2000. november 2-án foglalta el helyét az Expedition One, a Nemzetközi Űrállomás első legénysége. Az amerikai űrhivatal "történelmi mérföldkőként" értékeli az ISS első évfordulóját.

"Az állomás a legnagyobb nemzetközi műszaki projekt, amit valaha tető alá hoztak az űrben, valamint az első igazi átfogó űrkutatási eszköz" - mondta Tommy Holloway, az ISS igazgatója. "Példátlan pályamérete és képességei a jövőben egyenesen arányosak lesznek azokkal a kutatásokból származó előnyökkel, melyeket a Földön alkalmazhatunk" - tette hozzá.

Felmerül azonban a kérdés, vajon az emberi űrutazásoknak valóban van kihatása a tudományra és a gazdaságra?

Sir Martin Rees, a Királyi Csillagászati Társaság egyik vezetője szerint nincs. "Véleményem szerint nincs gyakorlati vagy tudományos indoka - egyre jobban háttérbe szorul a miniatürizálás és a robotok fejlődésével. Ennek ellenére hosszú távon én személy szerint támogatom az ügyet az 'űrkolóniák' végett, bár ebbe inkább független vállalkozások kockázatvállaló kalandorai fognak belevágni, nem egy kormányprogram" - nyilatkozta a BBC News-nak.


Maarten Meerman, a Surrey Satellite Technologies főmérnöke az "adjunk alá lovat" nézetet vallja.

"Ha tényleg valóra akarjuk váltani a Star Trek szerű űrutazást, akkor rengeteg tanulmányt kell elvégeznünk... Azzal, hogy emberek vannak odafent gyorsabbá tehetjük a fejlesztést, nem lassítják a távirányítás okozta komplikációk. Próbálták már valakinek megjavítani a számítógépét telefonon keresztül?" - kérdezett vissza. "Másrészről egy embernélküli űrhajó is sok tudományos munka elvégzésére alkalmas, vannak olyan feladatok, amire egy kis műhold ugyanolyan jó vagy jobb, mint egy űrhajós. Egy ember feljuttatása rendkívül költséges, ezért érdemes végig gondolni mi az, amit egy ember jobban el tud végezni, mint egy több éven át keringő műhold." Az Economist napilap sokkal egyértelműbben fogalmaz: "Embert küldeni az űrbe értelmetlen. Veszélyes, költséges és tudományos szempontból is hasztalan" - mondja az egyik vezércikk, hozzátéve, hogy az ISS leginkább egy show műsorra hasonlít. Az amerikaiak így baráti kapcsolatot tarthatnak fent Oroszországgal, távol tartva az orosz tudósokat a zavaros vizektől és több milliárd dolláros leplezett anyagi támogatást szereznek az űripar számára.

"Talán nincs kézzelfogható szükség egy űrállomásra, de régen sem látták hasznát a Wright testvéreknek vagy a mobil telefonoknak. Manapság már nehezen képzelnénk el az életet ezek nélkül, és ki mondana nemet egy űrkirándulásnak." - mondta Meerman. Időközben az Egyesült Államok kormánya is bejelentette költségcsökkentési előirányzatát, ami egyszeri 8,3 milliárd dolláros összegben jelentkezik, ebből kell befejeznie a NASA-nak az űrállomással kapcsolatos munkálatait az elkövetkezendő öt évben. Csökkentik az űrsiklók repülését évi hétről négyre, ez évi 668 milliós megtakarítást jelent, ami nem is nagy összeg, ha azt vesszük, hogy a tervezett költségeket majdnem 100 százalékkal lépték túl, ez közel 12,5 milliárdra rúg.