Honnan kaphatta gyűrűit a Szaturnusz?
2002. február 22. 12:59, péntek
Galileo Galilei hozzá volt szokva a rendkívüli dolgokhoz, primitív teleszkópjával új világokat fedezett fel, a Jupitert, a Napot átszelő bolygó méretű foltokat, valamint megvizsgálta a Hold krátereit is. Amikor azonban 1610-ben a Szaturnusz felé fordította teleszkópját maga is ámulatba esett.

A bolygó egyetlen másikhoz sem hasonlított a Naprendszerben. A 17. századi optikákon keresztül a Szaturnusz egy fényes csillagnak látszott, melyet két halványabb szegélyez. Amit Galileo ezután tett az majdnem olyan szokatlan volt, mint a Szaturnusz maga. Mindenkinek el akarta mondani, amit látott, de egyben titokban is szerette volna tartani munkáját mialatt a rejtélyes bolygót tanulmányozta. Így hát felfedezését kódolva adta közre: smais mr milmep oet ale umibunen ugttauir as. Ez az anagramma annyit jelent, "Megfigyeltem a legmagasabb bolygó háromságot".


Manapság egy bolti csillagásztávcsővel is jobb képet kaphatunk a Szaturnusz gyűrűiről, mint azt Galilei valaha is láthatta. Másrészről ugyanannyi kérdést vet fel a bolygó, mint négyszáz évvel ezelőtt. Aki először pillantja meg távcsövén keresztül a bolygót, az ma is szájtátva nézi a látványt, a tudósok pedig ma is zavarba jönnek, ha erről esik szó. "Ennyi idő után sem vagyunk biztosak a Szaturnusz gyűrűinek eredetében" - mondta Jeff Cuzzi, a NASA Aimes Kutatóközpontjának tudósa. A csillagászok egykor úgy hitték, a gyűrűk akkor formálódtak, amikor maga a bolygó is, 4,8 milliárd évvel ezelőtt, ahogy a Nap és a bolygók egyesültek a csillagközi gáz kavargó felhőjéből. "Később azonban egyre nőtt az a felismerés, hogy a gyűrűk nem lehetnek ennyi idősek" - magyarázta. Cuzzi becslései szerint néhány százmillió évvel ezelőtt - amikor a legelső dinoszauruszok barangoltak bolygónkon - a Szaturnusz nem rendelkezett fényes gyűrűkkel. Ezután valami rendkívüli dolog történt: "Egy holdméretű objektum a külső naprendszerből a Szaturnusz közvetlen közelébe repülhetett, ahol az árapály erők szétrobbantották, vagy esetleg egy aszteroida zúzta szét a bolygó egyik holdját".

Az így keletkezett törmelék körülfogta a bolygót és kialakította a ma is látható gyűrűket. A gyűrű részecskéi a mikroszkopikus porszemcsétől a házméretű sziklákig terjednek. Ha összegyűjtenénk egyetlen helyre, jegyzi meg Cuzzi, elegendő anyagot kapnánk egy 100-200 kilométer széles jeges hold elkészítéséhez, ami hasonlítana a Szaturnusz jelenlegi holdjához, a Mimas-hoz.

A törmelékréteg hihetetlenül vékony. "A Szaturnusz gyűrűi 250000 kilométer szélesek, ám csupán néhány tízméter vastagságúak. Egy San Francisco méretű papírlap arányai állíthatók párhuzamban a fenti adatokkal. "Ha készítenénk egy 1 méter széles kicsinyített modellt a bolygóról, a gyűrűkhöz egy borotvapenge tízezred részét kellene vennünk" - tette hozzá Cuzzi.

