Egy svéd játékprogramozó alig egy óra leforgása alatt szerezte meg azt a jelszót, amely a norvég Ivar Aasen Nyelvi és Kultúrális Központ történelmi adatbázisának felnyitásához szükséges volt.

Hirdetés

Mint a napokban beszámoltunk róla, a norvég intézmény hackerek segítségét kérte egy több, mint 11 ezer könyvet és kéziratot magába foglaló történelmi adatbázis felnyitásához. A DBase IV adatbázis jelszava még akkor veszett el, amikor az egyetlen ember, aki ismerte azt, elhunyt.

Ottar Grepstad, az Ivar Aasen Nyelvi és Kultúrális Központ igazgatója elmondta, egy svéd játékprogramozó, név szerint Joachim Eriksson fejtette meg az elveszett jelszót. A Snowcode programozója alig öt órával a felhívás közzétételét követően már vissza is küldte a megfelelő jelszót. - Egy óra alatt fejtette meg a jelszót - mondta Grepstad. - A történet végül happy enddel végződött.

Eriksson e-mail levele, amely az első volt a megfejtések közül, nem csak a helyes jelszót, de az adatbázis visszafejtett fájljait is tartalmazta. Később természetesen több szakértő is visszaküldte az elveszett jelszót. A keresett jelszó egyébként a "ladepujd" volt, ami nem más, mint az adatbázist összeállító Reidar Djupedal vezetéknevének fordítottja.

A norvég központ még az elmúlt héten kérte a biztonsági szakértők segítségét, mivel Reidar Djupedal 1989-ben bekövetkezett halálát követően elveszett a rendkívül értékes kollekció jelszava. Djupedal professzor Ivar Aasen munkásságát foglalta össze, aki még 1850-ben a tájszólásokat áthidalva új norvég nyelvet hozott létre. A Nynorsk-ot, vagyis az új norvég nyelvet az ország lakosságának mintegy 20 százaléka beszéli fő nyelveként. Norvégia nyugati részében ez az általánosan elfogadott nyelv, ahol az újságok 25 százaléka ilyen nyelven jelenik meg. A dán nyelven alapuló Bokmal nyelvet a norvég lakosság 80 százaléka használja.

Kilenc évvel ezelőtt Djupedal DBase IV adatbázisban tárolt kéziratait egy levéltáros továbbította a norvég Ivar Aasen Nyelvi és Kultúrális Központnak, mielőtt azonban a kollekció elérte volna rendeltetési helyét, a levéltáros elhunyt, a jelszó pedig elveszett. Djupedal maga már korábban eltávozott az élők sorából.

Miután a könyvtár alkalmazottjai nem tudták megnyitni az adatbázist, más norvég könyvtárak, majdpedig számítástechnikai szakértők segítségét kérték. Miután a szakértők sem bizonyultak elég szakértőnek, felvetődött a web segítségül hívásának ötlete. A felhívást követően a könyvtár weboldala több, mint 400 ezer letöltést regisztrált, és néhány órán belül mintegy száz válaszlevél érkezett.

Egyelőre nem tudni, Eriksson hogyan fejtette meg a kódot, feltörte az adatbázis védelmi rendszerét, vagy egyszerűen kitalálta azt. A jelszó ismeretében az utóbbi megoldás is könnyen elképzelhető.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »