 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Bunny: Szerintem ezek a civil emberkék többnyire helikopterrel jönnek.
Ha a lenti adatok igazak és a gőzkatapult 80m-en 270km/h-ra gyorsít, akkor az 35.2m/s2. Ez nagyjából 3.6g.
Ezt nem írta még le senki, ezért megpróbálozom vele. A vadászpilóták kb. 9-10g-s pozitív és kb. 3g-s negatív gyorsulást bírnak ki. Persze nem biztos, hogy ez a "nagy" átlag. Ezek a gyorsulások az emberi testhez képest a gerincoszlop irányában értendők. Erre merőlegesen talán többet is kibír az ember (Így ülnek az űrrepülőben). De biztos hogy többet mint 3g.
|
Az anyahajós gyorsuláshoz: Oda szoktak érkezuni civil emberkék is, szóval azért nem lehet az a gyorsulás olyan állat nagy. Mondjuk az igaz, hogy más felszálló sebesség kell egy F14-esnek, és más egy propelleres szállítógépnek.
|
Puskagolyóknál, és egyébb, műszerek nélküli testeknél előszeretettel alkalmazzák ilyen esetben azt a trükköt, hogy a haladási iránnyal párhuzamos tengely körül megforgatják a lövedéket. Ez, ugye érthető okokból itt nem megy.
|
z.p.e.: Kis méretű testekkel meg lehet csinálni, persze. A gondok akkor jönnek -ahogy Bundee említette- amikor a pálya és a rakéta közötti kölcsönhatások bejönnek.
A hangsebességet sikerült már földi járművekkel is elérni, azonban rengeteg probléma volt a talajjal - illetve azzal, hogy nagyobb sebességeken instabillá tette a járművet. Valamekkora kompenzálást meg lehet valósítani a mágneses tér szabályzásával, de nagyon gyorsan szaporodnak a gondok a sebesség növekedésével.
Ezzel együtt is meg lehetne oldani a dolgot, pl. ha egy nagyobb (2-3-4 km magas) hely tetejébe fúrnának egy függőleges alagutat. Nem kellene annyit vacakolni a statikával, eleve nyernének egy kis magasságot, stb. stb.
|
Ne feledd, hogy az urrepulogep burkolata visszatereskor neheny helyen kozel 2000 fokra hevul.Jogos a felvetes, de megoldhato.
|
Mindenek elott az urlift eloszor Ciolkovszkijnak jutott eszebe, meg a XIX. szazadban. Ujabban Arthur Clark vette elo az otletet, ami utan a NASA is elkezdte tanulmanyozni. A gond az, hogy nincs hozza eleg eros anyag. Felmerult a szen naonocsovek alkalmazasa, de ez meg nagyon a jovo zeneje. Szinten gond, hogy 50 kilometer magas tornyot kellene epiteni a legkori hatasok kikuszobolesere. Jelenleg, tudtommal maximum egy kilometeres epitmenyeket tud epiteni az epitoipar.
A szerkezet stabilizalasa nem lenne problema, de annak akit ezek a reszletek erdekelnek ajanlom Arthur Clark Az Eden szokokutjai cimu konyvet. Abban majdnem minden benne van.
Az urlift megvalositasa jelenleg nagyon tavolinak tunik, es az alaklmazasa is korlatozott, hiszen csak geostacionarius palyara jo. Sokkal konnyebben megolhato lenne egy vizszintes katapult. Mar az is nagy segitseg volna, ha csak 2-5 Machra gyorsitana az ureszkozt. Ez a mai muszaki szinvonalon teljesen realis lehetoseg. Ha kelloen hosszu uton tortenik a gyorsitas, akkor valoban elviselheto az atlagember szamara is. Az egyetlen gondot a gyorsitashoz szukseges energia szallitasa jelenti. Ha nagy sebesseget akarunk alerni, akkor nem lehet aramszedoket alkalmazni. A fedelzeti tarolas sem johet szoba, hiszen az legalabb akkora tomeget jelentene, mint a kemiai raketak uzemanyaganak tomege. Tobb megoldas is van, a magam reszerol a szupravezetest es jelensegkoret alkalmaznam.
