Egy hét után Kína harmadik ember nélküli űrhajója sikeresen visszatért a Földre. A Shenzhou III űrhajó visszatérő kapszulája magyar idő szerint 9 óra 51 perckor ért földet Kína északi részén a Belső Mongol Autonóm Tartományban, jelentette a Xinhua hírügynökség.

Az űrjárművet múlt hét hétfőn állították pályára egy próbarepülés keretében, mely az ország első emberi űrrepülésének útját hivatott kikövezni. A Shenzhou III, melyet a kínai média "űrhajósok számára technikailag alkalmasként" ecsetelt, többhavi késéssel indult útnak. Az űrhajó egy metabolikus szimulációs berendezést tartalmazott, emberi fizikai megfigyelő szenzorokat és űrhajós próbababákat. Ezen felül a fedélzeten biológiai, csillagászati és műszaki kísérletek is helyet kaptak. A visszaérkezett modult Pekingbe szállítják, ahol a tudósok elemezhetik a kísérleti mintákat és műszereket.

A Shenzhou III volt a harmadik ilyen kísérleti hajó, melyet a Jiaquan Műhold Kilövő Központ bocsátott fel az utóbbi években. "A három sikeres Shenzhou űrhajó kilövése új űrtudományi és technológiai magasságokba juttatja az országot" - hangoztatta Jiang Zemin, a kínai elnök, a kilövés után tartott sajtótájékoztatójában. Az űrhajót egy "Long March II F" hordozó rakéta szállította, melyet külön Kína emberi űrrepülő programjához terveztek. A Long March sorozatot széleskörben használják Kína sikeres kereskedelmi műhold kilövő üzletágában.

10 perccel a múlt heti kilövés után az űrhajó elfoglalta pályáját, ahol több napot töltött el 90 percenként megkerülve a Földet. Repülését több földi állomásról figyelemmel kísérték és irányították, többek közt a Pekingi Űrrepülés Irányító Központból, a Xian Műhold Követő Központból és egy négytagú megfigyelő hajókból álló flotta segítségével, melyeket a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánon vetettek be. Miután az űrhajó teljesítette 108. körét, a Yuanwang III megfigyelő-hajó, ami az Atlanti-óceánon horgonyzott elrendelte az űrhajó visszatérő moduljának leválását. A kapszula célba vette az előre meghatározott leszálló övezetet, míg a fent maradt modul tovább folytatja földkörüli pályáját, tette hozzá a hírügynökségi jelentés.

Kína 1999-ben küldte fel az első Shenzhou-t, amit nagyjából az Istenek Hajójaként fordíthatunk. A titkolózó kínai űrhivatal csupán a kapszula visszatérése után 21 órával számolt be részletesen a repülésről. 2001-ben indult a kettes számú űrhajó, ami állatokat szállított utas gyanánt. A "legénység" egy héttel később sértetlenül tért vissza. Kína a Shenzhou programmal szeretne csatlakozni a technológiai elithez. Eddig csak az Egyesült Államok és Oroszország juttatott önerőből embert az űrbe. Reményeik szerint még ebben az évtizedben véghezviszik a nagy tettet, bár nincs fix időpontjuk. A legfontosabb feladat az űrhajósok biztonságának szavatolása, akiket már kiképezték a program számára. A kínai vezetők szerint az űrkutatásban elért eredmények elősegítik a gazdasági fejlődést, a tudományos előrelépést és a nemzetvédelem modernizálását.