Az LCD kijelzők piaca a közelmúltban robbanásszerű növekedésnek indult. Bár a folyadékkristályos kijelzőket magas áruk, valamint képminőségbeli korlátaik miatt hosszú ideig csak mobil eszközökben alkalmazták, a közelmúlt árcsökkentései, illetve a technológia csiszolódása egyértelművé tette: Eljött az LCD kora.
Hirdetés
Talán meglepőnek tűnik, de amikor egy katódsugárcsöves (CRT - Cathode Ray Tube) monitorra, illetve televízióra nézünk, valójában egy több, mint száz éves technológiát látunk. Bár nyilvánvaló, hogy a katódsugárcső feltalálása óta a technológia óriási fejlődésen ment keresztül, sajnos a legnagyobb problémákat, a nagy méretet illetve súlyt, valamint részben a torz, homályos képet nem sikerült kiküszöbölni. Az új, lapos kijelzők azonban mentesek ezektől a problémáktól.
A jelenlegi, második számú megjelenítőtípus a katódsugárcső (CRT) után az LCD, azaz folyadékkristályos kijelző (Liquid Crystal Display). Igaz az LCD csak egy azon technológiák közül, amelyeket lapos kijelzők készítésére fejlesztettek ki a kutatók, immár teljesen nyilvánvaló, hogy a számítástechnikában használatos CRT monitorok helyét ez a technológia veszi át.
A notebookokban, kéziszámítógépekben és projektorokban már jelenleg is általánosan megtalálható LCD technológia történelme egészen 1888-ig nyúlik vissza, amikor is Friedrich Renitzer osztrák biokémikus felfedezte a folyadék kristályoknak nevezett anyagokat. A folyadékkristályos anyagok nevük első tagjának megfelelően folyékonyak, a molekulák szintjén azonban részben rendezettek, amely tulajdonság pedig a szilárd, kristályos anyagokra jellemző. Ezután egy meglehetősen hosszú, 85 éves csendes időszak következett, mígnem a japán Sharp Electronics 1973-ban kiadta az első elektronikus számológépet LCD digitális kijelzővel.
Az LCD-k egyik lényeges tulajdonsága, hogy nem képesek közvetlen fénykibocsátásra, ellenben elnyelhetik, átereszthetik, illetve visszaverhetik azt. Az LCD kijelzők ezért minden esetben valamilyen belső vagy külső fényforrást használnak a megjelenítésre, ami lehet belső megvilágítás, vagy akár külső, természetes környezeti fény is. A belső fényforrású folyadékkristályos kijelzők az úgynevezett transzmissziós kijelzők, a külső megvilágítású változatokat pedig reflexiós LCD-knek nevezik.
Az LCD kijelzőknek alapvetően két típusa létezik. A DSTN (Dual-Scan Twisted Nematic) passzív-mátrix kijelzők megjelenítési sebessége sajnos meglehetősen lassú, ezért az ilyen LCD-k képén gyorsan mozgó objektumok esetén egy úgynevezett "csóva" látható. E jelenség oka az, hogy az előző pillanatban megjelenített képet követően a kijelző képpontjai még nem álltak át a jelenlegi képnek megfelelő színűre, illetve sötétségűre.
A DSTN technológiájú LCD kijelzők reakcióideje hozzávetőleg 300 ms, ami másodpercenként 3,33 különböző kép kirajzolását teszi lehetővé. Nem nehéz belátni, hogy ez a típus nem használható olyan területeken, ahol gyorsan változó kép megjelenítésére van szükség: ilyen lehet például a videólejátszás. A DSTN technológia egyre inkább kiszorul a piacról, bár egyes olcsóbb notebookokban még mindig megtalálható valamelyest feljavított, gyorsított frissítésű változataiban.
A TFT (Thin Film Tranzistor - Vékony Filmtranzisztor) LCD kijelzők már sokkal igéretesebb technológiának tűnhetnek. Mint neve is utal rá, ebben a kijelzőtípusban tranzisztorok végzik az egyes képpontok vezérlését. Mivel a nagyszámú tranzisztor túlságosan megnövelné a kijelző fogyasztását, a TFT LCD-kben az úgynevezett FET (Field Effect Tranzistor - Térvezérlésű Tranzisztor) változatok kaptak helyet, amelyek csak igen kis, szinte alig mérhető áramot vesznek fel.
A FET tranziszorokat a kijelzőkre egy rendkívül vékony rétegben viszik fel, innen származik a vékony filmtranzisztor elnevezés. A TFT kijelző minden képpontját egy aktív elem, egy tranzisztor vezérli, ezért az ilyen LCD-ket aktív-mátrix kijelzőknek hívják. A TFT LCD-k jellemző reakcióideje sokkalta jobb, mint a DSTN változatoké, és típusoktól függően 20-30 ms körül mozog, ami átlagosan 40 kép megjelenítését teszi lehetővé másodpercenként. Mivel az emberi szem hozzávetőlegesen 25 különböző képet tud érzékelni másodpercenként, ez a sebesség már elegendő lehet ahhoz, hogy a gyorsan mozgó illetve változó képet zökkenőmentesnek lássuk. Sajnos a TFT technológia előnyei erősen tükröződnek az árban is, az ilyen működési elvű kijelzők térhódításával azonban ez a magas ár szerencsére egyre alacsonyabbá válik.
Én kb 2 hónapja használok egy Philips 150p típusú moitort. Szerintem a tft-é a jövő. Előny:nem rontja a szemet, nem vibrál kicsi könnyű éles kép* Hátrány:drága kisebb reakcióidő drága
*Sajnos itt a pixelek négyzetesek,és az enyémnek pl., csak 1024*768-ban van teljesen tiszta képe.800*600-ban kevésbé,bár lehet ráállítani,és még így is jobb képe van mint egy Crt-nek
Bocsi ha kicsit hülyeséget kérdeztem, az oldal tetején levő lapos kijelző,és e MONITORközül melyiket érdemesebb választani ,főleg ha az egyik szempont a szemmegkímélés,LÉGYSZI,ha tudja valaki segítsen.
Melyik kellemesebb a szemnek,az lcd vagy tft mert,ha jól tudom,az lcd olcsóbb,de jobban rontja a szemet vagy mi,eddig mindenki azt javasolta,egyáltalán van külömbség:)?
Virtual-reality : nincs, mert még a mai legnagyobb gépek sém képesek valós időben normális dolgot kreálni. Ha meg quake szerű kell, akkor jön a másik bökkenő, hogy a kijelző amin keresztül nézed, egy nagy rakás xxxx. Akkor lesz majd VR ha a gépek kapacitása elég lesz hozzá, valamint kitalálják, hogy miként lehet az agy látásért felelős részét stimulálni ugy, hogy a valódi szemedhez semmi közük ne legyen.
Ajánlom William Ginsont, kicsit bolhás az ürge, nem mondogat ám hülyeségeket...
mediamarktban 110rongy egy 15"os TFT :))) mondjuk a "markajelelzest" lekell higitozni rola (gagyi :) de 1024*768at nyomat, ugyanazt a felbontast amit en 17" trintronomon nyomatok (ennyit bir a restávolság miatt,kiicsit feljebbveszem akkor mar latni hogy egy logikai pont kisebb mint egy fizikai :((( ) es 110e az mar nem all messze egy jobb 17es monitor aratol...
Hát ez nem volt vicces Beno... épp egy Flatront bambulok és SEMMI BAJOM VELE (már egy fél éve ez van). 1024×768-at 100 Hz felett nyomja + halál lapos, mióta megvan nehezemre esik más monitort nézni, sőt már a TV is vibráló homályos ratyinak tűnik mellette... Erről ennyit, egyébként az LCD tényleg rula (de annyi pénzem nem volt...)
Azért az hagy közöljem, hogy a Radeonokról azt mondani, hogy semmit sem érnek játékokban, egy kissé dőreség. Igenis, korrrekt kártyák, pláne az LE-k a maguk áráért.
Szerintem az OLED lesz az igazi, de az CRT-t az LCD fogja kiszorítani. Ez nemcsak a technológiától függ, hanem a piacot uraló óriáscégektől. Az OLED arra is képes, hogy kikapcsolt állapotban mutassa az utolsó képet. Ezzel kénytelenek lesznek a windózt is továbbfejleszteni: nem csak háttérképet és képernyővédőt kell beállítani, hanem kikapcsolás utáni képet is. Mivel ilyen nehéz szoftverfejlesztést kell végrehajtani, a Microsoft biztos ellenezni fogja ezt az új technológiát :)
tíz ezer üzemóra az nem egyegészegyharmad év, csak abban az esetben ha folyamatosan be van kapcsolva. mondjuk napi átlag 4 órával nézve 2500 nap ami 6,8 év mondjuk az sem sok a CRT hez képest!
Nem azt mondtam, hogy szemrontó. Tényleg nulla a kisugárzása. Azt hogy szembántó, de ez tök szubjektív élmény a laptopokkal. Nem bírom őket, olyan idétlen a fényük.
Szerintem az LCD kora már el is múlt. Mire elterjedne, már rég kiváltja valami olcsóbb és jobb. Mert tényleg nem egy nagy durrantás. Bár jól mutat. A jó öreg katódsugárcső még mindig jobb minőségű, persze nem biztos hogy jó ha záporoznak az elektronok az ember arcába, dehát ez van.
Sorry, szerintem sem rontja a szemet, a lenti "szembántásra reagáltam", úgy tünik csak a fogalmazás lett rossz :) tökösgyerek: ezt elég sok minden cáfolni látszik. Sajnos a Pc-s játékbizisz egyre inkább leáldozik :( (most az okait hagyjuk) Az is igaz, hogy az ATI pl. azért tudja magát olyan helyen tartani a piacon, mert lehet hogy a kártyái nem érnek sokat a játékosoknak, de integrált kártyáik tökéletesek egy irodába wördözniekszcelezni. Az nvidia pedig ha megizzad sem fog abban a szegmensben piacvezetô lenni (ettôl függetlenül nvidia rulz :)) A slimben igazad van, látom kezded érteni :)
colonius: van benne valami, de kb. 2-3 éve már a játékiparnak nagyobb szerepe van, legalábbis akkor ezt szajkózták. Végülis egy irodába a slimm házas integrált rendszerek dominálnak...
En is pont ezt akartam kerdezni. Szamomra sokkal kellemesebb, kevesbe faraszto nezni egy laptop LCD-s kijelzojet, mint a monitoromat. Egyik munkatarsam at is tert arra, hogy a laptopjan dolgozzon folyamatosan, mert annyira farasztja a monitor a szemet.
mi az hogy RONTJA A SZEMET??? Épp hogy sokkal kellemesebb hosszu távon, mivel sugárzása nulla, és a tft egyben rajzolja ki az egész képet... Szerintem ti el vagytok tévedve...
Egy normális ember a mai világban egyértelműen LCD-monitort vesz a 64-bites Itanium Pc-jéhez !!! Bizonyos dolgok felett eljárt az idő, ezt tudomásul kell venni !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
tökösgyerek: szerintem inkább gondold végig, mielött morogsz. 1: VR miért is tünt el? senkinek nem kellett, mert drága volt, mert játékon kívül SEMMIRE nem volt jó stb. 2. miért fókuszálnak az LCD-re? ehhez megint meg kell értened valamit: A pc-s software piacnak nagyon kis részét teszi ki a játék, így az irodai dolgok felé érdemes elmenni. Irodában pedig fölösleges mid a 3d mind a VR mind minden más. Ellenben nagyon sok helyet tudnak spórolni vele, és - közvetve - még több dolgozót tudnak egy helyre tömöríteni. Ezért már érdemes megvenni, még ha rontja is a szemet. Félre ne érts, én is nagyon szeretnék egy full 3d-s monitort, de amíg nincs rá kereslet, nem lesz olyan cég aki a minimálisnál több erôforrást rászánjon. Sajnos a piac ezt diktálja.
Miért nem fokussálnak inkább a 3d-s megjelenítésre? Újabb rókabőr. A virtual reality is hogy eltűnt. Érdekes hogy a jó dolgok mindíg eltűnnek, vagy a háttérbe szorulnak. Ennyire köcsögök lennénk vezetőink szemében?
@TV: a CD is fülbántó a bakelithez képest... :) De talán ugyanúgy mint a CD után a DVD-audio, majd az LCD után is jön valami használható ill. nem szembántó... bár addigra mindenki meg fog vakulni...
Az LCD-re való átállás is olyan lesz, mint a bakelitről a CD-re... Mikor majd több előnye lesz, mint hátránya, és az ára is ugyanannyi lesz mint a hagyományos (CRT) monitoroké, akkor majd szépen mindenki átáll az LCD-re és a CRT-k eltűnnek a sülyesztőben (nem is nagyon fogják gyártani). Az pedig, hogy a képminősége bizonyos tekintetben rosszabb, csak másodlagos szempont lesz (sajnos).
A DSTN technológiájú LCD kijelzők reakcióideje hozzávetőleg 300 ms, ami másodpercenként 3,33 különböző kép kirajzolását teszi lehetővé. Nem nehéz belátni, hogy ez a típus nem használható olyan területeken, ahol gyorsan változó kép megjelenítésére van szükség: ilyen lehet például a videólejátszás. A DSTN technológia egyre inkább kiszorul a piacról, bár egyes olcsóbb notebookokban még mindig megtalálható valamelyest feljavított, gyorsított frissítésű változataiban.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
