 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
De az általános relativitás elméletét csak magasabb szintü matematikai tudással lehet megérteni.De ehhez még hozzátartozik a kifinomult gondolkodás és jó felfogás ami általában értékesebb mint az ismeret,Einstein szerint
|
Einstein elmélete szerint nincs abszulut vonatkoztatási rendszer.Tehát ha például egy vonaton ping-pong meccset rendeznek és az egyik feldobja labdát akkor ő azt ugy látja hogy a labda egyenesen esik lefelé v sebességgel,de pályaudvarrol a megfigyelő ezt a mozgást vagy a tárgy esési irányát egy görbének látja.Mindkettőnek igaza van mert nem lehet azt mondani hogy a vonat volt az abszulut vonatkoztatási rendszer.Mozgo koordináta rendszerben az egy időben történő eseményeket a megfigyelő egyenletesnek látja de a másiknak már nem volna a véleménye.
|
Bende:Ugy tudom hogy Michelson állitotta azt hogy a teret egy folyékony hig massza az éter tölti ki és ebben a térben foglalnak helyet a tárgyak.
|
Igaz hogy?:ha egy abszor beált gamma foton fémbe ütközik akkor energiáját átadja egy elektronnak és a szükséges kilépési energiát.Erre szokták azt mondani hogy fényelektromos hatás.Még valami azt hallottam hogy a párkeltésre az energiamegmaradás törvénye érvényes vagyis a gamma foton h.v energiája pontosan megegyezik a pozitron és az elektron nyugalmi tömegével,az E=m.c2 szerint kiszámolható energiával és keletkezésükkor meglévő kinetikus energiával.
|
És még valami:Élhet-e egy ember 15 milliárd évig.Mert ha felgyorsul egy test a fénysebesség 99,999%-át akkor számára az idő már majdnem leáll.Ezt állitja a relativitáselmélet.Mert gyorsuló test esetén az idő lassabban mulik.De természetesen a tömege minden határon tulnő.
|
Ezt csak azért kérdezem mert a relativitáselméletben ezt állitották.
|
Nekem lenne egy kérdésem.
Az éter valóban az a folyékony híg massza amely kitölti a teret?
|
Ha érdekel a téma logikai megközelítése, olvasd el a www.moetrius.hu weblapon az Aspektust és megértesz többet a tér működéséből!
Üdv Moetrius
|
Ha jol ertem arra gondolsz, hogy a gravitacios ter "onkolcsonhato". Ez azt jelenti, hogy ha van gravitacios ter, akkor annak energiaja is van. Az energia egyenerteku a tomeggel, igy gravitacios teret kelt. Mas szavakkal ez azt jelenti, hogy forras (tehat anyag) nelkul is letezhet gravitacios ter.
Ez nem olyan nagy gond. Mas tereknek is van hasonlo tulajdonsaga, ezt figyelembe lehet venni.
|
integrálás:
Szerintem csak idő kérédése, hogy kifejlesszék. Korábban pl. csak a Riemann-féle integrálás volt ismert, mellyel még végtelen tartományokban sem lehetett integrálni (pl. int(1/x^2, x=1..oo)ennek van értéke). Némi trükkel azonban ez is elvégezhető, ezt hívják improprius int-nek. Persze ez még nem az integrálfogalom kiterjesztése, de ma már vannak sokkal általánosabban alkalmazható integrálok, mint a Riemann. (Pl.: Lebesgue-int. szakadásos függvényekre, stb.)
Másrészt ma sokkal többen foglalkoznak matematikával, mint az integrálás megszületésének idején, a baj inkább az, hogy a munka nagy része összehangolatlan, továbbá, hogy sok eredmény nem kerül publikálásra, és hogy az ember befogadóképessége korlátos. Hát ez hosszú lett.
Gravitáció:
A gravitáció jelenségének leírásánál azt szokták nehézségként említeni, hogy más mező esetében a mezőt létrehozó jelenség egy a mezőtől független térben jön létre. A gravitációs mezőnél éppen az a "baj", hogy a saját "hatáskörét" jelentő teret módosítja.
Aki esetleg erről bővebben tud, írjon már, hátha jobban megértem...  |
Egy 800-as Celeroncs volt.
|
ezert szeretem az sg-t mert tanul6ok belole, nem ugy mint a klaudija sobol:)
|
Amennyiben a müholdas helymeghatározó rendszereket a hétköznapi élet részének tekintjük, akkor már szükség van a relativitás-elméletre!!!
|
A gáz csak azzal van, hogy egy körpályán haladó valami soha nem volt inerciarendszer. Na meg az egész speciális realtivitáselmélet a Michelson-Morley kisérlet eredményén áll vagy bukik. Ez az alap ( a fénysebesség állandó minden inerciarendszerben), ebből jön a Lorentz transzformáció, Einstein már csak összefűzte egy teljesen egyértelmű módon.
|
Biztos lehet, csak esetleg nem egyertelmu az integralas altalanositasa. Nem tudom, hogy pontosan mi a problema, nem foglalkoztam ezzel a kerdessel.
Egy dimezioval lentebb, a vektorokra teljesen jol ertelmezett az integralas, akarcsak a skalarokra (tehat valos es komplex szamokra).
|
"matrixot kellene matrix szerint integralni"
Bizonyítottan nem lehet így integrálni, vagy csak még nem tudják, hogy hogyan lehet, illetve hogy lehet-e?
|
Az a baj, hogy meg nem fejlodott ilyen szintre a matek. Amikor kvantalni akarjak a gravitaciot felirjak matrixokkal az egyenleteket, majd azt mondjak, hogy "Hmm, ezt nem tudjuk kiszamolni. No, akkor linearizaljunk!" Ez jelen esetben lenyegeben azt jelenti, hogy altrel.bol visszaternek a newtoni, avagy kozepsikolai gravitaciohoz. Ott nincsenek matrixok, minden szep es jo es egyszeru... Es ezzel a gyereket kiontottuk a furdovizzel egyutt :-(
|
A graviton pont olyan reszecske, mint a foton. Az a kulonbseg, hogy az egyik a gravitacios, a masik pedig az elektromagneses kolcsonhatsat kozvetiti. Levezetesekbol adodik, hogy a nem nulla tomegu kozvetoto reszecskek egyuttal a kolcsonhatas veges hatotavolsagat is jelentik.
A fotonhoz hasonloan a gravitonnak sincs antireszecskeje, vagy ha ugy jobban tetszik, onmaga antireszecskeje. A graviton masik ket feltetelezett tarsanak nem emlekszem a nevere. Az egyiket talan gravitinonak kereszteltek. A letezonek elfogadott reszecskekbol is nagyon sok van, hat meg a feltetelezettekbol :-)
A nulla tomegu reszecskek a relativitas elmelet egyik kovetkezmenyekent csak fenysebesseggel haladhatnak. Sajnos, matematika nelkul ez sem ertheto meg.
|
hm... talan furcsa, de kb 60%at meg is ertettem:)) csak kar hogy ez nalunk nem eleg a szigora:(
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Matrix-fuggvenyek: A fuggvenyek altalanositasa matrixokra pl. a kovetkezo keppen tortenhet: Tudjuk, hogy minden fuggveny felirhato hatvanysor alakban. (Pl. az exponencialis fuggveny hatvanysora 1+x+(x^2)/2!+(x^3)/3!+...) Most az x valtozo helyere ne skalart tegyunk, hanem egy NxN-es matrixot. Az ilyen matrixok halmazan ertelmezve van a szorzas, igy a hatvanyozas is. Ha vegigszamoljuk a sort az x helyere matrixot teve, akkor az x matrix valamilyen fuggvenyet fogjuk megkapni. (Tehat pl. az az exponencialis fuggveny x matrixnal vett erteket, ami ugy nem mas, mint egy NxN-es matrix.)
Matrix integralasa matrix szerint: Ez egy olyan integral lenne, amelyben az integralando fuggveny egy matrix-fuggveny, es a valtozo, amely szerint integralni kell szinten egy matrix. A kvantumgravitacio eseteben a matrixok 4x4-es matrixok.
