 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Igen, ez engem is erdekelne!!
|
És azt ki vette figyelembe, hogy az űrhajót a végén le is kell lassítani?
|
Az aggodalomra az ad nemi okot, hogy az urbe juttatott radioaktiv szemet esetleg visszater a Foldre. Mar eddig is elofordult ilyen eset, amikor egy szovjet gyartmanyu muhold lezuhant Kanada lakatlan teruleteire. A muhold fedelzeten vagy atomreaktor vagy radiaktiv izotopos energiaforras volt. Az eset utan eleg szep karteritest kellett fizetniuk a muhold tulajdonosainak.
|
1. A foton- vagy napvitorlasoknak valoban kicsi a gyorsulasa, de nem is emberes urhajok, hanem urszondak celbajuttatasahoz tervezik ezeket. Mar csak azrt is, mert a szondaknak kisebb a tomeguk, es minnel nagyobb a tomeg, annal nagyobb vitorla kell, aminek az elkeszitese meg problemas.
Elvben elkepzelheto, hogy nem a napfeny suganyomasat hasznaljak gyorsitasra, hanem nagy energiaju lezert. Igy elvben akar csillagkozi urhajo is keszitheto. Oszinten szolva nem hiszem, hogy igy fog megvalosulni az elso csillagkozi urutazas.
2. A raketan elhelyezendo uzemanyag mennyiseget az hatarozza meg, hogy mennyi a hajtomubol kiaramlo gaz sebessege, es hogy mekkora sebessegre akajuk gyorsitani. Minnel nagyobb a kiaramlo gazok sebessege, annal kevesebb hajtoanyag kell egy adott sebesseg eleresehez. Jelen esetben a raketa hajtomuveben az americium hasadasa termelne az energiat, de a toloerot a hidrogen adna. A cikkben az szerepel, hogy a forro gaz 80 km/s sebesseget erne el, ami hozzavetolegesen huszszor nagyobb, mint a jelenlegi hajtomuvek eseten (3-4,5 km/s). A kovetkezo generacios hajtomuveknek pont az az elonye, hogy nagyobb gaz kiaramlasi sebesseget ernek el, igy csokken a felhasznalando hajtoanyag mennyisege.  |
Nem értem ezeket a környezetvédőket. Pár éve láttam egy műsor vlm ilyen problémával foglalkozott mint amit a fenti cikkben leírtak, és ott is arra hivatkoztak, hogy a nemtudom ki, meg a nemtudom milyen kormányok megállapodást kötöttek, hogy a világűrbe semmi féle radióaktív anyagot nem juttatnak. Persze ott leginkább arról beszéltek, hogy nukléáris hulladék meg ilyenek. Namármost csak egy apró kérdés merült fel bennem ezzel kapcsoltaba. Ha összeadjuk a világunkon található összes atomfegyvert, az atomerőművek hulladékát meg mindent, még a kkor is kevés a mi hőn szeretett napunk radióaktív mivoltjához képest. Kérdem én akkor mi a fenéért aggódnak ezek a barom zöldek.
|
Két kérdésem van:
1, Nem az a baj a fotonvitorlával, hogy baromi lassan gyorsul (+sérülékeny), tehát mire értelmes sebességre gyorsul, addigra megcsoffadnak a pilóták?
2, Ha a hőt végig az aAm-242m szolgálja (tehát nem a H-fúzió), akkor hány millió liter folyékony hidrogént fog ez magával vinni?
Van itt még gond elég, de az alapötlet cool.
|
A 250.000 fok eleresehez nem durva maghasadas kell, hanem keves hutes. Ha a ho nem tud tavozni a rendszerbol, akkor egyre magasabb homersekletre fog hevulni. Persze van egy hatarhomerseklet, ami maghasadas eseten 160 MeV, azaz 160.000.000*30.000 fok. Ez igen magas. A cikkben leirt rendszer olyan kialakitasu, hogy a hasadvanyok, es igy a hasadaskor keletkezo energia, eltavozik a hasadoanyagbol, es elektromagneses terrel gyujtik ossze. Az igy osszegyult plazmat vakum veszi korul, ami igen jo hoszigetelo. A kiserleti fuziosreaktorokban is hasonlo helyzet all elo, csak ott kevesbe jo a vakum, es magasabb a homerseklet is, ennek ellenere egesz jol mukodnek.
Sugarvedelemre persze szukseg van. Mivel a hajtomu toloereje kicsi, a reaktor es a hasznosteher kozotti tavolsagot viszonylag konnyen meg lehet novelni. Tovabbi segitseg, hogy a vilagurben nincs, ami visszaszorja a sugarzas reszecskeit az embereke vagy sugarzaserzekeny muszerek kabinjara. Igy vegul viszonylag szereny meretu arnyekolasra van szukseg.
Csak halkan jegyzem meg, hogy a tervezett hajtomuvek tobbsege igy vagy ugy, de atomenergian alapul. Ha nem is a hajtomuben van a reaktor, a taplalasahoz szukseges energiat egy komolyabb urutazas eseten csak atomreaktorral lehet eloallitani. A keves kivetelek egyike a fotonvitorla, de az egy masik tortenet. |
Hm...
Ahhoz, hogy azt a 250e fokot elérjék, igen durva maghasadásnak kell lennie - fel akarnak cipelni valami vazi ólom-beton védőpajzsot is? Merthogy egy műhold (emberről már ne is beszéljünk) nem nagyon szereti az atomreaktorbeli körülményeket.
Persze, biztos gondoltak erre ők is- de én meg azt gondolom, ez nem egy kisautó lesz, hanem inkább egy dömper..
|
:)))
jellemzoen ionizalt, v. plazma allapotuak a magas homersekletu anyagok, es azert ilyen melegek, mert pont azt akarjak (mi pekert kene huteni).
Koztudott (?), hogy a magneses anyagok magneses terben eleg szepen rendezhetok, iranyithatok...
Ez esetben csak a magneses vackokat kell huteni, de kozvetlen a meleg anyag veluk nem erintkezik, az atadott ho hosugarzas formajaban adodik...
|
" "A gázt mágnesesen
bezárjuk, így körülbelül 250000 fokos
hőmérsékletet érhetünk el" - magyarázta Ronen."
Ez mind szep es jo...Szep fustolot lehetne belole csinalni az bozitos.Meg a vizparologtatas vilagrekodrjat is meg lehetne vele donteni.De konyorgom, megis meivel akarnak 25.000 fokot huteni??????Mert elobb vagy utobb ugy az urrepulo is felmelexik..
|
14 nap.... ez már tűrhető lenne kár, hogy a Föld-Mars kommunikáció ezzel nincs megoldva.
|
Yigal Ronen, a Ben-Gurion Egyetem nukleáris mérnöki karának professzora felfedezése szerint az americium-242m (Am-242m), ez az alig ismert mesterségesen előállított izotóp még akkor is kibírja a nukleáris hasadást, ha az egy mikron vastagságú rétegek között alakul ki. Ezek a vékony rétegek lehetővé teszik a hasadásos reakció melléktermékeinek, hogy könnyedén elszivárogtathassák az üzemanyag részecskéiket, ezáltal ionizálva és felmelegítve olyan anyagokat, mint a hidrogén, ami hajtóanyagként szolgálhat. "A gázt mágnesesen bezárjuk, így körülbelül 250000 fokos hőmérsékletet érhetünk el" - magyarázta Ronen. "Ekkora hővel másodpercenkénti 80 kilométeres sebességet kaphatunk."
Hat ezt bizony nem artana ujrairni.
|
Nem baj itt a földön is jó! Jó nagy az ózonlyuk. Én jelentkezek marsi telepesnek. Ott sem lehet sokkal rosszabb mint itt. Oda legalább nem kell vinni a nőket! : ))
|
Egytol felek: ha ezt megakadolyozzak a kornyezvedok, akkor orokre be leszunk zarva a foldre. Baze..
|
tudnak ezek a zsidók ha akarnak. :)
|
hat mire odajutunk, mar jo lesz az a nyugdijasjegy :)
[allstars™] JATACS11™ hülyegyerek™ tucat kisgyerek™
TFT tagja, Somlói Galuska Fan Club™
[A64 3200+, 2gb ram, 7600GT]
|
persze, a nyugdijas meg diakjegy
|
huhu asszem meg csinálták az atom máglyát... hmm idáig csak scifi könyvben ben volt róla szó de itt már a valóságról beszélnek hmmmm jól haladnak a skacok lassan már nem autóvezetésre fogunk jelentkezni hanemm pilóta képzésre :)
|
Olcsobb lesz a jegy a Marsra?
|
|
Yigal Ronen, a Ben-Gurion Egyetem nukleáris mérnöki karának professzora felfedezése szerint az americium-242m (Am-242m), ez az alig ismert mesterségesen előállított izotóp még akkor is kibírja a nukleáris hasadást, ha az egy mikron vastagságú rétegek között alakul ki. Ezek a vékony rétegek lehetővé teszik a hasadásos reakció melléktermékeinek, hogy könnyedén elszivárogtathassák az üzemanyag részecskéiket, ezáltal ionizálva és felmelegítve olyan anyagokat, mint a hidrogén, ami hajtóanyagként szolgálhat. "A gázt mágnesesen bezárjuk, így körülbelül 250000 fokos hőmérsékletet érhetünk el" - magyarázta Ronen. "Ekkora hővel másodpercenkénti 80 kilométeres sebességet kaphatunk."
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Lényegesen csökkenthető az űrutazások időtartama
Teret hódíthat a szélenergia a városokban