Hirdetés

Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Kosh  
2002. márc. 09. 14:07 | válasz | #40
hmmm
2002. márc. 01. 19:45 | válasz | #39
A hold szabadon esik a Föld körül.
A szabadesés elipszis alakú pályán történik, és abban a magasságban kb 1.018 km/s az a sebesség,
amivel pályán marad (ez a számítás könnyen
elvégezhető Newton grav-ós ,és 2. törvénye
alapján ) . Tehát nem kell 7,8 km/s ahoz hogy
elszáljon. Azt viszont nem tudom, a nap képes-e leszakítani erről a pályáról.
Laci73  
2002. feb. 26. 20:18 | válasz | #38
különben n-el :)
Laci73  
2002. feb. 26. 20:17 | válasz | #37
www.extra.hu/vipera2
Figyelem: a letöltött programot le kell töröld 24 órán belül :) külömben illegális felhasználó leszel :))))
Csatti  
2002. feb. 26. 12:48 | válasz | #36
Nem ertem mi ez a vita, a szaturnusz egyik holdjat szetropantottak a foldonkivuliek, hogy felalitsanak oda egy monolithot, ezt mindenki tudja Clark ota, es ennek maradvanyai a gyuru. :)))
2002. feb. 25. 11:51 | válasz | #35
Hol van a Warcraft 3 beta?Pontos cimet legyszi
Meszi  
2002. feb. 23. 20:33 | válasz | #34
A Hold folyamatosan távolodni fog tőlünk, ez biztos. Hogy elszakad-e valamikor a Földtől azt nem lehet tudni, a részletes számítások elég nehezek. A szuperkötött állapot sem fog létrejönni, ez is biztos, ugyanis előbb fog a Nap felrobbani, mintsem bekövetkezne.
2002. feb. 23. 20:07 | válasz | #33
Hehhej milyen fasza kis vita alakult ki, érvekkel és ellenérvekkel... ezt már szeretem.

Amugy én a mostanra tehát addig amig él az emberiség addig gondoltam hogy addig még 99% hogy a hold távolodni fog.

De én is arra fogadnék hogy a hold nemfog a föld felé sohase közeledni.
Azt hogy milesz nemtom, persze napkörüli pályára se fog állni, lehet hogy saját utjába kezd valahova fog tartani és közbe beleütközik valamelyik bolygóba vagy akár a napba is... :)

De ezt mi már ugyse érjük meg...
Laci73  
2002. feb. 23. 16:58 | válasz | #32
Hello Meszi!
Elnézést, km/h helyett km/s természetesen a szökési sebesség.
Ami a Hold folyamatos távolodását illeti, erre mérget veszel? És akkor a Hold önálló Nap körüli pályára állna a Földhöz ilyen közel? Talán egyszer elengedi, és újra befogja a Föld? Hmm. Ez érdekes. A Hold katasztrófáról a Discovery fórumán olvastam. De azt mindenesetre állítom hogy a Hold távolodása ideiglenes, és nem szakad el a Földtől. (lásd a szuperkötött állapotról általam leírtakat)
Meszi  
2002. feb. 23. 16:38 | válasz | #31
És a Hold sem azért távolodik mert a Nap húzza, hanem ezért, mert a dagályhullám mindíg a Hold előtt jár egy kicsit, és a dagályhullám által a Holdra kifejtett gravitációs erőnek van egy gyorsító komponense.
Meszi  
2002. feb. 23. 16:35 | válasz | #30
Ez az elmélet hibás. Az igaz, hogy a Hold folyamatosan lassitja a Föld forgási idejét és az is igaz, hogy a Hold keringési ideje is nő, vagyis egyre távolabb kerül tőlünk. Szintén igaz, hogy a Nap is lassítja a Föld forgását, de jóval lassabban, mint a Hold. Szintén igaz, hogy ezáltal a Hold tovább távolodik, hisz ő is azt szeretné, hogy egyenlő legyen a Föld forgási ideje az ő forgási idejével. Az elmélet ott bukik el, hogy ez távolodó mozgás, és a Nap erre még ra is tesz, magyarul soha nem fog közeledni a Hold a Földhöz. Azzal, hogy a Nap szeretné ha a Földnek 365 napos forgási ideje legyen, még nem fog közeledni a Hold, bár igaz hogy fékeződik. De a fékeződés itt nem közeledést jelent, hanem épp távolodást. (Égi mechanikai paradoxon).
A szökési sebesség pedig nem 11.18km/h, hanem 11.18km/s.
Laci73  
2002. feb. 23. 16:32 | válasz | #29
Szökési sebességet csak a felszíntől mérnek. A legtöbb műhold csak pár évig-évtizedig "él" utána elég a légkörben, mivel visszazuhan (meg hát addig tönkre is megy vagy elavul) Na megyek töltöm a Warcraft beta-t, fenn van a viperán...
2002. feb. 23. 16:18 | válasz | #28
Na mindegy, nem vagyok csillagász, nem vitatkozom, de a szökési sebesség igenis változik. Gondold el, ha mindegy lenne milyen messze vagy a földtől, akkor a plútó sem tud elszakadni a föld gravitációjától!
Ráadásul a föld körül kerigő műholdaknak csak töredéke kering geostacionárius pályán, nagy része nem.
Laci73  
2002. feb. 23. 15:46 | válasz | #27
Az általad említett űrkilövők pedig igyekeznek az EGYENLÍTŐHÖZ minnél közelebb lenni, ugyanis a leggazdaságosabb egy műhold számára ha geostacionáris (Egyenlítő feletti) pályán halad. Minnél közelebb van a fellövési pont annál kevesebb időbe és pénzbe kerül a műholdat fellőni.
Laci73  
2002. feb. 23. 15:33 | válasz | #26
Földünkön a szökési sebesség fixen 11.18 km/h.
Laci73  
2002. feb. 23. 15:26 | válasz | #25
De bizony hogy nem.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/csillag/holdhat/html/dip4.htm Ki is számíthatod. :)
2002. feb. 23. 15:05 | válasz | #24
De bizony, hogy le tud szakadni a pályáról. Ugyanis minél távolabb vagy a tömegvonzás középpontjától (vagyis a földétől), annál kisebb a szökési sebesség. Például ezért nem a kanadai határról lövik fel az amcsik az űrhajókat, hanem Floridából, meg ezért használják a Franciák Guyanát.
Ráadásul minél meszebb kerül a hold a földtől, annál gyorsabban kering, és még könyebben elszakad.
Laci73  
2002. feb. 23. 14:55 | válasz | #23
Úgy hogy a tömegvonzás a bolygó egyenlítője köré gyűjt minden testet. A szélesség a "robbanás" és a szétszóródás miatt ennyi. Valószínűleg már nyugalmi stabil keringést folytatnak a benne lévő aszteroidák, bár lehet hogy a gyűrű kis mértékben még összehúzódik.
G@b0r  
2002. feb. 23. 13:17 | válasz | #22
érdekes. Hogy lehet az hogy 250000 km széles a gyűrűje de csak 10 méter vastag?
Laci73  
2002. feb. 23. 11:48 | válasz | #21
Kedves Pilóta!
Nem tud leszakadni a pályáról. Ugyanis ahhoz el kéne érnie az ún. szökési sebességet. Jelenleg az árapály jelenség révén lassítja a Föld forgását (az óceánok víztömegének mozgása lassítja a bolygót) és egy kicsit eltávolodik, de miután kellő távolságot ér el lelassul, és eléri a fizikusok által szuperkötött állapotnak nevezett helyzetet. Utána pedig ismét befelé fog lendülni, és úgy fog járni mint a Szaturnusz volt holdja, vagy mint a Neptunusz körül keringő (vagy inkább zuhanó) Triton.
2002. feb. 23. 08:38 | válasz | #20
Szia Laci73!
Bodács István biztos ott van a szeren, de ez csak egy elmélet. Tény viszont, hogy a hold már egy pár milliárd éve folyamatosan távolodik a földtől (olyan közel volt valaha, hogy a mostani látszólagos méreténél kb 8-10-szer nagyobbnak látszott), és ez nem látszik csökkenni mostanában (még egy pár milliárd évig). Ezt egész addig folytatja, amíg el nem hagyja a pályáját.
Laci73  
2002. feb. 23. 01:06 | válasz | #19
Az alább leírtakért köszönet Bodács Istvánnak.
Meddig távolodik a Hold? A Föld forgási periódusa folyamatosan nő (azaz egyre tovább tart, ebben szerepet játszik az, hogy a dagályok során a Föld felszínének víztömege [mivel ugye a Föld forgása 1 nap, a Hold keringése cirka 27 nap] lassítja; ezzel együtt, de nála lassabban a Hold keringési periódusa (hiszen messzebb kerül a Földtől) is. Ha a Föld forgásánál gyorsabban keringene, akkor a dagályokat előresiettetné, s azok gyorsítanák a bolygó forgását, miközben a Hold fékeződve közelebb kerülne, egyre gyorsabb pályára lépve. A kettős rendszer mindkét esetben ugyanahhoz a végállapothoz konvergál: a szuperkötött állapothoz, amelyben a Föld és a Hold összes rotációs és egymás körüli keringési periódusidői megegyeznek egymással. Ekkor a két égitest egymásra gyakorolt árapályhatása 0 lesz. A Napé azonban még nem, hiszen az a Föld forgását akarja hasonlóan kötötté tenni, vagyis hogy egy évig, 365 mai napig tartson egy nap a Földön. Ezért a Föld forgási periódusideje tovább nő, s a Hold azt követni szeretné, maga is tovább fékeződve.
A szuperkötött állapot elérése UTÁN (magyarán miután a Hold már nem távolodik a Földtől) a Naprendszer belső gravitációs hatására (mert hiába alakul ki szuperkötött állapot, ez ugyebár csak a Föld és a Hold állapotát érinti) égi kísérőnk ismét a Föld felé kezd haladni, és az általam alább vázoltak ekkor következnek be. Kedves "Predátor" majd akkor lémerezz másokat ha eljutsz a bokájukig. Köszönöm.

Laci73  
2002. feb. 23. 00:02 | válasz | #18
Legalább írni tanulj meg, a Hold az nagy H, a mekkora az két k és egy r, az írnak hosszú í stb.
Laci73  
2002. feb. 22. 23:55 | válasz | #17
A Hold a Nap és a Föld között mozog. Egyenlőre a Nap elhúzza, de nem tudja a Föld felé közeledését megakadályozni. Ha tudsz angolul utánaolvashatsz a Neten kis komám.
2002. feb. 22. 23:51 | válasz | #16
ÁÁÁÁÁÁÁ LACI73 most olvasom te mekkora egy bakker vagy uram ééég !!!

A hold nem közeledik hanem távolodik tölünk !!!

Öcsém mekorra lámerek irnak ide bele...
2002. feb. 22. 23:49 | válasz | #15
Ok ez szép és jo de ez hol hír könyörgöm ???? Mi ebben az ujdonság ???
Ezt már Gimiben vagy elöbb megtanitják...
Laci73  
2002. feb. 22. 23:05 | válasz | #14
A napfogyatkozás akkora árnyékot vet mint fél Európa mégsincs igazi sötét.
Laci73  
2002. feb. 22. 22:48 | válasz | #13
ugyanis a Nap jelenleg egy kicsit elhúzza. De amit leírtam az bekövetkezik. Nyugodj meg :)
Laci73  
2002. feb. 22. 22:37 | válasz | #12
2002. feb. 22. 22:28 | válasz | #11
A Hold évi 4 cm-rel távolodika Földtől.
dewdew  
2002. feb. 22. 22:12 | válasz | #10
A gyuru nem meroleges a Napra, tehat vet arnyekot, nem is kicsit, csupan nehany ezer km szelessegut, de mivel tenyleg csak nehany 10 meter a vastagsaga, ugy nem valoszinu, hogy nagy sotetseg lesz. Bar azt nem tudni, hogy milyen suru, de biztos van benne anyag, ha "ennyire latszik".
Laci73  
2002. feb. 22. 21:45 | válasz | #9
1. Lesz gyűrűje
2. Nem lesz sötét: egyrészt a légkör szórja a fényt, másrészt túl vékony a gyűrű. Legfeljebb a Nap kissé homályosabban süt HA AZ EGYENLÍTŐN ÁLLSZ.
2002. feb. 22. 21:33 | válasz | #8
Ha a Szaturnusz lakott bolygó lenne, a nappal és az éj változása elég érdekes lenne az ott élő emberek számára. Kíváncsi lennék a gyűrű vetette árnyék változására. Gondoljátok el, hogy a földnek lenne gyűrűje. Időnként pár perc teljes sötétség?
Laci73  
2002. feb. 22. 20:58 | válasz | #7
Az árapály jelenség miatt a Hold is szét"robban" egyszer, igaz erre várnunk kell. A Hold nagyon-nagyon lassan de egyre közeledik a Földhöz. Az árapály hullámok (amelyek a tengeri apály-dagály jelenséget is okozzák) a Holdat is érintik de sokkal erősebben: mivel a Hold kicsi és a Föld nagy, a Holdra ható erők egy bizonyos távolságon belül szét fogják zúzni a Holdunkat. Igaz, ezt megérezzük mi is: sosem látott tengeri árvizek előzik majd meg a Hold "halálát".
Scythe  
2002. feb. 22. 20:52 | válasz | #6
Csatlakozom az előttem felszólalókhoz!
Bár azt sem bánnám ha valaki adna egy efféle témájú linket mert ííímádom az ilyen témákat :)
2002. feb. 22. 20:05 | válasz | #5
Igy van, johetne tobb ilyen jellegu hir!
2002. feb. 22. 19:52 | válasz | #4
En is elonyben reszesitem az efajta témakat.
2002. feb. 22. 19:41 | válasz | #3
hja ilyen hirek johetnek dogivel
2002. feb. 22. 16:14 | válasz | #2
ja
Na, ilyen típusú hírekböl szeretnék többet látni.
dewdew  
2002. feb. 22. 14:46 | válasz | #1
Erdekes