Ha kicsit mereszebbek vagyunk, akkor az is egy lehetoseg, hogy epitunk egy oriasi csovet, amelyet felemelunk a levegobe (pl. He toltesu ballonokkal). A cso egyik veget eleg lenne 15-20 kilometerre, a felso veget viszont ajanlatos lenne 40 fole. A csobol mar ki lehet szivattyuzni a levegot, igy meg lehet sporolni a legellenallasbol adodo veszteseget. Egy ilyen rendszer mar akar a korpalyahoz szukseges sebessegre is gyorsithatja az urhajot. Ha a feluletet napelemekkel boritjuk, akkor a mukodeshez nem lenne szukseg tovabbi energiara sem, stb. Persze, ez a megoldas sok muszaki problemat vet fel, de kevesebbet, mint az urlift.  |
Van egy bizonyos sebesseghatar amelynel gyorsabbra nem gyorsithato az urhajo a magneses palyan a levego surlodasa miatt. Az SR-71 Blackbirdnek, - ami 3,5x-es hangsebesseggel repul tobb mint 30km magasan - a burkolata tobb szaz fokra hevul repules kozben, pedig eleg ritka a levego odafent. Ha itt talajkozelben gyorsitananak fel egy gepet ekkora vagy nagyobb sebessegre, akkor en nem szeretnek azon ulni.
|
"2. hangsebességnél gyorsabbra nem gyorsíthatnak."
Dehogynem ,csak jó hosszú pálya kell hozzá,ami bírja is a terhelést! Elktromágneses gyorsítással sokkal nagyobb sebességet tudnak elérni mint a puskagolyóé.
|
"Ad5. A legkor elhagyasahoz akkoris szokesi sebesseg kell"
Nem kell,csak ahhoz,hogy körpályán maradjon az űrhajó és ne zuhanjon vissza a Földre! Ki tudnál menni az űrbe,ha lehetne ilyen liftet csinálni,csak nem kell a lift mellé lépni,abban a hitben,hogy súlytalanság van :)
|
Elektromágneses katapult: Igen ígéretes dolog, a mostani rakéta-rendszerekből legalább az első fokozatot meg tudnák spórolni vele: töredékére csökkenne a fellövés költsége. Az energiaellátás is elég egyszerű (az egyik kísérletben egyszerű autó-akkumulátorokat használtak, igen jó eredménnyel :) ) Ami gáz:
1. ha nem akarnak óriási gyorsulást, akkor hosszú kifutó kell.
2. hangsebességnél gyorsabbra nem gyorsíthatnak.
3. túl nagy magasságig nem gyorsíthatnak (a földfelszín fölötti magasságra gondolok. )
4. nagyon pöpec teljesítményelektronika kell...
vadászpilóták: Amikor a repülőgép-anyahajón történő szolgálatra való alkalmasságot vizsgálják egy vadászpilótánál, elsődleges szempont, hogy bele tudják-e verni a fejébe: felszállás alatt akkor is felfele kell irányítania a gépet, ha nem lát semmit. Mert, ha nem, akkor úszik. Ugye láttátok már, hogy filmfelvételeken a felszállás után milyen szögben állnak a gépek a vízszinteshez képest?
Azaz: a sok g elviselhető ugyan, de nem sokáig, és az idő alatt teljesen cselekvésképtelen az illető. Még a legmodernebb, direkt erre a célra kifejlesztett ruházatban is. |
Nincs igazad mi civilek nem birnank elviselni. Mar tobb helyen olvastam halottam nem 3g hanem igenis 9g koruli gyorsulas van a gozkatapulton. Ezt csak kikepzes utan kepes elviselni az a par pilota. Csak ugy megjegyzem nem nagyon halottal mondjuk olyanrol hogy ujsagiro ment volna fel pilotaval eggyutt. Pedig a tomcat ketuleses...
|
Ezt remelem te sem gondolod teljesen komolyan.En nem ismerem az anyagot, de itt nem csak az a problema, hogy kibija-e vagy sem.
Ad1. A sajat sulya alatt szakadna le
Ad2. Ha nem akkor majd amikor sulyt is akasztasz ra,
Ad3. Megis mihez kotod az urben?
Ad4. Mit gondolsz egy kurva nagy szel hogy rantana le az egeszet? (mint allat)
Ad5. A legkor elhagyasahoz akkoris szokesi sebesseg kell
AdX. Kb 1000 nehezseg van ami (szinte biztos, hogy) megoldhatatlan
A hirt en is olvastam valamikor az indexen, de a valosagtartalmat megkerdojeleznem...
|
Évtizedek óta nyomják a sci-fi filmekben a vadászgépek csőben történő katapultálását. Miközben 1000L tép ki a gép a csőből lebeg benne, valszeg mert a cső fal taszítja. Nem???
|
Ez a gyorsulás valóban iszonyatos lehet egy ember számára. Arról nem is beszélve, hogy a mai űrrakéták 38000Km/h-val nyomulnak fölfelé.
