Létrejött az első műholdak közötti lézeres kapcsolat
2001. november 26. 07:54, hétfő
Először sikerült nagy távolságú lézeres kommunikációt teremteni két földkörüli pályán keringő műhold között. A technika segítségével az alacsony pályán haladó, gyorsan mozgó műholdak a föld felé sugárzott információi szinte azonnal célba juthatnak a sokkal magasabb pályán keringő állandósított pozíciójú műholdakon át.

A kísérletben használt lézer másodpercenként 5 megabit adatot szállított, ami inkább csak álló képek átjátszására elegendő. A legújabb rendszerek, melyek még fejlesztés alatt állnak ennél sokkal nagyobb teljesítményre képesek, használhatóak kommunikációra vagy videofelvételek továbbítására is.

"A kereskedelmi műholdak következő generációja használja majd ezt a kapcsolatot" - mondta Gotthard Oppenhauser, az ESA Artemis műhold projektjének vezetője. "Ehhez új generációs lézerre is szükségünk van. Méretben az eddigiek negyedére, míg adatátvitelben másodpercenként 5 gigabitre lehet számítani."

A lézeres kapcsolatot az ESA Artemis műholdja és egy francia megfigyelő szonda, a SPOT 4 hozták létre, az utóbbi közvetítette ily módon a Földről készült felvételeit. Négyszer teremtettek összeköttetést a két eszköz között négytől húsz perces időtartamig.

Az Egyesül Államoknak is voltak hasonló törekvései katonai vonalon a kilencvenes évek végén, ám a tervezet jelenlegi állapota elég homályos. Mindamellett az amerikai terv 2500 kilométeres távolságon belüli kapcsolatteremtést célozta, ami jóval kevesebb, mint ami az alacsonyan és a magasan keringő műholdak közötti kommunikációhoz szükséges.

A SPOT 4-hez hasonló megfigyelő műholdakról való adatátvitel jelenleg órákat vehet igénybe. Addig kell tárolniuk az információt, amíg újra a földi bázisa látószögébe kerül, majd rádiójelekkel megkezdi a sugárzást. Az új technika számos műholdas kapcsolat sebességét és minőséget javítja majd, tette hozzá Oppenhauser.

A lézerek sokkal kompaktabbak, biztonságosabbak, és kevesebb energiára van szükségük, mint a rádióadóknak és vevőknek. Működésükhöz azonban hihetetlen precízió kell. Az Artemis egy rögzített földkörüli pályán kering, a Földtől 31000 kilométerre, míg a SPOT 4 mindössze 832 kilométeres magasságban halad, ám annál nagyobb tempóval, másodpercenként 7000 méteres sebességgel. A lézer összeköttetés kettejük között mindössze néhány méter széles. A pontos kapcsolat létesítéséhez az Artemis 300 kilométeres területet tapogatott le egy átfogó, 30 kilométer széles felderítő lézerrel, hogy bemérje a SPOT 4-et. Ezután a sugarat a legfinomabb szélességéig szűkítették, mely nagy mennyiségű adat gyors átvitelét tette lehetővé. A műholdak az ESA és a francia űrhivatal, a CNES közös fejlesztését, a SILEX névre hallgató kísérleti rendszert használtak.

