Amikor autók ütköznek, akkor balesetről beszélünk, galaxisok esetében a természet munkájára hivatkoznak. Sok csillagász hiszi, hogy ezek az ütközések a galaxisok és galaxishalmazok életében a természetes evolúció részei. Most a tudományos kísérleteket és a nagyteljesítményű számítógépes látvány effektusokat összevegyítve modellezik a folyamatokat.
Frank Summers az Űrteleszkóp Tudományi Intézet (STScI) asztrofizikusa állított elő egy galaxis ütközést számítógépes modellezés és azzal a különleges effektusokat generáló szoftver kombinációjával, amivel a számítógépes animációs mozifilmeket is készítik. Az így létrejött animáció bemutatja két nagy spirális galaxis ütközését, melyek méretükben a mi Tejút-rendszerünkhöz és a szomszédos Andromédához hasonlóak, melyekről feltételezik, hogy néhány milliárd év múlva összeütköznek.
Animációjában Summers bemutatja a két galaxist különböző helyzetekben, majd dokumentálja ütközésüket másodpercenként 10 millió éves arányban. Az egész jelenet közel 500 millió évet fed le. Amint a galaxisok megközelítik egymást, egészen az ütközés pillanatáig megtartják alakjukat, ahol a gravitáció úgynevezett "árapály erői" hosszú csillagcsóvák kialakulásában mutatkoznak meg, a gázt és port nevezik árapály-uszálynak. Ezután mindkét galaxis közepe egyetlen mag maradványba olvad össze. A jelenet valószínűleg egy előzetes a Tejút-rendszer és az Androméda között a távoli jövőben lezajló kölcsönhatásról, amit már több csillagász modellezett.
Summers Chris Mihos, a Case Western Egyetem, és Lars Hemquist, a Harvard Egyetem csillagász professzorainak és galaktikus modellezőinek kutatási adatait használta fel, valamint egy szuperszámítógépet, hogy ábrázolja az ütközést.
A galaxisok szerkezetét tanulmányozó csillagászok legtöbb idejét a sötét anyag modellezése köti le, a mindenhol jelenlevő, de láthatatlan valamit, ami a galaxisok tömegének nagy részét kiteszi. Csupán 10 és 30 százalék közötti galaxis tömeg látható, így a forgásából állapítják meg a sötét anyag tartalmát.
Az univerzum kezdetén az ütközések gyakoriságának aránya tízszeresétől a százsorosáig terjedt, azon egyszerű oknál fogva, hogy a dolgok közelebb voltak egymáshoz. Bár a különálló csillagok fizikailag nem csapódtak egymáshoz - a köztük levő tér még így is óriási - a találkozás gravitációs hatásai elegendők voltak, hogy felismerhetetlenné torzítsák a galaxisokat. Két spirális galaxis ütközése egy elliptikust eredményezhet.
"A galaxisok közötti összeolvadások és kölcsönhatások elengedhetetlen részei dinamikus fejlődésüknek" - mondta John Dubinski, a Toronto Egyetem csillagász professzora, aki már modellezte a végső összecsapást galaxisunk és az Androméda között. "Az elliptikus galaxisok, melyek közel 10 százalékát teszik ki a galaxisok populációjának, nagy valószínűséggel két vagy több, közel egyforma tömegű galaxis összeolvadásának eredményei"
Ha minden a "tervek" szerint megy, akkor leghamarab pár milliárd év múlva. A pusztulást a Nap vörös óriássá válása fogja okozni, mivel annyira felfúvódik, hogy a Föld pályája a Nap légkörében fog húzódni. Persze már az utolsó időkben sem lesz kellemes hely, mivel a felszíni hőmérséklet szép lassan eléri az ezer fokot, ami a légkör és a víz elvesztésével jár. Hogy mi lesz azután az elég összetett kérdés. A Nap még egy kicsit nyújtózkodik, talán még a Marsot is eléri, aztán ledobja a külső burkát, és fehér törpévé zsugorodik. Ha az emberiségre vonatkozik a kérdés, akkor azt kell mondnom, hogy az a következő kevesebb, mint száz évben fog eldőlni. Ha megbírkózunk a környezetszennyezés általunk teremtett problémájával, akkor az utolsó felvonás előtt kereshetünk magunknak egy másik lakóhelyet. Az is lehet, hogy addigra már régen belakták az emberek a környező csillagokat, vagy akár az egész galaxist, így a Föld pusztulása egy sajnálatos, de kis jelentősségű esemény lesz. Ha nem tudjuk megoldani az előttünk álló problémákat, akkor az emberiség pusztulása jelentősen meg fogja előzni a Föld pusztulását.
A folyamat igen, de kozben szamtalan csillagbolcso alakul ki. Az ezekben kialakulo fiatal, forro csillagok gerjesztik a kornyezo gazt, ami mindefele szinekben kezd pompazni. Hasonlo hatasa van a por es gazfelhok egymasnak utkozesenek is.
És ki mondta hogy bármi kára származna a földnek és a naprendszernek? Lehet hogy összeolvad a két galaxis na és? Ha nincsen az útban semmi akkor békésen megyünk tovább. :DDDD
Nem úgy van az, a kormányoknak tudniuk kell hogy hány millió évig fizetik a polgárok az adót, mert különben honnan tudhatnák hogy mikor épül fel a 3. metró :))
Ez mind szép és érdekes, a kormányok már gondolom tervezik, hogy mit fognak csnálni ez ellen. Anyám! emberek az egész életüket meg rengeteg pénzt arra szórnak el, hogy mi lesz egyszer. nem kellene a kicsit közelebbi jövőre öszpontosítani??? Különben meg teccik.:)))
Ki mondta, hogy ez a Fold szamara barmit is jelent? Van ugyan nemi eselye, hogy a kozelunkben megy el nehany csillag, es esetleg elszakitja a Foldet a Naptol, vagy hogy a kozelben robban fel egy szupernova, vagy hogy mas, hasonlo katasztrofa kovetkezik be, de csak minimalis. Az egesz folyamat inkabb egy szep es latvanyos szinhazi eloadas lesz. Az utkozes leginkabb a ket kalaxis kozeppontjat fogja erinteni, tolunk biztonsagos tavolsagra.
Annak idején (kb. 10-15 éve) még karakteres üzemmódban lehetett játszani az életjátékot (a szabályait nem írnám le). Ebben különböző sejteket kellett generálni, majd kiszámíttatni, hogy mennyi ideig élnek majd. Ezek a sejtek előbb-utóbb különböző szabványos, jól ismert alakzatokba álltak össze és éltek tovább. Egyik ilyen alakzat a 'repülő', mely folyamatosan mozog a sejtek születése/pusztulása folytán.
Tisztára olyan a kép, mint amikor két ilyen 'repülő' találkozik. Ez lesz az életjáték vége...
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok?
Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve?
GEŐŐ