Egy dolgot viszont nem értek. Ha ennyire mágnesességpártiak, akkor miért nem csinálnak anti-gravitációval működő repcsiket? Lehet, hogy egy kicsit több munkával megoldhatnák azt is.
|
Szerintem ez butaság.Ez egy ágyú módom működő rendszer csak elektromosság hajtja.
Ha nagyon nagy gyorsulás van a kilövésnél kipurcannak az asztronauták, ha meg nincs akkor hoy szál fel az űrig. Mert ez csak kilövés, a levegőben nincs hajtás !!!
|
No, megint egy zsakutcaba vezeto vadhajtas. Inkabb az antigravitacios hajtomuvet kellene fejleszteni, nem ezt a marhasagot.
|
A fenti terv szerintem könnyen és egyszerűen megvalósítható, mágneses vasút már legalább 20 éve létezik, mágneses ágyút is készítettek az amik még az orosz rakéták lelövésére.
Viszont értelme az nincs sok. Az első pár métert tudná csak gyorsítani az űrhajót, csökkentve a szükséges üzemanyagot jó esetben 1-5%-al.
Ha viszont sikerülne elkészíteni egy Asimov féle űrliftet, akkor annak lenne teteje. Ráadásul nemrégen fedeztek fel olyan erős anyagot, amiből meg is lehetne építeni anélkül, hogy elszakadna a kábel.
|
szeirntem lehetséges elvégre már van mágneses elven működő fegyver
de ideje lenne már a sci-fi írók 2002-re már mars kolóniákról álmodoztak, eléggé le vagyunk maradva
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
|
Üdv!
A gőzkatapult kb, 80 méter hosszú, és kb. 270 km/h körülre gyorsítja fel a repcsit, ez 3g-s gyorsulást jelent. Ekkora, mell-hát irányú gyorsulást még egy civik is elbír. Az ürrepülőgép rendszer manőveri során sem lép fel ennél nagyobb terhelés, ezért utazhatnak rajta tudoosok, politikusok, újságírók.
Az elektromos katapult említése ebben az összefüggésben meglepő. Eddigiekben távoli tervekben szerepelt, légkör nélküli bolygókról felszálló hajók első fokozatának szánták. Számottevő energiaátviteléra alkalmas, függőleges katapult építése érdekes feladat, leginkább egy függőleges alagút jöhetne szooba, az egyszerűbben létesíthető vízszintes pálya pedig nem segítené kellő mértékben az űreszköz emelkedését.
Imre, mi erről a véleményed?
|
De nem sokkal. Szvsz egy anyahajorol felszalo repulogep is e korul lehet. En ugy tudom hogy 250-300 km/h a kritikus felszallasi sebesseg es ezt olyan 100-150 m-es palyan erik el. Szal ez sem rossz. Persze ekkor olyan 9g koruli terhelset kap a pilota. Ebbe mi belehalnank, de ok nem...
|
ahhoz meg ,,5000 km" kell...
|
Az csak a kicsi modellnél volt. Természetesen egy több tíz vagy száz tonnás, embereket vagy érzékeny műszereket szállító űrhajót kicsit lassabban gyorsítanának fel.
Lelkem odvában megdöglött a bagoly!
|
Es ezt csak automata raketaknal fogjak alkalmazni? Mert fel masodperc alatt 100ra azert eleg kimeletlen gyorsulas egy embernek...
|
|
"Remélhetőleg le tudjuk csökkenteni a jármű által szállított üzemanyag súlyát, ezáltal csökkentve magának a járműnek a méretét is" - mondta a NASA tudósa, Kenneth House. "Így kevesebb üzemanyaggal több hasznos terhet juttathatnánk az űrbe."
A mágneses lebegés - ahogy ők nevezik "maglev" - ellentétes mágneses polaritások felhasználásával emeli az űrhajót szállító fém szánt az indítósínről a magasba. A szán és a sínek mágneses mezeje taszítják egymást, előre lökve a járművet, ezáltal alakítva ki a meghajtást.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Megkezdődik az X-43C hajtóműveinek fejlesztése
Mégsem olyan nagy a kisbolygóveszély
Ólommérgezés támadta meg Bin Ladent is?
2001 a házi robotok éve volt