Hirdetés

Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
imre  
2001. nov. 28. 10:36 | válasz | #12
Lenyegesen. A lezeres atvitelnel kevsebb a zaj. Radio frekvencias zavart eleg sok forras tud kisugarozni, mig fenyt csak keves, raadasul ezek viszonylag egyszeruen elkulonithetok az igazi jeltol. Tovabbi elony, hogy a lezer bolygokozi tavolsagbol is viszonylag kis teruletet sugaroz be, szemben a radiohullamokkal. Ez lehetove teszi az ado energiaszuksegletenek csokkenteset, ami urszondaknal elonyos.
Az urszondak eseten nem annyira az atviteli sebesseg a fontos, hanem a kis tomeg, kis energiafogyasztas az ureszkozon, a Foldon pedig, hogy a vevo minnel olcsobb legyen. A legmesszebb levo urszondakkal sokszor mar csak a legnagyobb radiotavcsovekkel lehet kommunikalni. Lezert alkalmazva viszonylag kis tukru tavcso is eleg lehetne.
bundee  
2001. nov. 27. 15:59 | válasz | #11
mennyivel gyorsabb a radios atvitelnel a lezer bolygokozi kommunikacional?
MaDFoX  
2001. nov. 27. 11:39 | válasz | #10
bocs nemcsak katonai, tudományos célú műholdakra is gondoltam...
MaDFoX  
2001. nov. 27. 10:55 | válasz | #9
Nana a katonai felhasználású képeket nem célszerű összemérni egy videoCDvel... Még a meteorológiai célú felvételek is messze meghaladják (itt most nem feltétlenül a felbontásra gondoljatok... ;D) annak az adatátviteli igényét (hang nélkül... ;D )
Egyszerre jön a radaros(több freqn felvett) infra(szintén több tartományból), pos. jel hogy tudd is mi van a képen, mindenféle crc-k nehogy ufó legyen stb... a katonai anyagok biztos sokkal durvábbak...
imre  
2001. nov. 27. 10:13 | válasz | #8
Egy kis kiegeszites: a NASA olan lezeres atviteli rendszert fejleszt, aminek a segitsegevel a bolygokozi szondakkal valo kapcsolattartast szeretnek biztositani. Eredetileg arrol volt szo, hogy a Pluto-szonda mar ilyen lesz, de ez csak hirveres volt.
Prof  
2001. nov. 27. 00:03 | válasz | #7
Hű de értenek hozzá itt a témanyitók :)
Okoska és kyle jól beszélnek. Ez a sávszélesség bőven jó, egy kis űrszemét pedig egy egyszerű hibajavító hálózati protokollal (amoből már kitaláltak egy párat :) nem lehet gond, főleg ekkora sebességnél. Ami ráadásul az eredeti hír szerint nem 5, hanem 50(!) Mbps. Na, azon már akár dvd-zhetsz is. Bár ahhoz talán kicsit drága műholdat bérelni :)))
2001. nov. 27. 00:02 | válasz | #6
A lezeres atvitelt mar sok helyen hasznaljak. Pl esoben is eleg jol mukodik. Csak akkor van gaz, ha valami sokaig eltakarja .... Egyebkent mar sikerult lezerrel a holdon egy decimeter atmeroju tanyert megfesteni.
kyle  
2001. nov. 26. 23:21 | válasz | #5
"de ha egy kis "urszemet" bekerul a nyalab utjaba, maris kitorolhetik a lezerrel...."

De az urszemet ugyis csak egy-ket tizedmasodpercre lesz akadaly, ami nem gond.
Okoska  
2001. nov. 26. 22:12 | válasz | #4
"5 megabit adatot szállított, ami inkább csak álló képek átjátszására elegendő" - na ez attol fugg, milyen felbontasban. Tajekoztatasul kozlom, hogy a VideoCD adatatviteli sebessege kb. 2,4 megabit/s, pedig eleg jol mozognak azok a kepek, sot, hang is van. Meg egy "ocska" 128 kbites ISDN vonalon is tudnak mozgokepeket kozvetiteni.
xxxy  
2001. nov. 26. 13:57 | válasz | #3
hat a tied sem volt valami hozzaerto hozzaszolas...na akkor mond mar meg miert jobb a lezer a radioatvitelnel az urben?
2001. nov. 26. 12:19 | válasz | #2
de lááma vagy vazze
tanulj egy kicsit az adatátvitelről és nem fogsz ilyen hülyeségeket beszélni
xxxy  
2001. nov. 26. 11:39 | válasz | #1
"
A lézerek sokkal kompaktabbak, biztonságosabbak, és kevesebb energiára van szükségük,
mint a rádióadóknak és vevőknek. Működésükhöz azonban hihetetlen precízió kell."

Mi a fasznak kell lezeres kapcsolat a muholdaknak?Mi az, hogy biztonsagosabb.. rohadt nagy a hibalehetoseg...Lehet, hogy nem olyan konnyu "lehalgatni", de ha egy kis "urszemet" bekerul a nyalab utjaba, maris kitorolhetik a lezerrel....