Axioma: Mas neven alaptetel. Olyan allitas, amelynek igazsagtartalmat nem vizsgaljuk, hanem elfogadjuk.
Axiomarendszer: Azon axiomak osszessege, amelyekre alapozva felepitunk egy matematikai rendszert. Az egesz matematika 5 ilyen axiomara epul. |
nyugi, en se vagyok okosabb:))
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Ti olyan okosak vagytok, hogy én csak lesek.
|
predator: milyen proci volt??
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
huje vagyok matekbol, de mi ha jol emlexem nem is tanultunk matrix integralast... tudtommal csak fuggvenyeket, kepleteket integraltunk... persze en csak sima info szakon vagyok, nem matinfon... talan ez is kozrejatszik... mindenesetre erdekes, hogy ilyen magas szintre fejlodott a matek, es nemt tudunk a csillagok kozott utazni... vagy talan csak pornep nem tud rola??
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Ehhe megvan a haver 5x5-est számolt ki 20 perc alatt a cpu meg mittomén de nagyot...1 sec alatt... :)
|
Ijj ez télleg meleg téma, pár értelmes embörel füszerezve.
"matrixot kellene matrix szerint integralni"
Ijj na ebbe még ha csak belegondolok is megremegek, integrálni azt tok illetve tanitották de iszonyat gáz, (A deriválás ellentéte amit tok nagyjábol)
Szal a mátrix az meg egy ilyen táblázatszerüség minél nagyobb a számja vagy mi a táblázata annál készebb kiszámolni és hogy ezt integráljam... ehhe aranyos :))
Amugy volt régen egy olyan cuki tesztem ami a proci számolását mátrix kifejtás utján mérte az eredmény olyan 0.8 sec volt. amit számolt azmeg mittomén de nagyméretü mátrix volt. Erre pont ittvolt egy haverom azt mondta hogy matek info szakon pont most tanulták és egy jóval kissebb méretü/értékü mátrixot 20 perc alatt oldott meg... :))
Mittomén pl a cpu 256-os mátrixot csinált asszem a haver meg 4-esst...
Persze aki érti az tudja és leirhatná ennek a zagyvaságnak a nevét... :))
|
nekem szinten lenne 1 kerdesem: a gravitonon kivul melyik reszecskek kozvetitik meg a gravitaciot? Leteznek antigravitonok?
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Na a topicban folyó beszélgetésből ez valamit jelent számomra is :D
|
Elolvastam az első bekezdést, de így reggel fél nyolctól mostanáig focitvb-t nézve ez magasnak tűnik :P
|
"mert ugye a tér görbülése elméletileg jó magyarázat, csak a valósághoz nem sok köze van"
Ezt most hallom eloszor. Lehet, hogy megsem kellett volna farasztanom magamat a fizikus szak elvegzesevel?"
nem úgy értettem... úgy értettem, hogy a tér görbülése létezik, de ennek a megnyilvánulását még nem ismerjük a való világban.
de ha te fizikus vagy, akkor meg nem nagyon van értelme vitázni, ok, tévedtem, én nem értek hozzá, csak tapogatózok a sötétben.
és azt hogy érted, hogy "matrixot kellene matrix szerint integralni"? milyenek a mátrix-alapú függvények?
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
A tömegsúly és a sebesség fordítottan arányos
ก็็็็ก็็็็ RADIOCRON.NET ก็็็็ก็็็็
|
Lenne néhány kérdésem.
1. Mi az az axiómarendszer?
2. Mi az a graviton, hogy lehetséges az nincs tömegük és attól hogy nincs tömegük még mér kell feltétlenül fénysebességgel haladniuk?
|
Gödel tétele (1931) összegezve: ha egy matematikai rendszerben minden igazság, amely a rendszer ezközeivel egyátalán kimondható (megfogalmazható), valamilyen módon a rendszeren belül be is bizonyítható, akkor ez a rendszer szükségszerűen ellentmondásos.
Másféleképpen: ha egy formális rendszer ellentmondásmentes, akkor megfogalmazható benne olyan állítás, amely a rendszer keretein belül nem bizonyítható, se nem cáfolható. (...)
Még kevésbé formalizáltan: Ha a logikánkkal minden igazságra nyitottak akarunk maradni, akkor a rendszerek váltogatása szükségszerű.
(Mérő L., Új Észjárások)
|
"tehát ha van 1 álíztás, amiről nem tudjuk eldönteni, hogy igaz/hamis, akkor az a rendszer hibás. és hibás rendszerből nem lehet hibátlan következtetéseket levonni. persze közelíteni lehet hozzá, csak nem értjük, hogy miért nem helyesek a mérések..."
Egy pillanat. Azt senki sem mondta, meg Godel sem, hogy ha egy kerdesrol nem tudjuk eldonteni, hogy igaz vagy sem, akkor az egesz rendszer hibas. Egyszeruen csak nem teljes. Mivel nem hibas igenis lehet hibatlan kovetkezteteseket levonni belole, felteve, hogy olyan allitasokbol indulunk ki, amelyeknek igazsagarol elozoleg meggyozodtunk. (Pl. a termeszetes szamok halmazan igaz, hogy 2+3=5 es az is, hogy 6-1=5, tehat a 2+3=6-1 allitas is igaz. Ugyanakkor arrol az allitasrol nem tudunk a termeszetes szamok hallmazan semmit sem mondani, hogy 2-7=1-6, mivel ez az allitas kivezett a halmazbol.) Az is teny, hogy ha a bizonytalan allitasokkal nem foglalkozunk, nem nezzuk meg, hogy mire jutunk a felhasznalasukkal, akkor nem fogjuk teljes egeszeben megismerni a (matematikai)rendszert.
"einstein csak nem tévedett.... ez lenne az általános vélekedés. egyszerűen nem hinné el 1 ember, hogy minden, amit 10-20-30 éve tanult, nem ér semmit sem"
Einstein nem tevedett. O felallitott egy elmeletet, amelyet azota kiserletileg is alatamasztottak. Az mar akkor is vilagos volt, hogy akar a tobbi elmeletnek, ennek is megvan a maga mukodesi tartomanya, megvannak a korlatai. Ettol az elmelet meg jo, nem kell elfelejteni, mint ahogy a newtoni mechanikat sem kell felejtettuk el, hiszen a hetkoznapi eletben teljesen jol mukodik.
"mert ugye a tér görbülése elméletileg jó magyarázat, csak a valósághoz nem sok köze van"
Ezt most hallom eloszor. Lehet, hogy megsem kellett volna farasztanom magamat a fizikus szak elvegzesevel?
"ugye gyanítják a gravitonok létezését, de még senki sem bizonyította."
A gravitacionak harom kozvetito reszecskeje van, amibol a graviton csak egy. Raadasul nem is mindegyik reszecske kozvetit vonzo hatast.
" és ha a gravitonok(már csak ha léteznek, természetesen) lehetnek tömeg nélküli részecskék is, és akkor is gyorsulhatnak fénysebességnél gyorsaban, és lehetnek végtelen energiájúak is"
A gravitonoknak mindefele keppen nulla tomegueknek kell lenniuk. Ha lenne valamekkora tomeguk, a gravitacio nem lehetne vegtelen hatotavolsagu.
A gyorsulas a sebesseg valtozasanak a merteke.
Nulla tomegu reszecskenek csak egyetlen sebesseg engedelyezett, megpedig a fenysebesseg. Nem mehetnek se lassabban, se gyorsabban.
