 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
bonewerkz irtad:: "a foldon a fejlodes a hatarara erkezett (lathatjuk a kulturaban, a fizikaban, a tudomanyban - vagy nem fejlodik, vagy igen lassan, illetve igen egyoldaluan"
Ez nem igaz ! Ha belegondolsz, már nagyon sokszor gondolta az ember, hogy eljutott az adott technikai fejlődés csúcsára! És mindig votl egy ujabb áttörés! Most is lesz... elég ha annyit mondok: kvantum :-)
|
A tudomany akkor fejlodik, ha adnak ra penzt. Ha egy tarsadalom nem tartja fontosnak, hogy tudomanyra koltson, akkor ne varjon csodakat. Marpedig, mostanaban minden fontosabb a tudomanynal. Pl. a NASA koltsegvetese mar vagy tiz eve 14-15 milliard dollar, es a mai 15 realertekben joval kevesebb, mint a tiz evvel ezelotti 15. Az igen tisztelt donteshozok meg ezt is sokaljak, es csokkenteni akarjak. Ugyanakkor mindenki elvarja az egyre ujabb, es jelentosebb felfedezeseket. Kisse skizoid allapot.
|
Az alacsony gravitacio valoban okozhat leepulest, de korantsem olyan komoly problema, mint amilyennek latszik. Az urhajosokat sokkal inkabb veszelyezteti mar napjainkban is, es talaltak is megoldast. Ez pedig a folyamatos testedzes, ami megakadalyozza a csontok elgyenguleset. Mar egy hosszabb urutazas utan sincs szuklseg hosszabb visszaszoktatasra. Ha valaki a Marson toltene nehany evet, majd visszajonne a Foldre, csak annyit kellene tennie, hogy az utolso egy-ket honapban nap mint nap megfelelo tornagyakorlatokat vegez. A visszateres utan persze szokatlan lenne a nagyobb gravitacio, de ez nehany het utan elmulna.
|
Szerintem 1-2 millió évvel ezelőtt az emberek totál elpusztították az összes őserdőt, ózont, növényt, állatot a Marson, és ott már nem tudott ember sme megmaradni, így a túlélők eljöttek a földre és elvegyültek a földi ősemberek között. Na ezek a marsi emberek élnek most Amerikában. Évmilliós szokásoktól (környezetszennyezés) nem lehet elszakadni.
|
ja, miert doglenek be az urszondak, es miert nincsenek fent sehol kepek, a marsi piramisokrol, na meg a 3 marsi vulkan 1 vonalban, az se semmi...
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
hehehe:))) meg a Holdra se tudunk jelenleg felhutni, nem meg a marsra... pedig jobban kene az urkutatast favorizalni, mert itt a foldon a fejlodes a hatarara erkezett (lathatjuk a kulturaban, a fizikaban, a tudomanyban - vagy nem fejlodik, vagy igen lassan, illetve igen egyoldaluan,)
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Leggázabb szerintem a kolonizációban az a marsi alacsony gravitáció. Huzamosabb időn keresztül elég kemény leépülést okozhat. Erre kíváncsi leszek mit találnak ki.
|
Stewe! Ne csak masra mutogass! Te is nagyon sokat tehetsz. Pl. hasznalj ujrapapirt, utazz tomegkozlekedessel, hasznalj minnel kevesebb aramot, vizet es gazt stb., es mindezt koveteld meg masoktol is.
|
Eppen azert. Ha kellone olcso es megbizhato lenne az urutazas, akkor ki lehetne telepiteni a Foldrol egy sor nagyon kornyezetszennyezo iparagat a vilagurbe, vagy pl. a Holdra, esetleg meg lehetne szuntetni a foldi banyak egy reszet is.
|
Mar nagyon regen megoldott az oda- es a visszaut kerdese is. Csak ugynazt kell csinalni, mint az Apollok csinaltak a Hold eseten. A Marson eloallitando hajtoanyag csak olcsobba teheti az utazast.
Mindamellett, nem erdemes a jelenleg vegyi raketakra alapozni egy komolyabb programot. Egy-egy utra meg jok lennenek, de tobbre nem. Az igazi megoldast pl. az ion-raketak jelentenek. Ezesetben is szukseg lenne pl. hidrogenre es oxigenre a bolygora valo le- es a felszallashoz, mivel az ionhajtomuvek toloereje kicsi.
|
Regebben vastagabb volt a Mars legkore, tobb volt benne a szen-dioxid, igy erosebb volt az uveghazhatas. Mivel viszonylag kicsi a bolygo tomege, es nincs magneses tere sem, a legkor fokozatosan megszokott, ami a homerseklet csokkeneset erdmenyezte.
