 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Lehet, hogy ritka lenne a Mars legkore, de ember szamara elegendo volna. Korubelul olyan lenne, itt a Foldon a magasabb hegyekben, tehat nem kell odaszallitani semmit. (Bar az is ketsegtelen, hogy belelegni nem lehetne.)
A viz fagyott alapota az egyszerubb elolenyek szamara nem jelent tul nagy problemat. Meg az Antarktisz belsejeben is talaltak elolenyeket, ahol pedig nem surun emelkedik fagypont fole a homerseklet. No meg, nemi so csoadakat tud muvelni a viz fagyaspontjaval. Sonak pedig boven kell lennie a Marson is.
Elvileg megoldhatok a problemak, de azert ez meg kozelebb van a sci-fihez, mint a valosaghoz.
|
Kedves Reboszi!
a Mars légköre még a széndioxid felolvadása után is NAGYON ritka lesz. Magyarán oda kéne szállítani a hiányzó 9/10-ed részt. A talaj termékennyé tételéhez nagyon sok víz kell, valamint
a megfelelő ásványi összetétel. ( a Mars talaja vasvegyületeket tartalmaz, innen a vörös szín, komolyabb
növénykultúra talán meg sem marad benne.) De az elsődleges eleme az általunk ismert életnek (ismétlem) a víz. A Mars egy fagyos sivatag. Az algák pedig nem sztahanovisták, ezért nem fogják még neked sem rövidebb idő alatt befejezni a működésüket. A Mars ilyen hosszútávon nem kifizetődő. Kapitalizmusban élünk, a rend lelke a minél gyorsabb haszon.
Kolóniavárost építeni olcsóbb és gyorsabb mint megformázni egy bolygót. A technikai fejlődést pedig nem a sci-fi határozza meg. Vannak fizikai törvények amiket nem lehet átlépni. Pl. nem lehet versenyt futni egy puskagolyóval :) A sci-fi nekem is bejön, de realitásérzék az bizony nagyon kell az önálló élethez.
Írhatnék én is a féreglyukakról, a görbült térről (ezek létező dolgok)
de egyenlőre nem reálisak.
Azzal dolgozunk amink van :) nem azzal amink majd egyszer talán lesz.  |
Na akkor kezdjük a legelején.
1.Számításokkal bizonyítható, hogy a II. Világháborútól kb. 1995-ig fegyverkezésre költött pénz és energiaösszegből fedezni lehetett volna a terraformálási programot, és így nem 1000, hanem nehány száz, vagy esetleg még kevesebb év alatt át lehetne alakítani a Marsot.Egyébként az algás megoldás stimmel, de ma már vannak tervek légkörátalakítókról, és a géntechnikával lehet biomechanikus gépeket is alkotni.(Esetleg később még egy fajt is kreálhatunk, ami csak annak él, hogy nekünk légkört teremtsen.)
2.Terraformálásra mindíg szükség lesz, mert:
- Nem túlságosan dúskálunk a Föld típusú bolygókban, és valószínűleg nem is fogunk a mai számítások szerint.(Bár semmi sem biztos.)
- Ha mégis ilyen bolygóra akadunk, akkor miből gondoljátok, hogy azon nem lesz egy másik intelligens faj, vagy nem lesz saját élővilága, amit mi csak tönkretennénk.Ha viszont lemásoljuk ezeket a bolygókat, akkor megóvjuk az élővilágukat, de magunknak is megteremtjük a kellemes feltételeket.
- Harmadszor pedig egyátalán nem biztos, hogy olyan egyszerű lesz ilyen nagy távokat megtenni, így lehet, hogy egyelőre csak a mi Naprendszerünkre kell támaszkodnunk.
3.A fénysebességről, az energiamegmaradásról és a relativitáselméletről meg csak annyit, hogy réges-régen valamikor a Föld lapos volt, tengeri szörnyetegek lakoztak az óceánokban, és az ember mar meghalt volna 30 km/h-s sebességnél, mert a nagyokosok azt mondták.
Végül pedig szeretnék érdeklődni egykét dologról.
- Milyen mesterséges gravitációra gondoltatok pontosan?
- Mit tudtok az űrhajók meghajtásáról?
- Hogy számoltátok ki azt a néhány ezer évet?
- És miből gondoljátok, hogy a Mars talaja terméketlen?
Egyelőre ennyit, és várom az észrevételeket, válaszokat. |
Mit ertesz azon, hogy "fizikus-szeruseg"? Az alapjan amit irtal nem sok kozod van a fizikahoz.
Az minden esetre teny, hogy a fenysebesseg allandosagaval kapcsolatban ujjabban ketsegek merultek fel. Ha tenyleg nem allando, akkor valoszinuleg lehet olyan korulmanyeket teremteni, hogy joval gyorsabban tudjon haladni egy urhajo. De eloszor minden ketseget kizaroan bizonyitani kell, hogy a fenysebesseg tenyleg nem allando. Ez nem lesz egyszeru, hiszen ha ez tenyleg igaz, akkor a nagyenergias reszecskefizikai kiserletekben mar valoszinuleg eszre kellett volna venni. (A reszecskefizikaban fontos szerepe van a fenysebessegnek.)
|
Laci73, amit mondottam graviácios hajtmu, a gravitácio meg akármekkora tömeget azonos gyorsulással gyorsit... ezért nem érdekes a ekvivalencia elméleted. És ki mondta hogy ebben a térben kell utazni fénysebesség körül ill felett? És akkor már ki mondta hogy érvényes a relativitás elmélet?
|
Kedves Galadriel!
Optimista sci-fi rajongó vagy. A fejlődésünknek komoly gátjai vannak. Pl. a fénysebesség közeli utazás (a la Alpha Centauri) azért megvalósíthatatlan mert iszonyatos energiamennyiségén felül az ekvivalencia-elmélet
szerint a gyorsuló test tömege
megnő (ugyanis az energia is tömeg) amihez még több energia kell... és ott vannak a veszélyek. Ha egy kg tömegű test fénysebesség közelében a Földbe csapódik akkor good-bye
kék bolygó. Vannak olyan fizikai állandók amelyek nem változnak meg. A relativitás elméletről érdekes feltevéseid vannak. Megkerülni? Ajjajj... abban igazad van: fejlődünk. De a fák nem nőnek az égig.
|
Laci73, csak az a baj a te elméletedben, hogy nem kalkulálod bele a technika fejlődését... pár száz év alatt már rég képesek leszünk a környező naprendszerekben járkálni, akkor minek nekünk a mars, csak találunk jobbat... Nézd meg milyen gyorsan fejlődött a technika elmult 60-70 évben... Én nem adok 200 évet sem annak hogy az első mestreséges gravitáciot létrehozni tudo hajo elkészüljön és akkor már max 8-10 évnyire kerül az alfa-centaury és az már nem tunik elérhetetlennek és ha még a relativitás elméletet is ki lehet küszöbölni, azaz megkerülni.. miért ne lehetne?? még ha most nincs is rá ötlet.. akkor a határ csak a "csillagos ég" és nem kell terraformálni, meg addigra már az a technikai is párhuzamosan felfejlodik
Egy optimistabb fizikus-szerüség :)
|
Kááá , hogy addig nem élünk , megnéztem volna ...
|
A Mars atalakitasat a tervek szerint genetikailag modositott algakkal kezdenek. Az algakat a sarkvidekeken kellene elszaporitani (bar kivancsi lennek, milyen eloleny kepes ott eletben maradni). Az algak megakadalyoznak, hogy a jegsapkak a beeso napfeny nagyreszet visszaverjek, igy fokozatosan felolvadnanak. A folyamat meglepoen rovid idot igenyelne, mivel a legkor vastagodasaval fokozodna az uveghazeffektus. A szamitasok szerint ugy 500 ev alatt fel lehet olvasztani a sarki (szaraz)jegsapkakat.
Technikailag csak az algak letrehozasa jelent igazi gondot, mert ha mar egyszer odajutattunk egy kis mennyiseget, akkor gyorsan el tud szaporodni.
Aprosag, de ezzel az eljarassal szinte biztosan elpusztitanank az esetlegesen letezo marsi eletet.
szarazjeg: fagyott CO2
|
ha kepesek lennenk egy bolygo legkorenek szbalyozasara akkor ezt elsokent a sajatunkon kellne megtenni...
|
Inkabb megnezem meg1x a Babylon5-t A Call to Arms-t...
|
Hello Rotator!
A megfelelő technika? Bolygóformálás ("terraforming") egyenlőre kivitelezhetetlen gyakorlati szinten. Olyan anyagi és tudományos-technikai hátteret igényel, amely meghaladja jelenlegi lehetőségeinket. Gondolj bele, évtizedek peregnek le, mire az emberes Mars-expedíció megvalósul majd. És az csak egy "egyszerű" űrhajó 4-5 fő személyzettel, akik talán pár napot töltenek csak a Marson.
Elméletben megvalósítható a
széndioxid felolvadásának a katalizálása (gyorsítása) de
a Marsra való eljuttatása az eszközöknek, esetleges kémiai katalizátor-anyagoknak nagyon
a jövő álma. És hát a Mars egy bolygó ugyebár, aminek csak a sarkközeli felszínei is
óriásiak. És arról nem is beszélve (hajrá NASA) ha csődöt mond a teknyika...
És ha felolvad is a széndioxid
akkor még mindig van egy nem belélegezhető (igaz az üvegház-hatás miatt melegedő)de még mindig jéghideg légkör.
Ekkor jönnek a speciális növénykultúrák: "fagyálló" algák, moszatok, mohafélék amelyek a széndioxid egy részét oxigénné alakítják. Úgy négy-öt ezer év (!) múlva kapunk egy bolygót, ahol már tudunk lélegezni, nagyon hideg van (Szibéria a négyzeten) és még akkor a talajt is termékennyé kell tenni, meg hát a gravitáció sem az igazi... Biztatóbb út ezért a hermetikus, önellátó (és sajnos igen kislétszámú)
kolónia-városok létrehozása,
melyek elsődlegesen bányászattal foglalkoznak (és hatalmas, Nostromo-szerű teherhajókon szállítják az érceket, készterméket- ugyanis csak így kifizetődő) az orbitális (bolygókörüli) pályákra állított űrbázisok között. Valahogy ez látom reálisnak, és ehhez "csak"
évszázadok kellenek. |
Türelem rózsát terem :)
Nem kell más mint egy jó kis jégkorszak és párezer év múlva felolvasztják kis bob-ot és ő lesz az első
|
Szerintem várjuk meg azt a párezer évet :)
|
szivesn lennék az első telepesek között...
|
Nem rossz. A folyamatot megfelelő technikával akár meg is lehetne gyorsítani, azért pár ezer évig még a NASA se tervez előre. :)
|
|
Ha a tendencia ilyen ütemben folytatódik és a jégsapka teljes mértékben fagyott széndioxidból áll, akkor "az egész sapka elpárologhat néhány ezer éven belül", nyilatkozott Mike Caplinger a Malin Space Science Systems munkatársa a New Scientist magazin számára. Így elegendő széndioxid szabadul fel, hogy a Marsnak egytizednyi sűrűségű légkört biztosítson a Földéhez képest. "Ez lehetővé tenné, hogy az űrruhák helyett egy oxigénmaszkban és egy jó meleg kabátban közlekedjünk a felszínen. Ez az amiről a gyarmatosítók is álmodnak" - mondta Caplinger. Mindazonáltal figyelmeztet is, hogy ilyen rövidtávú megfigyelésekből nehéz hosszútávú következéseket levonni.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Új közlekedési eszköz vagy egyszerű játékszer?
Genetikailag módosított szuper-sportolók
Elhalasztották az Endeavour startját