A nem nulla tomegu reszecskeknek elvileg minden sebesseg engedelyezett, kiveve a fenysebesseget. Az mas kerdes, hogy a fenysebessegnel nagyobb sebessegek eleresehez az elerhetetlen fenysebessegen at vezet(ne) az ut. |
szvsz 2-3000 ev mulva rank mint kovuletekre fognak tekinteni, meg az osi technologiankra, korlatolt tudasunkra.
|
kuuuul:)) megyek megrendelni az x-wingemet !!! :D
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
ja es meg ez: "The whole of science is nothing more than a refinement of everyday thinking." -Albert Einstein
ez tulajdonkeppen amit Moran fogalmazott meg: modellezes.
az egesz egy rohadt nagy puzzle, a darabjait raadasul meg meg is kell keresni...
|
nem emlexem, hogyan hivtak a palit, aki kozgazdasagi Nobel-dijat kapott 1 elmeleteert, de ra 7 evre egy masik vki azert nyerte el ezt a kituntetest, mert megdontotte az elozoet... ha nevet tudtok esetleg, tell me pls
|
hozzám a matematika áll a legközeleb. Godel a neve, valóban.
tehát ha van 1 álíztás, amiről nem tudjuk eldönteni, hogy igaz/hamis, akkor az a rendszer hibás. és hibás rendszerből nem lehet hibátlan következtetéseket levonni. persze közelíteni lehet hozzá, csak nem értjük, hogy miért nem helyesek a mérések...(no persze nem az iskolai newton-mérővel)
miért nem lett olyan nagy felfedezés?
szerinted az utszán hány ember tudja azt, hogy mi az az axiómarendszer? és ebből hány tudná felfogni, hogy ez mind nem jó? és ha ez valóban mind nem jó, akkor miért hiszi mindenki azt, hogy jó? einstein csak nem tévedett.... ez lenne az általános vélekedés. egyszerűen nem hinné el 1 ember, hogy minden, amit 10-20-30 éve tanult, nem ér semmit sem. meg minek? egy átlagembert nem tesz az boldoggá, hogy az, amiről azt sem tudja, micsoda, hibás...
Godel bizonyítása az amazonon. angol.
gravitáció:
mind a mai napig nem tudják, hogy tulajdonképpen mi is okozza(mert ugye a tér görbülése elméletileg jó magyarázat, csak a valósághoz nem sok köze van) ugye gyanítják a gravitonok létezését, de még senki sem bizonyította.
és ha a gravitonok(már csak ha léteznek, természetesen) lehetnek tömeg nélküli részecskék is, és akkor is gyorsulhatnak fénysebességnél gyorsaban, és lehetnek végtelen energiájúak is(mivel semit sem tudunk arról, hogy egyáltalán léteznek-e, és ha léteznek, még lehetnek azok is), ezesetben a számelméleti axiómarendszer mond csődöt:D
(na jó, csak einstein képlete alapján... merthogy 0-val nem osztunk)(a képletre persze megintcsak nem emléxem.)
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
az elozo ide ment, amig a hulye forum engine be nem szolt vmi idiota errort.
|
A Matrixot bizd csak ram. ;-)
|
Nekem mindig igazam van. :-)
|
Sokaig a Fermat sejtest se tudtak bizonyitani, de ettol meg nem volt kamu.
|
Az altalad emlitett tetel a Godel-tetel, amely kimondja, hogy minden veges axiomarendszeben megfogalmazhato olyan allitas, amelyrol az adott axiomarendszer keretein belul nem lehet eldonteni, hogy igaz vagy sem. Ebbol ha nagyon akarom kovetkezik, hogy a vilag fizikaja sem ismerheto meg, de nem feltetlenul. Egy kutato etekintetben "hivatalbol" pozitivista kell legyen (ha nem matematikus :-)
Az egyesitett kvantumterelmelettel jelenleg az a baj, hogy fel lehet irni a gravitaciora is azokat az egyenleteket, amelyeket a tobbi kolcsonhatasra szokas, de nem lehet megoldani. Jelen esetben kivetelesen nem a szamitasi kapacitas hianyarol van szo, hanem arrol, hogy a formalisan felirt egyenletek olyan "allatokat" tartartalmaznak, amilyenekkel a matematikusok sem tudnak mit kezdeni. (Ha valakinek mond valamit, akkor matrixot kellene matrix szerint integralni.)
|
Errol en meg nem hallottam. Lehet, hogy az a baj, hogy nem olvasom azt a szaklapot, amelyikben ezt a megfigyelest publikaltak. Azert ketsegeim vannak, mert ha valaki egy ilyen jelenseget felfedez abbol nagyon nagy hir lesz. Tudsz mondani valami forrast, ahol utana lehetne olvasni?
|
1-2 dolog.
volt valami matematikus vagy 50 éve ha jól emléxem, aki bebizonytotta, hogy nem létezik tökéletes axiómarendszer, soha nem lehet majd képletekkel pontosan leírni mindent. mellesleg ez a matematikus éhenhalt, mert azt hitte, hogy nincs olyan okos, mint a többi mat. akikkel együtt dolgozott, és azt hitte, hogy meg akarják, mérgezni, és ezért nem evett. ha valakit érdekel a neve, utánanézek. a matektanárom 4 hónap alatt felfogta a bizonyítást. ez vonatkozik mindenféle axiómarendszerre(számelmélet, fizika, geometria...)
tehát ha van 1 axiómarendszered, és ahelyett találunk 1 obbat, akkor az 1 paradigmaváltás. ilyen paradigmaváltás volt a fizikában, amikor einstein a sok sok elméletével(nem csak a relativitáselmélettel) megfelelő alternatívát, pontosabb számítási lehetőségeket, több magyarázatot nyújtott, mint a newtoni fizika.
ez a cikk azoknak szól, akik a fent iismertetett bizonyításról még csak nem is halottak. őket nyilván meghökkenti, hogy einsteinnek nem volt igaza.
nekik mondom:
ebben a galaxisban soha senkinek sem lesz igaza.
When using Linux - there're no walls, so we don't need any Gates or Windows, do we?
|
lud: "ha 2 méterrel odébb megyek már egy picit máshová esik a súlypontja :-) " a tested es a fold egy zart rendszert alkot, ahogy te arrebb mesz 2 meterrel, a fold is "arreb megy" (m/M)*2m-rel, igy a kozos sujpontotok nem valtozik, ugyanigy barmely lakosra, tengerre, holdra vonatkozik. A meteoritokra nem mondok semmit:)
|
imre:
"...az erohatas maximalis fenysebesseggel terjed..."
Ez nem mindig van igy,ugyanis nemreg talaltak arra peldat hogy gravitacios ero gyorsabb a fenynel,vagyis bizonyos korulmenyek kozott nem kell neki ido a terjedeshez.
A pelda:
van ket x tizezer fenyevtavolsagra 2 galaxis, csilagokkal,bolygokkal egyszoval hatalmas tomeggel. Ezek ugy kolcsonosen hatnak egymasra gravitacios erovel. "Forognak sajat tengyelyuk korul" is es a kolcsonos vonzas is valamilyen palyara kenyszeriti oket. Marmost ha az egyik megsemmisul,akkor a masiknak ugye kb 10000 evig azt kellene "hinni" hogy meg mindig hat ra ero.De nem hiszi,hanem azonnal valtozik a palyaja. Tehat az erohatas azonnal nem fenysebesseggel terjedt. Valami ter-ido gorbulettel probaljak magyarazni asszem...
Batyu
|
én abban nem vagyok annyira biztos, hogy a föld forgástengelye állandó. például, ha 2 méterrel odébb megyek már egy picit máshová esik a súlypontja :-) és akkor ott van még az árapály, vagy a meteorok mint külső hatás. ha ehhez viszonyítanak méréseket akkor az szerintem alapból pontatlan lesz.
|
A relativitás elmélet a nagyléptékű jelenségek meghatározhatóságával foglalkozik - Einstein, bármennyire is szerette volna, nem alkalmas a kis léptékű rendszerek leírására amit a quantum-mechanika remél a lehető legjobban - sokszor statisztikai alapon - leírni. Én személy szerint azt gondolom, hogy a világegyetemben zajló jelenségek leírására nem létezik - és soha nem fog létezni - egyesített elmélet. Ha létezne ilyen elmélet, akkor sem lehetne bonyolult jelenségek leírására használni, mert bonyolultsága miatt ésszerűtlen időt venne igénybe az alkalmazása.
|
Az szerintem a baj, hogy minden időmérő eszközünk pontatlan, és viszonylagos.
Egyébként nem kis elme lehetett ez az Einstein gyerek, mert 1900-ban még az abakusz votl a király, és még száz évvel késöbb is csak találgatjuk az egyenleteit.
|
Az elméleti fizikusoknak az a dolguk, hogy modelleket alkotnak. Az alkalmazott fizika kipróbálja ezeket. A világ meg működik ezek nélkül is.:)
De tényleg, mi csak különböző modellekkel próbáljuk közelíteni a valós folyamatokat, s ha elvárásainknak megfelelően, elég kicsi a hiba elégedettek lehetünk.
Például az említett (atom)órák meglehetősen pontosak, de erre a pontosságra utca emberének erre abs nincs szüksége, amikor a buszra vár.
Egyébként úgy tudom az Einstein-i relativitás-elmélet szupernagy tömegek esetén (pl. fekete lyukak)is gondokkal kűzd.
|
Minden tudomanyos elmeletre igaz, hogy bizonyos korulmenyek kozott ervenyes. Jo pelda erre pl. Newton II. torvenye, az "F=m*a", vagy altalaban a newtoni mechanika. A mindennapi eletben megallja a helyet, de ha az elemi reszecskek vilagat nezzuk, mar lesznek elteresek. Ott ugyanis sokszor nem lehet erorol beszelni, sot hetkoznapi ertelemben vett anyagrol sem. Szinten hibara vezett, ha a newtoni mechanikat nagyon nagy mertek mellett probaljuk alkalmazni, mivel az erohatasok nem vegtelen sebesseggel terjednek (Newton), hanem maximum fenysebesseggel (Einstein). Ennek ellenere nem kell eldobnunk a torvenyt. Eleg, ha tudjuk, hogy mikor alkalmazhato. Ez kb. olyan, hogy bar tudjuk, hogy a pi egy irracionalis szam, de az egyszeruseg kedveert 3,14-nek vesszuk amig ez megfeleloen pontos szamitasi eredmenyeket ad.
A sokszorosan ellenorzott relativitas elmeletnek is megvannak a maga hatarai. Azt mar mai is tudjuk, hogy ott, ahol a kvantummechanikat is figyelembe kellene venni nem alkalmazhato az egyik elmelet sem a szokott modon. Inkabb az a meglepo, hogy eddig minden kiserlet megerositette a relativitas elmeletet. Ahhoz, hogy kozelebb jussunk az egesz vilagot leiro egyesitett elmelethez olyan meresi erdmenyek kellenenek, amelyek megmutatjak, hogy milyen korulmenyek kozott es mekkora az elteres a valosag es a jelenlegi elmletek kozott. Amig nem talalunk ilyen eltereseket, addig nem lehet eldonteni, hogy melyik egyesito elmelet all a legkozelebb a valosaghoz, hogy melyik teljesen elhibazott, vagy hogy merre kell indulni. |
Megintcsak kiderul, hogy a tudomany is egy vallas.
|
ha meg kiderül, akkor egy rakás tudós fogja tépni a haját, ha einstein a munkásságának a sarokköve
|
Viszont vedd figyelembe, hogy amennyiben egy elmélet nem bizonyítható kétségen kívül, akkor az elmélet is sántít. A relativitásnak is bizonyíthatónak kell lennie, különben nem több mint hosszú oldalakon fejtegetett számítások sorozata. Az alkalmazáskor derül ki a turpisság. Már ha kiderül.
|
Öreg Einstein lehet hogy rossz szabadalmat lopott el amikor a szabadalmi hivatalban dolgozott fiatal korában? :)
|
Éppen ezért még a tudományos világ is kissé viszolyog az egész projecttől. Ráadásul nincs lehetőség egy 'alternatív' tesztre (más tudósok által elvégzet azonos kisérlet), ami a teljes elfogadáshoz kellene...
|
Ezek szerint a pontos mérés is lehetetlen, hisz a pontosság is relatív...
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Einstein tévedett?
Légi lovasok a harcmezőkön
Egy aszteroida hozta meg a dínók virágkorát?