Ujabb erdemenyek szerint lehet, hogy jelenleg a Marson nehany szaz vagy ezer evenkent valtjak egymast meleg es hideg idoszakok. Most egy hideg idoszak vegehez kozeledunk (200-300 ev). Amikor bekoszont a meleg korszak, a sarki szarazjeg megolvad, es a felszinen kialakulo homerseklet es nyomas viszonyok mellett akar hosszabb ideig folyekony maradhat a viz. Ha ez tenyleg igy van, akkor jelentosen no a mars elet letezesenek valoszinusege.
|
Bocs, stewe de nem a tudosok a hibasak.
|
Én is erre gondoltam: azok az igen tisztelt tudósok maradjanak a seggükön, és inkább próbálják meg a FÖLDET lakhatóvá tenni, mert ilyen tendencia mellett már nincs hátra további 2000 évünk, és hasonló lessz a felszíne a mai marshoz, aztán majd pár millió év múlva a marsról fogják a földet kutatni, és megpróbálják bebizonyatani, hogy itt valamikor élet volt...
|
ql..
de ha a sajat bolygonkon sem tudunk rendet csinalni, miert kellene terjeszkedni??
|
6 honap. Es mivel mostmar van jeg ami vizze alakithato es a viz hidrogenne ezert vissza is tudnak jonni onnet. Mert eddig csak az odaut kerdese volt megoldott.
"Abban a varban emberek, abban a varban ki lakik ?"
|
Ha az USA nem írja alá kiotót akkor nemsokára ott fogunk élni.
|
És régen a víz mért nem volt a föld alatt magfagyva?
|
Szerintem a 2010-es jeghoki VB-t mar ott kellene tartani.
|
Lassu palyan 259 nap oda, 450 nap a felszinen es 259 nap vissza.
Ha az urhajo harmadik kozmikus sebesseggel (a Naphoz viszonyitott szokesi sebesseggel) indul, akkor 70 nap az odaut, 12 napot kell varni a visszaindulasig, igy az egesz ut 152 nap.
Ha egesz uton 1 g-vel gyorsul az urhajo, akkor kb. 2 het alat lehet odaerni, de a leszallas gond lenne a nagy sebesseg nmiatt. A feleutig valo gyorsulas, majd a hatralevo uton valo lassitas eseten kb. 4 het az ut. (Emlekzetbol irom, utana kellen szamolni.)
|
Lassu voltam :-)
Azert a "vorosbol keke" alakitassal meg varni kellene egy kicsit. Legalabb addig, amig ki nem derul, hogy van-e elet a Marson. Nem lenne szerencses azzal kezdeni a bolygok benepesiteset, hogy elpusztitjuk egy bolygo teljes elovilagat.
|
Mennyi ideig tartana az űrutazás a Marsig? Ki vállalna ilyen hosszú utat????
|
Feltetlenul. Ha mar egyszer van ott egy allando bazis, akkor azt valahogy fenn is kell tartani. Ha van viz, akkor - kis tulzassal - eleg nemi vetomagot vinni, a tobbi helyben is megoldhato uveghazakban.
Mivel a viz hidrogenbol es oxigenbol all, raketahajtoanyagot is lehet belole kesziteni. Sot, a ma hasznalatosak kozul a legjobbat. Ez jelentos mertekben csokkentheti a marsutazasok koltseget, hiszen az urhajonak nem kell magaval vinnie a visszatereshez szukseges hajtoanyagot.
|
Egy esetleges, igen távoli Mars-kolonizálás szempontjából óriási jelentősége lehet ennek a felfedezésnek. A Mars mégsem száraz világ, a víz jelenléte nagyon sok problémát kiküszöböl: még oxigén is fejleszthető egyszerű vízbontással. A légkörben lévő szén-dioxid és a talajban rejlő víz esélyt ad speciális "fagyálló" növénykultúra telepítésére is. Szép feladat lenne az emberiség számára a vörös bolygóból egy másik kék és zöld bolygót varázsolni...
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
|
tudjak majd vmire hasznalni a hatalmas jegmennyiseget?
|
Ki tudja, lehet hogy nem is meghibásodott ... kedvencem a HP nyomtató reklám :-)
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Légi lovasok a harcmezőkön
Egy aszteroida hozta meg a dínók virágkorát?
Jól szerepelt a GPS irányítású rakéta
