Egy mini-egeret tenyésztettek ki amerikai tudósok, aki a normál társaiban megtalálható sejtek kétharmadával rendelkezik. A pici rágcsáló kulcsfontosságú lehet azon kérdés megválaszolásában, hogyan tudják meg a sejtek, a szervek és az állatok mikor kell megállniuk a növekedésben - ami jelenleg a tudomány egy fehér foltja.

Jeffrey Settleman megdöbbent, amikor genetikailag megtervezett egere mindössze két centis kicsinyeket hozott világra, ami normális esetben három centiméter szokott lenni. Settleman és munkatársai a Harvard charlestoni orvosi egyetemén rájöttek, hogy a kicsik sejtjei normális arányban osztódtak, azonban kisebbek voltak a szokásosnál. A mini-egér arra enged következtetni, hogy a kisebb sejtek kisebb szerveket és szervezeteket eredményeznek. Ez magától értetődőnek tűnhet, valójában azonban a kis állatoknak általában nem kisebbek a sejtjei a nagyokéhoz képest, csupán kevesebbel rendelkeznek. Egy légy és egy ember vérsejtjei nagyjából egyformák méretben.

A Settlemanéhez hasonló eredmények arra utalnak, hogy két szerv vagy két állat közötti eltérések némelyike a nagyobb vagy kisebb sejtekből adódik. "Úgy tűnik a sejt méretek változtatásával az állatok méretét is változtathatjuk" - összegzett Sally Leevers, a londoni Brit Rákkutató Intézet munkatársa, aki a növekedés szabályozását tanulmányozza.

A sejtméretet irányító génekben levő eltérések tehát hozzájárulhatnak végső méreteinkhez és magasságunkhoz. Egy szöveten szétszóródó molekulák átfogó hatást fejthetnek ki a sejtek méretére és számára, hogy egy szerv helyes arányokkal alakuljon ki. "Kell, hogy legyen valamilyen ráhatás" - mondja Laura Johnston, a Columbia Egyetem biológusa.

A túlzottan nagy sejtek, akárcsak a sejt felesleg rákosodáshoz vezethet, tette hozzá Morris Birnbaum, a Pennsylvania Egyetem sejtbiológusa. Settleman csapata úgy alkotta meg az egeret, hogy hiányozzon belőle egy Rho-GAP elnevezésű fehérje. Ez a protein kapcsolja ki a sejt belső szerkezetének és mozgásának parancsoló jelzést. Az Rho-GAP növekedés szabályzási szerepe azonban "jókora meglepetés" - mondta Birnbaum.

A mini-egér az első állat, ahol megfigyelték a "kis-sejt" jelenséget. Az utóbbi néhány évben azonban a tudósok felfedeztek egy géncsoportot, ami más organizmusokban szabályozza a sejtméreteket. A gének legtöbbje proteineket kódol a jelzések zuhatagában, amit az inzulin és hasonló hormonok stimulálnak. Settleman szerint az Rho-GAP normál esetben fokozza a jeladását. Az azonban tisztázatlan hogyan növeli az inzulin a sejteket. Egy állandó inzulin szint segíthet a sejteknek megfelelő méretűnek maradni, például szabályozva a sejt fehérje előállításának mértékét. "Hogy nagyobb legyen sokkal több fehérjét kell előállítania" - mondta Settleman.

Egy másik lehetőség, hogy az inzulin esetleg bekapcsolja az enzimek termelését, ami növeli a sejtek anyagcseréjének arányát, és ezáltal táplálja a növekedésüket. Akár mindkét eset is előállhat. "Igazi rejtvény" - ismerte el Johnston.

Hirdetés

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »