A grafikus processzorok, illetve a rájuk épülő videókártyák az utóbbi években rendkívül gyors ütemben fejlődtek. A vezető gyártók ezévi tervei arról árulkodnak, hogy ez a fejlődés az elemzők korábbi várakozásaival ellenben továbbra sem lassul le.

Hirdetés

Minden jel arra utal, hogy a 2002-es év grafikus piacát az nVidia - ATI Technologies páros fogja meghatározni. A két óriás párharcába a csúcskategóriás 3D gyorsító grafikus megoldások piacán a kisebb vetélytársak aligha szólhatnak bele, a költséghatékony, illetve vállalati szegmensben azonban a kisebb cégek is komoly szerephez juthatnak.

Az nVidia Corporation nevét az elmúlt néhány évben mindenki megismerhette, aki valamilyen módon kapcsolatba került a számítástechnikával. A társaság a 3D gyorsító grafikus megoldások piaci térhódításával kiemelkedő sikereket ért el, és olyan nagy riválisokat is magamögé utasított, mint a néhai 3dfx, a Matrox, vagy az ATI Technologies.

Az nVidia 3D gyorsító grafikus megoldásai már a kezdetektől népszerűek voltak, a társaság óriási sikereit leginkább azonban az 1999-ben megjelent GeForce termékcsalád kiadásával alapozta meg. Az első GeForce változat, a GeForce 256 GPU 1999-ben elnyerte az év grafikus processzora címet, és az nVidia innentől kezdve megállíthatatlanul tört előre. A Santa Clara-i (Kalifornia) központú társaság az első GeForce 256-alapú megoldások piaci térhódításával vette át egyértelműen a vezető szerepet a grafikus processzorok piacán. Az ATI Technologies, mint az egyetlen olyan konkurens gyártó, amely többé-kevésbé képes volt lépést tartani az nVidia által diktált óriási fejlődési ütemmel, folyamatosan vesztett piaci részesedéséből, amely sokáig kizárólag a vezető OEM számítógépgyártókkal régóta fennálló jó kapcsolatoknak köszönhetően nem csökkent az nVidia részesedése alá.


Az nVidia új termékei azonban ütőképesebbnek, a társaság piaci stratégiája pedig sokkalta rugalmasabbnak bizonyult, így a 3D gyorsító grafikus kártyák térhódítását követően visszaesett ATI már-már vészesen lemaradni látszott mind a piaci részesedés, mind a kínált megoldások teljesítménye alapján. A kanadai központú óriás azonban nem hagyta magát, és minden erejét összpontosította az nVidia háttérbe szorításáért. Az ATI Technologies a siker érdekében még korábbi piaci stratégiáját is teljesen megváltoztatta. A társaság korábban kivétel nélkül maga készítette a grafikus processzoraira épülő videókártyáit. A közelmúltban azonban a rivális nVidia példájára építve az ATI is lehetővé tette a külső cégeknek, hogy chipjeire saját videókártyákat építsenek, és forgalmazzanak. A társaság e lépésével jelentősen kibővítette grafikus chipjeinek piacát, és az ATI-alapú grafikus kártyák az olcsóbb videókártyák szegmensére is betörtek.

Az ATI Technologies első próbálkozása a sebességkorona nVidia-tól való megszerzésére az R100 kódnevű Radeon grafikus processzor volt, amely 2000 áprilisában debülált. Bár a chip igen jól sikerült, az ATI kissé elkésett kiadásával, ráadásul a Radeon-alapú kártyákat kezdetben a kiforratlan driverek, illetve a magas ár is visszatartotta. A később megjelent Radeon 7500 és Radeon 8500 megoldásokat is hasonló problémák sújtották, illetve sújtják, az ATI Technologies az utóbbi időben mégis jelentős eredményeket ért el az nVidia-egyeduralom megtörésében.

Az elmúlt 2-3 évben a videókártyákat gyártó cégek szinte kivétel nélkül az nVidia chipjeire építették termékeiket. Ennek fő oka az nVidia piacvezető, és rendkívül népszerű megoldásai mellett az a tény volt, hogy az egyetlen komoly rivális, az ATI Technologies -illetve korábban az ATI-3dfx-Matrox trió- nem tette lehetővé számukra a társaság chipjeinek alkalmazását saját grafikus kártyáikban. Mindez az utóbbi időkben azonban jelentősen megváltozott. Az ATI elérhetővé tette chipjeit a külső gyártók számára, amely az ATI-alapú termékskála jelentős bővülését, illetve az árak jelentős csökkenését eredményezte, a nagy rivális nVidia ugyanakkor mintha nem összpontosított volna megfelelően.


Ez utóbbi oka elsősorban a Microsoft Xbox játékkonzoljának, illetve az nVidia nForce integrált alaplapi chipkészletének kiadásában keresendő. Mint ismeretes, az Xbox játékkonzol integrált alaplapi chipkészletét az nVidia készítette, a társaság ugyanakkor a megoldás módosított változatát az AMD-féle Socket-A processzorokhoz készülő alaplapokhoz is kiadta nForce néven. Bár a közeljövőben az ATI is piacra fog dobni integrált alaplapi megoldásokat, az elemzők szerint az nVidia túlzottan nagy figyelmet szentelt saját nForce chipkészletének, és emiatt ideiglenesen kissé elhanyagolta fő területét, a grafikus chipek piacát. Az nForce Socket-A integrált grafikus alaplapi chipkészletek a sorozatos késések, illetve a magas ár miatt ráadásul nem is váltották be a hozzájuk fűzött igen komoly reményeket.

Az ATI Technologies természetesen nem habozott, hanem igyekezett minél jobban kihasználni az nVidia megtorpanását, és legújabb grafikus chipjeinek kifejlesztésével egyidőben számos igen nagy jelentőséggel bíró szerződést kötött. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a társaság tajvani Gigabyte Technology-val kötött szerződése, amely szerint az utóbbi cég a jövőben kizárólag ATI grafikus chipeket fog alkalmazni videókártyáiban. A társaság emellett rendkívül szoros partnerkapcsolatot alakított ki a Guillemot leányvállalataként működő Hercules-szel, az ASUStek-kel, valamint a PowerColor grafikus kártyákat gyártó CP Technology-val is. A Hercules a jövőben az ATI-alapú professzionális megoldások kizárólagos szállítója lesz Európában, a CP Technology pedig a közelmúltban úgy döntött, hogy a továbbiakban az ATI Technologies grafikus processzorait alkalmazza videókártyáiban az nVidia megoldások helyett. A tajvani ASUStek természetesen nem áll le az nVidia-alapú grafikus megoldások gyártásával, a társaságnak azonban komoly tervei vannak az ATI vonalon is.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »