Elég őrülten hangzik, hogy húsevő baktériumokat fecskendezzenek be rákban szenvedő emberekbe, azonban több tanulmány szerint az egyetlen veszély, hogy azok olyan gyorsan végeznek a tumorral, a test lehet, hogy nem lesz képes megbirkózni a maradványokkal.

A trükk úgy néz ki, hogy veszünk egy anaerob baktériumot, ami oxigén nélkül is képes növekedni, ezért nem okozhat gondot neki a gyorsan növő daganatok oxigénszegény belseje, azonban elpusztul amint eléri az oxigénben gazdag egészséges szöveteket. "A dolog érdekessége, hogy kombinálhatjuk ezt az alkalmazást a kemoterápiával, így kintről és bentről is csapást mérve a tumorra" - mondta Bert Vogelstein a baltimore-i John Hopkins Medical School munkatársa.

A daganatok önellátóak tápanyag és oxigén terén a vércsatornák bekebelezésével. Néhányuk azonban olyan gyorsan növekszik, hogy belsejükben jókora vér és oxigén éhség alakul ki, "nekrotikus" területté alakul tele halott és haldokló sejtekkel. Meglepő, de ez még nehezebbé teszi az elpusztításukat. A gyógyszerek nem érik el teljes mértékben a szöveteket, mivel vérellátásuk igen szegényes, míg a besugárzásos kezelések az oxigéntől függnek, melyből szintén hiány lép fel. A kezelések leálltával a nekrotikus régió túlélő sejtjei újra kezdik a burjánzást.

A rákkutatók hosszú ideje felismerték, hogy egy anaerob baktériumot felhasználhatnának a kritikus régió ellen, anélkül, hogy kárt okoznának az egészséges szövetekben. Az eddig tesztelt mikrobák azonban a tumor egyes részeit érintetlenül hagyták. Így Vogelstein csapata elkezdte szűkíteni a kört, 26 anaerob baktérium törzset tesztelve.

Amikor befecskendezték a Clostridium novyi baktériumot egy daganatos egér vérkeringésébe, az szétterjedt a nekrotikus területen elfogyasztva az élő tumor sejteket és a halott szöveteket is. "Teljesen váratlan volt" - mondta Vogelstein. "Azt hittük genetikai változtatásokra lesz szükség, hogy ezt elérjük."

Mindazonáltal a mikrobák elhaltak a tumor széleinek közelében félbehagyva a munkát. Így a kutatók megpróbálkoztak a mikrobák és a kemoterápia kombinálásával. "A tumor olyan gyorsan pusztult el, hogy alig tudtuk megfigyelni a folyamatot"- mondta Vogelstein. Nyolcból hét kísérleti állatnál zsugorodott nagymértékben, vagy tűnt el teljesen, csupán egy esetben növekedett újra, jelentette a kutatócsoport a Nemzeti Tudományos Akadémia felé tett beszámolójában.

"A különböző módszerek kombinálása okos húzás volt" - mondta Rakesh Jain, a bostoni Harvard Medical School rákkutatója. "Csodálatos munkát végeztek."

A csavar a dologban, hogy a nyolcból három egér nem élte túl a beavatkozást. A tudósok szerint ez azért következett be, mivel a daganatok olyan gyorsan pusztultak el, hogy a melléktermékek ellepték az állatok keringését. Kis állatoknál ezek a toxinok túl gyorsan terjednek, hogy szervezetük felvegye ellenük a harcot, az embereknél azonban nem lennének halálosak. "Nagyobb állatok esetében is ki kell próbálnunk az elméletünket" - mondta Vogelstein.

Elmondta tovább, hogy akár éveket is igénybe vehet, mire a terápia elérkezik a klinikai bemutatkozásához. Viszont mikor eljön az idő nem lesz nehéz bespájzolni a szapora mikrobából. "Az egész világnak elegendő ellátmányt tenyészthetünk egyetlen laboratóriumban."