-et. Ehhez képest az Intelnél 2 GHz-ig tökéletesen jó volt az alumínium (Willamette). Most akkor kinek fejlettebb a gyártástechnológiája? Ja, és azt már ne is említsük, hogy a Thunderbird 1,4 GHz-en is jóval több hőt adott le, mint egy 2 GHz-es Willamette, miközben a tranzisztorszáma az utóbbinak nagyobb volt. Akkor most kinek is jobb a gyártástechnológiája?
A réz egyébként szerintem pont nem a magfeszültség emeléséhez kell, hanem a csökkentéséhez, ti. a réznek kisebb az ellenállása, azaz adott áramkör kisebb feszültséggel is eldöcög.
utolsó mondatodra: mint ahogy azt lentebb írtam, sokáig az Intel gyártotta az Alphákat és a PA-RISC-eket, ezekkel mi a bajod? |
Tényleg az IBM-nek van a legfejletebb gyártástechnológiája.
Az IBM a Power4-et, 0,13 mikronnal + réz + SOI-val gyártja, ami azért fejlettebb, mint amit az intel használ az Itanium 2-nél. A rézcsatlakozás nem a gyártásnál jelent előnyt, hanem magasabb magfeszültség érhető el vele, a SOI-val meg jóval kisebb a hőleadás.
Ez, mind semmi...azért az intel is bevezette a rezet és a valami SOI-szerű dolgot is lesz. Persze alá intel :-)
"még mindig ugyanolyan szemetet gyártanak, mint előtte"
Oda ahová az Intel a McKinley-t szánja, ott mondhatnák ugyanezt az intelről is :-)
|
akkor nézz utána...
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
ez nem kis külön világ. kérdeztem valamit, erre te azzal válaszoltál, hogy "mert ezt mondták". már ne is haragudj, de ez nem érv...
|
makimajom: ha te így gondolod, akkor veled felesleges vitatkozni. legyél meg te jól magaadnak a kis külön világodban, és send nekem email, ha majd felébredsz. thx.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
ja, hogy "azt mondták". ez meggyőző érv, köszi. tényleg alá tudod támasztani a mondandódat. A SOI egyébként önmagában egy nagy semmi, az AMD már a K75-nél (2000 tavasz) átállt például a rézcsatlakozásokra, de ettől egy jottányit nem léptek előrébb, még mindig ugyanolyan szemetet gyártanak, mint előtte.
supergamer: az UltraSPARC magja speciel egyáltalán nem nagy, ráadásul a procik fizikai előállítását a Texas Instruments végzi és nem a Sun. Az Alphákat pedig nemrégiben még a Samsung, előtte pedig az Intel gyártotta. A HP procijait is az Intel és (később) az IBM gyártotta/gyártja.
|
mert nemtudom, hallottál-e róla, hogy az IBM jegyzi évente a legtöbb szabadalmat USAban. és ezek döntő többsége(ha nem sz összes) az IT iparhoz kapcsolódik. valószínű, hogy a gyártástechnológiájuk sokkal jobb, mint az intelé.
pl. SOI. power4 már használja.
többet nem tudok, de ha bárki nálam hozzáértőbb embert megkérdezel, élehet hogy egyetért velem.
nekem is hozzáértőbek mondták.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Nem feltetlen gyartosor fejlettseget ertett szerintem, hanem a tapasztalat.Az iNTELnek nincsen tapasztalat ekkora magmerettel.Mig a compaq - alpha, Sun UP, stb nekik van.
Bar a HPnak is akadnak nagyobb processorai.
|
Miért is fejlettebbek az IBM gyártósorai?
|
Valo igaz en asztaliakat irtam... epp most akartam begepelni egy kettot az azonos kategoriabol, de megeloztel... (amit azert koszonok, mert idod takaritottal meg vele)
"tehát az intelnek lehet, hogy bonyolult dolog lesz legyártani 420mm^2t, mert még sosem gyártott ekkora magokat"
Ezzel csak egyeterteni tudok, de a HP mernokok a tervezeskor is izzadtak rendesen es kestek is par evet mint tudjuk.
|
ez így nem egészen korrekt... amiket te felsoroltál, azok otthoni asztali processzorok.
a HP-PA-RISC 8700-as 350 mm^2
IBM POWER4 400mm^2
alpha EV67 225 mm^2
alpha EV6 315 mm^2
US III 250 mm^2
ezekkel kell összevetni. bár nem egészen korrekt a dolog, mert pl az IBM az 1 mag 1 DIE-n, ráadásul az IBM gyártósorai 2 kategóriával az intel felett állnak.(az IBM majdnem annyit költ gyártástechnológiafejlesztésre, mint az intel mindenféle fejlesztésre 1üttvéve, ha jól emléxem) tehát az intelnek lehet, hogy bonyolult dolog lesz legyártani 420mm^2t, mert még sosem gyártott ekkora magokat. a többieknek azért van tapasztalatuk.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
Egy par magmeret:
Willamette 170 mm2
Thunderbird 120 mm2
Spitfire core based Athlon 100 mm2 core size
Athlon MP 128 mm2
A 0.15os via szeria pl 76mm2
|
Nagyon nagy.Pont ez volt a baj a fejlesztesekor, nagyon nehezen tudtak megbirkozni a "hatalmas" magmerettel...
Minjart mondok egy ket magmeretet...
|
A többi processzorhoz hasonlítva mennyivel nagyobb az Itanium 2 mag?
Tud vki méreteket?
|
Mint ismeretes, ugymond elmondhato, hogy a szakma, szakertok szerint komoly elvarasokat tamaszt az Itanium2 ele.
Mindenesetre teny, hogy mindenkeppen elonyos, lenyegeben mondanom sem kell, hogy Francynek hivnak.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Kisebb lett az Itanium 2 magmérete
2 GHz-es Pentium 4-M még ebben a hónapban
Új Transmeta chip a Fujitsu notebookjában
Intel processzor és chipset tervek
Az AMD kilép az Intel árnyékából
Új adattárolási technológia az IBM-től
